6 minute read
Öböl
A KESZTHELYI LADY HALÁLA
Mindennapi történet, ha egy orvost beperel a betege. De ki
Advertisement
hallott már olyat, hogy az orvos perelte be a betegét? Pedig
ilyenre is volt eset. És éppen Keszthelyen. Az ügy egyik
főszereplője Festetics Tasziló herceg, a keszthelyi kastély
egykori „fura ura”.
AZ ALPERES Festetics Tasziló (1850–1933) gróf, 1911-től herceg. Zászlósúr, főpohárnok, főudvarmester, főrendiházi, majd felsőházi tag, az osztrák és angol Jockey Club tagja. Roppant földbirtokából származó hatalmas jövedelmét keszthelyi kastélyára, ménesére, lófuttatásra, vadászatra, fényűző életmódjának fenntartására költötte. Uralkodókat és hercegeket látott vendégül, többek között az angol trónörököst (a későbbi Edward királyt), Albrecht szász királyt, Rudolf, József és Ferenc Ferdinánd főhercegeket, Hohenlohe és Fürstenberg hercegeket, valamint Vilmos császárt. Mesebeli világba képzelte magát, úgy élt, mint egy király – mondták róla, de arisztokratikus gőgje mármár túlhaladta a normalitás határát. Különös szokásairól a korabeli sajtó is beszámolt. „Parancsba volt adva, hogy ha véletlenül uradalmi alkalmazott jött vele szembe, annak hátat kellett fordítania, amíg Festetics elhalad mellette.” (1) „Ha mégis akad olyan kiváltságos, aki előtt megnyílnak a palota kincsekkel dusan megrakott termei, akkor fogadószobájának trónszerű emelvényén, fejedelmekre emlékeztető szertartások között fogadja a herceg és rendszerint csak fejbólintással válaszol látogatójának.” (2) A gróf 1880-ban feleségül vette Európa egyik legelőkelőbb származású hölgyét, Lady Mary Victoria Hamilton hercegnőt, Albert monacói trónörökös elvált feleségét, ezzel az arisztokrácia legfelsőbb köreivel és királyi házakkal került rokoni kapcsolatba. Felesége befolyásának köszönhetően 1911-ben Ferenc József uralkodó Festetics Tasziló grófot hercegi rangra emelte. Keszthelyi kastélyában halt meg egy nappal 83. születésnapja előtt.
A FELPERES Verebélÿ Tibor 1 (1875–1941) az események idején, 1921-ben Európa-szerte elismert sebész, a budapesti I. Sebészeti Klinika igazgatója volt, később a Corvin-lánc, Corvin-koszorú jutalmazottja, az egyetem rektora, akadémikus, számos orvosi társaság elnöke lett. A sebészet szinte minden ágának kiemelkedő művelése mellett nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra, tudományos közlemények és tankönyvek írására. Amikor 1939 novemberében negyvenéves orvosi jubileumát ünnepelték, megállapították, hogy már kétszázezer műtétet végzett. (3) „Sohasem tudtam, hogy mi a politika, nem is voltam kíváncsi rá” – nyilatkozta egy interjúban (4), de mindig kiállt az orvosok egzisztenciális védelmében. „…az a törekvésünk, hogy senkinek ne legyen több állása, de méltóztassanak úgy megfizetni az orvost, hogy megélhessen belőle” – mondta. (5) 1934-ben, Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején a Magyar Országos Orvosszövetség elnökeként komoly összetűzésbe került a kormányzattal az OTBA (Országos Tisztviselői Betegsegítő Alap) felállításával kapcsolatban. A vita annyira elmérgesedett, hogy amikor 1934 októberében az Országos Orvosszövetség szentesi fiókja továbbképző előadássorozatot rendezett, Verebélÿ professzor nem tarthatta meg előadását, mivel Farkas Béla Csongrád megyei főispán ezt nem tartotta kívánatosnak. (6) Úgy halt meg, ahogy élt. A Budapesti Királyi Orvosegyesület 1941. március 28-i ülésén tartott előadása közben szívroham vitte el. (3)
A BETEG Mary Victoria Hamilton (1850–1922) hercegnő William Hamilton skót herceg és Marie Amelie von Baden badeni hercegnő leánya volt, így szinte minden európai uralkodóházhoz rokoni kapcsolatok fűzték. Elsőfokú unokatestvére I. Károly román király, Karola szász, Stefánia portugál királyné, másodfokú unokatestvére I. Ferenc József és Sisi, III. Sándor orosz cár, I. Albert és I. György szász királyok, Sándor bolgár fejedelem, de a sor korántsem teljes. Tizenkilenc éves korában családja ösztönzésére hozzáment Albert monacói trónörököshöz, a későbbi uralkodó herceghez, aki sorozatosan megalázta. Egy alkalommal a herceg férfivendégeinek felajánlotta, hogy lessék meg feleségét éjszakai tengeri fürdőzés közben, amit egyedül Festetics Tasziló gróf ellenzett, s végül a mulatság elmaradt. Az esetről a hercegnő is értesült, ekkor alakulhatott ki a rokonszenv kettőjük között. Nem csoda, hogy Lady Hamilton néhány
1 Verebélÿ – így írta a nevét, az ÿ azt jelöli, hogy „Verebélyi”-nek kell mondani
hónap múlva elhagyta férjét, fiuk már Baden-Badenben jött világra. 1880-ban házasságot kötött Festetics Tasziló gróffal. Négy gyermekük született. BadenBadenben, Bécsben, Pesten laktak. Ha Keszthelyen tartózkodtak, a hercegnő a kastély és a kert csinosításával foglalatoskodott.
AZ ESET Lady Hamilton 1921-ben súlyosan megbetegedett, ezért táviratilag Verebélÿ professzort hívatták konzíliumba Keszthelyre. Ami ezután történt, Török Imre 1980-ban megjelent emlékezéseiből tudhatjuk. (7) A Budapestről vasúton érkező professzor megütközött, hogy nem várják az állomáson, de azért elment a Festetics-kastélyba. Itt csak a személyzetig jutott. Sokáig várakoztatták, míg megjött a herceg üzenete, hogy megejtheti a vizsgálatot. Az eredményt – miszerint a rákos daganat az áttétek miatt nem operálható – a titkárral és az udvarmesterrel közölte, akik ezt referálták Festetics hercegnek. Visszatérve az udvarmester átadott egy 2000 pengős csekket a professzornak, aki rápillantott, majd közölte, hogy kevés, és visszaadta. Az udvarmester kiment, majd rövidesen visszatért egy 4000 pengős csekkel, de a tanár ezt is kevésnek találva visszautasította, röviden elköszönt a döbbent személyzettől, kiment az állomásra és visszatért Pestre. A történetet néhány apró részlettől eltekintve hasonlóképpen írta meg a Kis Ujság is 1933-ban. (1) Verebélÿ professzor ezt követően pert indított Festetics herceg ellen. Nagyobb összeget, valamint elégtételt követelt, mivel úgy érezte, személyében az egész orvosi kart érte sérelem. Dr. Doroghy Ervin ügyvéd azt tanácsolta Festeticsnek, teljesítse a doktor követelését, mivel egy nyilvános tárgyalás fölöttébb kellemetlen lenne a herceg számára. Így is történt, az ügyvéd Festetics Tasziló nevében nyilvánosan sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, az orvos ezt tudomásul vette. De úgy tűnik, ezzel a dolog anyagi része nem lett elintézve, hiszen a Kis Ujság 1933-ban ezt írta: „A pör felment a Kúriáig, amely végső fokon 6000 pengő tiszteletdíjat állapított meg az orvostanárnak.” (1) A történetet Hidvégi (8) is átvette, sőt megtoldotta egy másikkal. Miután Verebélÿ egy mágnáscsaládnál volt konzíliumban, a gróf a szokásos honorárium többszörösét küldte el neki azzal a megjegyzéssel, hogy „xy gróf aprópénzzel nem fizet”. A doktor a különbözetet visszaküldte a grófnak azzal, hogy „Verebélÿ Tibor borravalót nem fogad el”.
AZ EPILÓGUS Lady Hamilton 1922. május 10-én rosszul lett, és a Park-szanatóriumba vitték. A továbbiakat kezelőorvosa a Magyarország című lapnak adott nyilatkozatából ismerjük: „A hercegnét szerdán este szállították be a szanatóriumba. Vakbélgyulladása már akkor igen súlyos volt, és átfúródásos hashártyagyulladás tünetei mutatkoztak. Az ilyenkor szükségessé váló műtét itt nem hozhatta meg a kívánt eredményt a beteg előrehaladott kora miatt s annál kevésbé, mert a hercegnénél szívműködési zavarok állottak be. A műtétet Verebély tanár hajtotta végre, de mindjárt az operáció után reménytelennek látszott a beteg állapota.” (9)
A hercegnő május 14-én halt meg. Férje monumentális mauzóleumot építtetett Keszthelyen, 1925-ben itt helyezték végső nyugalomba.
Irodalom: 1. N. N.: Királyi életet élt Festetics herceg, aranytálból evett, saját vasúti kocsiján utazott. Kis Ujság, 1933 máj. 7. 46. évf. 103. szám. 2. N. N.: A 83 éves Festetics Tasziló herceg, 140.000 holdas keszthelyi birtok ura, súlyos betegen fekszik kastélyában. Kis Ujság, 1933. máj. 3. 46. évf. 99. szám. 3. N. N.: Verebély Tibor professzor tudományos előadás közben meghalt. Ujság, 1941. márc. 29. 18. évf. 42. szám. 4. N. N.: Verebély professzor: „Öt év mulva tisztességes ember nem megy orvosi pályára!” Pesti Napló, 1934. szept. 14. 85. évf. 207. szám. 5. T. Gy.: Az orvosi műhibákról, az állás és beteghalmozásról nyilatkozik Verebély professzor. Az Est, 1935. jan. 27. 26. évf. 23. szám. 6. N. N.: Verebély Tibor nem tarthatott előadást Szentesen – az OTBA ügy miatt. Pesti Napló, 1934, okt. 9. 85. évf. 227. szám. 7. Török I.: Kedves lovakról, furcsa emberekről. Magvető, Budapest, 1980, pp. 128–131. 8. Hidvégi J.: Verebélÿ Tibor emlékezete. Orvosi Hetilap, 1991, 132. évf. 52. szám. pp. 2919–2920. 9. N. N.: Festetics Taszilóné hercegné vasárnap meghalt. Magyarország, 1922. máj. 16. 29. évf. 110. szám.
Dr. Szabó András
(Kolozsvár, 1943) nyugalmazott szülész-nőgyógyász főorvos, orvostörténész. Legutóbbi könyve: A császármetszés kultúrtörténete (2016).
