7. Precedensek a történelemben
A közgazdasági-, pénzpolitikai-, és történelem könyvek általában nem foglalkoznak az `értékcsökkenő' pénz lehetőségével. Még a monumentális `A kamat története' című könyve sem tesz meg egy futólagos említést sem róla, pedig a kamat történetét mutatja be a sumer időktől napjainkig. (ld. 7.) Akkor ez csak egy elmélet, egy ötlet csupán, vagy egy tényleges, reális lehetőség? Valójában a történelemben már beigazolódott, hogy a módszer jól alkalmazkodik különböző kultúrákhoz és körülményekhez – és magától beindít olyan folyamatokat, amelyeket ösztönözni próbálunk.
Egyiptom
Emlékezzünk a bibliai Józsefre, aki értelmezte a fáraó álmát és élelmiszer raktározással megmentette Egyiptomot a hét szűk esztendőtől. Miért tartották Józsefet olyan nagyra Egyiptomban a készletgazdálkodás feltalálásáért? Az már több ezer evvel előtte, a mezőgazdasági forradalom kezdetétől teljesen elterjedt és bevett szokás volt. Valami más is lehetett azon kívül amit a Biblia említ?
A készletezés az egyiptomi monetáris rendszer alapja is volt. Minden gazda, aki a készletekhez hozzájárult, egy cserép nyugtat kapott, amire felkarcolták a mennyiséget, a beszállítás dátumát. Ezzel a cserépdarabbal utána vásárolhatott. Ezek a nyugták, ahogy ott hívták, "ostraca", ezer számra kerültek elő, gyakorlatilag pénzként használtak őket. A rendszer kulcsa, amit a Biblia nem említ: az idő múlását ráterhelték a nyugtákra. Ha valaki hat hónap múlva be akart váltani egy 10 zsák búza értékű ostracat, csak 9 zsákkal kapott érte. Ebben a levonásban jelent meg a raktári őrzés költsége, a rágcsálók okozta veszteség, stb.
10