Isten országát építjük (Interjú Papp Jánossal

ISTEN ORSZÁGÁT ÉPÍTJÜK

A FELEBARÁT MAGAZIN PAPP JÁNOST, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ ELNÖKÉT KÉRDEZTE A 2020-AS ÉV LEHETŐSÉGEIRŐL ÉS KIHÍVÁSAIRÓL.

– Mit jelent 2020-ban Isten országát építeni? – Mindenfelől visszaigazolva látjuk, hogy koncentrálnunk kell a legfőbb küldetésünkre. Egyházi közösségben alapelhívásunk, hogy Krisztussal éljünk és őt adjuk tovább mindenkinek. Ezért választottuk az év mottójának, hogy „Isten országot építjük”, hisz hitéleti küldetésünknek mindig a fókuszban kell lennie. Jézus a hegyi beszédben azt mondja nekünk, hogy keressük először az ő országát és az ő igazságát. Ha Isten igazságához alakítjuk az életünket, akkor mindannyian egyfelé tartunk. Hálásak vagyunk, hogy egy olyan országban élünk, amely a kereszténység bástyája kíván lenni, s amelyben meg akarják erősíteni a keresztény identitást. Krisztushoz tartozni ugyanakkor nem elsődlegesen politikai vagy gazdasági kapcsolat, hanem sokkal inkább egy erkölcsi-etikai és lelki identitást jelent. – A baptista közösség társadalmi szerepvállalása mára széles körben ismert és elismert lett. Miként fogadják az egyház ilyen irányú erőfeszítéseit más protestáns felekezetek? – Stabil és egyre gyakorlottabb szereplői vagyunk ennek a tevékenységnek. Arányaiban természetesen nem a legnagyobb egyházakhoz hasonlóan, de jelentősnek mondható a feladatvállalásunk. A mások rólunk alkotott képe mellett fontosnak tartjuk, hogy mi magunk mit gondolunk az ezzel járó lehetőségekről és feladatokról. Nekünk saját magunk „elhelyezése” és szolgálatunk fejlesztése a hangsúlyosabb. Mi úgy tekintünk magunkra, hogy a baptisták egy történelmi felekezet, mely a reformáció korától kezdve jelen van az országban. A baptisták a világ egyik legnagyobb protestáns felekezete. A szolgálat tekintetében egy segítésre érzékeny közösség, amely minden korban reagált az adott társadalmat érintő kihívásokra. Ma sem vonhatjuk ki magunkat a problémák alól, hanem törekednünk kell a megoldások keresésére.

A BAPTISTÁK A SZOLGÁLAT TEKINTETÉBEN EGY SEGÍTÉSRE ÉRZÉKENY KÖZÖSSÉG, AMELY MINDEN KORBAN REAGÁLT AZ ADOTT TÁRSADALMAT ÉRINTŐ KIHÍVÁSOKRA.

– Milyen kép él a magyarokban a baptista hitet gyakorlókról? – A szocializmus éveiben sokan egy ismeretlen kisegyházként azonosították a baptista közösséget, de a rendszerváltás után ez a kép jelentősen megváltozott. Sokkal jobban megismertek bennünket a társadalom széles rétegei. Mindez köszönhető a Baptista Szeretetszolgálat segélyszervezeti munkájának, a korábban is meglévő gyülekezetek aktivitásának, valamint a nagy számban újonnan indított gyülekezeteknek. Ma már a „szolgáló szeretet egyháza”, vagy némelyek úgy mondják: a gyorsan segítők egyháza vagyunk. Ezeket a viszonylag gyors változásokat a többi felekezet is látja, de valószínűleg több időre van szükség, hogy a változások általánosan meg tudjanak gyökerezni.

VANNAK JÓ PÉLDÁT FELMUTATÓ ERŐS GYÜLEKEZETEINK,

DE SOK A KIHÍVÁS IS.

– Külső szemmel nézve úgy tetszik, hogy a baptista felekezet nagyon aktívan szolgáló, jó közösséget alkot. Az egyházvezetés hogyan látja a gyülekezetek és különböző szolgálatok irányát? Kiegyenesítendőnek vagy megerősítendőnek? – A vezetőknek sokat kell azért dolgozniuk, hogy egyházunk és benne a gyülekezetek egészségesen működő, evangéliumi, erős baptista identitással és hatékony szolgálattal rendelkező közösségek legyenek. Ez nem egy önmagától működő folyamat. Vannak jó példát felmutató erős gyülekezeteink, de sok a kihívás is. A különböző szintű vezetőknek befolyásukkal, hitükkel, látásukkal hatást kell gyakorolniuk. A sokféle látás és sokszínűség ellenére alapvető békesség van egyházunkban, mert meg tudjuk beszélni a fontos kérdéseket, és támogatjuk egymást. Azokban a jellemzően kisebb vidéki gyülekezetekben, ahol elnéptelenedés zajlik, illetve lemondanak a változásról, a fejlődésről, nehezebb időszakot élnek meg testvéreink. Ma a kihívások is sokszínűbbek, a változás tempója több rugalmasságot igényel, mint a korábbi évtizedekben. Mindez a vezetőkre is nagyobb felelősséget rak. – Talán kijelenthető, hogy állandósulni látszik egyfajta morális válság a társadalomban. Az emberi kapcsolatokban éppúgy, mint a gazdasági vagy a közéletben. Begyűrűzik ez a mentalitás a baptista közösségbe is, vagy ellent lehet állni a társadalomban tapasztalható folyamatoknak? – Nem szidni akarom a romlást és az „elromlókat”. Megoldásra van szükség. Szilárd, komoly, hívő emberekre, akik oszlopok tudnak lenni mások számára. Olyanokra, akik jót tanítanak, jó példával járnak elöl, s szilárdan állnak. Olyanokra, akik közösséget és kapcsolatokat építenek. Ezért is fontos szereplők a lelkipásztorok és gyülekezetvezetők. Ezekért a célokért kell összefognunk más, európai vagy tengerentúli baptista közösségekkel – akik hasonló értékeket vallanak –, és együtt képviselnünk a bibliai, az egészséges, a józan álláspontokat. – Szükséges, hogy az egyház hallassa a véleményét a társadalmat megmozgató, sok esetben nagy port kavaró kérdésekben? – Igen, de nem lehet akárhogy. Példaként megemlíteném az ökológiát, amelyről ma rengeteg szó esik. Olyan hordereje van a témának, amely nem teszi lehetővé, hogy az egyház néma maradjon. Fontos ugyanakkor, hogy ne politikai eszközként tekintsünk rá, amit felhasználhatunk valamilyen társadalmai csoport ellen. Hívő emberként az a felelősségünk, hogy a teremtéskor az Istentől kapott értékeket megőrizzük és továbbadjuk a következő nemzedéknek. Isten követeiként kell megszólalnunk. Ezen túl, a sokféle, társadalmat megosztó etikai kérdésekben nem súlytalanul vitatkozunk, hanem a Szentírás alapján, évszázadok óta képviselt álláspontot közvetítjük. A jelenben és a jövőben is ezeknek kell elhangozniuk a szánkból ahhoz, hogy hitelesek maradhassunk. Ugyanakkor tudjuk, az egyház nem a társadalom csendőre. Sónak és világosságnak kell lennünk. Szolgálunk, evangéliumot hirdetünk, hiszen ez a feladatunk. Hihetetlen ereje van annak, amikor közösen lehetünk hatással mások életére. Ezért dolgoznak a gyülekezetek, a különböző szervezeti egységek és a fenntartott intézmények. Egy ilyen találkozási pont a minden év novemberében megszervezésre kerülő Baptista Művészeti Napok rendezvénysorozat is, amely számtalan programmal várja az érdeklődőket.

SZILÁGYI ATTILA

BAPTISTA 0ę9Š6=(7, NAPOK 2020. november 14–22.

Kiknek a csatlakozását várja a BMN?

Csatlakozni hívjuk és várjuk azokat a gyülekezeteket, iskolákat, PĚvészeti csoportokat (kórus, zenekar, társulat stb.) és személyeket, akik készek arra, hogy a rendezvénysorozat LGĀV]DN¢EDQ minél több helyen megszólítsuk és gazdagítsuk környezetünket azokkalDPĚvészeti és lelki értékekkel, melyeket Isten ránk bízott.

Mivel lehet csatlakozni a BMN-hez?

Hangversennyel, koncerttel, kiállítással, tárlatvezetéssel, PĚvészeti foglalkozásokkal, színdarabbal, irodalmi esttel, író-olvasó találkozóval, nyitott PĚWHremmel, HOĀDG¢VVDO bemutatóval, szavalóversennyel, szoboravatással, bármilyen kulturális programmal, mely a közösségünkben meglévĀ evangéliumi értékekre épül.

A jelentkezés és regisztráció a BMN-re

a comeniushaz@baptist.hu e-mail-címen történik. A jelentkezéssel együtt várjuk a gyülekezet vagy iskola által rendezett program plakátját, amelyen kérjük feltüntetni a Baptista 0Ěvészeti Napok logóját, bannerét.