értékmentõ
2015. április 15.
Kulturális úton
fotó: pozsgai ákos
A város egyik büszkeségét igyekszünk ezúttal jobban megismertetni az olvasóinkkal. Kiskunhalas szívében található a Thorma János Múzeum, amely a környék egyik leggazdagabb gyűjteményével rendelkezik. Azt is illik róla tudni, hogy a tárlatoknak helyet adó épület története egészen az 1880-as évek második feléig nyúlik vissza. Az sem véletlen, hogy a múzeum anyaga folyamatosan bővül, sőt az épület is új szárnyat kapott a közelmúltban. Ráadásul komoly tervek vannak további épületrész létesítéséhez, ahol a Bay-gyűjtemény nyer majd elhelyezést.
Thorma János Múzeum A református egyház által 1874ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre a múzeum. Épülete egy 1887-es polgárház, amelyet Kolozsváry-Kiss házként emlegetnek. Azóta ebben működik, de a II. világháború ideje alatt súlyos veszteség érte a gyűjteményt. 1950-ben államosították, és ekkor vette fel a halasi szü-
letésű festő, Thorma János nevét. A múzeum tárgyainak és tételeinek száma több mint százezerre tehető. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (11 ezer darab), de régészeti (19 ezer darab), numizmatikai (7000 darab), képző- és iparművészeti (5000 darab) anyagot is tartalmaz. Jelentős még az adattár (23
ezer darab), fotótár (25 ezer darab), könyvtár (12 ezer darab) is. A legérdekesebb látnivalók között szerepelnek: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás-kori sírlelet, az 1784 –es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, valamint Thorma János „Talpra magyar” és az „Aradi vértanúk” című festményei. Az intéz-
mény megkapta a legrangosabb szakmai kitüntetést, az Év múzeuma-díjat is. Az épületet az évek során többször átalakították. Legutóbb egy új szárny épült, a közeljövőben pedig a Bay-gyűjtemény elhelyezését biztosító létesítménynyel bővül majd a Thorma János Múzeum. HT
Halasi könyvújdonság: Lótartás a Kiskunságon Nagy Czirok László a magyar néprajz csodaembere A Thorma János Múzeumban mutatták be Nagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon című könyvét. A komoly helytörténeti értéket képviselő kötet fél évszázad múltán jelenhetett meg. Ez a kiadvány a városi múzeum gondozásában készült, ezt megelőzően azonban Nagy Czirok Lászlónak négy könyve jelent meg Budapesten. Szakál Aurél múzeumigazgató a megnyitón rámutatott: még egy ilyen halasi ember nincs. Újabb kiskunhalasi kötődésű kiadvánnyal gazdagodott a város könyvpalettája. Ezúttal a mezőgazdaságé a főszerep. A ló és az ember együttélése évezredekig nagyon fontos volt az emberiség történetében. A kiskunsági népi lótartás összegyűjtött emlékanyagát veheti most kezébe az olvasó, amelyet Nagy Czirok László 1965ben fejezett be. Fél évszázad után vált lehetővé, hogy önálló kötet alakjában is megjelenjen a múzeum gondozásában. – Boldog vagyok, hogy megjelent. Tíz éve olvastam először apám kéziratait tanulmányozva. Ezt gépeltük le és rendszereztük a múzeum segítségével – mondta
Nagy Czirok Csaba, Szakál Aurél és Kunkovács László Nagy Czirok Csaba, Nagy Czirok László fia. Nagy Czirok László halasi szerző a Kiskunság néprajzának kutatásával foglalkozott. Lótartás a Kiskunságon című munkájában levéltári kutatások és idős emberek visszaemlékezései alapján dolgozza fel kiválasztott témáját. A 16 fejezetbe csoportosított ismeretek a 18-19. század és a 20. század első fele kiskunsági lótartásának teljességét tükrözik, amit gazdag képanyag egészít ki. – Nagy Czirok Lászlónak a Nép-
rajzi Közleményben jelent meg tanulmánya a lótartásról a Kiskunságon. Ezt vettük alapul a könyvhöz. Megismerhetjük a lovak gondozását, szaporítását, nevelését, felhasználását, betegségeit, a pásztorépítményeket, valamint a lovak leírását nemük, fajták, koruk, termetük szerint – fogalmazott Szakál Aurál múzeumigazgató. – Nagy Czirok László a régi emberek tudását gyűjtötte. A halasi história adatait rendszerezte. A Betyárélet és a Pásztorélet a Kiskunságon könyvek
folytatása a Lótartás a Kiskunságon. Ez döntően az Alsó Kiskunsággal foglalkozik. Nagy Czirok László Bugac és Bodoglár területét járja be – tette hozzá. Nagy Czirok László új könyvével ismét a múlt őrzője szerepét tölti be, és szülőföldje régi világából a lótartás kultúrájának gazdag tárházát nyitja meg számunkra. A könyvet Szakál Aurél múzeumigazgató mutatta be. Vendége volt Nagy Czirok Csaba mellett Kunkovács László Kossuth-díjas etnofotográfus. – Nagy Czirok László a magyar néprajz csodaembere. Ilyen emberek már nem születnek. Egész megjelenésével a kunos öntudatot képviselte. Néprajzos volt és író. Mindenhez volt tehetsége. A jó Isten remek képességekkel áldotta meg – fogalmazott Kunkovács László. – A paraszti lótartásról már nekem is csak gyerekkoromból vannak emlékeim. Ma már szinte senki sem foglalkozik ezzel. Én nem tárgyakat gyűjtök, hanem szituációkat. A könyvben vannak képeim. A címlapnak is csodálatos története van, a Kiskunságot jellemzi. A rendezvényen közreműködött dr. Vladár Károly népzenész. Kép-szöveg: Pál László