Úgy ennék valamit, de nem kívánok semmit” a környezetvédelem üzenetének Új megközelítése és hatékony átadása

„Úgy ennék valamit, de nem kívánok semmit”

Nyári kánikula, 30-35 °C nappali hőmérséklet. Ebben az időszakban mindenki kiemelten fogyaszt folyadékot, hogy pótolhassa a tikkasztó kánikulában elpárologtatott vizet, főleg, ha már a kiszáradástól egy-egy légfuvallat hatására ördögszekereket lát táncolni a nappaliban.

Eme időszak szinte legtökéletesebb idénygyümölcse (bár botanikai értelemben termése zöldségnek

tekintendő) a görögdinnye, mely csaknem 90% vizet tartalmaz, és jelenleg több, mint 1.200 fajtát különböztetünk meg termesztésben. Számos vitamin (A-vitamin, C-vitamin és B-vitamin), valamint ásványi anyag található benne (például kálium), ugyanakkor kalóriatartalma alacsony (egy kávéscsészényi dinnye körülbelül 46 kalóriát tartalmaz). A dinnye színét az úgynevezett likopin nevű karotin adja, mely erős antioxidáns, fogyasztása előnyös, mivel hozzájárulhat a prosztata- és melldaganat, valamint a szívbetegségek kialakulásának megelőzéséhez. Nem mellesleg a dinnye magja is egészséges, ugyanis gazdag zsírokban, fehérjében, továbbá vas-, magnézium- és cinkforrás. Személy szerint sajnálom, hogy már nem lehet lékelni a dinnyéket a kis standoknál – bár megértem a higiéniai rendelet fontosságát –, szánom-bánom, de tanyasi lány létemre a mai napig nem tudtam elsajátítani, hogyan is lehet kiválasztani az üzletekben a megfelelő dinnyét kóstolás nélkül, ezért igyekeztem összeszedni pár termesztőktől származó tippet a saját okításomra, illetve azon kedves olvasóinknak, akik hasonló dilemmával küzdenek minden vásárlás során.

tipp1: nem számít a dinnye nagysága

Egyforma fajtájú és nagyságú dinnyéknél a súlybecslésre próbáljunk hagyatkozni, minél nehezebb, annál jobb. (A dinnyéknél megkülönböztetünk „fiú” és „lány” terméseket, utóbbiak gömbölyűbbek és édesebbek is.)

tipp2: sértetlen dinnyehéj

Bár minden görögdinnyének más az alakja, héjuk színe és a súlya, a dinnyehéjnak színezettől és csíkozástól függetlenül sértetlennek és fényesnek kell lennie.

tipp3: sárga folt a tuti

A dinnyén található sárga folt arról árulkodik, hol érintkezett a talajjal. Minél sötétebb a sárga folt, annál jobban meg lehetünk győződve arról, hogy elegendő ideig volt a napon kiszemelt ludáj gyümölcsünk, és nem szedték le hamarabb a kelleténél.

tipp4: Figyeld a szárát!

A természetes módon beérett dinnyék szára kiszáradt. Sajnos gyakori trükk, hogy a gyorsabb érés miatt a termést 360 fokban megfordítják, ezért inkább kerüljük a csavart vagy zöld szárú dinnyéket.

tipp5: hallgass a dinnyédre!

Többször megfigyeltem már a nagyobb üzletekben, hogy kopogtatják a dinnyéket, bár nem vagyok meggyőződve afelől, hogy tudják is, mit kellene hallaniuk. Azonban valóban egy bevett szokás a dinnye érettségének tesztelésére a kopogtatás, melynek lényege, hogy visszhangoznia kell a dinnyének. Amelyik dinnye nem kong (nincs üreges hangja), még éretlen. Ha megtaláltuk a számunkra tökéletes dinnyét, már csak a képzeletünk szabhatja határát azon lehetőségeknek, miként fogyasztjuk el kiszemeltünket. Legyen belőle saláta, turmix, fagyikehely vagy koktél, a hűsítő mindenképp el fogja érni célját: nem látunk több ördögszekeret a nappaliban.

Kovács-Sós Kitti

A környezetvédelem üzenetének új megközelítése és hatékony átadása

Hogyan tehetjük a környezet védelmét minden ember prioritási listájának elejére? Angela Francis, a Természetvédelmi Világalap (WWF) gazdaságfejlesztési főtanácsadója szerint külső nyomással ezt nem tudjuk elérni, azonban rávehetjük őket arra, hogy törődjenek az életkörülményeik javításával, ezzel pedig már más perspektívából világíthatjuk meg számukra a környezetvédelem fontosságát. TED-előadásában a főtanácsadó megosztja velünk gondolatait, amelyek segíthetnek abban, hogy még a legszkeptikusabbak is lássák a zöldebb gazdaság előnyeit az egészségükre, vagyonukra és jólétükre nézve.

Sokan vannak, akiket a jegesmedvék sorsa vagy éppen az esőerdők pusztulása motivál abban, hogy egyénként környezettudatosabb életet éljenek. Vannak, akik egész életüket megváltoztatják, és minden komolyabb döntésüket annak alapján hozzák meg, hogy csökkentsék a karbonlábnyomukat. Ez azonban nem az az út, amelyet tömegek követnének, és már nem elég csak arra támaszkodni, hogy az egyének önmagukban mit tehetnek.

Perspektívaváltás

Ma azoknak az embereknek a támogatását kell megnyernünk, akiknek egészen más dolgok járnak a fejükben: fizetendő számlák, rossz munka- és életkörülmények, kilátástalanság, a városuk üzleteinek sorozatos csődje. Számukra ez úgy csapódik le, hogy a környezetvédelemre felhívó akciók azt akarják elérni, hogy aggódjanak a világvége miatt és tegyenek is ellene, holott ők még a hétvégéjük miatt aggódnak. Mi következik ebből? Ha változásokat akarunk elérni, és meg akarjuk győzni az embereket, akkor olyan dolgokról kell beszélnünk velük, amelyek őket érdeklik, nem pedig azokról, amelyek minket érdekelnek. Angliában elvégeztek egy közvéleménykutatást, amelyben arról kérdezték az embereket, hogy szerintük mik az ország legnagyobb problémái. Az első helyen a Brexit állt, a másodikon az egészség, ezután a környezetet a bűnözési és a gazdasági problémákkal egy szinten említették. Tehát ahelyett, hogy folyamatosan azon fáradoznánk, hogy megpróbálnánk a környezetet a lista élére állítani, arra kell rámutatnunk, hogy a zöld gazdaság megvalósítása miként javítja egészségünket, közérzetünket és életminőségünket, hogyan fog jobb munkahelyeket, jobb gazdaságot, biztonságosabb városokat és több lehetőséget teremteni.

Út az emberekig – vagyis az üzenet hatékony átadása

Nem elég azt mondani, hogy a zöld gazdasággal automatikusan jönnek majd ezek a nagyszerű dolgok. Meg kell mutatnunk, hogy hogyan fog mindez eljutni az emberekhez. Beszélnünk kell arról is, hogy például az építőipar és a gyárüzemek hogyan hozhatnak létre jobb minőségű munkahelyeket, ha vízbe, energiába, anyaghatékonyságba, hosszabb ideig tartó és kevesebb hulladékot termelő termékekbe fektetnek be. A technikai oldal feltételei már jórészt adottak. Most a szociális és gazdaságpolitikai szegmens fejlesztésére van szükségünk. A cél az, hogy az üzenet annyira letisztult és világos legyen, hogy végül minden ember könnyen belássa: a zöldebb gazdaság a személyes, jól felfogott érdekünk. Ez valójában a hatékony politikáról szól. Hiszen a világon mindenhol ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznünk, ugyanis a vállalkozások azokon a helyeken szeretnének befektetni a megoldásokba, ahol a kormány valóban azon munkálkodik, hogy hogyan lehetne széles körű állami támogatási rendszert felépíteni. Az emberi oldal azonban - vagyis az üzenet ilyen új módon történő átadása - nem csupán a kormányok feladata, hanem a mi személyes küldetésünk is, akik már kiemelt fontosságúnak tartjuk a környezetünk védelmét.

Forrás: https://www.ted.com/talks/angela_francis_how_ to_get_everyone_to_care_about_a_green_economy

Tábori Olivér

Képek forrása: Freepik prémium

Egyszer használatos műanyagok betiltása

Az EU 2019. májusában elfogadta a bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70%-át teszik ki.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:

• egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák), • egyszer használatos tányérok, • szívószálak, • fülpiszkálók, • léggömbök pálcikái, és • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak. Magyarországon is elindult a törvényalkotási folyamat, az egyszer használatos műanyagok betiltását a klímavédelmi akcióterv meghirdetésekor jelentették be.

A Magyar Parlament 2020. július 3-án fogadta el az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betiltja a fenti egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. A magyar jogszabály azonban kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is – túlteljesítve ezzel az uniós előírást.

Ha te is szeretnéd csökkenteni háztartásodban a műanyagok használatát, csatlakozz a „Plastic free July” nevű kezdeményezéshez, melynek lényege: visszautasítani az egyszer használatos műanyag termékeket! A kezdeményezés ezen felül a tudatosabb és környezetbarát megoldások bemutatására és népszerűsítésére törekszik azáltal, hogy felhívja a figyelmet a műanyag káros következményeire.

Íme pár egyszerű megoldás, hogy hogyan is kezdj neki csökkenteni a műanyagokat otthon!

1. Az első és legfontosabb, hogy műanyag zacskó helyett használj inkább vászon bevásárló táskát vagy hátizsákot, legyen szó akár élelmiszerről (zöldségről, gyümölcsről), vagy akár ruháról.

2. A műanyag szívószálak kiváltására a legkevesebb hulladékkal járó alternatíva, ha egyáltalán nem is használsz szívószálat. Természetesen, ha mégis szükséged lenne rá, találhatsz fémből, üvegből, bambuszból, de papírból készült alternatívákat is. 3. Műanyag evőeszközök helyett használj fém vagy fa alternatívákat.

4. A PET-palackos üdítők helyett használj saját kulacsot!

5. Szénsavas ásványvíz helyett csapvíz, tisztított víz vagy szódásszifon!

6. Ha teheted, vásárolj helyi alapanyagokat. A piacok ismét virágkorukat élik, így minden városban, sőt a közeledben is találni fogsz egyet!

7. Alufólia helyett tartsd frissen az ételeket a saját dobozaidban vagy méhviaszos kendőben!

8. Ha szoktál inni elviteles, illetve automatás kávékat, érdemes beszerezned egy saját poharat erre a célra.

9. A műanyag fogkefék helyett használhatsz 100%ban komposztálható, fanyelű és természetes sörtéjű fogkefét is!

10. Végül pedig a fentiek közül válaszd ki a számodra legegyszerűbbet vagy legszimpatikusabbat és indulj el a műanyagmentesség útján!

MONDJ NEMET TE IS A MŰANYAGRA!

Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.

Forrás: https://www.plasticfreejuly.org/

Túlméretezett gázkazánok hatása E NE r GI a ÉS az energiafogyasztásra Az épületgépészeti rendszerekben gyakran találkozhatunk túlméretezett berendezésekkel, melynek oka, hogy a G az D tervezők és kivitelezők túlságosan a biztonságra törekedtek, vagy rosszul végezték el a méretezést, de akár az is, ha egy felújítás során az épületet, fogyasztókat korszerűsítik, azonban a hűtő- és fűtőberendezéseket változatlanul a S á G hagyják. Az épületgépészeti rendszerek közül talán a kazánok esetében találkozhatunk a legtöbbször túlméretezéssel, ez azért probléma, mert általánosságban kijelenthető, hogy a csak fűtésre szolgáló berendezéseknél a fűtési idény

több mint 80%-ában a méretezési teljesítmény felénél kisebb teljesítményre van szükség. A teljes terheléssel való üzemelés csak nagyon rövid időszakra jellemző, ezért a túlméretezés hatása itt még jelentősebb.

Az alábbiakban egy elméleti számítás segítségével kerül bemutatásra, hogy hogyan változik a különböző mértékben túlméretezett hagyományos gázkazánok éves energiafogyasztása. A vizsgált teljesítmények úgy lettek felvéve, hogy a pontosan méretezett kazán névleges teljesítménye 10 kW, mivel ez felel meg egy átlagos családi ház méretezési hőigényének, a legnagyobb vizsgált túlméretezett kazán névleges teljesítménye pedig ennek a duplája. A kazánok energiafogyasztása attól függ, hogy a szükséges hőigényt milyen hatásfokon tudják előállítani, a kazán hatásfoka pedig a kazán terhelésének a függvénye. A vizsgálat során az az egyszerűsítés lett alkalmazva, hogy a kazánokat csak fűtésre használják, használati melegvíz készítésére nem.

Kazánterhelés

A kazánterhelés az aktuális hőigény és a névleges hőteljesítmény hányadosa, ahol az aktuális hőigény a külső hőmérséklet függvénye, a névleges hőteljesítmény adott. Az egyes teljesítményekhez tartozó terhelések az alábbi ábrán láthatóak:

P

névleges Megfigyelhető, hogy a túlméretezett kazánok a méretezési külső hőmérséklet környezetében is már csak alacsony terhelésen tudnak üzemelni, például a 20 kWos kazán 50%-os terhelésen üzemel –13°C-on. Ahhoz például, hogy egy 10 kW méretezési hőszükségletű családi ház teljes terhelésen használjon egy 20 kW-os, csak fűtést ellátó kazánt, a külső hőmérsékletnek –47°C-nak kellene lennie.

Kazánhatásfok

„A hagyományos kazán esetében az állandó kazánvíz hőmérséklet miatt a készenléti veszteség állandó. A kazán terhelés csökkenésével a készenléti időszak hossza nő az égő üzemidő hosszához viszonyítva, ezért ez jelentős kazánhatásfok romlást jelent.”1 A terheléstől függő kazánhatásfok általánosságban az alábbi diagram segítségével állapítható meg, mely már tartalmazza a szakaszos üzem hatását:

2. ábra Kazánhatásfok1

1. ábra Kazánterhelések Ennek megfelelően látható a 3. ábrán az egyes túlméretezett kazánok hatásfoka a külső hőmérséklet függvényében:

3. ábra Túlméretezett kazánok hatásfoka A kétszeresen túlméretezett kazán energiafogyasztása körülbelül 5%-kal nagyobb, mint a pontosan méretezett kazáné, ami ugyan nem tűnik soknak, azonban itt nem különböző minőségű berendezésekről van szó, hanem egy nem megfelelően kiválasztottról. A túlméretezés nem csak az energiafogyasztásra van hatással, például a berendezés élettartamát is rövidíti a több ki-be kapcsolás miatt. Szerencsére a korszerű kazánok már képesek teljesítményszabályozásra, illetve a kondenzációs kazánok esetében máshogyan alakulnak az eredmények, azonban a régebbi, hagyományos kazánok esetén érdemes ezzel is számolni.

1Baumann M., Dr. Csoknyai T., Dr. Kalmár F., Dr. Magyar Z., Dr. Majoros A., Dr. Osztroluczky M., Szalay Zs., Prof. Zöld A.: ÉPÜLET-ENERGETIKA, SEGÉDLET, 2009. április, Kiadja: PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, ISBN 978-9637298-31-8

Sóki Rudolf

A méretezési külső hőmérséklet környezetében vannak egymáshoz a legközelebb a hatásfokgörbék, tehát itt jelentkezik legkevésbé a túlméretezés hatása. Ennek az az oka, hogy a méretezési külső hőmérséklet környékén még kevésbé jelentkezik a készenléti üzem vesztesége.

Éves energiafogyasztás

A kazán éves hőenergia szükséglete az alábbi képlettel határozható meg:

azaz összegezzük az egyes külső hőmérsékletekhez tartozó hőigényeket, figyelembe véve a külső hőmérséklethez tartozó kazánhatásfokot és a hőmérséklet előfordulási idejét.

Budapesti hőmérsékleti adatokkal számolva az alábbiak az eredmények: Képek forrása: Freepik prémium

éves energiafogyasztás [kWh]

10 12

kazánméret (kW)

14 16 18 20

22 917 23 163 23 397 23 614 23 815 24 004

1. táblázat Kazánok éves energiafogyasztása

Bolygónk határai

„A jövő nincs kőbe vésve! A jövő a mi kezünkben van! Az eljövendő évszázadok történései attól függenek, hogy mi mit teszünk ebben az évtizedben!” – Johan Rockstrom

David Attenborough legújabb filmje, a Breaking Boundaries: The Science of Our Planet című

dokumentumfilm június 4-én jelent meg a Netflixen, és korunk legfontosabb tudományos felfedezését és problémáját mutatja be: azt, hogy az emberiség hogyan lökte vagy löki túl a Földet azokon a nélkülözhetetlen határokon, amelyek a civilizáció kezdetétől 10.000 éven át a Földünk stabilitását biztosították.

Nem először készít olyan dokumentumfilmet, ami nem a Föld szépségeit, hanem annak pusztulását taglalja, de most olyan kutatók és tudósok segítségével teszi ezt, akik a veszélyben lévő természetes környezeteket kutatják, mint például az olvadó jéghegyek, az Amazonas pusztulása és a biodiverzitás eltűnése, különös figyelmet szentelve Ausztrália 2019-2020-as „pokoli nyarának”, amikor végeláthatatlan bozóttüzek végeztek hatalmas pusztítást az élővilágban, és a korallzátonyoknál is minden korábbinál nagyobb elhalást tapasztaltak. A svéd Johan Rockstrom, aki életét a globális jelentőségű problémák tanulmányozásának szentelte, az emberiséget egy hegyi szerpentinen, éjszaka, fényszóró nélkül száguldó autóhoz hasonlítja, ahol a tudomány próbál segíteni felkapcsolni a világítást, hogy láthassuk az emberiségre leselkedő veszélyeket, és ne zuhanjunk szakadékba. Megfigyeléseik több mint aggasztóak, de van remény. Azt is megmutatják, hogyan tudjuk helyrehozni a hibákat, kiút azonban csak akkor van, ha meghallgatjuk őket, ugyanis a tudósok 30 éve próbálják felhívni a figyelmet a veszélyre, mindezidáig kevés sikerrel.

Elmondja, hogy a tudomány és a technológia révén a mostani az első olyan generáció, akinek minden eszköz rendelkezésére áll, hogy feltérképezze és tudomást szerezzen arról, hogyan teszi tönkre a Föld stabilitását. Johan és a világ minden részéről származó, vele együttműködő tudós kollégái kilenc, az élethez nélkülözhetetlen rendszert térképeztek fel és meghatározták azok biztonságos, veszélyes és fokozottan veszélyes zónáit, illetve megpróbálták meghatározni azok korlátait és határértékeit annak érdekében, hogy útmutatást tudjanak adni a megoldásukhoz, mielőtt elérjük ezen rendszerek fordulópontját, és azok végleg összeomlanak. Határérték: az a pont, amelyen túl már a nemlineáris változások előidézését kockáztatjuk.

Fordulópont: az a pont, amelyen túl egy változás visszafordíthatatlanná válik.

A világon elvégzett jégvizsgalatok bebizonyították, hogy közel 100.000 évig a globális átlaghőmérséklet évtizedenként +10 és -10 °C közötti változással ingadozott, ami lehetetlenné tette az összetett organizmusok és az élet fejlődését. Ez csupán 10.000 éve stabilizálódott +1 és -1 °C közé. A geológusok ezt az időszakot holocénnek nevezték el, ahol a bolygónk ellátott minket élelemmel, tiszta ivóvízzel és levegővel. Ez a törékeny egyensúly alapozta meg a mostani világot. Az állandó tengerszint, a rendszeres évszakok, a megbízható és kiszámítható időjárás reményt és lehetőséget adott az életnek, és ez az egyetlen olyan ismert állapot, ami fenn tudja tartani és biztosítani az általunk ismert modern világot. A tudósok kijelentették, hogy ezt az időszakot hagyta az emberiség maga mögött a 80-as, 90-es években, és egy új, saját geológiai korszakot teremtettünk, az Antropocént, az emberek korát, ahol már mi idézzük elő a meghatározó változásokat a Földön.

A világ lakható területének 50%-át növény- és állattartásra alakítottuk át, több földet mozgatunk meg, mint a Föld természetes folyamatai maguktól, az óceánok felén aktív halászatot folytatunk, 10 emberből 9 minden nap egészségtelen levegőt szív, és 50 év alatt több mint 1°C-kal melegítettük fel globálisan a Földet, ezzel átlépve egy olyan korlátot, amit az elmúlt 10.000 év alatt tartani tudtunk.

A bolygónk stabil állapotáért felelős rendszerek:

1. Éghajlat: Svédországban gyerekkorától kezdve szemtanúja volt, ahogy az ország legmagasabb pontja, a Kebnekaise gleccser 50 év alatt évente fél métert veszített a magasságából a folyamatosan olvadó jégtakarónak köszönhetően, és nemrégiben el is veszítette ezt a titulusát. A globális klímaváltozásnak köszönhetően ugyanez figyelhető meg a világ összes folyamatosan hóval és jéggel borított területein. A folyamat évről-évre egyre csak gyorsul, mivel a jéggel borított területek a Nap energiájának 90-95%-át visszaverik. Amikor eléri a fordulópontot, az önhűtő állapotot felváltja az önfűtő állapot, vagyis a jég egyre több és több energiát nyel el, és egyre jobban melegszik. Ezt nehéz elfogadni, de Grönland túllépte azt a határértéket, ahol másodpercenként 10.000 m3 jég olvad el, így ez a folyamat már visszafordíthatatlanná vált. Hogy mit jelent ez pontosan? Ha a Grönlandot takaró jég elolvad, az 7 m-rel, a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadása további 5 m-rel, a kelet-antarktiszi pedig ennek a tízszeresével, vagyis további 50 m-rel emeli majd meg a világon a tengerszintet. Az ipari forradalom óta a légkör szén-dioxid tartalma folyamatosan nő, 1988-ra elérte a 350 PPM koncentrációt, ami a veszélyzóna hatérértéke volt. Ez jelenleg 415 PPM. A fokozottan veszélyes zóna határértékét 450 PPM-nél határozták meg, így igen valószínű, hogy elkerülhetetlen, hogy fordulóponthoz érkezzünk. Megoldás: 30 év alatt teljesen el kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagokat, ugyanis, ha odafigyelünk, akkor 10 év alatt megfelezhető ez az érték, ami pozitívan hatna más rendszerekre is (8-as, 6-os, 3-as rendszer).

2. Terepszerkezeti korlát: amiből az életközösségek színtere áll. Három esőerdő, mérsékelt övi erdők, tajgák, füves területek és a vízi élővilág, amiket mi folyamatosan átalakítunk vagy elpusztítunk. Rendkívül gyorsan haladunk ezen fordulóponthoz Amazónia esőerdőiben, ahol a szójatermesztés és az állattartás miatt mára az eredeti területének a 20%-át kiirtottuk. Ha elérjük a 25%-ot, az esőerdő már nem fogja tudni fenntartani a saját klímáját, csökken a víz-újrahasznosító, valamint az esőzést generáló képessége a száraz évszakban, és visszafordíthatatlanná válik az elszavannásodás, amely Amazónia teljes területének 50-60%-át érinti majd komolyan. A világon található erdők veszélyzónájának határértéke 25%, ami már önmagában is katasztrofális fordulópontokhoz vezethet, de mi már több mint 40%-át kivágtuk, amivel ebben a rendszerben is rendkívül közel kerültünk a fokozottan veszélyes zónához. Megoldás: nagyon egyszerű! Minél több fát kell ültetnünk! Kutatások bizonyítják, hogy jelentősen csökkentik a talajeróziót, ha fát ültetnek egy mezőre, nő a termőképesség és a terméshozam, segít kivonni a CO2-t a levegőből, biztosítja a vízeloszlást és a biodiverzitást.

3. Biodiverzitás (biológiai sokféleség): ez a rendszer a fajok összessége és változatossága. A világon élő 8 millió faj közül közel 1 milliót kihalás veszélyeztet. 50 év alatt a vadon elő állatok 68%-át kiirtottuk vagy levadásztuk. A ma élő madarak 30%-a, az emlősök közül összesen csak 4%-a él még ma is vadon. A világunk olyan, mint egy nagy és törékeny kirakós. Ha ennyi darabot elveszítünk belőle, akkor már sosem lesz újra teljes a kép, ami akár a hatodik, nagy kihalási katasztrófához és a mostani civilizáció végéhez is vezethet. Megoldás: minden eszközzel meg kell állítani a fajok kihalását!

4. Édesvíz (a víz körforgása): ez a rendszer a föld vérárama. Gondolta volna, hogy átlagosan 3.000 l vizet fogyasztunk el naponta fejenként? 50 l-t használunk higiénés célokra és ivásra, további 100 l-t a háztartásra és mosásra, 150 l-t használ el a ránk jutó ipari termelés, a maradék 2.700 l-t pedig nem másra, mint az ételeink előállítására fordítják. Egy terület vízgyűjtő képességének túlzott kihasználásával elkerülhetetlen a folyók kiszáradása, de ezen a területen jelenleg még a zöld, biztonságos zónában vagyunk.

5. Tápanyagellátás (nitrogén és foszfor körforgás): a tudomány és a technológia biztosította számunkra a növénytermesztéshez és a terméshozam megsokszorozásához szükséges ásványi anyagok előállítását a műtrágyákhoz, ami biztosította az emberek élelmezését, viszont jóval többet használunk belőlük, mint amennyit a növények képesek hasznosítani. A felesleg a természetes vizekbe kerülve algásodást indít el, ami a víz oxigén tartalmának csökkenésével jár, az élővilág kipusztul, és tavak, sőt akár tengerek is teljesen kiürülnek és halottak lesznek. Ezt hívják eutrofizációnak. Erre tökéletes példa a Balti-tenger, ami a Föld legszennyezettebb tengere, és szinte a teljes természetes élővilága kipusztult. Világszerte több száz ilyen halott zóna van akár több 10.000 km2-es kiterjedéssel, vagyis már réges-régen a rendszer piros veszélyzónájában vagyunk.

6. Óceánok elsavasodása: a kibocsátott károsanyagok harmada végül az óceánban végzi. A vízben keletkező szénsav kölcsönhatásba lép a vegyületekkel, csökkentve a karbonát ionok sűrűségét a vízben, amiből a vízi élőlények (például kagylók, csigák) a vázukat építik. Az óceánjaink amellett, hogy folyamatosan melegszenek, 26%-kal savasabbak lettek, mint 50 évvel ezelőtt, ami a korallok kifehéredéséhez és pusztulásához, végül pedig a vízi élővilág teljes pusztulásához vezethet. 7. Mesterséges anyagok (új egységek): eddig 100.000 különféle anyagot állítottunk elő mesterségesen a mikroműanyagoktól kezdve a nehézfémeken át a nukleáris hulladékokig, éppen ezért ezt a rendszert nem tudjuk számszerűsíteni, így a korlátait sem ismerjük, de bolygószintű zavart okozhatnak hosszú távon, ha nem korlátozzuk őket.

8. Légszennyezés (aeroszolok): a levegőben lévő káros részecskék, amiknek a 75%-a a fosszilis tüzelőanyagokból kerül a levegőbe. Ezek felfogják a napfényt és szétszórják, mint a tükrök, de van egy sokkal károsabb hatásuk is. Évente közel 7,5 millió ember