Az "almérős" jogszabály magyarázata gyakorlati példákkal

Cikkünkben a rendelet értelmezésében, alkalmazásában szeretnénk gyakorlati példákon keresztül segítséget nyújtani. Egyes kérdéses fogalmak tisztázásán túl sorra vesszük, milyen esetekben kell, és hol nem kell almérőt alkalmazni, valamint a berendezéssel kapcsolatos elvárásokat is ismertetjük.

2020. január 16-án jelent meg az „1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról” jogszabály.

Miről szól a jogszabály?

A rendelet szerint kötelező minden energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett cég számára almérési rendszert kiépíteni. Az almérők felszerelésére javaslatot tehet az energetikai szakreferens, energetikai auditor, illetve az ISO 50001 energiagazdálkodási rendszer auditora/tanúsítója. A javaslatok megvalósításáról a kötelezett cég dönt. Az energetikai szakreferens feladata, hogy az almérők adatait nyilvántartsa, és azokat egy később meghatározott tartalmú riport formájában lejelentse a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára.

Milyen energiahatékonysággal kapcsolatos jogszabályok a relevánsak Magyarországon?

• EU Energiahatékonysági irányelv I. (2012.).

• Hazai Energiahatékonyságról szóló törvény (2015.).

• Energetikai audit kötelezettség nagyvállalatok számára.

• Energiahatékonyságról szóló törvény módosítása. (2016-2017.).

• Nemzeti Energetikusi Hálózat kialakítása KKV-k és önkormányzatok számára.

• Energetikai szakreferens kötelezettség nagyobb energia felhasználású vállalatoknak.

• Energiahatékonysági beruházások elszámolása TAO-ból (törvény és vhr.) (2017.).

• EU Energiahatékonysági irányelv II. (2019. nov.).

• Nemzeti Energiastratégia bemutatása (2019. dec.).

• 1/2020. MEKH-rendelet, Almérős jogszabály (2020. január).

Milyen gépeket, berendezések, üzemegységeket kell mérni almérővel?

• TAO törvény szerinti energiahatékonysági beruházási támogatás igénybevétele esetén a beruházással érintett villamos energia felhasználási ponton szintén, ha a villamos energia felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg.

• Azon berendezések esetében, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában 1.000 üzemóra/év alatt van, nem kötelező az almérés kiépítése.

Milyen berendezéseket NEM kell almérővel ellátni?

Nem szükséges almérővel ellátni olyan gépeket, amiknél a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható, többek között:

• Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott).

• Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli és fix üzemidejű)

• Kompresszor (alábbi ritkán előforduló helyzetek).

• Állandó fordulatú és fix üzemidejű.

• Üzemidő-számlálóval rendelkező, ahol az üresjárati üzemidő is mérve van, valamint ismert az üresjárati teljesítmény.

• Légkezelők (szabályozatlan).

• Ventilátorok (állandó fordulatú és fix üzemidejű).

• Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni, és működését minden esetben üzemóra-számláló rögzíti, vagy ismert üzemidővel működik.

Mikortól lép hatályba a jogszabály?

Milyen almérő felel meg az elvárásoknak?

• 3 %-os hibahatáron belüli pontossággal kell mérnie.

• Legalább ¼ órás mérési adatokat kell rögzítenie.

• Alkalmasnak kell lennie az adatok tárolására és továbbítására.

Mi a betáplálási pont definíciója?

A betáplálási pont az, ahol van olyan villamoskötés a hálózaton (pl. elosztó, biztosíték), ahol ezen villamoskötés kábelei jól megfoghatók mérés szempontjából.

Mi a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény fogalma?

A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény kiszámításához össze kell adni az egy kötésre vonatkozó berendezések névleges villamos (felvett) teljesítményét.

Kazánnál mi a névleges teljesítmény (gázégő, szivattyú, vezérlés, nyomástartó egyben vagy külön berendezésként értendő)?

A jogszabály „hőtermelőről” beszél, így a gázégő és a vezérlés összetartozik, de például a vízkezelést vagy a szekunder rendszeri szivattyúkat külön szükséges figyelembe venni.

Hogyan kell értelmezni a névleges elektromos teljesítményt?

A névleges elektromos teljesítmény gyakorlatilag más néven a „felvett névleges teljesítmény”. (Figyelni kell arra, hogy a felvett teljesítményt ne keverjék össze a legtöbbször ismert és használt leadott teljesítménnyel, ugyanis az nagyságrendileg más érték, mint a felvett teljesítmény!)

Szabó Ádám