Energiahatékonysági beruházások technológiai úttérképezése

Cikkünkben a technológiai úttérképezés módszerének stratégiai modelljét mutatjuk be a hazai energiahatékonysági beruházások elemzésének céljából. Kiindulási alapként a technológiai úttérképezés világszerte alkalmazott és kutatott módszere szolgált, amely a technológiamenedzsment területén alakult ki.

Az úttérkép azt mutatja be, hogy 2050-ig az egyes időszakokban előreláthatóan milyen trendekkel lehetséges számolni, illetve azok milyen hatást gyakorolnak a hazai vállalati szféra szereplőire. Jellemzően a természeti, gazdasági és társadalmi tényezők függvényében alakítják ki az államok az energiapolitikájukat, mely hatással van a fejlesztendő technológiai területekre. Mivel a múltban a környezettudatosság nem bírt komoly befolyással, ezért a természeti tényezők fontossága alulmaradt a többivel szemben. Ennek gyors megváltozása növekvő bizonytalanságot okoz, és emiatt kell a jövőben gyökeresen megújított klímastratégiát alkalmazni. Az úttérképen látható, hogy a közelmúltban bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődés várhatóan tovább folytatódik, emiatt kiemelkedően fontos a hazai vállalati szféra környezetébe beültetni ezen technológiákat.

A világítástechnika területén a jelenleg legnagyobb ütemben terjedő LED technológia mellett új fejlesztési területként megjelentek az OLED-fényforrások, melyek legnagyobb előnye, hogy nagy kiterjedésű világítási paneleket képesek létrehozni, továbbá az OLED lágy, szórt fénye a legmegfelelőbb alternatíva a természetes világítás pótlására. A technológia nagyon ígéretes, de sajnos az előállítás magas költsége olyan kihívást jelent, amelyet eddig senkinek sem sikerült megoldani. A jövőben a napfény megfelelő tárolása elégítheti ki a világítási szükségleteket, azonban ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő technológiai háttér.

Hőtermelés tekintetében jelenleg a jó hatásfokkal rendelkező kondenzációs gázkazánok nyújtják a legjobb ár-érték arányt a piacon, azonban a jövőben ez megváltozhat a hőszivattyúk javára, ugyanis ezek már megújuló energiával és jóval magasabb hatásfokkal képesek üzemelni, mely arány várhatóan a jövőben tovább nő. Ne feledkezzünk meg továbbá a különféle hulladékhő-hasznosítási technológiákról, melyek komoly energiamegtakarítást eredményezhetnek, fajlagosan alacsony beruházási költséggel.

A hűtés- és légtechnikai rendszerek technológiai alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a jövőben már EC-ventilátorral ellátott légkezelők, illetve magas hatékonyságú VRV/VRF-rendszerekkel üzemelő hűtő-fűtő kaloriferes rendszerek elterjedése várható, melyek ma még magas bekerülési költségük miatt nem örvendnek nagy népszerűségnek. Ipari méreteknél, egész évben üzemben lévő folyadékhűtőknél a szabadhűtéses kialakítás is teret nyer, ugyanis ezzel a téli időszakban a kompresszoros üzemidő jelentősen lecsökkenthető. Az úttérképen látható, hogy 2030 után a környezet hűtési energiáját felhasználó, passzív sugárzáson alapuló hűtési rendszerek elterjedése várható, melyeknek alapja, hogy a tárgyak/épületek természetes módon, külső energiaforrás bevonása nélkül, infravörös sugárzás formájában hőt adnak le. Az épületszerkezeti beruházásoknál, felújításoknál a homlokzati hőszigetelés és a műanyag profilú, többrétegű, hőszigetelő üvegezésű nyílászárók alkalmazása a jelenlegi trend, míg a jövőben a hőtároló képességű építőanyagok térnyerése prognosztizálható.

Mivel a Föld szén-dioxid kibocsátásának majdnem harmadát a közlekedési eszközök okozzák, fontos ezeknek a technológiáknak a vizsgálata. A fosszilis üzemanyaggal üzemelő gépjárműveket a hazai támogatási rendszereknek köszönthetően már elkezdték felváltani a hibrid, illetve teljesen elektromos üzemű gépjárművek. A technológiai fejlesztések várhatóan hosszabb hatótávot és nagyobb hatékonyságot, míg a tömeggyártás alacsonyabb bekerülési költséget fog eredményezni, melyeknek következtében az elektromos üzemű járművek elterjedése várható a jövőben.

Cikkünk folytatását következő számunkban olvashatják.

Wächter Roland