Kéz/Mű/Remek Kortárs népművészet a Műcsarnokban
A
Magyar Művészeti Akadémia 2014ben indította el a Nemzeti Szalon kiállítássorozatot azzal a céllal, hogy időről időre képet nyújtson a nagyközönség számára a vizuális művészeti ágak kiemelkedő eredményeiről. Az első ciklust záró Kéz/Mű/Remek kiállítás április 21-én nyílt meg a Műcsarnokban – széles körű összefogás eredményeképpen. A néphagyomány bármely ágában tevékenykedők számára kiemelkedő jelentőségű ez a nagyszabású tárlat, hiszen annak a mára intézményessé terebélyesedett mozgalomnak a tárgyi-szellemi gyümölcseit tárja a nagyközönség elé, amely az 1970-es évek elején az úgynevezett „nomád nemzedék”– az elődök felé fordulásában is progresszív szellemiségű – kezdeményezéseiből nőtt ki, új korszakot indítva a hagyományokhoz való viszonyulásban. A nomád nemzedék hozta létre azokat a népművészeti alkotóműhelyeket, amelyek forradalmian új minőséget hoztak létre valamennyi kézműves szakágban, s ez a generáció indította el azokat a fiatalabb kézműveseket, akiknek elképesztően magas színvonalú és esztétikai értéket képviselő munkáiban a kiállítás látogatói gyönyörködhetnek. Nemcsak mesterségbeli tudás, hanem nagyon sok közösségi szervezőmunka, felelőségteljes intézményi háttérmunka is van a magyar tárgyalkotó népművészek sikerei mögött. A mintegy négyezer népi iparművészt tömörítő Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ), maguk az egyesületek és az oktatásban részt vevők elsősorban közvetlenül a gyakorlati teendőkkel foglalatoskodnak. A Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelye munkatársai Beszprémy Katalin vezetésével a Népi Kézműves Stratégia elkészítésében, a minősítési rendszer megújításában, a törvényi-jogszabályi háttér optimalizálásában, az elméleti-gyakorlati képzés és továbbképzés, konferenciák, országos pályázatok, kiállítások szervezésében, a kiemelkedő kortárs népművészeti alkotások múzeumi
12
gyűjtése terén munkálkodnak – évtizedek óta fáradhatatlanul és eredményesen. Itt kell megemlékeznünk az idén elhunyt Borbély Jolánról is, aki a Népművelési Intézetben az 1970-es években elkezdte ezt a munkát. A Kéz/Mű/Remek attól is más, mint az összes eddigi nagy népművészeti kiállítás, hogy a koncepció kidolgozásában és a kiállítás megvalósításában ezúttal a népművészeti szakemberek mellett a tudomány képviselői is jelentős szerepet vállaltak. Beszprémy Katalin főkurátor mellett – a NESZ elnöke, Pál Miklósné és az MMA Népművészeti tagozatának elnöke, Kékedi László javaslatára – Fülemile Ágnes, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének nemzetközi hírű néprajzos-művészettörténész kutatója mint szakmai és művészeti koncepcióért felelős kurátor irányította a tervezést és a munkálatokat. Fülemile Ágnes – aki egyébként a Bartók Együttes táncosaként szintén a nomád nemzedékből, a táncházmozgalomból indult – az utóbbi években több kiemelkedő népművészeti program rendezésével is bizonyította, hogy a tudományos-elméleti háttér milyen új minőséget eredményez, mennyivel sokrétűbb ismereteket és mondanivalót közvetít, akár kiállításról, akár egy komplex és reprezentatív népművészeti programról legyen szó. (A New York-i Magyar Kulturális Központ vezetőjeként 2013ban társkurátora volt a két hét alatt 1,2 millió látogatót regisztráló washingtoni Smithsonian Folklife Festival-nak, ahol Magyarország díszvendégként történő bemutatkozását kétszáz közreműködővel szervezte meg – zajos sikerrel. 2015-ben a Várkert Bazár Örökség és újítás – Kortárs magyar kézműves remekek című kiállításának, 2017-ben A reformáció történelmi és kulturális öröksége az élő népművészetben című országos tárlatnak a főkurátora volt.) A teljes munkafolyamatban – a koncepció kialakításától a tárgyválogatáson keresztül a kiállításrendezésig – társkurátorként