Vonós népzenei hagyományaink továbbéltetése – III. FELSŐ VÁLTÓHANG – A felső váltóhang 3 hangból álló díszítés, a játékos a főhang fölé vált egyszer kis vagy nagy szekunddal. Általában diatonikus, vagyis a dallam hangsorának megfelelő hanggal díszít. A felső váltóhang mindig hangsúlyos, a hangsúlyt erősíti. Jele: . Gyakran szekund helyett terccel díszít, ezt terces váltóhangnak nevezzük. Ennek jele: . A kvartos felső váltóhangra a magas hullámvonal fölé írt ujjrend utal. Jelzése: .
KÖRÜLÍRÁS – Ebben az esetben a prímás az alaphangot vagy tengelyhangot a felső és alsó váltóhangok folyamatos összekapcsolásával díszíti. A vízszintes vonal a tengelyhangot jelöli. Jele: .
23. példa.
A körülírás alsó váltóhangja általában kis szekund. A hangnemtől eltérő váltóhangot módosítójellel jelöljük. A folyamatos körülírás jele: . 15. példa. 24. példa. 16. példa.
A körülírás néha alsó váltóhanggal indul. Jele:
.
25. példa. 17. példa.
ALSÓ VÁLTÓHANG – A zenész a főhang alá vált kis vagy nagy szekunddal. A kis szekundos váltóhang a gyakoribb. Gyors, kicsi mozdulat, a prímás az ujját alig emeli el a húrtól, szinte csak a súlyt engedi föl egy pillanatra. Ettől villanásszerű, határozott és mindig hangsúlyos ez a díszítés. A váltott ujjas alsó váltóhang jele: .
26. példa.
A körülírás terces is lehet. Jele:
.
18. példa.
27. példa. 19. példa.
Kodoba Márton az 1. ujjal játszott alsó váltóhangot gyakran fölemelés nélkül, csúszással játssza. Ez az egyujjas alsó váltóhang. Jele: (a két vízszintes vonal az azonos ujjas csúszást jelenti).
20. példa.
Neti Sanyi bácsi a hosszú, kitartott hangokat gyakran „a vonó feléből” díszíti, vagyis fél vonóig simán húzza, majd utána kezdődik a körülírás. A díszített hang szinte mindig előkével indul:
28. példa.
Kodoba Márton gyakran használja az „egyujjas” körülírást, ilyenkor az 1. ujját nem emeli, hanem csúsztatja. Jele: ; .
21. példa.
22. példa.
12
29. példa.