Rögtönzött szentmise a Szeged-Rókus vasútállomáson, 1941 júniusa (fotó: Horváth József)
D005: 1940. október 23. Budapest - levél II. emlékirat (részletek) Méltóságos vitéz Bonczos Miklós úrnak, államtitkár, Budapest MÉLTÓSÁGOS KORMÁNYBIZTOS ÚR! Folyó év október 19-én új fejezete kezdődött el a moldvai és a bukovinai magyarság történetének. Ez az új történet is az Exodus [helyesen Genezis – a szerk.], a Teremtés történetének szavaival kezdődhetik: „Isten lelke lebeg vala a vizek fölött.” [...] Ez Bukovina és Moldva. Bukovina még élővíz, ahol 20 000 hűséges magyar sikolt a megmenekülés, a Ti kezetek, szívetek és gépetek után. Moldva már egy félig holt mocsár. Fele már elveszett a magyarság számára. Másik felét most nyomkodja békanyálas mocsári vízbe a román tanító, a csendőr, és a pappá szentelt janicsár. Tehetetlenül vergődnek, és várják a mentő kezet ezek is. Bátorkodom megtenni javaslataimat mindkét népcsoport megmentésére. [...] BUKOVINA Ott, ahol a Kárpátok öle sima tenyérré simul ki (a legjobb búza piroslik ezen a tenyéren), szinte egymás mellett öt falut látunk: Andrásfalva, 4054 lakos, alapítási év 1786 Hadikfalva, 6847 lakos, alapítási év 1785 Istensegíts: 3940 lakos, alapítási év 1777 Józseffalva: 1521 lakos, alapítási év 1785 Itten 120 család van. Vannak még magyar családok az Istensegítshez közel fekvő Satu Mare nevű sváb községben, Kisjózseffalván, valamint Fogadjistenben, amelyik szintén Istensegíts környékén fekszik. Mindezen községek határa nem elég nagy kiterjedésű, hogy a nagyon népes családok mindennapi kenyere meglegyen. Hagymatermesztéssel foglalkoznak előszeretettel, mert így több munkával mégis kihozzák a mindennapit. [...] Lelki képük alapvonása a legpéldásabb magyar hűség. Élnek-halnak a magyar betűért, amelynek áramlása Észak-Erdély hazatérése
után most már végképp meg fog szűnni, de különösképpen is megőrizték a magyar jelleget. Viseletük alig különbözik a csíki és háromszéki székely viselettől. Magyar szabású ruhát és csizmát hordanak, és Kossuth kalapot, a fiatalság pedig úgynevezett magyar csárdáskalapot. A férfiak télen mentét, amit mentávának hívnak, az asszonyok ráncos rokolyát, tulipánnal, csupa magyar motívummal, piros, fehér, zöld varrással díszített kozsokot. [...] Hová szeretnénk menni? Bárhová, csak magyar ég alatt lehessünk. [...] Mi bármilyen megoldást a legnagyobb örömmel és hálával fogadunk. Mégis nagyon szeretnénk, ha a bukovinai öt egység megmaradhatna egymástól akármilyen távol öt egységben, csoportban, hisz őket a tradíció, a lelkület és a nótakincs tartja össze. [...] Úgy szeretnénk tovább élni a magyar Glóbuszon, hogy egy-egy falu együtt maradhasson tovább is a régi nevével. Kivéve Józseffalvát, amelyik József császárról volt elkeresztelve. [...] Ma már arról is beszámolhatok, vajon miként fogadná a román kormányzat a visszatelepítés tervét?! Feleljen erre a Hadikfalván keltezett levél, amit a minap küldött Hadikfalva plébánosa, Sebestyén Antal főesperes Budapestre, Krywáld Ottó pápai prelátus Őméltóságának, a Szent László Társulat vezető emberének. Sebestyén főesperes beszámol arról, hogy a megyei prefektus nemcsak, hogy megengedte a családok összeírását a visszatelepítési akció számára, hanem ahhoz hatósági támogatást is ígért. Ugyanakkor a csendőrséget utasította, hogy ne próbálja megzavarni az összeírást. A hófehér hajú derék öreg pap ugyanebben a levélben beszámol a bukovinai magyarok jelenlegi lelkiállapotáról is, amin már nem lehet változtatni a legbuzgóbb rábeszéléssel sem. Ezen az őszön nem szántottak és egy szem gabonát sem vetettek. Küldöttséggel zavarták már a bukaresti magyar követséget is. [...] MOLDVA HELYZETE A holt víz a magyar mocsár, amiről jegyzeteim elején beszéltem, az Moldva. Maguk a hivatalos román körök is mocsári embereknek csúfolják fülem hallatára ezeket a szerencsétlen embereket, akiket a legalacsonyabb nívón tartanak, csakhogy mielőbb sikerüljön az átrománosítás terve. Azokra a kérdésekre, hogy a 120.000-nyi mold-
27