Page 36

TALLÓZÓ

S ZÉKI S OÓS J ÁNOS

ROVATA

Kallós Zoltán: Tánc- és lakodalmi kiáltások Utunk évkönyv, Kolozsvár, 1973.

E

rdély-szerte bármilyen falusi mulatságban még általánosnak mondható az úgynevezett táncszók vagy tánckiáltások használata. Elnevezésük vidékenként változik. Ujjogatás, csujogatás, mondzsikálás, verselés, rikótozás stb. Az észak-mezőségi tájegységről szeretnék egy sor tréfás jellegű táncszót közreadni. A táncszókat tartalmilag két nagy csoportra tagolhatjuk. Kimondottan tánc alkalmával mondottakra, és kimondottan csak lakodalom alkalmával a lakodalom mozzanataihoz fűződő táncszókra. Az észak-mezőségi falvakban csujogatás vagy rikótozás elnevezéssel tartják nyilván ezeket a kis versikéket. A csujogatás legalább két hét- vagy nyolcszótagos verssorból tevődik össze. A sorok ritmusa tehát ennek megfelelően kétféle lehet: ti-ti-ti-ti ti-ti tá, vagy ti-ti-ti-ti ti-ti-ti-ti. Általában kétsorosak, de előfordul három-, négy, sőt több soros is. Néha egyetlen kis versen belül is váltakoznak hét- és nyolcszótagos sorok. A táncszavak többsége azonban izoritmikus. A csujogatáshoz szorosan hozzátartozik, mintegy befejezésként, az „u-ju-ju”, „csu-ju-ju-ju-ju-ju” kiáltás is. Ez a befejező kiáltás ritmikailag több változatban is előfordulhat: ti-ti tá, tá ti-ti ti-ti tá, ti-ti-ti-ti ti-ti tá, tá tá ti-ti tá stb. Ezt magas fejhangon, szinte sikítva kiáltják. Innen ered valószínűleg a táncszavak „csujogatás”, „ujjogatás” elnevezése, melyek egyszerű hangutánzó szavak. A közölt néhány tucatnyi csujogatásból is kitűnik, hogy tartalmilag milyen sokrétűek, változatosak lehetnek. Java részük tréfás, csipkelődő tartalmú, leányok, legények, aszszonyok egymást vagy akár a lakodalomban a mátkapárt figurázzák ki bennük. A lakodalmi csujogatások a násznagytól a szakácsnékig mindenkire vonatkoznak. Násznépre, vőfélyekre, nyoszolyólányokra, mindenkire. A táncszók élces csipkelődése leginkább a másfalusiakra, haragosokra vonatkozik. De ez az élcelődés minden egyes lakodalom alkalmával a vőlegény és a menyasszony vendégserege között is általános, akárcsak a legények és a lányok között. Nem kímélik a lakodalomban vagy kalákában felszolgált ételeket sem, de még a szent és sérthetetlen papot sem hagyják nyugodni. A gyermekek is ezekkel a versikékkel gúnyolják ki egymást. A két szomszédos falu határában marhát legeltető gyerekek egymásnak kiabálják át a „falucsúfoló” táncversikéket. Sohasem esik meg lakodalom vagy tánc anélkül, hogy ne legyenek másfalusiak is hivatalosak a mulatságba. Ilyenkor aztán versengenek a csúfolkodásban, hogy ki tud nagyobbat mondani a másikra. A szöveget az adott viszonyokhoz mérten állandóan változtatják. Egyesek maguk

36

is költenek a már meglévőkhöz, vagy az ismerteket alakítják át. A lakodalmasok esküvőről visszajövet mindenkibe belekötnek az úton, akivel szemközt találkoznak. Még az udvarra is bekiabálnak, bárki legyen ott, öreg vagy fiatal. Különösen jó alkalom kínálkozik erre, ha más faluból hoztak vagy vittek leányt. Ilyenkor 10-20 falun keresztül is folyik a tréfás csúfolkodás, kiabálás. Tánc vagy bál alkalmával mindenki egyénileg csujogat, a lakodalomban viszont aszszonyok, leányok csoportosan is összeállnak kiáltozni a zene, a tánc ritmusára. A rikoltozás mindig a zene ritmusára történik. Egyes mezőségi falvakban külön dallamokat tartanak számon kimondottan a csujogatás céljára a lakodalom alkalmával. A jóhírű csujogató asszonyok és leányok különösen szívesen látott vendégek a mulatságokban. Ezek a fő hangadók, akik egy-egy jól sikerült, találó táncszóval a végsőkig tudják fokozni a hangulatot. Tulajdonképpen egyes helyeken a vőfélyeknek, de főleg a nyoszolyólányoknak egyik fő feladatuk a lakodalomban a csujogatás. A fiatalok tánc közben egy-egy csujogatással érzelmeiknek is hangot adnak, ha kedvesükkel jó viszonyban vannak, vagy épp akkor haragot tartanak. A tánc vagy lakodalom alkalmával elhangzó csujogatásokat az alábbi észak-mezőségi falvakban jegyeztem le: Buza, Feketelak, Mezőkeszü, Ördöngösfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Válaszút és Visa.

Az én rózsám katana, Ragyog rajta a gúnya. De az ősszel leszerel, Hazajün is veszen el. Magos fán terem a fiszek, Én a legénynek nem hiszek. Százszor esküszik napjába, Mást szeret minden órába. Vót szeretőm, de elhagyott, Szebbre vágyott, mint én vagyok. Szebbre vágyott, de nem kapott, Még olyant se, mind én vagyok. A szeretőm a tavaji, Ismét akar hozzám járni, Talán meg nem bolondultam, Hogy szeressek, kit meguntam. Az eltitkolt szerelem Nem csal meg oly hirtelen. De ha azt a világ tudja, A két szivet szijjel marja. Aja-haja retek haja, Beteg a szeretőm annya. Adná Isten, hogy meghalna, Barna lánya rám maradna. Ne nízz rózsám a szemembe, Meghalak szigyenetembe. Nizzünk mindketten a fődre, Úgy vállik becsületünkre. Vót szeretőm tizenhat is, Most jó lenne még egy vak is.

Vót szeretőm, vót egypár Kiér szívem hótig fáj. Addig élek, amíg élek, Amíg bennem zeng a lélek, Zeng a lélek, zeng a szó, Zeng a szerelem ajtó. Hosszú szárú tulipánt, Ingem a szerelem bánt, Nincsen nagyobb gyötrelem, Mint az igaz szerelem. Mert ki aztat próbálja, Nincs egy boldog órája. Jaj de sáros ez az út, Vót szeretőm, de megunt. Édesanyám azt mondta, Férjhez ád a faluba. Én azt mondtam, nem menyek, Én senkit nem szeretek. Csak a csokros violát, Szegény embernek fiát.

Vigyázz babám magadra, Sokan lesnek utadra. Nappal ne is nizz reám, Csak esténként járj hozzám. Ne hallgass mendemondára, Ülj a térdem kalácsára. Átölellek két kezemmel, Hadd nizzen más irigy szemmel. Édesanyám lánya vótam, Míg szeretőt nem tartottam, Mióta szeretőt tartok, A búnak is helyet adok, Édesanyám megtagadott. Kík ibolya a temetőn, Haragszik rám a szeretőm. Ha haragszik, nem bánom, Mással ílem világom.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2013/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: „Isten teremtette a betyárokat”; Részletek Kiss Ferenc Naplójából; Vas János Panyiga: Régi cigány szótárak...; S...

folkMAGazin 2013/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: „Isten teremtette a betyárokat”; Részletek Kiss Ferenc Naplójából; Vas János Panyiga: Régi cigány szótárak...; S...

Advertisement