Page 40

Békés megyei magyar táncok M

int korábbi írásunkban ismertettük (Néptánckutatás Dévaványán – folkMAGazin, 2011/3. 44-46. oldal), a Békés megyei, Dévaványa környéki tánckutató munka a második világháború után kezdődött meg a Néptudományi Intézet keretei között. A munkát könnyítette a táncművészek és műkedvelő táncosok akkori társadalmi szervezetének, a Táncszövetségnek anyagi és szakmai hozzájárulása. A terepmunkát e két intézmény együttműködésében kutatócsoportok végezték. Egy ilyen kutatócsoport összetétele etnográfus, népzenekutató, magnetofonkezelő, filmoperatőr és koreográfus volt, aki többek között a helyszíni tánclejegyzéseket is készítette. Ebben az időben működött Békéscsabán a Batsányi János Táncegyüttes Rábai Miklós vezetésével. Rábai gyűjtőmunkája idővel összekapcsolódott a Néptudományi Intézetével. Közös céljuk a Békés megyében még fellelhető paraszttáncok és zenék felgyűjtése, elemzése és színpadra vitele volt. A gyűjtések súlypontja azért esett Dévaványára, mert itt élt és dolgozott Bereczki Imre régész és néprajzkutató, aki magas fokú tárgy- és helyismeretével nagyban támogatta a kutatásokat. 1948-ban és 1949-ben Ványán és tanyavilágában filmeztek Keszi Kovács László és munkatársai, Merényi Zsuzsa, Víg Rudolf és Rábai Miklós. A helyszínek Csudaballa,

40

A Vadkacsa vendéglő 1950 körül.

Pusztaecseg és az ugyancsak Dévaványához tartozó Cserepes, Ködmönös és Atyaszeg voltak. A gyűjtések értékes régi stílusú ugrósokat (kanásztánc, oláhtánc) és a csárdások mellett különféle verbunkokat, eszközös pásztortáncokat derítettek fel. A kutatás első szakasza ezzel lezárult, mivel 1949-ben megszűnt a Néptudományi Intézet és a tulajdonában levő tánc-, illetve más néprajzi témájú filmek az Egyetemi Néprajzi Intézet archívumába kerültek át. Így a tudományos feldolgozás is elakadt. Ennek ellenére színpadon a dévaványai táncok nagy karriert futottak be a század derekán. A Batsányi Táncegyüttes más Békés megyei tánc mellett a „Ványai csárdás és verbunk”-ot is színpadra állította már 1947ben. Országos díjakat nyertek vele a 40-es évek végén. A MEFESZ [Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége], később DISZ [Dolgozó Ifjúság Szövetsége] Központi Táncegyüttes is műsorára tűzte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tánc főtanszaka beiktatta tananyagába, majd később Simay Zsuzsa szintén dévaványai koreográfiáját a Népművészeti Intézet Táncosztálya a táncoktatók körében népszerűsítette. Ezt a változatot vette át a Szovjetunió állami együttese, a Mojszejev Együttes is, és 1953. augusztus 20-án, a Népstadion megnyitóján be is mutatta Magyarországon. Később a Népművészeti Intézetben újra létrejöhetett a tervszerű tánckutatás és az Állami Népi Együttesnél is megkezdődtek a gyűjtések. Ekkor folytatódtak a békési kutatások. Első állomásuk egy 1953-ban rögzí-

tett halászmulatság Vésztőn, amely a filmezés kedvéért megrendezett halászat záróakkordja volt. Az eredmény férfi-női szólók és csárdások rögzítése lett. Nem sokkal ezután Náfrádi László az ÁNE női tánckara részére sikeres koreográfiát készített „Menyecskés” címmel, a vésztői halászasszonyok mozgásanyaga alapján. 1954-től Maácz László, Martin György, valamint Pesovár Ernő készítettek film- és hangfelvételeket Békés megyében. Később Martin György a területet a tiszai táncdialektusba sorolta és publikált egy itteni kanásztánc-dallamot is (Martin György: A magyar nép táncai. Corvina Kiadó, Budapest, 1974). Bereczki Imre 195455-ben és 1957-ben Pásztornapokat szervezett a Dévaványán és környékén élő pásztorok tánc, vokális és hangszeres zenei hagyományának kutatása érdekében. Az Állami Népi Együttes részéről igény mutatkozott további Békés megyei anyagok színpadra állítására, ezért újabb filmezések kezdődtek. 1955-ben Bélmegyeren forgott a film, és új felvétel készült Vésztőn ahol egy ötvenkilenc éves híres vőfély, Molnár Ferenc táncai kerültek rögzítésre. 1956-ban táncfilmek készültek Hunyán, Dévaványán, Füzesgyarmaton és Szeghalmon, utóbbi Vadasi Tibor és Benczéné Mező Judit segítségével, szervezésében. A több száz méter film alapján készült el a „Békési esték” című kompozíció az Állami Népi Együttes számára. Innen számítva ötven év szünet következett a Békés megyei magyar táncok kutatásában. Valami miatt ez az anyag háttérbe szorult, majd teljes feledésbe merült.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/3  

A TARTALOMBÓL: Rónai András: Beszélgetés Herczku Ágnessel; Bolya Mátyás: Baba a megállóban; Mesék: A boldog ember inge; Csuka hírével, hal s...

folkMAGazin 2012/3  

A TARTALOMBÓL: Rónai András: Beszélgetés Herczku Ágnessel; Bolya Mátyás: Baba a megállóban; Mesék: A boldog ember inge; Csuka hírével, hal s...

Advertisement