profi zenész lett” – meséli az igazgató. Egyre több nagycsaládból jönnek gyerekek, négyen-öten is, jellemzően más-más hangszeren tanulnak, hogy összeálljon belőlük egy zenekar. Például a négy Patonai fiú közül az egyik hegedül, a másik brácsázik, a harmadik bőgőzik, a negyedik most lett hatesztendős, és ősszel fog beiratkozni az iskolába, de tamburán is játszanak és énekelnek. Tekerőt, dudát és kobozt is tud biztosítani az iskola a növendékeknek, persze erre nincsen akkora igény, mint a furulyára, citerára, hegedűre – s énekelni is meglehetősen sokan tanulnak. Az iskolából egyébként évente többen bekerülnek a Zeneakadémiára, vagy később népszerűvé váló együtteseket alapítanak. Itt jött létre például a Zurgó vagy a Csürrentő, s az itteni hegedűsök közül sokan ma is prímásként dolgoznak. Bizonyára a mostani tanítványok között is vannak, akik majd sokra viszik, de Kobzos Kiss Tamás szerint ezen a téren is azt tapasztalni, hogy csak a népszerűség számít, a népszerűséget meg sok együttesnél mesterségesen állítják elő. Aki nem száll be, vesztes lesz, aki pedig beszáll, olyan kompromisszumokra kényszerül, amivel a népzene veszít. Ami pedig a jövőt illeti, Kobzos Kiss Tamás szerint azokról az országokról kéne példát vennünk, amelyek éppen a magyar minta alapján kezdték el saját zenei és tánckultúrájuk oktatását, mondjuk Norvégiáról. Az ottani népművészeti egyetemen szerzett diplomát Jánosi András akkor, amikor Magyarországon ilyen képzés még nem volt. Vagy például a törökországi kultúrát sem fogja elsöpörni a globalizáció: ott tudatosan törekednek arra, hogy a közszolgálati televízióban megfelelő mennyiségben legyen jelen a török zene és tánc. Persze ma már nehéz lenne elképzelni, hogy mégegyszer a táncházmozgalomhoz hasonló sokként és felismerésként érje az embereket a magyar kultúra (a népzene, a néptánc, a viselet) gazdagsága. De azért jó lenne, ha az állami támogatásból működő rádiók és televíziók nálunk is jobban odafigyelnének arra, ami a miénk, vélekedik Kobzos Kiss Tamás. Hogy ne csak a norvégoknál, a törököknél maradjon fenn az a tudás, amit őseik évszázadokon át felhalmoztak, hanem Magyarország is gazdagítani tudja a sokszínű európai kultúrát. Az Óbudai Népzenei Iskola felkészült tanárai, zenészei, tankönyvírói, a magyar múltról, a hagyományokról, hangszereinkről szóló könyvek szerzői mindent megtesznek azért, hogy ennek fontosságát minél több emberben tudatosítsák. Halász Csilla (Heti Válasz 2011. február 24.)
Pályázati felhívás
• LELŐHELYEK
„A Népművészet Ifjú Mestere” cím elnyerésére A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a „Népművészet Ifjú Mestere” cím elnyerésére. Az elismeréseket az augusztus 20-i ünnepségek során nyújtják át az arra érdemes pályázóknak. Pályázni előadóművészeti és tárgyalkotói kategóriákban lehet. A részvétel alapfeltétele minden kategóriában a 15 és 35 év közötti életkor, az írásban benyújtott szakmai önéletrajz és egy legalább 10 oldal terjedelmű dolgozat. A pályázatokat (az önéletrajzot és dolgozatot, tárgyalkotóknál a pályázatra benevezett tárgyakat is) 2011. május 6-ig beérkezően kell eljuttatni a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének címére (1011 Budapest, Corvin tér 8.) postai úton, vagy személyesen. Mellékelni kell továbbá egy, a pályázó adatait tartalmazó pályázati adatlapot is (amely letölthető formátumban a www.hagyomanyokhaza.hu honlapon megtalálható). A tárgyalkotók pályázatainak nyilvános értékelése május közepén-végén várható. Az értékelés pontos időpontjáról a Hagyományok Háza értesíti a pályázókat. Az előadóművészeti kategóriában a színpadi megmérettetés valamennyi pályázónak egy időben, egy közös műsor keretében lesz. Ezt követi még azon a napon az összetett értékelés. A színpadi megmérettetés és az értékelés pontos – várhatóan május végi – időpontjáról a Hagyományok Háza a dolgozatok értékelése után értesíti a pályázókat. A részletes kiírás a Hagyományok Háza honlapján található, az ennek tanulmányozása után esetleg felmerülő további kérdésekre készséggel válaszolnak a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének munkatársai a 225-6086-os (népzene, néptánc), a 225-6053-as (népmese) illetve a 225-6065-ös (kézművesség) telefonszámon.
•
Táncház Alapítvány folkMAGazin szerkesztség 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6. I. em. Tel.: (1)-214-3521 Interneten megrendelhető a www.folkmagazin.hu oldalon Néptáncosok Kellékboltja 1137 Budapest, Katona József u. 22. Tel.: (1)-239-1199 MesterPorta 1011 Budapest, Corvin tér 7. Tel.: (1)-202-3859 Kaláka Zenebolt Bp., V. ker., Bárczy István utca 10. Tel.: (1)-267-5331 A Folk 1074 Budapest, Dohány u. 84. Tel.: (1)-351-3341
•
Ethnosound Bp., VIII. ker., Krúdy Gy. u. 7. Tel.: (1) 266-8105
•
Művészeti kitüntetések március 15. alkalmából Kossuth-díjat kapott Berecz András népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért. Balogh Rudolf-díj: Móser Zoltán fotóművész Bánffy Miklós-díj: Ferencz Mária Hagyományok Háza, menedzserigazgató; Stoller Antal (Huba) Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft.Vitézi Ének Alapítvány, nyugdíjas táncművész, koreográfus Harangozó Gyula-díj: Csaba Zsolt táncművész, Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes; Tóth Ildikó táncművész; Török Jolán táncpedagógus, Nemzeti Táncszínház Kft.; Végh-Pozsár Kitti táncművész, Duna Művészegyüttes Liszt Ferenc-díj: Kobzos Kiss Tamás előadóművész Szabolcsi Bence-díj: Richter Pál, zenetörténész, MTA Zenetudományi Intézet Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje: Takács András néprajzkutató
9