Elmondják sokszor, hogy a népdal, vel kijelölik a használóik, illetve a foez az évezredekre visszanyúló kultu- MIXTURA CULTIVALIS gyasztóik számára a mű egyetlen érFonó zenekar rális örökség, őseink dicső korokat vényes, kizárólagosan engedélyezett idéző hagyománya, amely kötelez (mert akinek múltja változatát. Ezzel szemben a szájhagyomány világában nincs, annak ugye jövője sincs), ez a tiszta forrásból táp- fogant művészetek legfőbb jellemzője a változatképzőlálkozó őserő a tradíciókat tiszdés, a folyamatos átalakulás. Itt nem az ami a fontos, hanem az telő kései utódok számára miahogyan. Az előadásmódnak, a ben mutat utat – már akik ásstílusoknak ugyanis itt is vansák ezt a mély kutat... Másfenak komoly, íratlan szabályai, de lől gyakran felvetik, hogy ebben ezeken belül mindenki szabaa mai modern, rohanó világban, don fejezheti ki önmagát, minahol a választható identitás a den közösség és minden egyén szabadság kifejezőeszközeként a saját maga képére formálhatja formálja a társadalmat, hogyan kultúrájának anyagát. Talán ezis lenne integrálható a népzene, zel is magyarázható a népzene melyről tudvalévő, hogy stativáltozatossága, sokszínűsége is. kus, régmúltat idéző esztétikáA folklór világára, ha lehet, még jával képtelen a „megújulásra”... hangsúlyosabban érvényes a Ilyeneket lehet hallani. Pedig az költői gondolat, mely szerint ezen a lemezen található nótá„Ki géppel száll fölébe, annak kat, dalokat, muzsikát mind ebtérkép e táj...” – hiszen távolról ben a mai korban élő, ebben az egy és oszthatatlan térben tevékenykedő emberektől ez a színpompás gazdagság kevéssé érzékelhető. Levettük át. Úgy is mondhatnánk, hogy: ITT ÉS MOST mezünk címe e sokszínűség, eme kulturális többszólaVÁLIK RÉSZÜNKKÉ EZ AZ ERŐ. A magukat haladó- múság tudatos felvállalásának igényét és célját fejezi ki. nak, korszerűnek nevező áramlatok és eszmerendsze- Ez pedig a sajátosságunkat, egyediségünket legjobban rek művészi alkotásai, az úgynevezett „magas kultúrá- kifejező gazdag, összetett hagyomány hiteles művelése. nak” a lenyomatai már születésük pillanatában a techni- Úgy is mondhatnánk, hogy: MIXTURA CULTIVALIS. kai rögzítés, a kanonizálás, a szerzői jogvédelem igényé- (FONÓ RECORDS FA-908-2)
Vargyas Lajos – A magyarság népzenéje Zenei néphagyományunk kutatói számára örvendetes esemény, hogy a Planétás Kiadó megjelentette Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje című nagyszabású összefoglaló munkáját, a Jelenlévő Múlt sorozatban, Paksa Katalin szerkesztésében és átdolgozásában. A magyarság népzenéje második kiadása, amely évtizedes igénye volt a szakmának – hiszen ma is inspiráló tartalma ellenére beszerzése szinte lehetetlen volt –, a szerző eredeti szándékát is kiteljesíti: valóságos archívummá teszi a könyvet a hangzó melléklet; a könyv mintegy 1000 kottát tartalmaz, a 10 CD-n 433 dallam hallható. A tankönyvként is ajánlott könyvben az elméleti bevezető után dallamgyűjtemény és sokszempontú mutató segíti a népzene teljes spektrumának megismerését. Vargyas Lajos nemcsak a Bartók és Kodály utáni népzenekutatás szintézisét alkotta meg, de a magyarságtudományhoz is hozzájárult, amikor a zenének a teljes életrendben betöltött szerepét is vizsgálva, a legtágabb népdalfogalom alapján bemutatja, milyen értékrend, érzelmek és események sűrítődnek egy-egy folklóralkotásba. A kiadványt az MTA Zenetudományi Intézetének szervezésében 2002. november 28-án mutatták be, a Fonó zenekar közreműködésével. Rockenbauer Zoltán volt kultuszminiszter és az MTA Zenetudományi Intézete igazgatója, Tallián Tibor méltatta az esemény jelentőségét, a szakmai ismertetőt pedig Andrásfalvy Bertalan, a Janus Pannonius Tudományegyetem professzora, valamint Paksa Katalin, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa tartotta. (Dala Sára) Móser Zoltán felvétele
18
A magyarság népzenéje megrendelhető a Planétás Kiadónál: 1165 Budapest, Koronafürt u. 44., fax: (36-1) 407-1787
folkMAGazin