27 kérdésköréhez. Király A.: Ezen a koncepción mi sem változtattunk, mert jónak találtuk a kurátori kiállításokat. Évi egy nagy kurátori és nyolc egyéni kiállítás volt, az elõbbi adott esetben külsõ helyszínen, az egyéni pedig a Stúdió Képíró utcai galériájában. László Zs.: Keserue Zsolt elnöksége alatt a vezetõség úgy döntött, hogy a Stúdió Galéria mûködését szorosabban irányítsák a mûvészek ahelyett, hogy egy kurátor-galériavezetõ klasszikus galériaként üzemeltetné. Ez meg is látszott a kiállításokon mind pozitív, mind negatív értelemben. Nem mindig professzionális kiállításrendezési koncepció mentén szervezõdtek a programok, hanem inkább különféle kísérletezõ megközelítéseknek, kezdeményezéseknek adtak lehetõséget. Azaz nem a kilencvenes évekre jellemzõ kiállításfogalmat használta a Stúdió, amikor egy építészetileg felfogott térben hatásos installációk, vagy akár interaktív szituációk jelennek meg, miközben valamilyen koncepcióra válaszolnak a mûvek. Bár a Kerekes Gábor által szervezett 2006-os Instant címû kiállítás ilyen szempontból még egy klasszikus kurátori koncepcióra épült, de a 2007-es éves kiállítás, a Kamikáze már egy tipikus „ellenkiállítás” volt, amely a Stúdió Galériát például egy információs térként használta, ahol a külsõ helyszíneken zajló programokról lehetett tájékoztatást kapni. Kálmán R.: Személy szerint az éves stúdiós kiállítás mûfaját nem tartom izgalmasnak. Ettõl függetlenül azt gondolom, hogy egy lassan 400 tagot számláló egyesület tagsága azt várja el a szervezettõl, hogy az lehetõséget teremtsen minél több tag nyilvános szereplésének, legyen ez kiállítás, vagy residency program, stb. A 2008-as évfordulós 50 napos kiállítás megmutatta, hogy a tagság mindenképp igényli az ilyen típusú csoportos megjelenéseket. Fenyvesi Á.: A Stúdió az utóbbi néhány évben nem volt a kurátorok fellegvárának mondható, sok esetben a mûvészek önálló döntéseiben bízott, ami kifejezett érettséget, és megfelelõ odafigyelést kívánt az alkotóktól. Talán beérni látszik a Keserue Zsolt által vezetett Stúdió artist run space modellje. A képlet azért mégsem ilyen egyszerû, mert az egyre tisztábban kirajzolódott, hogy kurátorok és mûvészek nem nagyon létezhetnek egymás nélkül, a Stúdió falainál pedig nem áll meg a magyar mûvészeti szcéna. Tény, hogy a kurátori mûködés terepe Magyarországon fõként az, hogy intézmények hatalmi pozíciójából beszél és cselekszik, de ettõl még nem par excellence ellenség, miként az néhány félreértésbõl kifolyólag kommunikálódni látszott.
studio_d_7.indd
28-29
6/10/2009, 1:16 PM