Art Capital Magazin

Page 1

www.artcapital.hu

a

k é p z ő m ű v é sz e t

Sz e nt e ndre nulladik év

m agya r

f ővá ro s a

m a g a z i n

2 0 1 6 .0 8 . 2 7.

10.16.   M a r in a A b ram ov i Ć  A sz ta lo s Z s o lt  B a k Im r e  B er sz á n Z s o lt  B u k ta Imre   Jelen a B ul a j i Ć   ef Z á mbó I s t v á n  E i j a -L iis a A h t i l a  F a r ka s Ádá m  F eh ér L á s z l ó   fe L u g o s s y L á s z l ó  A n d r e a s F o g a ra s i   Peter Kog l e r   Peter M at t h e w s  I g o r M in á ri k  R eig l Ju d i t   Ch ih a r u Sh i o ta  S tefa n F l o ri n  S z ű c s At t i l a  V er es S z a b o l c s  B ill V io l a & még so ka n m á s o k

Szentendrén

ko rtá r s u n k a m ű v é sz e t 20 k i á l l í t á s 60 p r o g r a m 90 a l k o t ó


01 Mű v észe t Ma lom E lv e s z t e g e t e t t i d ő

nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítás 02

Va jda Múzeum M a j d n e m tá r g ya k

Művek Kolozsvárról és az Ecsetgyárból 03 An n a Ma rgit – Ám os Imr e M úz eu m U tolsó ítélet Anna Margit hetvenes-nyolcvanas évekbeli festményei

V á r o s v é g i f i l m e k

AK

R YA AN

R KÖ

ÚT

DU

04 Kme t t y Múzeum – S z ent endr ei K éptár Em lékeső

N

Szigethy Anna

Chiharu Shiota

05 Fe ren c z y Múze um A gyönyör visszhangja ef Zámbó István

K ö z t ü n k m a r a d

ÁR

KE

BÍ R Ó

IV

RT

UT

RIKA

Asztalos Zsolt

MA

CA

PAP

F e l ú j í t o t t e m l é k e z e t

UT

CA

Fátyol Viola

06 Ba rc s ay Múze um I dőtlen jelenlét Igor Minárik

07 Fő pos ta e lőt t i tér – Bi zot t s ág- l i get V é l e t l e n ta l á l koz á s ÖS PA RT

Diénes Attila

BÜKK

Ob e l i s z k

Gruppo Tökmag 05

HÉV

KOSSUTH LAJOS UTCA

UT

CA

Ő

DY

FI

UT

CA

CA

UTC A

UT

P ET

ALU

2016

SZ

FÜRDŐ

KISF

CA KERTÉSZ UT

Art capital helyszínek HAJÓS UTCA

BÜKKÖ S-PA TAK

LÖ R Ó M A I S Á N C KÖ Z

CA JÓKAI MÓR UT

07

11 DUN

Ó

RZ A KO

08


08

a r t c a p i ta l n u l l a d i k é v

10

duna , a régi K iKötő n é l riVer-pool – VízballonoK

l e n g y e l s ta r t

A Jan Matejko Képzőművészeti Akadémia végzőseinek

Vincze Ottó installációja a Dunán

09

pop up kiállítása

szenten dre be lV Á ros a

11

szöVegeK bÁrhol

fe Lugossy László

p’ar t M oz i FilMeK az időről

tartalom

10

VÁrosi V e n déghÁ z (Fő tér 12.)

bűnbezÁrÁs – still liFe

A BAJCSY-ZSILINSZKY UTC

A Czóbel MúzeuM Fajgerné Dudás Andrea, Szabó Eszter Ágnes, Syporca Whandal, Szilágyi B Vajda lajos stúdió Csilla pop up kiállítása ÚT R KÖ R KANYA Előszó Szabadulás az idő fogságából 2–3 DUNA C ManK Körkérdés Mire vesztegeti az idejét? 40–41 CÉ H erdész galéria D Miért Szentendre? 52–53 UT C A

LET

ES

UT

CA

YU TC

ZTE

ART

TIS

tárlatvezetések szombatonként 25 Filmvetítések és beszélgetések 28–29 kortárs irodalmi estek – zenével 30–32 Múzeumpedagógia 48–49 KU szentendrei disputa 54–55 R

A

Programajánló

Z

DO

SU TC A

U

OVIC

A

TC

A

C

10 VÁ

RD

OM

B

FŐ TÉR

MA

Kratochwill Mimi 42BA BR

ÁB

UT

CA

Impresszum 64

MUNK Á C S Y

A JÓ

ÚT

UT

CA

Y I UTC A

OM U TC A

MAL

KORZÓ

01 SZER

Ó

B UT CA

SZ

A DUN

08

HA

KIKÖTŐ

UT

CA

KO R Z

Szentendre, 2016

a r t c a p i ta l   1

RB K ÖZ

DUNA

SZE

TC A ÖG U

03

R C S ÉN

GÖR

TÓ UTC A

D

YI

BE

ÁN

ÉR

GD

RT ÓK BÉL A U TC A

YT

BO

VASTAGH GY. U.

FU

PÉTER PÁL UTCA

Mit ajánlanak a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai? 34–35 HUNYADI UTCA art capital programok 62–63 RA

B

O R KÖ Z

02

Szeparé

09 04

DU M T S A JENŐ UT C A

Ajánló

U

Grecsó Krisztián: Egykék 33 PÁ SZT

ZH

04

TEMPLOM TÉR

A

Ó J. UT CA

kozmosz, a lézengő ritter 24

J A NK

A

UT

TC

NC

NY U TC

KÖZ

FERE S ER A

B

TMÁ

A

M

A L KO

UTC

O

Riport A Irodalom

D ÁR

RTIN

A

R

KUC

06

CA

RK

BÉKE

KÖ R

UT

A

JANICS ÁR U.

N VAK BOTT YÁ

TC

TR PÁ

KU

ZI

NO

BO

NO

V

BATTHYÁNY UT CA

VÖR

Ö KK

DUNA

C

Interjú ef Zámbó István 22–23 AR fe Lugossy László 26–27 AN YJ ÁN Berszán Zsolt 36–37 OS UT CA Helena Markuskova 38–39 gruppo tökmag 50 Chiharu Shiota 51 Vincze Ottó 56–57 CA UT C Borbély Mihály 58–59 EN R FE ZI A Boros Lili 60–61 ÓC TC K U Á

P S-

KA

U

ÖSM

AK AT

C


előszó

Az

Szabadulás az idő fogságából Art

Capital

nulladik éve elé Az idő megélése aligha független az életformánktól. A határidők szorítása, a nagyvárosi nyüzsgés nem ritkán együtt jár az idő felgyorsulásának képzetével, ebből kiszakadva pedig esetenként megtapasztalható az idő lassulása, sőt megállása is. Ehhez nem kell feltétlenül elutazni valamely álmatag hangulatú vidékre. Néhány évtizeddel ezelőtt egy francia író ezt jegyezte fel a naplójába: „maradt egy kis időm, így pontban három órakor bementem a múzeumba, hogy megnézzek újra egy festményt, egyetlen képet csupán. Öt percig álltam előtte, aztán indultam vis�sza az egyetemre, de a kijáratnál az órámra pillantva döbbenten láttam, hogy már fél öt is elmúlt.” Mi történt? Miért változott meg a pillanatok hossza? Ugyanazért, ami miatt – például – egy autós baleset elszenvedőjeként képesek vagyunk külön érzékelni minden egyes másodpercet az elkerülhetetlen esemény előtt, beavatkozni mégsem tudunk. Amikor kiszakadunk a saját világunkból, ideiglenesen kiszakadunk az idő fogságából is.

Vincze Ottó River-Pool

2   a r t c a p i ta l

A legtöbbünknek ritkán van ilyesmiben része: nyakon csípni az időt, megélni valami egyetemeset, amely tőlünk függetlennek tűnik. Pedig egyre többször próbálkozunk. A telefonunkkal lefényképezünk szinte mindent, amit érdekesnek találunk – nemcsak a szokatlan, különleges természeti jelenségeket, remek épületeket, hanem olyan hétköznapi eseményeket is, mint például egy ebéd elfogyasztása vagy a délutáni szunyókálás. A világháló közösségi oldalai pedig arra ösztönöznek, hogy a személyes életünket dokumentáló, a pillanatokat megörökítő fotókat, videókat rendszeresen nyilvánossá tegyük. De hiába kerülnek fel az „ellesett pillanatok” privát képei rohamosan növekvő számban a publikus internetes felületekre, hiába jönnek így létre a korszak elképesztő részletességű archívumai – az idő szorítása ezzel nem enyhül.


szabadulá s az idő fogságából

Éppen ellenkezőleg. Ez csak illusztráció, amely látványosan megmutatja, miképpen kopik el az életünk abban az életszakaszban, amely nekünk adatott. Holott az internetet egyre inkább arra használjuk, hogy „valós időben”, mielőbb információhoz jussunk a fontosnak vélt „fejleményekről”. A modernitásban semmi nem alakított ki olyan nagy számban pszichés függőséget, mint az elmúlt évtizedben az internet. Több mint egymilliárd ember tölt rendszeresen időt azzal, hogy olyan aktuális információkat szerezzen be a világhálóról, amelyek – természetük szerint – nem is olyan rég még kívül estek érdeklődési körén. Az internetes aktivitás (megtekintés, megosztás, játék, kommentelés) sok időt vesz igénybe – értelemszerűen a hagyományos munka- és szabadidős tevékenységek rovására. Emiatt ezt sokan olyan elfecsérelt időtöltésként élik meg, amellyel szemben függőségük miatt tehetetlenek. Ez a fajta kiszolgáltatottság egy újabb béklyó, amelybe az idő kényszerít. Nehéz belőle szabadulni, és azzal a veszéllyel jár, hogy a jelenünk puszta fikcióvá válik, amelynek nem alakítói, csupán szereplői vagyunk. Ahogyan a 20. században a múlt is fikcióvá vált. Ma sokféle múlt létezik: éppen annyiféle, ahány értelmezője, rekonstruálója van. A mítosz, a legenda és a tudomány által kanonizált történelem ugyanúgy rá van utalva a személyes meggyőződés formájában rögzült valóság-referenciára, mint a privát emlékezet. Ilyen módon a szubjektív bizonyosság tapasztalatának megrendülése azzal jár, hogy a múlt státusza megváltozik: immár csak fikcióként lesz adott. Az pedig, hogy melyik fikciót fogadjuk el érvényesként, leginkább más természetű válasz­tá­ sainktól függ.

Egy híres német filozófus kilenc évtizeddel ezelőtt azt írta egy jegyzetében, hogy a 20. század alighanem az idő évszázada lesz. Így lett – legalábbis abban az értelemben, hogy nem merült fel ennél egyetemesebb szempont a napnyugati bölcseletben. És most, a 21. század elején azt tapasztjuk, hogy Martin Heidegger 1927-ben megfogalmazott prognózisa a mi korszakunkra is érvényesnek tűnik. Ezért lett

az Art Capital nulladik évének központi témája a kortárs időtapasztalat: mert fontos és mert mindenkit érint.

És még valami miatt: mert a műélvezet képes rá, hogy ideiglenesen kiszakítson bennünket az idő fogságából. Húsz olyan kiállítást tekinthetünk meg most Szentendrén, amely lehetőséget teremt erre: a szó eredeti értelmében vett műélvezetre. A tárlatok mellett sok-sok kísérőprogrammal teszünk kísérletet arra, hogy önfeledt pillanatokat szerezzünk a közönség arra fogékony tagjainak. Az Art Capital egy idealista kísérlet a mindennapiságból való kizökkentésre, egy remek lehetőség az idő fogságából való szabadulásra. Érdemes megpróbálni!  Gulyás Gábor

a r t c a p i ta l   3


a z F M C m ú z e u m a i é s k i á l l í t ó h e ly e i s z e n t e n d r é n

info@muzeumicentrum.hu www.muzeumicentrum.hu fb/ferenczymuzeumicentrum www.artcapital.hu

A Ferenczy Múzeumi

05 F eren cz y Múze um

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemlék épületben, a 18. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Az első emeleten állandó kiállítás látható, a földszinten található Szentendre Teremben kortárs szentendrei képzőművészek időszaki tárlatai, a Barcsay Teremben pedig hazai és nemzetközi művészeti projektek tekinthetők meg.

06 Bar c s ay M úz eum

02 Va j da L a j os M úz eu m

04 Km et t y M úz eum

A Czó be l Múzeum

Czóbel Béla, a modern magyar képzőművészet nemzetközileg is elismert képviselője az első művész volt Magyarországon, aki már életében múzeumot kapott. Természetesen Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon lévő, nemrég felújított múzeumban látható kiállítás, az Újragondolt Czóbel a gazdag festői életpálya kronologikus bemutatására törekszik.

03 Á mo s Imre

– An n a Ma rgit múzeu m

A 20. század két jelentős hazai festőegyéniségének, a tragikus sorsú Ámos Imrének és feleségének, Anna Margitnak a műveit őrzi és gondozza a nevüket viselő múzeum. A kétszintes belvárosi műemlék polgárház saját kerttel is rendelkezik, ahol a fia, Péter Vladimir ötvösművész oszlopon álló angyalkája idézi meg Anna Margit emlékét.

4   a r t c a p i ta l

A 20. századi magyar festészet és grafika meghatározó jelentőségű alkotója Barcsay Jenő. A figuratív konstruktivizmus képviselője, mozaikok, falitextilek készítője, a világhírű Művészeti anatómia című könyv szerzője Szentendrén élt és alkotott hosszú élete során. 1977-ben közel kétszáz festményt és grafikát ajándékozott a magyar államnak – ezek a Dumtsa Jenő utcában álló, klasszicista stílusú polgárházba kerültek, amely így a Barcsayhagyaték legfontosabb őrzőhelyévé vált.

Vajda Lajos a magyar modernizmus egyik legnagyobb hatású, ikonikus alkotója. 1935-ben Korniss Dezső hívására érkezett Szentendrére dolgozni, művészi nézeteik igen közel álltak egymáshoz. Bartók és Kodály munkásságát példaként tekintve hozták létre az úgynevezett „szentendrei programot”, melynek lényege a szintézisteremtés a múlt és jelen kultúrája, a keleti és nyugati gondolkodás között. A múzeum a művész szürreális, expresszív önarcképeit, festményeit, grafikáit, fotómontázsait, majd az utolsó alkotásokat, a nagyméretű, csomagolópapírra készített szén- és tusrajzait őrzi.

Kmetty János, a két világháború közötti magyar modernizmus képviselője az aktivista mozgalom részese volt. A művész özvegye ajándékozta férje hagyatékát a múzeumnak, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas–hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt. A Kmetty-gyűjtemény jelentékeny részét alkotják azok a festmények, amelyek az ötvenes évektől kezdve a festőművész műterméből vagy aukción történő vásárlással kerültek a múzeum tulajdonába.


ferenczy múzeumi centrum

Centrum

múzeumai és kiállítóhelyei Szentendrén

Kovács Ma rgit Kerám iamúzeu m

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak. A múzeum 17. századi, barokk stílusú épülete eredetileg sóházként, majd postaállomásként, később kereskedőházként működött, végül a Vastagh család lakóháza lett. A kerámiamúzeumban kiállított háromszáznál is több alkotás felöleli a művész életpályájának szinte összes állomását.

01 M ű v észe t Ma lo m

04 Szenten drei K é ptár

K er esk edőh á z – Hely t ör t énet i ki á l l í tá s

2015 ősze óta a Ferenczy Múzeumi Centrum Fő téri épületében, az egykori Kereskedőház Vastagh György utcáról nyíló pincéjében látogatható a város történetét bemutató helytörténeti tárlat. A Múlt a mélyben – mozaikok Szentendre történetéből című látványos kiállítás időutazás a város gazdag múltjában. A kiállítás közönsége a jelenből indulhat el visszafelé, a múltba. Az avar, a római, majd a középkoron át a látogató eljut a város virágkorát jelentő 18. századba, s innen érkezik a Kádár-korszakba, a 20. századi kulturális felívelés időszakába, amikor létrejön a „múzeumok városa”.

A történelmi belváros központjában található MűvészetMalom Szentendre egyik legérdekesebb épülete. A 19. század végi, egykori fűrészmalom kiállítási intézménnyé alakítását helyi képzőművészek kezdeményezték. 2012-ben megújult és új szárnyakkal bővült az épület. Ma az ország harmadik legnagyobb alapterületű időszaki kiállítóhelye.

Szentendre impozáns Fő terén, az egykori Kereskedőház műemlék épületének földszintjén, a hajdani bolthelyiségek összenyitásával kapott helyet a Szentendrei Képtár. 1977-ben a Képtár kialakítása során elvégzett műemléki falkutatás során itt, az épület földszintjén gyönyörű barokk freskókat tártak fel. 1978. január 27-én, szinte napra pontosan a Szentendrei Festők Társasága hivatalos bejegyzésének 50. évfordulóján nyílt meg a Képtár, mely hosszú ideig Pest megye egyetlen reprezentatív, időszakos tárlatok megrendezésére alkalmas kiállítóterme volt.

a r t c a p i ta l   5


2016. augu sztu s 0 4. o k tรณ be r 3 0. szentendrei duna korzรณ

vi n c ze o t t รณ ri v er- poo l Sze nte nd re , Dun a-korzรณ

n yit va: f olyamat osan okt รณ be r 3 0-i g


2016. augu sztu s 1 9 . o k tó be r 23 . Ferenczy Múzeum – Szentendre Terem

e f zá m bó is t ván a gyö nyör v i ssz h ang j a Sze nte nd re , Kossut h Lajos u t ca 5.

n yit va: keddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


Sz en te n d re , Ko ssu th L a j o s u tca 5 .

n y i tva : k e d d t ő l va sá r n ap ig 10 –1 8 ó ra k özött

f át yo l vi o l a közt ün k ma r a d

20 16. sze pt embe r 0 3. ok t ó ber 1 6. ferenczy Múzeum


Teodora Axente Berszán Zsolt Betuker István Anca Bodea Răzvan Botiş Radu Comşa Gáspár Szilárd Mihai Iepure-Górski Dan Măciucă Irina Magurean Vlad Nancă Sorin Neamtu Vlad Olariu

2016. sz epte m be r 0 3 . v a j d a M ÚZEU M

o k tó be r 1 5 .

M ŰV E K KOLOZS V ÁRRÓL ÉS AZ E CSETGYÁRBÓL Sze nte nd re , Hun yadi u t ca 1.

n yit va: keddt ől vasár napi g 1 0– 1 8 óra k özött


Sz en te n d re , Fő té r 2 –5 .

n y it va : k e d d t ő l vas á rn ap i g 10 – 18 ó ra k ö z ö tt

ch i h ar u s h i o ta e m lé k e ső

20 16. má j us 13. ok t ó ber 1 6. K m e t t y M úz e u m – S z e n t e n d r e i K é p tá r


2016. augu s tu s 27. o k tó be r 23 . f e r e n c z y M ÚZEU M – b a r c s a y t e r e m

a sztalo s zs o lt f e lú jíto t t em l é k ez et Sze nte nd re , Kossu t h Lajos ut ca 5.

n yit va: keddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


2016. augu s tu s 27. o k tó be r 1 6 . bizottság liget

g r uppo t ö k m ag obelisz k Sze nte nd re , Főpost a elött i t ér

n yit va: keddt ől vasárnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


2016. augu s tu s 27. o k tó be r 1 6 . bizottság liget

di énes at t il a v élet len tal á lkozá s Sze nte nd re , Főpost a elött i t ér.

n yit va: keddt ől vasárnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


2016. augu s tu s 27.

o k tó be r 1 6 .

S zövege k bárhol . V a n ak i i ngy en psz i c h edel i kus . fe lugo s s y l á s zló közt ér i pr o j ek t j e S z e n t e n d r e b e l vá r o s á b a n Sze nte nd re , Kossu t h Lajos ut ca 5.

n yit va: keddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


2 0 1 6 . a ug usz t us 2 7. o kt ób e r 1 6 . b a r c s ay m ú z e u m

i g o r m i n á r i k i dőt l en j el enl é t S ze nt e ndre , D u mt s a Je nő u t ca 1 0.

nyi t va: k e ddt ől vas árnapi g 1 0 – 18 ó ra k ö z ö tt


2016. szept e m be r 0 3 . o k tó be r 1 6 . Á m o s Im r e – A n n a M a r g i t m ú z e u m

SZIGET H Y ANNA kI ÁLLÍTÁ SA Sze nte nd re , Bogdán yi ú t 10.

n yit va: keddt ől vasárnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


2016. szept e m be r 0 3 . szo m bat vá r o s i v e n d é g h á z

pop-u p ki á llítá so k Sze nte nd re , Fő t ér 12..

10–22 óráig

2 0 1 6 . okt ób e r 1 3 . cs üt ö r t ök vá r o s i v e n d é g h á z

p o p -u p k i á l l í tá sok S ze nt e ndre , Fő t é r 1 2 ..

1 0– 1 9 órái g


S z entendre, Tem plom tér 1.

nyitva : k eddtől va s á r na pig 10– 18 óra k öz ött

ú j rago n do lt czób el

2 0 1 6. f ebruá r 5 -t ő l c z ó b e l M ÚZEU M


2016. augusztu s 25 . o k tó be r 1 6 . Á M OS I M RE – ANNA M ARGIT M ÚZEU M

ANNA M ARGIT HET VENES- NYOL C VANAS É VE K BELI F EST MÉNYEI Sze nte nd re , B ogdán yi út 10–12.

n yit va: keddt ől vas árnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


Szirtes János: Éjfél 1. (2014. részlet)

2016. sz epte m be r 0 3 . n ove m be r 20. művészetmalom

elveszt e ge t e t t id ő Sze nte nd re , B ogdán yi út 32.

n yit va: keddt ől vasárnapi g 1 0– 1 8 óra k özött


Marina Abramović / Bak Imre \ Berszán Zsolt / Bukta Imre \ Jelena Bulajić / Radu ComŞa \ Eija-Liisa Ahtila / El-Hassan Róza \ Erdély Miklós / Fajgerné Dudás Andrea \ Farkas Ádám / Fehér László \ Andreas Fogarasi / Hegedűs 2 László \ Kis Róka Csaba / Peter Kogler \ Koronczi Endre / Anna Kott \ Lovas Ilona / Peter Matthews \ VERA MOLNaR / Jonathan Monk \ nagy kriszta / Sorin Neamtu \ Németh Ágnes / Reigl Judit \ Katharina Roters / Florin Stefan \ Victor Sydorenko / Szirtes János \ Szolnoki József / Szűcs Attila \ Várnai Gyula / Veres Szabolcs \ Bill Viola


ef zámbó istván

ef Zámbó István: Zenés koponya, 2010. egyedi beavatkozású print

2 2   a r t c a p i ta l


interjú

tem. Kint egy 6 méter magas gépbe pakoltam be 40 kilós vaslemezeket, amelyeket a gép kilyukasztott. Fél évig bírtam, aztán hazajöttem. Végül a pszichológiai vizsgálat után sikerült a legszebb pecsétet, a „háborúban szakszolgálatra alkalmas, békében alkalmatlant” megkapnom.   Hazatérve folytattad a festést meg a tempCsak így, egyszerűen. Vagy lomdombi tárlatok Öcsike. Szentendre-szerte így hívják, és nemcsak itt szervezését?    Persze. ’68–’78 között rendeztük – a művészvilágban is ekképp ismert – ef Zámbó Istvánt, meg a Templomdombon aki sohasem akar felnőni… az illegális szabadtéri tárlatokat. Annyira   Mit veszel te komolyan?    Mindent, amit önjáró lett, hogy amikor ’70-ben vizsgálati fogságban érdemes. Mindig az adott pillanatban döntöm el. Ha voltunk, nélkülünk is megszervezték.   Hogy kerültetek oda?    Lacát a sorozásról vitkomolyan mondom el, valószínűleg érdektelenné ték be az elme-megfigyelőbe, emiatt egy happeninget válik. A múltkor például jött egy vevő, azt mondom szerveztem a Fő térre. Innen vittek el megfigyelésre, neki: ennyi pénzért akarsz venni egy képet, miért majd vizsgálati fogságba. Fél évet töltöttem akarat­ nem festesz te egy ilyet?   Könnyű ezt mondani. Nemrég nyílt kiállításod egységben elkövetett garázdaságért rabságban.   Laca, azaz fe Lugossy László életed egyik legfona Ferenczy Múzeumban, a Gyönyör visszhangja. tosabb szereplője – barát, képzőművészetben és zenéHonnan ez a cím?    Egy 1969-es dadaista levélgyűjteményből – egyébként idén százéves a daben egyaránt társad. Mit jelent a neveitek előtt az „ef ” daizmus. Az ndk-ból minden nap levelet írtam és a „fe”?    Ifjú dadaistaként E. Zámbóként szerepeltem, mivel edwinista manifesztumot fogalmazLacának, de lusta voltam a postára elvinni, s inkább tam meg, Laca pedig abban az időben „flúgok”-nak összegyűjtöttem. A kézzel írt Vércipó égi hetilap lett, nevezett figurákat festett. Erre ő is a neve elé tett ami egy példányban létezik. Az ebben levő egyik egy „f” betűt. 1972-ben azt mondtam neki: add nefotómontázsnak volt ez a címe.   Mit kerestél te az ndk-ban?    Meg akartam kem az „f”-betűdet, én meg odaadom az „e”-met. úszni a katonaságot. Hallottam, hogy aki oda megy Lélek-­vérszerződést kötöttünk.   Együtt játszottatok az ikonikussá dolgozni, felmentést kap. Másnap reggel jelentkezvált Bizottság együttesben is. Ma is zenélsz, együtteseddel, a Happy Dead Banddel gyakran adtok koncertet. Mi a fontosabb számodra: a festés vagy a zene?    A festés és a zene mindig kiegészítették egymást. A zenében kipihentem a festészetet és fordítva. Gyerekkorom óta zenélek. Főleg billentyűn nyomom, de néha basszusgitározom.   Visszatérve a mostani kiállításodra, amelyet Laca nyitott meg, mit állítasz ki?    Egyedi beavatkozású printeket, vagyis egyediesített nyomatokat. Ez egy új műfaj – sem nem egyedi, sem nem sokszorosított. És látható itt még néhány régebbi olajképem is. Együtt egy kis életmű-kiállítást jelentenek.

Öcsike

ef Zámbó

Rappai Zsuzsa

a r t c a p i ta l   2 3


riport

kozmosz a lézengő ritter

Azért lett Kozmosz, mert találtuk, viszont mindig megszökött. Elvált szülők gyermeke, ahogy kinyomoztam, lelkileg sérült kutyus volt. Kétéves korában került hozzám a grafikai műhelyben, ahol akkor már harmadik napja őrizte Lipták Misi kollégám, nem merte kiengedni, nehogy elüssék… Nekem viszont akkor már régóta rágták a fülem a gyerekeim, hogy szeretnének egy kutyát… Itt volt már egy hete, amikor csöngetnek. Jön egy bácsi, hogy úgy hallotta, itt van a kiskutya. Mondom itt, és ugyan megszerettük már, de örültem, hogy meglett a gazdája. Eltelik újra pár nap, jön a bácsi lánya. Hozza a kutyát, hogy mégis inkább visszaadná, mert közben összevesztek a férjével, aki a kutyát otthagyta, neki viszont mindig a férjét juttatja eszébe… Nem maradhatna-e mégis itt? Így került hozzám Kozmosz másodszor is, de szegény kutya másfél-két éven át mindig megszökött. Ezért is lett a neve Kozmosz, mert mindig megszökött. Ment vissza a régi helyére, és ha bezárt kapukat talált, inkább befúrta, beásta magát, így szinte életformánkká vált, hogy szóltunk: „telefonáljál, ha megjön…” Jött is a telefon a régi gazditól, és akkor 2 4   a r t c a p i ta l

mi mentünk kocsival érte, hoztam vissza Kozmoszt, megkötöttem, de másnap újra jött a telefon: megint itt van… Ez addig tartott, amíg lett ott két nagy kutya, így Kozmosz már nem fúrhatta be magát oda olyan büntetlenül, de az a jó szokása megmaradt, hogy szeretett elszökni. Hiába kötöttem meg, még láncra is vertem, de hiába. Tőlem nem lehet csak úgy kimenni, mindenhol magas kerítésfal van, de úgy képzeld el, ő a négyméteres magasból is képes volt lazán levetni magát. Elterjedt, hogy kiállításokra is jár, persze nem vittem, lejött ő magától, tíz percen belül tuti, hogy megjelent. Utánam szökött, megnézte a kiállítást, lecsekkolta az ismerősöket, aztán eltűnt. Egy óra múlva megint ott volt, megnézte, vajon mi is ott vagyunk-e még. Ő így élte a maga egyéni életét. Előfordult, hogy Budakalászról hozták vissza, máskor meg felhívtak, hogy bocs, mennénk fel a Lajos-forráshoz, de amikor kinyitottuk a kocsiajtót, Kozmosz kutya azonnal beszállt a hátsó ülésre: elvihetjük kirándulni? Vigyék, csak aztán hozzák vissza! Mér’ jár ez le… ? – ugye, mindig ez járt a fejemben. Hát mert Kozmosz annyira hozzátartozott a városhoz, hogy ha meglátták, az összes butikos csaj hordta neki a legjobb kajákat. Nem véletlenül nem volt ő itthon, többet volt lent, mint nálam. Szóval nagyon sokszor elment, állandóan a menhelyeket jártam utána, aztán persze valamikor vissza-visszajött. Ma már öreg, nem lát, nem hall, de reflexből azért még le-lemegy, aztán ötven méterre, a Rab Rábynál már újragondolja: „hova is megyek...?” És visszafordul.

ef Zámbó István kutyájáról szóló történeteit lejegyezte: Torma Tamás


programajánló

Tá r l at v e z e t é s e k s zo m b at o n k é n t

szeptember 01 02

Bodonyi Emőke művészettörténész

Harcsa Veronika jazzénekesnő

Hadházi László humorista

tárlatvezetése szeptember 10-én 15 órától a B a rc s ay M úz e u m b an

szubjektív tárlatvezetése szeptember 17-én 15 órától a M űvészet M a lomb an

szubjektív tárlatvezetése szeptember 24-én 15 órától Szentendre Fő terén

Dumtsa Jenő utca 1 0.

Igor Mi ná r i k :

Bogdányi út 32.

I d őt l e n j e l e nlé t

az Elv e sztege t e t t idő

cí mű k iállításán

című k i ál l í tás o n

Fő tér

03 04 05 06 07 08 09

10 11 12 13 14 15 16

17 18

fe Lugo ss y L á szl ó

19 20 21 22 23

p ro je kt jé n

24 25 26 27 28 29 30

október 01

Boros Lili művészettörténész ku rát ori tá rl atvezetése október 1-jén 15 órától a V a j da L a jos m úz e u m b an H unyadi utca 1.

a Ma j d ne m tá rgya k cí mű k iállításon

Boros Lajos zenei szerkesztő, műsorvezető szubjektív tárlatvezetése október 8-án 15 órától a Ferenczy Múzeumban Ko ss u th L . u. 5.

Fátyol Viola: Köztes idő című k i ál l í tás á n

Kopin Katalin művészettörténész kurátori tárlatvezetése október 15-én 15 órától a Ferenczy Múzeumban

02 03 04 05 06 07

08 09 10 11 12 13 14

Ko ss ut h L . u. 5.

ef Zámbó István: A gyönyör visszhangja

15 16 17 18 19 20 21 22

című ki á l l í t á s á n

23 24 25 26 …

a r t c a p i ta l   25


interjú

laca

fe Lugossy László

Ez a név egyet jelent Meg a szentendrei avantgárd művészettel.

Téged mindenki csak Lacaként emleget. Az Öcsikével kötött „lélek-vérszerződés” nyomán került a neved elé a „fe”. De honnan ered ez az elnevezés?    Úgy emlékszem, egy fiatal barátom kezdett Lacának hívni, s ez gyorsan terjedt, mint a ragály, és elsőre nem volt olyan unalmas, mint a Laci, bár a Laca sem okozott túl nagy izgalmat.  Fényképészetet tanultál, a képzőművészet mellett filmmel, irodalommal és zenével is foglalkozol. Melyik volt ezek közül számodra a legfontosabb?    A világ, az élet megismerése volt mindig a fontos számomra, hogy mit keresek itt ezen a bolygón, egy felháborítóan ismeretlen világban, létben. E művészeti kiegészítőket a kreativitás miatt csinálom, segítik az erről való gondolkodást.  Neked is sikerült ’70-ben felmentést kapni a katonaság alól – mit kezdtél a visszanyert szabadsággal?    Korlátoztam azt, mármint a szabadságomat…  Mennyire lehettél egyáltalán szabad? Miből tudtál megélni?    Semennyire. Annyira lehetek szabad, amennyire fel tudom fogni annak korlátait. Azt mondták (ez még a szocializmusban volt, oly régen), hogy aki ilyesmiken gondolkodik, még az is meg tud élni, vagy halni…

2 6   a r t c a p i ta l

val.

A templomdombi tárlatok egyik kezdeményezője voltál. Lehetett előre érezni ezek erjesztő hatását?    ’68–’69-ben voltak az első spontán tárlatok. Nem gondoltam, hogy ezen események friss levegőt is jelentenek, talán emiatt nem fulladtunk meg a sötét és hazug levegőtlenségtől.  Ahogy a szentendrei underground többi szereplőjéről, rólad is számos történet kering.    Valóban? Mindenkinek vannak történetei, mert az ifjúság csupa kaland és könnyedség. Ha jól rögzíti az ember, még emlékezhet is rájuk, néha viszont csak a legendák maradnak. A való mindig kétes, az idő meg a nagy mosógép – hogy egy dalszöveg-gyanús töredékkel válaszoljak.  A Bizottság együttes énekese, szövegírója – úgymond frontembere voltál. Hogyan jött létre a zenekar?     A Bizottság előtt is próbálkoztunk kísérleti és akciózenékkel a vls-kiállítások megnyitóján a pincében. Ennek folytatásaként később konkrét számokat, dalokat készítettünk. Amikor összeállt egy rövid program, akkor gondoltunk arra, hogy zenekarként mutassuk be. ef Zámbó Öcsi javasolta a szellemes és kissé ironikus Bizottság nevet, amit egyhangúan elfogadtunk.


fe lugossy lászló

Mi volt az az életérzés, amit a dalszövegeidben ki akartál fejezni? Mi ellen lázadtál?    A szöveg felől közelítettem meg a zenét. Az idétlen, giccses slágerszövegek motiváltak arra, hogy egyszerű, felejthető antidalokat írjak. Az agymosás és a rabszolgaság ellen lázadtunk, mert ezek ellen folyamatosan kell.  Mitől éreznek ma is sokan nosztalgiát az együttes iránt?    Biztos, hogy van magyarázata, de az is elképzelhető, hogy nincs. Lehet, hogy visszaperdültünk valami párhuzamos dimenzióba…  Mit jelent számodra a szentendrei baráti kör?    A maximumot.  És mit jelent a város?    Még mindig megdobogtatja a szívem, már a rómaiak is imádták a környék auráját.  Közel húsz éve elmentél Szentendréről. Mi vezetett ehhez a döntéshez?    A változás igénye.  A nyüzsgő művészvilág után milyennek láttad Sárospatakot?    Nagyon hasonlóan mozgalmasnak, otthonosnak. Természetesen egy huzamosabb idő után megszokottá, kevésbé érdekessé válnak a dolgok.

Mivel foglalkozol manapság? Festesz, tanítasz?    Pár éve részt veszek egy múzeumpedagógiai programban a pataki Képtárban. A képzőművészet és a vizuális nyelv és gondolkozás alapjainak megismertetésében segítek az erre fogékony, érdeklődő fiataloknak. Az önálló alkotások mellett ezt is fontosnak gondolom. Tágítani a horizontot.  Most megint Szentendrén, részt veszel az Art Capital fesztiválon. Mit állítasz ki?    Szentendrén azért folyamatosan jelen vagyok így is, ha nem is olyan hangsúllyal, mint anno, de a Vajda Lajos Stúdió kiállításai mellett egyéb szentendrei programokban is részt szoktam venni. Az Art Capitalon szövegeket, mondatokat állítok ki. Majd meglátjuk, mint az ufókat...

Rappai Zsuzsa

a r t c a p i ta l   27


programajánló

Ha megáll az idő Filmvetítések és beszélgetések P’Art mozi Szentendre, Duna korzó 18.

12

Malom és kereszt 2011. színes, feliratos svéd– lengyel filmdráma (92’)

Programgazda: Klötz Ildikó, a P’Art mozi vezetője A meghívott vendégekkel Tanner Gábor filmesztéta beszélget

12

Sráckor

2014. színes, feliratos amerikai filmdráma (166’) re nd e z ő : R i c h a rd L i nkl a t e r

szeptember 06. 18.30

vendég:

Eleddig példátlan filmes kísérlet és egyedülálló mozis élmény. Olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi egy 12 éves időszakon át, 2002-től 2013-ig, ily módon a filmben megtett páratlan utazás egyszerre nagy ívű és intim, végigvezet a gyermekkor életörömén, a modern család mindent megrendítő változásain és magán az időn.

augusztus 31. 18.30

A film témája rendhagyó módon egy festmény: idősebb Pieter Bruegel Út a Kálváriára című, több mint félezer alakot megjelenítő nagyszabású műve. Lech Majewski, a film író-rendezője egy fantasztikus utazásra invitál bennünket, ahol megelevenednek a festmény figurái, és a lenyűgöző látványvilág magába szippantja a nézőt.

2 8   a r t c a p i ta l

Ifjúság

2015. színes, magyarul beszélő, olasz–svájci–angol– francia filmdráma (118’) re nd e z ő: Pa o l o S o r re nt i no

rendező: L e c h M aj e w s k i

Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező

16

ve nd é g :

Réz András filmesztéta szeptember 14. 18.30

Gyorsan megy, mégsem könnyű megöregedni. A Fellinit idéző látvány­ mozi témája az öregedés, amiről manapság egyre többen gondolják úgy, hogy – a fiatalsághoz hasonlóan – mindenek­előtt egy olyan retorikai eszköz, amely révén használója befolyásolhatja környezetét. Lenyűgöző film arról, hogy miképpen üresedik ki az öregség és az ifjúság fogalma.


filmvetítések és beszélgetések

augusztus 31 szeptember 01 02 03 04 05

06 07 08 09 10 11 12 13

14

12

Ernelláék Farkaséknál

15 16

2016. színes magyar film (80’)

17

ren d ező: Hajdu Sz abolcs

18 19

ven d ég:

Hajdu Szabolcs filmrendező és a stáb több tagja szeptember 20. 18.30

Szarkasztikus humorú, finom rajzolatú portré a mai Magyarország hétköznap­ jairól. Hajdu Szabolcs új munkája, melyet a rendező saját otthonában a család­já­ val és operatőr szakos tanítványaival forgatott, a nagy moderneket, Cassavetes-t, Bergmant idéző, fojtogató kamaradráma. A mű 2016-ban elnyerte a Karlovy Vary Filmfesztiválon a legjobb filmnek járó Kristály Glóbuszt.

12

Tajtékos napok

2013. színes, magyarul beszélő francia filmdráma (125’) ren d ező: Mich el Gondry ven d ég :

Wahorn András művész szeptember 28. 18.30

Egy különös, szép álom, amelyből nem szívesen ébred fel az ember! A Boris Vian könyvéből készült film a kortárs abszurd látványos megnyilatkozása, ahol egészen másképp telnek a napok, mint ahogy megszokhattuk, ahol a gondolatoknak színük van, a szerelmesek közlekedési eszköze a bárányfelhő, az öngyújtót a napfény táplálja, s ahol mindenki jazzre kel és fekszik.

16

Éjjeli féreg 2014. színes, magyarul beszélő amerikai filmdráma (117’) re n de ző : Dan Gi l roy

20

12

Anyám és más futóbolondok 2014. színes, magyar játékfilm (108’) re nd e z ő: Fe ke t e I b ol y a

Gulyás Gábor esztéta október 04. 18.30

Sokan vannak, akik számára az amerikai álom elérhetetlen távolságba került – közéjük tartozik a film főhőse is, akit a munkanélküliség, a nagyratörő célok olyan útra sodornak, amely a mélybe vezet. Megdöbbentő film arról, hogy milyen magától értetődő természetességgel épülhetnek le az erkölcsi gátak egy emberben – és egy közösségben.

22 23 24 25 26 27

28 29 30

október 01 02

ve nd é g :

Parászkay György grafikus

03

04 05 06

október 12. 18.30 ve n dé g :

21

07 08

Négygenerációs történet, melynek főhőse, Anya kilencvennégy évet él és huszonhétszer költözik életében. A viharos természetű nő végigvonszolja a férjét meg a lányát a fél országon, valahányszor veszélyt szimatol. Márpedig veszély mindig van: a xx. század viszontagságos eseményei elől rendre tovább kell állniuk. Hurcolkodnak át az életen, egymásnak vetett háttal, önfeledten.

09 10 11

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 …

a r t c a p i ta l   2 9


programajánló

„Az eltűnt idő nyomában…” Kortárs irodalmi estek – zenével Ferenczy Múzeum Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.  Programgazda: Keresztury Tibor

Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, író ve nd é g :

Dés László Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző szeptember 2. 18.00

fotó © Szilágyi Lenke

3 0   a r t c a p i ta l

A legjelentősebb kortárs nyelvművészünk, alighanem... Parti Nagy Lajos nyelvi-stiláris bravúrjai, ferdítései, kifordításai, szóleleményei mára olyannyira beépültek az irodalmi köznyelvbe, hogy aligha lehetne a költőtől bármilyen, a mai irodalommal foglalkozó kézikönyvben eltekinteni. Briliáns humora erős szociális érzékenységgel, magabiztos mesterségbeli tudással párosul, fő műnemében, lírájában éppúgy, mint prózában, drámában, színpadi adaptációkban. A rontott, az elcsépelt, közhelyes és populáris nyelvi elemekből Parti Nagy életműve új minőséget hoz létre; olyan eredeti konstellációt teremt, amit azonnal felismer az olvasó. Kivételes népszerűségének egyik titka éppen ez lehet: a humor, az irónia, a paródia hatáselemeiből kialakított originális szövegalkotás, mely éppígy jellemzi színházi munkásságát is. A költő ugyanis bravúros drámafordításai okán – talán helyesebb átiratoknak nevezni őket, hisz a klasszikus darabokat élő, élvezhető, mai nyelvbe „teszi át” – az egyik legfoglalkoztatottabb színpadi szerző, akinek nevéhez számos, viharos sikerű előadás köthető.

fotó © Szilágyi Lenke

Grecsó Krisztián József Attila-díjas író ve nd é g :

Kollár-Klemencz László a Kistehén zenekar énekese, dalszerző, szövegíró szeptember 9. 18.00

Szerencsés alkat és természet, eredendő tehetség és nagy munkabírás, alázat és szorgalom: röviden ennyi a siker receptje a nemzedéke legismertebb, legnépszerűbb írójának számító Grecsó Krisztiánnál, aki – nem utolsósorban – kitűnő színpadi ember, megnyerő személyiség. Szegvári származás, egy ott gyökerező, viharos visszhangú novelláskötet (Pletykaanyu, 2001), amivel egy csapásra berobban a kortárs magyar prózába, hogy onnantól olyan nagysikerű, emlékezetes regények sorával íveljen meredeken ez a pálya, mint az Isten hozott (2004), a Tánciskola (2008), a tizedik kiadásnál tartó Mellettem elférsz (2011), a Megyek utánad (2014) és az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik legnépszerűbb újdonságává lett Jelmezbál (2016). Drámáját, a 2010-ben bemutatott Cigányokat hat évig játszotta a Katona József Színház.


ko r tá r s i r o da l m i e s t e k – z e n é v e l

szeptember 01

02 03 04 05 06 07 08

09 10 11 12 13 14 15

16 17 fotó © Szilágyi Lenke

18 19

Kukorelly Endre Kossuth-díjas költő, író fotó © Szilágyi Lenke

Németh Gábor József Attila-díjas író ven d ég:

Vázsonyi János szaxofonművész szeptember 16. 18.00

„Úgy gondoltam egyébként, hogy a Világnagy Íróságnak egyáltalán nem szükséges feltétele az írás, az író nem attól lesz író, hogy ír, az írás inkább kellemetlen mellékhatás, időnként még a legügyesebbek se tudják megúszni, nincs mese, írnunk kell valamit...” – hangzik a korai önironikus ars poetica, hogy aztán a „fájdalmas” felismerés a kiváló korai művek után a kortárs magyar próza egyik fontos eseményének számító, több kiadást megélt opuszába fusson bele. Németh Gábor igényesen színvonalas pályája a felkavaró és provokatív Zsidó vagy? (2004, 2010) című regénnyel került igazán az olvasói és a kritikai érdeklődés fókuszába, hogy a könyv sikere egy csapásra irodalmunk élvonalában láttassa a jelentős filmek forgatókönyv-írójaként is ismert, korábban a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőjeként, jelenleg a Színművészeti Egyetem tanáraként dolgozó szerzőt. Legújabb kötete, az életmű újabb csúcsának számító A mormota nyara az idei Ünnepi Könyvhét egyik kiemelkedő sikerkönyve lett.

20 21

ve n dé g :

22

Szelevényi Ákos szaxofonművész

23 24 25

szeptember 23. 18.00

Egy minden elemében szabálytalan pálya: késői indulás, a kánontól nagyon eltérő, eredeti hangon. Az olvasó csak nézett, hogy így is lehet. Kukorelly Endre megelőzte korát: egy olyan költői fordulat egyik kezdeményezője lett, amely korábban elképzelhetetlen témákat, tartalmakat emelt a szépirodalom tárgyává, korábban elképzelhetetlen módokon. Kerüli a nagy szavakat, ironikus fénytörésbe vonja a dolgokat, lehámoz a műveiről minden hamis pátoszt, üres retorikát – hogy onnan nyerje vissza a hétköznapok poézisét, s avval együtt a hagyományt és az érzelmeket. Mert ez a fanyar tónus, hétköznapi stílus nagyon is érzelmes, sok szempontból hagyo-mányos szerzőt takar. Húsz megjelent kötet – köztük olyan emlékezetes nagyregények, mint az emberi szív rejtelmeiről tudósító Tündér/Völgy, vagy épp a „komonizmus“ történetét körüljáró kispróza-könyv, a Rom. Egy népszerű író-költő, aki egy fél ciklus erejéig a parlamenti képviselő-séggel is megpróbálkozott. Mennyit hibázok, te úristen – így hangzik az összes versét közreadó gyűjteményt megelőző verseskötetének címe, s a szentendrei esten minden bizonnyal az is ki fog majd derülni, mit ért ezen.

fotó © Szilágyi Lenke

26

Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író

27 28 29

ve nd é g :

Márkos Albert csellista, zeneszerző

30 október 01 02

szeptember 30. 18.00

03 04

Porhó, Síró ponyva, Magas labda, Vonalkód, Pixel, s a legfrissebb, gyönyörű verseskönyv, a Világadapter: egy érett, nagyívű pálya emlékezetes állomásai. Tóth Krisztina a legnépszerűbb, legolvasottabb kortárs szerzőink egyike. Legyen szó versről vagy prózáról, az Újhold hagyományain érlelődött hangja összetéveszthetetlenül egyedi. Tóth Krisztina művészete zavarba ejtően sokat tud a női lélek finom szerkezetéről, az érzelmek viharairól, a testi vágyak természetéről. Az ösztönök, a hajlamok, a késztetések, a rossz és jó szokások, az emberi játszmák roppant erejéről, a férfi-nő viszonylat mélyrétegeiről: mindarról, ami létezésünk fundamentuma. Írásai a hétköznapok vaskos reali­tásait, a mindennapos tapasztalatok világát az érzékek, a lelki rezdülések poétikus távlataival keresztezi, s ezáltal kivételesen széles olvasóréteget tud megszólítani. a r t c a p i ta l   3 1

05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 …


programajánló

ko r tá r s i r o da l m i e s t e k – z e n é v e l

szeptember 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

fotó © Szilágyi Lenke

22 23 24 25 26 27 28 29

Darvasi László József Attila-díjas író, költő, szerkesztő

Garaczi László József Attila-díjas költő, író, műfordító ve nd é g :

ve n dé g :

László Attila Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző

Víg Mihály zeneszerző, gitáros, énekes, a Balaton együttes alapító tagja, több Tarr Béla által rendezett film zenéjének szerzője

október 7. 18.00

október 14. 18.00

Darvasi László úgy lett mára a kortárs magyar próza meghatározó szerzője, hogy voltaképp kezdettől ugyanazt írja: a szerelem, a halál, a megbocsátás, a pusztulás, a bűn, a morál, a megmaradás nagy témái köszönnek vissza novellában, nagyregényben, tárcában és színdarabban, de még a gyerekeknek írt sajátos, hasonlíthatatlan mesekönyvekben is. Melankolikus, érzelmekben gazdag, finom humorral átszőtt, néhol klasszikus mederben hömpölygő, máskor krimiszerűen fordulatos írói világa akkor is létezésünk mélyen aktuális alapkérdéseire keresi a választ, ha az olvasót régmúlt korokba, képzelt helyszínekre repíti a páratlanul gazdag írói képzelet. A veinhageni rózsabokrok (1993) óta Darvasi a hagyományos novellaforma egyik legjelentősebb mesterének számít, miközben a mágikus realizmussal érintkező nagyregényei (A könnymutatványosok legendája, 1999; Virágzabálók 2009; Taligás, 2016) történelmi panorámát festenek a 16–17., illetve a 19. század Európájáról, benne az író számára kitüntetett hazai helyszínekről (Szeged, Buda). Bárhova kalauzolja is ez a roppant termékeny, népszerű és sokoldalú író olvasóját, minden művét áthatja a történet kultusza, a mondat határtalan tisztelete és annak megingathatatlan hite, hogy a világ a szépirodalom eszközeivel, a finom szövésű, költői mondatok által újramesélhető.

Az életrajzi tények közül a Makarenko óvoda nagyon rosszul hangzik, a József Attila-díj már kicsit jobban, a kalocsai Forradalmi Ezred, 82-es aknavető század rosszul, a Márai-díj viszont jól, a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskola rosszul, a berlini daad-ösztöndíj evvel szemben megint csak jól... Indulása éveiben minden adottsága, képessége megvolt hozzá, hogy ő legyen irodalmunk új fenegyereke (Plasztik, 1985; A terület visszafoglalása a madaraktól, 1986; Tartsd a szemed a kígyón!, 1989), de vélhetően nem vonzotta ez a szerep. Mégsem konszolidálódott, miközben szépen lassan alapvető fontosságú könyvek (Nincs alvás, 1992; Mintha élnél, 1995; Pompásan buszozunk! 1998; Arc és hátraarc, 2010; Wünsch híd, 2016) szerzőjeként egy egész nemzedék inspiratív példaképe, viszonyítási pontja lett. Hogy úgy mondjuk: mester, miközben a figurában, a megírt könyvekben, a filmekben és színdarabokban az égvilágon semmi nem emlékeztet arra, amit érteni szoktunk ezen. A közönség biztos lehet benne, hogy e minden ízében eredeti, sikeres és népszerű író itt elhangzó szövegei sem lesznek hétköznapiak, így igazán izgalmas este elé nézhet minden jelenlevő.

30

október 01 02 03 04 05 06

07 08 09 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 …

3 2   a r t c a p i ta l


irodalom

és ezt nem csak ő gondolta így, megrögzött örökség-mániás családból származom. A kötelező hajszín-, szem-, testalkat-beazonosításon túl minálunk örökítik a mozdulatokat, a habitust, a vágyakat, indulaGrecsó tokat, de még a sors vonalait is. Krisztián Az emlékezés nekem egykékből, szilánkokból áll. Rövid és csípős, csak bevillan valami, ahogy mondani szokás. A régi ház, a fa eredeti helye, a megrögzült gyerekszerepek, aztán újra figyelek, ott vagyok és akkor, ahol kell. Folytatom, húzom a jelent. Gyerekként gyakran átjártam apám nagybátyjához klimpírozni a harmóniumán. Apám erőltette, mondván, Árvíz volt, ahogy idén egész évben. Apámmal próbál- örököltem a zenei talentumot. A harmónium hasában kilyukadt tuk menteni, ami menthető, fürdőgatyában és gumi- a fujtató, ezért alig muzsikált, nem jutott levegő a sípokba, de én csizmában kimentünk a tóhoz, ami a kertünk helyén pedáloztam és nyomkodtam azt a néhány akkordot, fölé meg hágyűlt, és dohogó reménnyel, (ál)naivan munkába fog- rom-négy dallamfoszlányt, amit ismertem. Ha meguntam, megkértunk. Tudtuk, minden odalett, pedig vörös iszapról deztem, nincs-e a bácsinak pálinkája, és hogy ezt apám kérdi, apám szó sem volt, csak a víznek nem volt hová elfolynia, nagybátyja meg visszatette a cimbalomra a vesszőt, amiből a kosarat és minden tönkrement, ami kinn maradt. Mégsem fonta, a cimbalmot használta ugyanis asztalnak, és vagy hozott szeszt, ülhetünk odabent tétlenül. Már felső tagozatos vol- vagy nem. Akkor még nem tudtam, hogy az apám nagybátyjának tam, de még kamaszodás előtt, és valamiért szokatlan a szerepe lesz az enyém, én fonom tovább a szövetet, én viszem előszorongás jött rám. Pedig előtte órákig álltam a pad- ször a hűtlenség kanyargós mintáját, és tudok kitörni egy magát vélásszobám ablakánál, és néztem a tengerré lett határt. dőnek mutató, kötelező világból. Leszek parasztból valami más. Pedig Hetek óta esett, és a víz egybefüggő tükör maradt, a kamaszkor volt a választás ideje, akkor még bármi lehetett volna alföldi Velence volt a falu: kerítésekkel, ólakkal, bog- belőlem, bármi más is, paraszt, ahogy apámból, apám apjából és így lyákkal, játszótérrel, erdővel és temetővel. Nyár vége tovább a végtelenségig. volt, langyos délután, de kellemetlenül csípte a bőrt az Milyen jó, hogy az évek nem ugyanolyanok. Hogy a kulissza sem eső. Mégsem húztunk kabátot, elindult a két harcos, mozdulatlan. Sokkal könnyebb nem ugyanabban a környezetben, aki vállalja a küzdelmet az elemekkel. Mély, felnőt- ugyanazon díszlet között mérlegelni, mi változott. Mert ahogy a tértes izgalmat éreztem, de munka közben emlékeztem, ben vannak kijelölt helyek, megszentelt helyek, úgy az idő is kifesti egészen pontosan nosztalgiáztam, ahelyett, hogy átél- magának a fontosabb pillanatokat: gurulnak a kacska, ínséges héttem volna, ami történik. Átéltem volna, hogy együtt köznapok, és hol okkal, hol majdnem oktalanul, de legalábbis talávagyunk, ahogyan olyan ritkán, az apám meg én. Az nyosan lesznek percek, órák, amelyek már a megtörténésük pillanaegyik ároktól a másikig vonszoltuk a tömbökben tában is ünnepiek. Ők az egykék. És ez tudható, nem a fals nosztalgia rohadó fóliatömböket, de én nem tudtam a jelenre hangolja át őket. Az átélés maga, az örök jelen idő lesz impozáns. koncentrálni, arra gondoltam, hogy a csirizes lapok Pedig küllemükben a szokásos kopottságukban telnek el, mégis biközé még annak idején, mikor összehajtogattuk őket, zonyosan érezni: ez (most) kikerülhetetlenül fontos történés (volt). valami belőlünk: apámból és belőlem, véglegesen be­ Ha apámra gondolok, szinte nem is jut eszembe vidám történet. leragadt. Terebélyes anekdotái legtöbbször sápadtak voltak, a szavak közt Hamar feladtuk. Apámnak, ahogy máskor is, el- szivárgott az önsajnálat, a zabolátlan érzékenység, az „engem-minment a kedve az egésztől. Pihenjünk, mondta, „meg- denütt-be-akartak-csapni” imágója. Az áldozati bárány éhenhalásáhálálja azt a test”, és bementünk a házba. És én már ért ezernyien felelősek, seregnyi embert hibáztatott, rájuk tudnám befelé is tudtam, hogy erről az élményről lemaradtam: karcolni a jelet. Én is köztük vagyok, mondhatná erre bárki, pedig ez elbambultam. Egy életszelet, egy perc, egy lehetőség nem igaz, határozottan tagadom, hogy én kergettem volna ki a puszmegint oda. Mert múltat idéztem közben, és ennyi volt, tába. Mindössze a segítségnyújtásra nem futotta az erőmből. nem fogunk ismét kimenni. Egyik sokat emlegetett mókás emléke egy balatoni fürdőzés volt, Bármennyire igyekszem, gyakran így máskor is: tizennégy fokos volt a víz augusztusban, de ő csalódásában mégis bemúltat idézek, apámra gondolok, meg a család vala- ment, eszkimónak nevezték a parton, és ő büszke volt magára. Jó volt mennyi férfi tagjára, nagyapákra, nagybácsira, egyikük eszkimónak lenni, valami másnak, mint aminek muszáj, paraszt­nak, sem él már. A nők erősebbek, ők maradtak figyelni. sofőrnek, anyagbeszerzőnek. Volt egy nevetséges, néha kissé idegeAz árvíz idején történt az is, hogy egy egész percig sítő mondása, induláskor mondta, a köszönés után, eleinte zavart, úgy éltem, abban a hitben, hogy elütötte apámat egy mert megalázónak és keserűnek találtam, de később rájöttem, hogy traktor. Azzal a tudattal léteztem, hogy elgázolta egy éppen ellenkezőleg, szeretet van benne, finomság és bölcsesség, rátúlrakott szerelvény a fűszerpaprikából száguldva ha- adásul benne van a család, a saját elmúlásunk elfogadása is, hiszen zafelé. Illetve azóta, felnőttként már így akarok emlé- ezt mondta apám mindig, ha a szülői házból elindultam valahová, kezni erre. Hogy megijedtem. Pedig nem, pontosabban ezt, mert neki is ezt mondta az apja mindig, ha ő elindult a szülői nem nagyon, mert akkor még úgy hittem, hogy az én házból, ha ütnek, álljad, szóval a köszönés után ezt kell majd nekem apám, a hős sohasem halhat meg, hiszen ő én vagyok, is mondani, ha a fiam a családból elmegy, és itt szeretettel nevetni én pedig magam a fiatalság, az örök élet. „Mindenben kell – mert a sors ilyen, csak távozáskor, a kapott idő végén érezzük, egyezünk”, ezt tőle hallottam folyton, mert szerinte mennyire összetartozunk –, szóval, fiam, ha ütnek, álljad, hamarabb minden külső és belső jegy valahonnét a múltból jön, szabadulsz.

Egykék

a r t c a p i ta l   3 3


M i t a j á n l a n a k a F e r e n c z y M úz e u m i C e n t r u m m u n k atá r s a i ?

Hol együnk, hol igyunk? Kopin Katalin művészettörténész, kurátor

Szentendrén minden hangulathoz és napszakhoz akad megfelelő hely. A Mjam családi étterem a Fő tértől pár lépésre, designos belső terekkel és árnyat adó fügefákkal várja a könnyű ebédre betérőket. Ha egzotikumra vágyunk, akkor is itt a helyünk, mert ebben az étteremben egyszerre van terítéken a karibi és a japán konyha. Nyárestéken kedvencem a mangóhab piros bogyós gyümölcsökkel. Míg a Mjam bent van a fősodrásban, és inkább nyüzsgő helyszín, addig a Dalmát Szamár Bisztró távolabb a város zajától, csendes elvonulásokra és lassú teraszos sütkérezésekre van berendezkedve. A vadszőlővel befutatott teraszon rendelj valami könnyűt és igyál hozzá egy frissen csapolt Hoegaardent!

Mit igyunk, ha boldogtalanok vagyunk – és ha boldogok? Rappai Zsuzsa szerkesztő

Házi forró csokoládét. Szentendre sétálóutcájában található egy szépséges kis bolt – valóságos ékszerdoboz! Fantasztikus csokoládékat, mindenféle édességeket árulnak itt. Édeni édességeket, ahogy a cégér is jelzi. Számomra az egyik legvonzóbb hely a városban. Főleg a saját recept alapján főzött forró csokoládéja miatt. A finom tejszínből és belga fekete csokoládéból főzött, leheletnyi chilivel bolondított, tökéletes hőmérsékletű ital krémes, illatos – elmondhatatlanul finom. Boldogság és boldogtalanság esetén nincs jobb! Télen, nyáron, mindenkor.

Hol sétáljunk? Gulyás Gábor múzeumigazgató

Természetesen a szentendrei Duna korzón! Szerintem ez a legmegkapóbb partszakasz az egész Duna-kanyarban, s itt van a város egyik legszebb házsora is. Azt hiszem, ez alapján írhatta a nagy olasz író, Claudio Magris, hogy Claudio Magris: Duna.  Európa, Bp., 2011. 411. „Szentendre a Duna Montmartre-ja”. Varázserejű hely, ahol időnként még művészeti élmény is vár ránk – most például a kitűnő képzőművész, Vincze Ottó színes biliárdgolyói lebegnek a víz felszínén. Ilyen aztán tényleg nincs máshol!

3 4   a r t c a p i ta l


ajánló

Mit főzzünk hétvégén?

Szörényi Örs kommunikációs koordinátor Kaporlevest vajas galuskával! Nagyon egy-

szerű. A galuska tésztáját a levesfőzés előtt készítsük el! Kell hozzá (4 személyre) 1 tojás, 4 g vaj, 3–4 evőkanál liszt (amennyit felvesz) és persze só. A leveshez szükségünk van egy csomag kaporra, 40 g vajra, 2 evőkanál lisztre, csipetnyi sóra és citromlére. A vajat olvasszuk fel egy lábosban és adjuk hozzá a lisztet! Kissé megpirítjuk. Hozzáadjuk a finomra vágott kapor felét és felengedjük meleg tejjel. Állandó keverés mellett felforraljuk, sóval, citromlével ízesítjük és frissen hozzátesszük a kapor másik felét is. Ha a leves felforrt, beleszaggatjuk a galuskát. Szerintem fenomenális!

Hol fagyizzunk?

dr. Keller Adrienn múzeumi jogász

A kedvenc fagyizóm Szentendrén a Margaretta cukrászda a Görög utcában. Már a bejáratnál vidám látvány fogad a színes utcakövekkel, és rögtön elhatározom, hogy a fagyit majd az ajtóból is látható Duna-parton fogyasztom el. A legfinomabb íz a sárkánynövényből készült sárkányfagylalt, amit Budapesten sem kapni, tudomásom szerint sehol. Ajánlom továbbá a körte- és sárgadinnyefagyit is, mert ezeknek igazi gyümölcsízük van. A Margarettában mogyorós vagy zöld tölcsérrel is lehet a fagyizás élményét növelni. Remek hely!

Hol kávézzunk?

Bodonyi Emőke művészettörténész

Ismerőseim jól tudják, hogy nagy kávéfogyasztó vagyok, bár igyekszem nem túllépni a határt. Szeretem a kávé ízét és késő délutánonként az energiát adó erejét. Van egy szubjektív toplistám, amibe olyan kategóriák tartoznak, mint például a filmművészet legjobb szaunajelenete, a legszebb hangú bariton, az elmúlt évek legmegrázóbb kiállítása stb. Ehhez hasonlóan régóta úgy tartom, hogy Szentendrének is van „legjobb kávézója”. Ez pedig a Dumtsa Jenő utcai La Mocca kávézó, ahol mindig cappuccinót iszom. Íze és hatása is remek. Egyszer meghívtam ide egy kávéra az egyik kollégámat. Napokkal később csak annyit mondott elmerengve: azóta, hogy itt járt, megváltoztak a kávéivásról vallott nézetei.

a r t c a p i ta l   3 5


interjú

A kolozsvári megújulás Berszán Zsolttal

Beszélgetés A kolozsvári Bázis-csoport egyik tagja, Berszán Zsolt képzőművész először állít ki Szentendrén az Art Capital alkalmából – ezúttal két tárlaton is láthatóak munkái.

3 6   a r t c a p i ta l


b e r s z á n z s o lt

Berszán Zsolt (1974) Csíksomlyón és Kolozsváron élő képzőművész. Nagyobb egyéni kiállítása volt

Berlinben, Bukarestben, Debrecenben, Kolozsváron, Nagyszebenben és Velencében. Műveinek eddigi legteljesebb katalógusa a modem kiadásában jelent meg 2008-ban Genezis-projekt címmel.

Pályakezdésekor, a kilencvenes években mi jellemezte Kolozsvár képzőművészeti életét? Mennyire volt nyitott a külföld felé?    Ebben az időszakban gyakorlatilag itt nem lé­ teztek nemzetközi kapcsolatok, nem voltak lehetőségek, az egyetem „szürke” korát élte egy középszerű rektor vezetése alatt. Az egyedüli kézzel fogható nyitásnak az egyetemi könyvtár feltöltése számított kortárs nemzetközi anyagokkal.  Mi indította el végül a változást?    Az egyetem igazi formáló erejét és hírnevét a rektorváltás alapozta meg 2000-től. Az új rektor épített ki számos nemzetközi kapcsolatot az intézmény és a kolozsvári képző­ művészek számára.  Mikor alakult meg a Bázis-csoport?    2007-ben. Hármunkból, rajtam kívül Betuker Istvánból és Veres Szabolcsból áll. A csoport baráti kapcsolat révén jött létre, de lényeges szempont volt az is, hogy mennyire személyes, egyéni vonalon és milyen minőségben dolgozunk. Nem alkotunk közösen, viszont esetenként együtt döntünk el és szervezünk meg kiállításokat. Ma a Bázis már nem egy csoport, hanem egy kiállítótér, artist-run space.

Hogyan kerültek az Ecsetgyárba?    Mivel szoros kapcsolatok fűztek az egyetem révén is Kolozsvárhoz, viszonylag hamar megtudtuk, hogy „valami készül, amiről nem szabad lemaradni”. A város, bár Erdély központja, annak idején még mindig viszonylag szűk teret nyújtott a kortárs képzőművészet számára; nagy hiányossága volt egy megfelelő méretű és színvonalú, intézményi háttérrel működő kortárs képzőművészeti kiállítótér. Ezt a hiányt igyekezett pótolni az Ecsetgyár.  Vagyis a város régi ipartelepén lévő egykori Ecsetgyárban jött létre a „nagy dolog”?    Igen, az egyik legrangosabb kortárs képzőművészeti centrum született meg itt: alkotóműhelyek, képzőművészeti galériák, valamint a kortárs táncművészet, zene és színház világához tartozó kulturális egyesületek alakíthatták ki saját terüket. Mi is műtermet béreltünk itt, majd 2011-ben megnyitottuk a Bázis kiállítóteret.  Mi az Ecsetgyár sikerének titka?    Úgy gondolom, a siker annak köszönhető, hogy a galériák és a kiállítóterek színvonalas kiállításokat szerveznek, a műtermekben pedig jó művészek alkotnak. Ez minőségi garanciát nyújt, e nélkül nem maradna meg a hely ereje, fontossága és kapcsolatrendszere.  Milyen terveik vannak a jövőre?    Jelenleg számos kolozsvári képzőművész és kortárs galéria azon dolgozik, hogy Kolozsvár nyerje el a 2021-es európai kulturális fővárosa címet.  Rappai Zsuzsa

a r t c a p i ta l   3 7


interjú

Időtlen jelenlét Helena Markuskova Beszélgetés

kurátorral – Igor Minárik szentendrei kiállításáról

Mi jellemzi Igor Minárik művészetét, hogyan helyezhető el a kortárs művészeti életben? Kivel rokonítható?    Igor Minárik művészete teljesen egyedülálló, ő a saját útját járó művészek közé tartozik. A konceptuális és analitikus szemléletet képviselő, önálló egyéniségekből álló pozsonyi a–r (Avance–Retard) művészcsoport tagja, akik közül kiválik érzékeny absztrakt festészetével. A cseh­országi és szlovákiai művészettörténet az analitikus festészet egyéni változatát képviselő művészek között tartja számon.  Milyen technikát használ művein?    Hagyományos anyagokat: temperával festi „rajzfestményeit” egyszerű, kisméretű, kartonlapra applikált rajzlapokra. Egyéni technikáról van szó, amely egyesíti a rajz és festészet sajátságait, a rajz közvetlenségét a szín kifejezőerejével. A technika nagyon kifinomult, aprólékos, részletező. Egyik fontos részmozzanata a lassú munkatempó.  Melyek műveinek legfontosabb témái?     A rajz és festészet alapelemei: a pont, vonal, forma, sík, tér, szín – a belőlük kialakított sajátos formanyelv határtalan lehetősége. Továbbá a folyton visszatérő témák: az egyensúly, harmónia, rend és káosz, mozgalmasság, a rész és egész viszonya, a festő motívumainak újraértelmezése mindig más összefüggésekben.

3 8   a r t c a p i ta l

Milyen alkotásokkal jelentkezik Minárik az Art Capitalon?    A kiállítás eddigi munkásságának metszetét mutatja be, az utóbbi évtizedekre helyezve a hangsúlyt. Egy rendkívül koncentrált hatású, kivételes életművel találkozik a látogató. Igor Minárik művei nagyon bensőségesek, ugyanakkor majdhogynem személytelenek. A mű iránti feltétel nélküli odaadásról szólnak. Arról, hogy alapvető elemekből és múlandó, nem időtálló anyagokból is lehetséges értékeket létrehozni.  Kurátorként milyen kihívást jelentett ez a kiállítás?    Igor Minárik műveit nem könnyű értelmezni, de nagy élvezettel lehet nézni és elmerülni bennük. Aztán pedig újra és újra megkísérelni a megközelítést. Valódi kihívás volt.

Rappai Zsuzsa


helena markuskova

Igor MinĂĄrik: 2014. 1. 12. - 1. 25. tempera, papĂ­r

a r t c a p i ta l   3 9


körkérdés

Mire vesztegeti az idejét? Für Anikó Jászai-díjas színésznő, érdemes művész

Manapság szét vagyunk hajtva. A közmondás, hogy az idő pénz, egyre érvényesebb, hiszen felgyorsult az élettempó. Elvesztegetett idő szerintem nincs – aki értelemmel él, annak ilyen nincs az életében. Azt nem tartom elvesztegetett időnek, amit arra szánok, hogy csendben ülök és szemlélődöm. Azt viszont igen, ami nem a lélek vagy a szellem profitja, azt, amitől lemaradunk a saját életünkről. Vagyis, amikor a világban nem önazonos

módon veszünk részt.

Eredics Áron zenész

Péntek délután van. A délelőtti Vujicsics-próbáról egyenesen hazasiettem, mert a Söndörgő amerikai turnéját kell szerveznem. Csörög a telefonom. Egy szentendrei barát hív. Felteszi a kérdést. Hirtelen nem tudok válaszolni. Inkább leírom, mondom neki. Letesszük. Elvesztegetett idő? Lelkiismeret-furdalás? fotó © The Orbital Strangers Project

Na erre most nincs időm.

Térey János József Attila-díjas költő, író A következőkre szeretem vesztegetni az időmet: noteszlapokra jegyzem föl a gondolataimat (néha a magam számára

is olvashatatlanul. Ha nem, akkor nyertem, időt is). Szelektíven gyűjtöm a hulladékot, ebben nem ismerek pardont, bár például Oroszországban reménytelen próbálkozás. Az elkezdett könyveket akkor is végigolvasom, na jó, -pörgetem, ha azok rosszak. Az újságokat is. És általában a körkérdésekre is válaszolok :-) fotó © Valuska Gábor

Bánfalvi Eszter színművész

fotó © Puska

4 0   a r t c a p i ta l

Nem tudhatom, mi lett volna, ha. Ha mást teszek vagy másképp csinálom. Csak sejtéseim lehetnek. Feltevések. Ez feltételes mód. Nem jelenti, hogy nincs dolgom a múlttal, sőt. De nincs jogom ítélkezni, hogy hasznos volt-e. Mert nem tudhatom, hogy amit aktuálisan veszteségnek vagy hibának élek meg, nem hoz-e később valami újat. Akár fejlődést, új helyzetet. Nincs elvesztegetett idő. Csak idő van. Döntések és azok következményei. Mindig a „most”-tal kell megbirkózni.


mire vesztegeti az idejét?

Wolf Péter zeneszerző

Minden idő elvesztegetett, amit nem a valaki vagy valami iránti szeretet hat át. Ám kár tagadni, van ilyen, volt ilyen és lesz is. Utána még erősebb a vágy a nem elvesztegetett idő iránt.

Fehér László Kossuth-díjas festőművész

Szerintem nincs elvesztegetett idő. Én ugyanis minden pillanatát megpróbálom kiélvezni, mert

az élet ideje nagyon rövid.

Persze azért vesztegetjük is az időnket, de ha igen, én úgy érzem, az nálam mindig valamilyen rajtam kívül álló okból történik meg…

Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész

Erről a kérdésről az jutott eszembe, hogy én nem időt, hanem képeket vesztegettem el, amikor nem fényképeztem le mindazokat az embereket, akikkel találkoztam, amiért nem ragadtam meg az alkalmat… Miért nem lógott mindig a fényképezőgép a nyakamban?

Losonczi Áron építészmérnök, a fényáteresztő beton feltalálója

Az ember általában azt gondolja, hogy akkor vesztegeti az idejét, amikor nem csinál semmit, vagy valami helyett mást csinál. Semmit vagy mást – vagy semmi mást, mint amit „kell”. Én abból a szempontból szerencsés vagyok, hogy amit csinálnom „kell”, azt jó ideje én szabom meg magamnak, viszont ez nehezebbé teszi a „semmi” vagy a „más” megítélését. Úgy érzem, szoktam vesztegetni az időmet, és ezzel kapcsolatban csak egyet szeretnék megtanulni: hogy ne érezzek miatta lelkiismeret-furdalást. Mert ha nem érzek lelkiismeret-furdalást, akkor egyszerűen a „semmi” vagy a „más” átalakulhat „kell”-é...

Székely Bulcsú olimpiai bajnok vízilabdázó

Sajnos vagy nem sajnos, de nagyon kevés a szabad időm, amit elvesztegethetek. Leginkább akkor adatik meg, amikor a gyerekek már lefekszenek, és ilyenkor 20–30 perc szabadságot adok magamnak, amit számítógépes sportstratégiai játékkal töltök – ez arra szolgál, hogy a mindennapi problémákról, feladatokról elterelje a figyelmemet. Ezért nincs is lelkiismeret-furdalásom, hiszen ez az aznapi ÉNIDŐM.

a r t c a p i ta l   41


szeparé

„ Lefesteném Magát, ha ebben a ruhában jönne ebédelni”

Kratochwill Mimi

művészettörténész visszaemlékezése Czóbel Béláról Úgy ismerkedtem meg Béla bácsival, hogy az egyetemen évfolyamdolgozatot kellett írnunk, s én azon izgultam, hogy a K betűhöz érve elfogy a Czóbel név. Mert én feltétlenül róla akartam írni, hiszen nagy kedvencem volt gyerekkorom óta. Akkor láttam először Czóbel-reprodukciót és nagyon tetszett. Bár Frank János lebeszélt arról, hogy megkeressem, mondván, nem fog fogadni, mert egy morc öregember, írtam neki egy levelet. Nagyon kedvesen fogadott, leveleket adott kölcsön, amelyeket Franciaországból kapott. Ezzel elkezdődött egy évekig tartó barátság, meleg emberi kapcsolat. Fiatal házasok voltunk a férjemmel, nem messze laktunk tőle. Ragaszkodott hozzánk, mert érezte, hogy nem akarjuk kihasználni. Feri gyakran vitte őt a Trabantunkkal a Nagymező utcai Művészellátóba (ahogy ő nevezte: a „festékboltba”), ahol a festékeket vette. Hiába akarták ott rábeszélni a drágább festékekre, mindig az olcsót akarta. „Attól nem lesz jobb a kép, ha a drágábbal festem” – mondta. 1971-ben volt a nagy Műcsarnok-beli tárlata, amelyet én rendeztem. Ezután hívott meg minket először ebédre. A bejárónője finomságokat főzött. „Lefesteném Magát, ha ebben a ruhában jönne ebédelni” – mondta. Ettől fogva jártam hozzá „pózolni”, ahogy ő hívta. Több portrét is készített rólam. Amíg el nem készült a kép, mindig megfordította, hogy ne lássam. Nyáron általában a vasárnapok voltak Szentendrén a festés órái, és ősztől a Kelenhegyi úti műterme. Miután már nehezen járt, így szerette, ha a barátai, modelljei a műtermében keresik meg és „pózolnak”. Hét közben mindig megbeszéltük, hogy vasárnap milyen ruhában fest, hogy folytatni tudja a megkezdett művet. Hétköznapokon a munkám után természetesen más-más ruházatban mentem hozzá látogatóba, sokszor kérte, hogy abban az öltözékben is jöjjek majd a legközelebbi kép festéséhez. Így min4 2   a r t c a p i ta l

Czóbel Béla: Mimi (1971, olaj, vászon)

dig munkában volt egy-két portré rólam, amelyek nagy része, még a készülőben lévők is, a szentendrei Czóbel Múzeumba került. A Mimi című festmény is (1971), amelyet először festett rólam. Nekem készült. De miután befejezte a kép festését, kedvesen azt mondta, ezt mégsem nekem adja, mert ez múzeumba való, nekem majd fest másikat. Festett is. Igaza volt, mert a kép így sokkal nagyobb „karriert” futott be, mintha nálam a falat díszítette volna. Pár évre rá, 1974-ben a Magyar Posta 1 forintos bélyeget adott ki erről a képről. Híres lettem ezáltal, a Műcsarnokban a kolléganőim mind irigyeltek. „Jó neked, hogy bélyegen szerepelsz – mondta az egyik –, sok millióan nyalják a hátulját. Igen, mondta egy másik, de 1 forintért.”  lejegyezte: Rappai Zsuzsa


Szűcs Attila: Hóbagoly, 2015, olaj, gesso, karton, 70 x 100 cm

Bodobács Kör

A Ferenczy Múzeumi Centrum b a r át i kö r e

A Ferenczy Múzeumi Centrum tevékenységét segítő, színesítő baráti kör egyfajta közös gondolkodás szellemi műhelye. A műpártolókból álló támogatói csoport nemcsak az intézmény kapcsolati rendszerének bővüléséhez járul hozzá, hanem önkéntes munkájával a múzeum rendezvényeinek kialakításához és lebonyolításához is. A baráti kör a 20. századi szentendrei festészet emblematikus alkotója, Korniss Dezső játékos figurájáról, a Bodobácsról kapta a nevét.

A Bodobács Kör tagjai aktívan részt vesznek a múzeum életében – a megnyitókon és tárlatvezetéseken kívül irodalmi és zenei programokon, ismeretterjesztő előadá­ sokon, képzéseken és közös utazásokon is – kedvezményesen vagy ingyenesen.

2016. október elején A szabadság szigete című, a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményét bemutató kiállításra szervezünk közös látogatást, a debreceni modem-be. Ha szívesen csatlakozna a Bodobács Körhöz, jelentkezzen e-mailben! baratikor@muzeumicentrum.hu


helytörténeti kiállítóhely

Szentendre, Fő tér 2–5. Nyitva minden nap 10:00–18:00

Szentendrét sokan a Dunakanyar ékszerdobozának tartják. Nem véletlenül – a magyarok, szerbek, dalmátok és görögök együttélésének emlékeit őrző, barokk templomokkal tűzdelt, festői kisváros különleges adottságai révén rászolgál erre a kitüntető jelzőre. Egyedülálló látványa, történelmének lenyomatát viselő építményei, élő hagyományai óhatatlanul felkeltik az ide látogató érdeklődését sokszínű múltja iránt is. 2015 ősze óta a Ferenczy Múzeumi Centrum Fő téri épületében, az egykori Kereskedőház Vastagh György utcáról nyíló pincéjében látogatható a város történetét bemutató helytörténeti kiállítás. A Múlt a mélyben – mozaikok Szentendre történetéből című látványos tárlat időutazás a város gazdag múltjában, levéltári források felhasználásával, dokumentumokkal, régészeti leletekkel, képekkel, használati és dísztárgyakkal, szépen kialakított enteriőrökkel. A kiállítás közönsége a jelenből indulhat el visszafelé, a múltba. Hamar elérkezik a látogató a Kádár-korszakba, a 20. századi kulturális felívelés időszakába, amikor létrejött a „múzeumok városa”. A modern kor robbanásszerű fejlődését előidéző hév megjelenése után máris a századelő aranykorába jutunk, ahonnét egyenes út vezet vissza a kereskedelem és az ipar fellendülését jelentő szerb betelepedésig, hogy egy újabb teremben immár a középkori életviszonyokat csodálhassuk meg, majd a római kori emlékek után felbukkannak kelta leletek is, de az időutazás még itt sem ér véget: egészen az őskorig jutunk… A Szentendrén talált vagy a városhoz kötődő írásos és képes dokumentumokon, régészeti anyagokon, tárgyakon, fényképeken kívül a látogató itt interaktív módon is megismerkedhet a város történetével, iparával, kereskedelmével, a jellegzetes mezőgazdasági kultúrákkal, a legfontosabb helyi foglalkozásokkal, a legismertebb szentendrei családokkal. A tárlatnak helyet adó pince maga is a város múltjának jelképes őrzője: nagy élmény ott végigsétálni.


Kovács Margit KERÁMIAMúzeum

Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas keramikusművész, Kovács Margit (1902–1977) életművét bemutató gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972ben a múzeumnak. A háromszáznál is több alkotás többsége figurális kompozíció. A múzeum 17. századi, barokk stílusú épülete eredetileg sóházként, majd postaállomásként, később kereskedőházként működött, végül a Vastagh család lakóháza lett. A Görög utcai homlokzatot apácarácsos ablaksor díszíti. 2008-ban az épület egy újabb, többfunkciós szárnnyal bővült, Kocsis József szentendrei építész tervei alapján. A Görög utcai homlokzat kerámiaburkolata – Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Szabó Tamás és Szentirmai Zoltán szentendrei művészek alkotása – motívumaiban a névadó művész munkásságára, illetve a szomszédos műemlék épület reneszánsz sarokdíszítésére utal. Kovács Margit hosszú életpályája során kerámiáin több stílusváltás is megfigyelhető. A harmincas évek elejére jellemző expresszív felületkezelésű műveinek jellegzetes példája a Zsömlelány (1933–34) című plasztika, amely a középkori szobrászat formaeszményéhez kapcsolódik. A geometrizáló tendencia (Kuglófmadonna, 1938) mellett a negyvenes években a művész egyre nyúlánkabb arányú, oszlopszerű alakokat formáz (Jó pásztor, 1942). Biblikus, moralizáló vagy népköltészeti tematikájú alkotásain a színes mázak mellett ekkor már matt hatású, színezett agyagmázat (engobe) is alkalmaz. A harmincas-negyvenes években készült, biblikus témájú alkotások egy része bizantinizáló falkép (Angyali üdvözlet 1938; Utolsó vacsora 1935), más része korongolt plasztika

Szentendre, Vastagh György utca 1. Nyitva minden nap 10:00–18:00

(Corpus, 1948; Bárányos király, 1944). Funkcionális tárgyait (korsóit, tálait, vázáit) páratlan leleményességgel formálta meg. Pártázatos Lakodalmas kályháján (1953) a figuratív jelenetek a népi ornamentális motívumkinccsel ötvöződnek. Az ötvenes években munkásságában a paraszti zsánerjelenetek kapnak nagyobb hangsúlyt. Az életképeket ábrázoló csempeképek és reliefek mellett (Almaszedés, 1952; Parasztlakodalom, 1955) – a korszak kultúrpolitikai elvárásaihoz igazodva – ebben az időszakban születnek realista hangvételű, nagyméretű, korongolt figurái is (Fonó, 1953). A hatvanas és hetvenes években készült durvább, samottosabb anyagból formált, rusztikus plasztikák és reliefek a görög mitológia, az archaikus mesék és a népi mondák világát idézik (Cantata Profana, 1969). A múzeum első és második termében a művész kisebb vázlatait, munkásságának kezdeti éveit ismerhetjük meg. A harmadik teremben az 1950-es évek munkái, a negyedik teremben pedig az érett korszak művei kapnak helyet. A régi épület boltíves, szakrális teret idéző pincéjében (mely Kovács Margit kívánságára a kezdetektől a kápolnák hangulatát idézi) a keresztény ikonográfia hagyományait követő műtárgyak kaptak helyet. Az új szárny emeleti galériáján a művész Pozsonyi úti lakását felidéző enteriőr látható, a Görög utcai fronton Kovács Margit művészetének utolsó korszaka követhető végig.


Hegedűs 2 László kiállítása 2016. november 4-től a Szentendrei Képtárban



programajánló

családi programok

on A vasárnap délelőtti meglepetésvendégekkel várunk minden alkotni vágyó gyermeket és felnőttet! A foglalkozásokon körbejárjuk az idő témakörét: a múltból eljutunk a távoli jövőbe, megfigyeljük saját belső időnket, generációkat hozunk össze és megvizsgálunk olyan művészeti alkotásokat, amelyekben kulcsfontosságú az idő szerepe. S hogy ne csak hasznosan teljen, minden alkalommal vesztegetjük (is) az időnket!

10.00–12.00-ig

05–14

Idő & film M ű v észe t Ma lo m

06–14

Idő & emlékezet F er en c z y M úz eum

Szentendre, Bogdányi utca 32. szeptember 11.

Az irodalmi művekhez hasonlóan a filmek is különleges módon bánnak az idővel. A mozgókép nem csak történeteket tud elmesélni, hanem önálló művészeti műfajként újraalakítja a cselekmény, a képiség és az idő viszonyát. A foglalkozáson a videó műfajával ismerkedünk: az Elvesztegetett idő című kiállítás videóműveit asszociatív módon kapcsoljuk össze egymással, és egy új, közös videóművet alkotunk. Téralakítás, filmforgatás, fény- és időkísérletek a Malom különleges terében!

Szentendre, Kossuth Lajos utca 5. szeptember 4.

Ha nem emlékszünk a múltunkra, a jövőnket sem tudjuk elképzelni. Az emlékezés különösen fontos egy múzeum esetében, ahol többnyire régi korok emlékeit őrizzük és rendszerezzük. De hogyan lehet emlékezni egy kortárs kiállításon, ahol minden mai, minden új? Egy izgalmas elme-kalandra hívunk, ahol saját emlékeinket kutatjuk kortárs műalkotások segítségével. Létrehozunk egy különös térképet, amelyben a helyek, az illatok, a hangok saját emlékeinknek felelnek meg. Várunk mindenkit Fátyol Viola kiállításán, akinek már van múltja – még ha csak igen-igen rövid is!

05–14

A távoli jövő – sci-fi a múzeumban Mű v é sz et M al o m Szentendre, Bogdányi utca 32. szeptember 25.

Néhány különleges műalkotás és némi irodalom segítségével képzeletbeli időutazást teszünk. Vajon hol van a képzeletünk határa? Mi az, amit a múlt és a jelen segítségével megjósolhatunk? A foglalkozáson saját tudományos-fantasztikus történetet kreálunk a Malom különleges terében. Mindent rögzítünk és dokumentálunk, és nagyon fontos üzeneteket rejtünk el a jövő számára. Szeretettel várunk mindenkit az Elvesztegetett idő című kiállításon, aki szeret fantáziálni, szereti a sci-fiket, vagy üzenetet szeretne hagyni a jövőbeli dédunokái számára! E gyütt mű k ödő part ne re k az Idő fu t ár sze rzői

4 8   a r t c a p i ta l

05–14

Tér & idő Va j da L a j os M úz e um Szentendre, Hunyadi utca 2. szeptember 18.

A világegyetem keletkezésénél (pontosabban keletkezésekor…) tér és idő egyszerre jött létre. Minden mozgás egyszerre térben és időben történik, tehát a megismerésnek vannak korlátai: a végtelen teret nem járhatjuk be, az ember ideje véges. Fantáziánk azonban sok mindenre képes! Különleges foglalkozásunkon drámapedagógiai módszerekkel kerülünk közelebb egy izgalmas kiállításhoz. Könnyen lehet, hogy főszereplővé válunk a múzeum kitüntetett tereiben, a Majdnem tárgyak című kiállításon!


Múzeumpedagógiai programok va sárnaponként 10.0 0–12.0 0

09–14

Fotó- & mozgókép-tábor F er en c z y M úz eum

Szentendre, Kossuth Lajos utca. 5. augusztus 22–26.

06–14

Egy szelet szelet Feren c z y Múzeum Szentendre, Kossuth Lajos utca 5. október 2.

Asztalos Zsolt Felújított emlékezet című kiállítása nemcsak a tárgyak történetiségére, gyűjtésére, hanem a múzeumi gyakorlatra is rákérdez: a kanonizáció, a restaurálás és a bemutatás fogalmait járja körül. A múzeumi tér, amely önmagáról tesz fel kérdéseket, együtt-gondolkodásra késztet bennünket: tárgyainkon keresztül önmagunkat vizsgálhatjuk meg. A foglalkozáson egy sajátos és humoros múzeumi restaurálási gyakorlatot tartunk.

06–14

augusztus 22 23 24 25 26 27

Az idei nyár második táborában az ArtCapital tematikájához szorosan kötődő, időbeli művek létrehozásával foglalkozunk. Az új médiumok hétköznapi használatán keresztül eljutunk az alapokig, a fotózás- és animáció-készítés kezdetéig. Időkísérleteket végzünk, folyamatokat figyelünk meg és dokumentálunk. Egyszerű, cipősdoboz-fényképezőgépek segítségével rögzítjük az időt, állítjuk meg egy pillanatra a folyamatos változást, régi animációs technikák segítségével pedig a változás és mozgás illúzióját hozzuk létre. Az illúziókeltés egész héten folyamatos témánk marad: az időhöz kapcsolható egyéni és csoportos projekteken dolgozunk.

Idő  & irodalom Mű v é sz et M al o m

28 29 30 31

szeptember 01 02 03

04 05 06 07 08 09 10

11 12 13 14 15 16 17

Szentendre, Bogdányi utca 32.

18

október 9.

19

Olvasunk, vagy felolvasnak nekünk. Tegyük fel, fél óráig tart az olvasás – az olvasott történetben azonban egy hét telik el! Közben annyira figyeltünk a történetre, hogy már fogalmunk sincs, mennyi idő telt el a valóságban. Persze kérdés, hogy mit tekintünk valóságosnak: a történet idejét, az általunk megélt időt (időtlenséget) vagy az olvasás alatt eltelt időt? Kortárs irodalom és képzőművészet kapcsolódik össze ezen a foglalkozáson, ahol garantáltan többféle idő-élményt élhetünk meg másfél óra alatt! Szeretettel várunk mindenkit az Elvesztegetett idő című kiállításon, aki szereti magát beleélni a kitalált történetekbe! Eg yü tt mű k ödő part ne r a S zi t ak öt ő fol yói rat

20 21 22 23 24

25 26 27 28 29 30

október 01

02

00–99

03

nagy rajzolás f ő   t ér

04 05

Szentendre, Fő tér

06

október 16.

Az évek óta nagy sikerrel működő, nemzetközi eseményt, a Nagy rajzolást most még izgalmasabbá varázsoljuk. A Szentendrei Képtárban látható Emlékeső című kiállításhoz kapcsolódó Nagy rajzoláson Chiharu Shiota térinstallációja által ihletett módon, fonállal fogunk térbeli rajzolatokat készíteni. Behálózzuk a fákat, a padokat, az épületeket – minden járókelőt, legyen helyi lakos vagy turista, 3 éves vagy 93, bevonunk szabadtéri akciónkba! A Nagy rajzoláson megépített hálózatunk véletlenszerűen kapcsol össze térelemeket, embereket, időpontokat – akár egy asszociációs háló, egy interfész, vagy neutronhálózat az emberi testben. A sokféle művészeti és tudományos asszociációt indukáló akció ismeretlen embereket hoz össze és véletlenszerű eseményeket vált ki. a r t c a p i ta l   49

07 08

09 10 11 12 13 14 15

16


interjú

Mászófal a posztmodern térben A Ferenczy Múzeumi Centrum által köztéri alkotások létrehozására kiírt pályázat egyik nyertese

Gruppo Tökmag Tábori András Budha Tamás

. Obeliszk című munkájuk a a Főposta előtti térre került. A tíz éve együtt alkotó csapat két tagjával, sal

és

sal beszélgettünk.

Művészetetek egyik jellemzője az urbanisztikai kitekintés. Mit gondoltok, mennyire társíthatóak a kortárs művészetek Szentendrével, ahol a klas�szikus művészet nagy hagyományokra tekint vissza?   A város mint turisztikai attrakció valóban nem a modernsége miatt vonzó. Képzőművészete viszont máig élő, karakteres ága a mindenkori érvényes trendeknek. Legtöbb munkánkban a félmúlt tereit, városi jeleit, épületeit, emlékeit gondoljuk tovább. Az az időszak, amiről a szobrunk beszél, minden településen hagyott maga után nyomokat, ez alól természetesen Szentendre sem kivétel.  Mennyiben kapcsolódik ez a mű Szentendréhez, illetve a térhez, amelyre készült?    Munkánk történelmi jelentésrétegei mellett a tér korábbi markáns posztmodern szobraira is visszautal. Itt elsősorban a szobor ornamentikáját adó falmászó fogóelemekre és az átlósan felfelé haladó színsávokra gondolunk. A másik kapcsolódási pont pedig az obeliszkek jelképrendszere. Ezek a kőoszlopok máig ugyanazt jelentik: egy felfelé mutató, figyelmeztető, felhívó ujjat. E motívum jelentősége, az adott tér köztéri szobrainak ismerete mellett, azt gondoljuk, nem szorul további magyarázatra.  Miért éppen mászófal?    A mászófal vagy inkább mászó-objekt alapötletét egy kőbányai játszótéren látott oszlopszerű, mászható utcabútor adta. Munkánkban ezt próbáltuk összehozni a klasszikus obeliszk formátummal. Nagyon leegyszerűsítve, pusztán a szobor megjelenésére koncentrálva, akár azt is mondhatnánk, hogy egy térbeli kiterjedéssel bíró geometrikus formát kvázi feldíszítettünk kapaszkodó elemekkel... De bízunk benne, hogy az arra járók többségének ennél többet mond ez az objekt.  Mit szóltok az Art Capitalhoz?    Sok szépreményű művészeti fesztivál tűnt hamar el az elmúlt évtizedekben amiatt, mert a helyi közönség nem tudott mit kezdeni a kortárs munkákkal, nem alakult ki párbeszéd. Az Art Capital ennél lényegesen szerencsésebb helyzetben van, hiszen, köszönhetően a jóval avatottabb, edukáltabb közegnek, Szentendrén nem áll meg a közízlés a klasszicista köztéri szobroknál.  Kozák Zsuzska 5 0   a r t c a p i ta l


interjú

Szentendrén otthon van a művészet Chiharu Shiota

Beszélgetés japán képzőművésszel

fotó © Sunhi Mang

Mi volt a benyomása, amikor első alkalommal megérkezett Magyarországra, Szentendrére?   A repülőtérről azonnal ide jöttem, s még a szállásom elfoglalása előtt megnéztem a Szentendrei Képtárat. Ami rögvest szembetűnt, mert valahogy itt benne van a levegőben, az a hagyomány jelenléte. Nemcsak a mennyezeti freskó miatt gondoltam azt, hogy ez egy olyan hely, ahol otthon van a művészet – nehéz megmondani, hogy mitől érzünk egy helyet ihletettnek, egy másikat pedig nem, de az biztos, hogy néha ez az érzés nagyon erős. Itt is ez történt velem. Később tudtam meg, hogy milyen fontos szerepet játszott a magyar képzőművészet történetében ez a város, mennyi kitűnő művész koptatta ezeket a macskaköveket a xx. században – mindez igazolta a kezdeti benyomásaimat. Örülök, hogy Közép-Európában első ízben itt valósult meg önálló kiállításom, ezen a varázslatos helyen.  Kiállításának központi eleme egy installáció – vörös fonalak burjánzó, kusza hálójában kulcsok lógnak. Mennyire más ez, mint ami tavaly a Velencei Biennálé japán pavilonjában volt látható öntől?   Ez két teljesen különböző munka, bár a téma nagyon hasonló, és többségében ugyanazokat az elemeket használom. Pontosabban: hasonló elemeket, hiszen a kulcsok, amelyekre ez az installáció épül, itt élő emberek egykori kulcsai, itteni történetek

kapcsolódnak hozzájuk. Formailag is nagyon más: Szentendrén nem faladikok kerültek a háló belsejébe, hanem olyan csónakok, amelyeket én fontam vörös fonálból. De talán a legfontosabb változás, hogy itt bele lehet menni az installációba, van egy út, amit a látogató bejár.  És ezen az úton egyre fogynak az emlékeket jelképező kulcsok… A kurátor, Gulyás Gábor szerint a szentendrei munka nem annyira az emlékezésről, mint inkább a felejtésről szól.   Ezzel aligha tudnék vitatkozni. A felejtés nagyon fontos képességünk, egyre fontosabb, ahogyan öregszünk. Személy szerint nekem is az – és örülök, ha valami érvényeset tudok mondani róla a művészet eszközével. Ez egy nagyon bonyolult ügy, azt hiszem, másképpen az, mint néhány évszázaddal ezelőtt lehetett, sőt az egyes nemzedékek számára is másképpen adott. Mindannyian mást felejtünk el, más-más emlékekkel nem akarunk vagy tudunk szembesülni, de a gesztus nagyon hasonló – mondhatni egyetemes. Ha megértjük vagy – talán helyesebb úgy fogalmazni – megérezzük ennek a rendszerét, valami fontosat tudhatunk meg önmagunkról. Ehhez a legjobb, legélvezetesebb út szerintem a művészet.

Nyikos Emma

a r t c a p i ta l   51


körkérdés

Miért Szentendre? „ a szellemi aurája miatt”

Bereznai Péter festőművész

„ inspiratív, lélekkel átitatott”

Amikor idejöttünk 41 éve, úgy éreztem, hogy ez a világ legszebb és legjobb helye. Bár sok minden megváltozott azóta, még mindig varázserővel bír. Ez a város adta számomra a lehetőséget, hogy fontos képzőművészekkel ismerkedhessek meg, dolgozhassak együtt. Szentendre legnagyobb értéke az a szellemi aura, amely ma is létezik.

Borsódy Eszter kerámiaművész

Szentendre a szülővárosom – utcánk végében, az Ábrányi-villában láttam meg a napvilágot. Ha sétálok a macskaköves óvárosban, emlékeimben megelevenedik a mára már legendává vált művészek és névtelen helybeliek élete, amit gyerekkoromban még láthattam és szüleim történeteiből is megismerhettem... Ebben a városban mindig történik valami: élő, mozgalmas közösségi és kulturális élete a nagyvárosok programkínálatával vetekszik. Itt az ókoritól kezdve a kortárs művészetig minden művészettörténeti korszak egyszerre jelen van. Ennyire inspiratív, lélekkel áthatott, a gazdag múltból és virágzó jelenből egyaránt táplálkozó, életteli alkotó közeget keresve sem találhattam volna.

„ identitást és gyökereket ad” Vinkler Zsuzsi képzőművész

Mert víz, hegy és levegő van egy helyen, mert a véletlen találkozások élményét szinte minden nap megélhetem, mert elég távol, de nem túl mes�sze van a nagyvárostól, mert identitást és gyökereket ad a gyerekeimnek is.

5 2   a r t c a p i ta l


miért szentendre?

„ otthon érzem magam”

Georgios Tzortzoglou (Jorgosz) festőművész, zenész Még gimnazistaként a régi fapados HÉV-vel jöttem ki ide kirándulni, s úgy éreztem, ide kell, hogy kerüljek. A ’70-es években megismerkedtem Wahorn Andrással és más szentendrei figurákkal, ide jártam házibulizni. Amikor összejöttem gyerekeim anyjával, itt vettünk a Szamárhegyen telket és építettünk házat. Azért olyan kedves számomra ez a város, mert imádom a mediterrán hangulatát, s itt találtam rá számos, engem inspiráló hatásra: a szerb kultúrára, némi görögségre, amit én már nem ismerhettem meg otthon, Görögországban, Bálintra, az itteni festészetre, barátokra, festőtársakra. Itt otthon érzem magam.

„ mert a város emberléptékű” Regős István festőművész

Szeretek itt élni, mert a város emberléptékű. Ami itt történt az elmúlt néhány száz évben, kulturális szempontból óriási jelentőségű. Az épített környezet, a sokszínű lakosság gazdag öröksége mellett én elsősorban a képzőművészeti hagyományokra gondolok. Sörfesztivált, gulyásfőző versenyt bárhol lehet rendezni, Európa és a világ kulturális térképére kerülni komolyabb feladat, de megéri.

„ minden nappal egy picit jobban szeretem” Erdész László galériás

Természetesen szeretem Szentendrét. A hőfoka változó, aszerint, hogy a provinciális, hozzá nem értő, értékeit romboló, vagy az építő, a valódi értékeit értő erők vannak-e többségben. Jelenleg a pozitív tendencia erősödőben van, tehát minden nappal egy picit jobban szeretem, a jobbító erőknek szurkolok. 35 éve élünk itt, a gyerekek itt születtek, a munkám ugyanaz, amit mondok, ahogy mondom, ugyanaz. Ami változik köröttem, az a város építészeti megjelenése, valamint a mindenütt jelen lévő művészet és annak minősége. De ez természetes folyamat.

a r t c a p i ta l   5 3


programajánló

szeptember 15. Ve nd é g :

F abr i c i us A nna

Szentendrei disputa

Az úgynevezett megrendezett foto­ gráfia műfajának egyik legizgalmasabb hazai képviselője, a társadalmi szerepek, a közösségi emlékezet finom rezdüléseinek ihletett fényképésze.

képzőművészekkel – sikerekről, kudarcokról, titkokról Ferenczy Múzeum – 18.00 Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.

Házigazda: Muladi Brigitta művészettörténész

szeptember 8. Ve nd é g :

F a j ger né D u dá s A ndr e a

Mindössze harmincéves, de már kétségkívül ő a magyar eat art legmarkánsabb képviselője. A festőként, performerként is jelentős ifjú alkotó túlzás nélkül a hazai nőművészet ikonja. 5 4   a r t c a p i ta l


s z e n t e n d r e i d i s p u ta

szeptember 01 02 03 04 05 06 07

08 09 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 23 24 25 26 27 28

29 30

október 01 02 03 04

október 8.

05 06

Ve nd é g :

B u k ta Imr e szeptember 29.

fotó © Déri Miklós

Ve n dé g :

S zű c s At t i l a

szeptember 22.

A szakmai közvélekedés szerint az egyik legjobb magyar festő. Rendkívüli következetességgel halad előre a pályáján, amely egyre több ponton érintkezik a nemzetközi szcéna élvonalával.

Élő cáfolata annak, hogy a nagyközönséget nem érdekli a kortárs művészet. Három évvel ezelőtti, nagy sikert hozó Műcsarnok-beli kiállítása óta bárhol állít ki, tódulnak a nézők. Igazi nagymester.

07

08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Ven d ég:

19

N ag y Kris zta

20

A meghökkentés nagymestere, aki nemcsak konceptualista művésznek kiváló, de festőnek is. Konok elszántsággal feszegeti a tabukat a művészetében, minden kiállítása társadalmi esemény.

21 22 23 24 25 26 …

a r t c a p i ta l   5 5


vincze ottó

A Duna mint biliárdasztal

5 6   a r t c a p i ta l


interjú

Sokan kedvelik a szentendrei Duna-part városközponttól kicsit délre eső nyugodt szakaszát, ahol fürdeni is lehet, a közeli Kacsakő bisztróban pedig hideg sört inni. Az Art Capital ideje alatt itt látható River-pool című dunai térinstallációja.

Vincze Ottó

A művésszel az avatás után beszélgettünk.

Kiköltöztetted a Dunára a művészetet és visszatértél egyik kedvelt szimbólumodhoz, a színes hajózási bójákhoz.   Ilyen méretű térinstallációm legutoljára három éve Szentendrén a MűvészetMalomban volt, de valóban, az utóbbi időben szinte minden térinstallációm összefüggött a vízzel – az Infopark egyik épületének 18 méteres átriumában például már öt éve vannak fenn hasonló hajózási bóják. Világéletemben a Duna mellett laktam, most is itt lakom délebbre, a Postás strand környékén, 3–400 méterre a Dunától.  És az árhullámokkal is kalkulálnod kellett, hiszen Szentendrén is előfordulhat árvíz...   A legnagyobb az 1838-as volt, ami az akkori Pestet is elpusztította. A vízállást mutató táblák a mai napig őrzik Szentendrén az akkori vízszintet, de én magam is gyakran pakoltam homokzsákokat késő éjszaka, a kritikus napokon. Szerencsére mostanában nem kellett, bár az emelkedő víz az installációt is befolyásolta.  Hogyan született meg a mű?   Először egy regensburgi kurátor talált rám egy korábban kiállított dokumentációm alapján – Regensburg és a megbízó ulmi múzeum is közvetlenül a Duna közelében van –, aztán tavaly a szentendrei önkormányzat kért fel. Programszerűen nem foglalkozom ilyen vizes dolgokkal, de valahogy mégis egyik jött a másikból – talán mégsem mellékes, hogy mindig vízközelben éltem. Itt öt éve támadt az a gondolatom, hogy milyen izgalmas lenne ezen a nyugodt partszakaszon egy vízi installáció ezekkel a hajózási bójákkal. Az önkormányzat érdekesnek találta, és ösztökéltek, de tavaly elcsúsztunk a szakhatósági, vízügyi engedélyekkel, így lett idén az Art Capital része.

A bóják elhelyezése teljesen véletlenszerű.   Tervezett logikát nem követnek, a mederfenékhez vannak rögzítve. Ez egy fordított biliárdhelyzet, a víz mozog, a golyók állnak, tehát a vízi biliárdasztal mozog a golyók helyett – persze a sodrás azért mozgatja őket. A bóják színesek, mint a biliárdgolyók, rajtuk számok – ezért River-pool. Az installáció a valamikori szentendrei kikötő területén áll, ahol a helyi kereskedők flotillája is horgonyzott. Olyan installációt akartam, ami Szentendrének is szól, a helyhez kötődik, ezért néhány kakukktojást is beleépítettem a kompozícióba. Az élénk színű bójasortól elütve a fehér bóják oldalán egy-egy jelet látni, annak a szentendrei jelnek a változatait, amely Szentendrén még ma is megfigyelhető néhány régi bejárat fölött. Ez a privilegizált kereskedők jelvénye volt kettős kereszttel, horgonnyal és egy négyes számjeggyel: a kettős kereszt a pravoszláv egyházhoz tartozást jelentette, a horgony a folyami kereskedelem jele volt. A négyes számjegy pedig az akkori tisztes kereskedelem négyszázalékos kamatára utalt.

Torma Tamás

a r t c a p i ta l   57


b o r b é ly m i h á ly

Örömzene képzőművészethez

5 8   a r t c a p i ta l


interjú

Borbély Mihállyal Egy fantasztikus zenész szaxofonkíséBeszélgetés

retével nyíltak meg az Art Capital első kiállításai. A választás aligha volt véletlen – Borbély Mihály Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész neve, zenéje elválaszthatatlan Szentendrétől.

Hogyan lehet felkészülni egy olyan feladatra, hogy zenével reagálj a kiállított alkotásokra?   Az improvizáció a lételemem, néha teljesen spontán születnek a zenéim, néha pedig konkrét zenei gondolatokból, amelyekre a művek láttán, a primer impulzusok hatására improvizálok. Örömnek és megtiszteltetésnek vettem a felkérést, hogy játsszam ezen a nagyszabású rendezvényen. Ebben benne van az én 50 éves kapcsolódásom is Szentendréhez.  A város Pro Urbe-díjasaként valójában mennyire érzed magad szentendreinek?   Bár nem a városban, de a térségben, Pomázon élek mind a mai napig, ezer szállal kötődöm Szentendréhez. Itt jártam zeneiskolába. A városháza díszterme szinte az otthonunk volt, már 10 évesen szerepeltem itt. Ahogy Eredics Gábor mondja: amikor még a bokámig ért a klarinét. Mi avattuk fel a fúvószenekarral a pmk-t 1975-ben.  És azóta is, legyen szó népzenéről vagy jazzről, gyakran találkozni veled Szentendrén koncerteken, fesztiválokon – hol a Vujicsics együttes tagjaként, hol különböző más formációkban vagy szólistaként.   Zeneileg és emberi szempontból egyaránt meghatározó momentum az életemben a Vujicsics együttes 1974-es megalakulása. A délszláv népzenei hagyományok ápolását tűztük ki egykor célul, s ennek jegyében működünk több mint negyven éve. Nemcsak az adott repertoárt játsszuk, hanem a gyűjtéseink révén folyamatosan bővítjük is azt.  Miért a fúvós hangszert választottad valaha? Milyen hangszereken játszol?   A szüleimnek tanácsolták, hogy taníttassanak zenére, mert jó hallásom van. Praktikus okból lettem fúvós – nem volt otthon zongoránk. A klarinéttal kezdtem, a neve tetszett nagyon, ki sem tudtam mondani. Évekig játszottam a zeneiskolai fúvószenekarban. Később a jazz hatására a szoprán-, alt- és tenorszaxofon jött hozzá. A népzene révén ismerkedtem meg a tárogatóval, a furulyákkal, okarinával, dvojnicével, kavallal, zurnával, fujarával, bombarddal, és az utazások során számos egzotikus hangszerrel is találkoztam. Nagy gyűjteményem van ezekből. A hangjukba lettem szerelmes – gyakran megfújok egyet-egyet, csak hogy halljam.

Lenyűgöző a zenei palettád sokszínűsége. A klas�szikus zene, amit a Zeneakadémián tanultál, az ahhoz kapcsolódó kortárs zene, a balkáni népzene, amely a Vujicsics együttes tagjaként lett az életed része, s végül az újabb, ma már meghatározó műfajod, a jazz.   A Vujicsics alakulásakor fertőződtem meg a jazzzel is. A zenekar bőgősétől, Eredics Kálmán barátomtól kaptam egy Charlie Parker-lemezt, s ez nagy hatással volt rám. A szaxofont tehát a jazz miatt tanultam meg. Ez a műfaj azonban tág fogalommá vált az utóbbi évtizedekben, s ezen belül nagyon más az a jazz, amelyet mi, közép- és kelet-európai muzsikusok játszunk. Zenénkben a hagyományos jazz ötvöződik az otthonról hozott (a mi esetünkben magyar és Kárpát-medencei) zenei hagyatékkal – az e két hagyomány ötvöződéséből született improvizatív zene egyedi. Nem utánozzuk az amerikai trendeket, s a világ, szerencsére, kíváncsi erre.  Azt a jazzklubot, amelyet közel másfél évtizede hoztatok létre a Duna-parti Művelődési Ház Barlangjában, rendíthetetlen Borbély Műhely-rajongók hada látogatja. Eseménnyé vált, amelyet nem lehet kihagyni.   A Szentendréhez kötődés egyik erős szála ez. 2002-ben javasoltam a zenekaromnak, hogy csináljunk itt, a Barlangban egy klubot. Azóta havi rendszerességgel, az utóbbi években mindig telt házzal működik a Borbély Műhely jazzklub. Kezdetben a műfajhoz kapcsolódó beszélgetések, vetítések is voltak. 14 éve működik a klub ebben az érdekes atmoszférájú helyiségben, ősztől tavaszig. Stabil, lelkes közösséget sikerült az elmúlt években építenünk. Hazai és külföldi koncertjeink mellett ezek a kedd esték változatlanul kiemelt szerepet töltenek be az életünkben.  Rappai Zsuzsa

a r t c a p i ta l   59


interjú

Majdnem tárgyak Művek Kolozsvárról és az Ecsetgyárból – kiállítás, ahogy a kurátor,

Boros Lili

6 0   a r t c a p i ta l

látja

A kortárs kolozsvári képzőművészet adja ennek az izgalmas tárlatnak a témáját. Mennyire alkotnak egységes csoportot ezek a művészek?   Nem beszélhetünk csoportról. A kolozsvári művészeti színtér és azon belül a független kulturális intézmények helyszínéül szolgáló Ecsetgyár művészei a nyugati műkereskedelem figyelmébe kerültek jó pár éve, és szokás kolozsvári jelenségről vagy – a lipcsei iskola mintájára – kolozsvári iskoláról beszélni, azonban ezt sokan vitatják és eltérő irányokat képviselő művészeket sorolnak hozzá.


boros lili

Ennek bemutatására vállalkozik a tárlat?   Nem. Nincs szükség ennek a színtérnek a feltérképezésére, mert a Műcsarnok ezt már 2012ben megtette az Európai utasok című kiállításán, egyébként pedig a Vajda Múzeum épülete méreténél fogva nagy összefoglaló tárlatra nem is ad lehetőséget. Most inkább friss művekből, nem csak a legismertebb, hanem fiatalabb művészektől is láthatunk egy olyan koncepció mentén való válogatást, amely egyaránt érinti a festészet műfaján belüli tematikus kérdéseket, az objekt- vagy tárgyművészet, a neokonceptuális művészet gyakran társadalomkritikai vagy mediális problémáit is.  Mire utal a Majdnem tárgyak cím?   Különböző tárgykoncepciókra, amelyek képviselve vannak a kiállításon. Ilyen például a figuratív festészet témája vagy a szocializmus tárgykultúrájának vizsgálata. Tulajdonképpen objektekről beszélhe-

tünk, de a megváltozott formát a művész hozza létre, nem teljes mértékben ready made-ek. Jó példák erre Vlad Nancă munkái. Egy másik irányt képvisel Sorin Neamţu, aki inkább a konceptuális és a performan­ce-művészet hagyományainak megfelelően akcióba lép egy saját maga alkotta tárggyal, majd azt külön­böző médiumokon keresztül ábrázolja (a kiállítás címét egyébként az ő egyik műve inspirálta). A Berlinből nemrég visszatért Vlad Olariu pedig olyan, falfelületeket imitáló műveket hoz létre, melyek lehetnek egy náci időből származó fríznek a parafrázisai vagy a golyó- és repesznyomok által tarkított betonfelületek. Egészen más megközelítést képviselnek a Bázis platformhoz tartozó Betuker István olajképei, amelyek tárgyakat vagy éppen azok hiányát „ábrázolják” (még a művész eddigi alkotásai között is egy újabb irányt jelentenek) vagy Berszán Zsolt művei, melyek az anyagot az emberi létezéssel kapcsolják össze. Gáspár Szilárd pedig primér anyaggal dolgozik, amit gyakran ütésekkel formál meg: az eredmény egy boxzsákra emlékeztető, fellógatott tárgy vagy kép lesz.  Mennyire ismertek nálunk a kolozsvári művészek?   Európa-szerte igen ismertek és – ahogyan említettem – a Műcsarnokban volt egy nagyszabású kiállítás, ami a kolozsvári művészet hiteles bemutatására vállalkozott. Kolozsvárról és az Ecsetgyárból több művésznek aktív kapcsolata van a hazai szcéna szereplőivel, és némelyikük csoportos vagy egyéni kiállításokon is szerepelt már Magyarországon. A művészek tehát jórészt ismertek, ugyanakkor a kiállított művek egyike sem szerepelt még ma­ gyarországi tárlaton.  Rappai Zsuzsa

a r t c a p i ta l   61


ajánló

Programok au g usz tus 27 -től o k t ób er 16-i g

augusztus 21 22 23

au g usztus 27. 11.00 Fő tér 27. 15.00 Fő tér 27. 15.45 Dalmát Szamár

24 25 26

27 27 28

27. 27.

16.30 17.15

27. 27.

18.00 18.45

31.

18.30

29 30

31 szeptember 01

02 03 04

07

08 09 10 11

Ámos imre – Anna Margit m. P’Art Mozi

03.

10.00 Városi –19.00 vendégház

03. 03.

15.00 16.00

03.

17.00

03.

18.00

04. 06. 08.

10.00 Ferenczy –12.00 Múzeum 18.30 P’Art Mozi 18.00 Ferenczy

09.

18.00

10.

15.00

11. 14.

10.00 Művészet –12.00 Malom 18.30 P’Art

15.

18.00

13

Ferenczy Múzeum

Múzeum

12

14 15

Főposta előtti tér

s zepte mb e r 02. 18.00 Ferenczy

05

06

Barcsay Múzeum

Ferenczy Múzeum Ámos imre – Anna Margit m. Vajda Lajos Múzeum Művészet Malom

Múzeum

Ferenczy Múzeum Barcsay Múzeum

mozi

6 2   a r t c a p i ta l

Ferenczy Múzeum

Szirtes János performansza Az Art Capital hivatalos megnyitója

Szövegek bárhol. Van, aki ingyen pszichedelikus – fe Lugossy László megnyitó Időtlen jelenlét – Igor Minárik kiállításmegnyitó Véletlen találkozás – Diénes Attila Obeliszk – Gruppo Tökmag megnyitók Felújított emlékezet – Asztalos Zsolt kiállításmegnyitó Utolsó ítélet – Anna Margit kiállításmegnyitó Malom és kereszt (2011) – Lech Majewski filmjének vetítése. Utána beszélgetés Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezővel Felolvas: Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, költő; zene: Dés László Kossuth-díjas előadóművész Bűnbezárás – Fajgerné Dudás Andrea,

Szabó Eszter Ágnes, Syporca Whandal, Szilágyi Csilla pop up kiállítás Köztünk marad – Fátyol Viola kiállításmegnyitó Városvégi filmek – Szigethy Anna

kiállításmegnyitó

Majdnem tárgyak – Művek Kolozsvárról és az Ecsetgyárból kiállításmegnyitó Elvesztegetett idő – Marina Abramović,

Bukta Imre, Peter Kogler, Szűcs Attila, Bill Viola és mások kiállításmegnyitó Idő és emlékezet – Fátyol Viola kiállításán,

6–14 év közöttieknek Sráckor (2014) – Richard Linklater filmjének vetítése Vetítésssel egybekötött beszélgetés kortárs képzőművészetről. Vendég: Fajgerné Dudás Andrea Felolvas: Grecsó Krisztián József Attila-díjas író; zene: Kollár-Klemencz László, a Kistehén zenekar énekese Bodonyi Emőke művészettörténész tárlatvezetése Igor Minárik: Időtlen jelenlét című kiállításán Idő és film – az Elvesztegetett idő című kiállításon 5–14 év közöttieknek Ifjúság (2015) – Paolo Sorrentino filmjének vetítése Vendég: Réz András filmesztéta Vetítésssel egybekötött beszélgetés kortárs képzőművészetről. Vendég: Fabricius Anna

képzőművészet képzőművészet képzőművészet képzőművészet képzőművészet képzőművészet képzőművészet filmvetítés

irodalom zene képzőművészet

képzőművészet képzőművészet képzőművészet képzőművészet

múzeumpedagógia filmvetítés képzőművészet irodalom zene képzőművészet múzeumpedagógia filmvetítés képzőművészet


a r t c a p i ta l p r o g r a m o k

s z ept ember 16. 18.00

Ferenczy Múzeum

17.

15.00

18. 20.

10.00 Vajda Lajos –12.00 Múzeum 18.30 P’Art

22.

18.00

23.

18.00

24.

15.00

Művészet Malom

mozi

Ferenczy Múzeum Ferenczy Múzeum Fő tér

28.

10.00 Művészet –12.00 Malom 18.30 P’Art mozi

29.

15.00

29.

18.00

30.

18.00

25.

o k t ó ber 01. 15.00

Ferenczy Múzeum Ferenczy Múzeum Ferenczy Múzeum

Vajda Lajos Múzeum

04.

10.00 Ferenczy –12.00 Múzeum 18.30 P’Art mozi

07.

18.00

08.

15.00

08.

18.00

09.

10.00 Művészet –12.00 Malom 18.30 P’Art mozi

02.

12. 13. 14. 15. 15. 16.

Ferenczy Múzeum Ferenczy Múzeum Ferenczy Múzeum

11.00 Városi –18.00 vendégház 18.00 Ferenczy Múzeum

10.00 Ferenczy –18.00 Múzeum 15.00 Ferenczy Múzeum

10.00 Fő tér –12.00

Felolvas: Németh Gábor József Attila-díjas író; zene: Vázsonyi János szaxofonos Harcsa Veronika jazzénekesnő szubjektív tárlatvezetése az Elvesztegetett idő című kiállításon Tér és idő – a Majdnem tárgyak című kiállításon 5–14 év közöttieknek Ernelláék Farkaséknál (2016) – Hajdu Szabolcs filmjének vetítése Utána beszélgetés a rendezővel Vetítésssel egybekötött beszélgetés kortárs képzőművészetről. Vendég: Nagy Kriszta Felolvas: Kukorelly Endre József Attila-díjas író; zene: Szelevényi Ákos szaxofonművész Hadházi László humorista szubjektív tárlatvezetése feLugossy László projektjén A távoli jövő – sci-fi a múzeumban. 5–14 év közöttieknek Tajtékos napok (2013) – Michel Gondry filmjének vetítése Vendég: Wahorn András művész Idő és szakralitás a kortárs képzőművészetben kerekasztal-beszélgetés Vetítéssel egybekötött beszélgetés kortárs képzőművészetről. Vendég: Szűcs Attila Felolvas: Tóth Krisztina József Attila-díjas író; zene: Márkos Albert csellista

Boros Lili művészettörténész kurátori tárlatvezetése

a Majdnem tárgyak című kiállításon Egy szelet szelet – Asztalos Zsolt kiállításán 6–14 év közöttieknek Éjjeli féreg (2014) – Dan Gilroy filmjének vetítése A vetítés után beszélgetés Gulyás Gábor esztétával Felolvas: Darvasi László József Attila-díjas író; zene: László Attila Liszt Ferenc-díjas jazzgitáros Boros Lajos zenei szerkesztő, műsorvezető szubjektív tárlatvezetése Fátyol Viola kiállításán Vetítéssel egybekötött beszélgetés kortárs képzőművészetről. Vendég: Bukta Imre Idő és irodalom – az Elvesztegetett idő című kiállításon 5–14 év közöttieknek Anyám és más futóbolondok (2014) – Fekete Ibolya filmjének vetítése. Vendég: Parászkay György grafikus

Lengyel start

irodalom zene képzőművészet múzeumpedagógia filmvetítés

irodalom zene képzőművészet

konferencia és workshop Kopin Katalin művészettörténész kurátori tárlatvezetése ef Zámbó István kiállításán Nagy rajzolás – a Shiota-kiállításhoz kapcsolódóan 0–99 év közöttieknek

19

20 21

22 23 24 25

múzeumpedagógia filmvetítés képzőművészet

26 27

28 29 30

képzőművészet irodalom zene

október 01 02

képzőművészet múzeumpedagógia filmvetítés

03

04 05 06

07 08 09

irodalom zene képzőművészet képzőművészet

10 11

12 13 14 15 16

múzeumpedagógia filmvetítés

irodalom zene

A kortárs vizuális művészetek időtapasztalata

16 17 18

képzőművészet

képzőművészet

pop up kiállítás Felolvas: Garaczi László József Attila-díjas író; zene: Víg Mihály zeneszerző, gitáros, énekes

szeptember

képzőművészet képzőművészet múzeumpedagógia

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 …

a r t c a p i ta l   6 3


impresszum

01

Mű V é sze t Ma lo M

e lV e s z t e g e t e t t i d ő

nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítás 02

V a jda Múze u M M a j d n e M tÁ r g ya K

Művek Kolozsvárról és az Ecsetgyárból 03

a n n a Ma rgit – Á M os i M r e M úz eu M utolsó ítélet

A r t C a Anna p i t aMargit l hetvenes-nyolcvanas évekbeli festményei magazin 01

VÁrosVégi FilMeK

Gábor Anna Szigethy

Szerkesztő: Gulyás

K Met t y Múzeu M – sz ent endr ei K éptÁr Edit

Fotó: Deim

A címlapon Szűcs Attila: Woman in swamp (2016) című festménye látható.

eMléKeső Balázs Andrea Chiharu Shiota betűtípusok: Jim Ford Posterama Servus Slab F eren C z y Múze u M Michał05 Jarociński lapterv: JuhászaMárton gyönyör Visszhangja Kiadja: Ferenczy ef Zámbó István Múzeumi Centrum

AK

R YA AN

R KÖ

ÚT

DU

04

korrektor: Koroknai

N

Olvasószerkesztő,

logó: Csuport

2000 Szentendre, FőKtér ö2–5. ztünK Marad

Kapható a Ferenczy Asztalos Zsolt Múzeumi Centrum 06 ba rCs ay Múze u M kiállítóhelyein Nyomdai munkálatok: időtlen

MA

IV

ÁR

KE

BÍ R Ó

eMléKezet

RT

UT

RIKA

isbn 978 963 9590 94 Fe 6 lújított

UT

CA

Fátyol Viola

CA

PAP

Felelős kiadó:

Gulyás Gábor igazgató

jelenlét

Alföldi Nyomda Zrt. Minárik Igor

4027 Debrecen, Böszörményi út 6.

07

F őpo Gézas ta előt t i tér – bi zot t s Ág- l i get

Vezérigazgató: György

V é l e t l e n ta l Á l Koz Á s

ÖS PA RT

Diénes Attila

Az Art Capital kiadója jelen folyó-

BÜKK

irat bármely részének másolásával,

o bmegjelent eliszK terjesztésével, a benne

Gruppo Tökmag

adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos

minden jogot fenntart. A lapban

05

megjelent minden szerzői mű

KOSSUTH LAJOS UTCA

07 SZ

UT

CA

UTC A

CA

HAJÓS UTCA

UT

jogról szóló 1990. évi lxxvi. törvény

DY

ban. Ez a nyilatkozat a szerzői

ALU

art capital helyszíneK a nyilvánosság számára a sajtó-

FÜRDŐ

KISF

CA KERTÉSZ UT

záférhetővé, illetve másolható

R Ó M A I S Á N C KÖ Z

Ő

foglalt engedélyével tehető hoz-

P ET

elektronikus dokumentumban

FI

UT

CA

Deim Pál köztéri szobra Szentendrén, a Czóbel parkban

CA JÓKAI MÓR UT

csak a kiadó előzetes írásos vagy

36. § (2) bekezdésében foglaltak

szerint tiltó nyilatkozatnak minősül. A hirdetések tartalmáért

a kiadó nem vállal felelősséget.

Az Art Capital rendezvénysorozatának támogatói:

2016

BÜKKÖ S-PA TAK

HÉV

11 DUN

Ó

RZ A KO

együttműködői:

08 6 4   a r t c a p i ta l


08 Duna , a régi k ikötő n é l R iver-pool – Vízballonok

09 Szenten dre be lv á ros a S zövegek bárhol

11 P ’A r t m oz i F ilmek az időről

fe Lugossy László 10

Városi v e n déghá z (Fő tér 12.)

Bűnbezárás – Still life

Fajgerné Dudás Andrea, Szabó Eszter Ágnes, Syporca Whandal, Szilágyi Csilla pop up kiállítása ÚT DUNA

KANYA

LET

ES

UT

B

C

D

CA

CA

KU

RU

C

ÖSM

ART

ZTE

UT

YU TC

A BAJCSY-ZSILINSZKY UTC

TIS

H

AK AT AR

Vajda Lajos Stúdió M ANK Erdész Galéria

Z

VÖR

P S-

Ö KK

Czóbel Múzeum

A

A

R KÖ R

AN

YJ

ÁN

OS

UT

CA

DO

A

A

J A NK

Ó J. UT CA

04

TEMPLOM TÉR

10 R VÁ

DO

MB

U

02 CA UT

MUNK Á C S Y

UT

CA

Y I UTC A

ZH

A JÓ

ÚT

OM U TC A

R C S ÉN

03

MAL

KORZÓ

01 SZER

Ó

B UT CA

SZ

A DUN

08

HA

KIKÖTŐ

UT

CA

KO R Z

Szentendre, 2016

RB K ÖZ

DUNA

SZE

TC A ÖG U

D

YI

BE

GÖR

PÉTER PÁL UTCA

ÁN

ÉR

GD

YT

BO

VASTAGH GY. U.

TÓ UTC A

BATTHYÁNY UT CA

ÁB

B

BART ÓK BÉL A U TC A

BR

09 04

FU

DUNA

RA

06

O R KÖ Z

HUNYADI UTCA

FŐ TÉR

DU M T S A JENŐ UT C A

SU TC A OVIC RTIN MA

PÁ SZT

A

U

TC

NC

A

FERE S ER A

TC

A

A

KÖZ

KUC

A

TC

NY U TC

UTC

O

U

TMÁ

BÉKE

KÖ R

RD

B

A L KO

M

TC

IF

CA

U

CZ

UT

A

NC

RK

E ER

CA

A

JANICS ÁR U.

N VAK BOTT YÁ

TC

TR PÁ

KU

UT

NO

ZI

NO

BO

KA

l e n g y e l s ta r t

Képzőművészeti Akadémia végzőseinek pop up kiállítása

Vincze Ottó installációja a Dunán

10

A Jan Matejko

C


Marina AbramOvić The Scream, 2013/2014

(Részlet az Elvesztegetett idő című kiállításon bemutatott műből)

© Marina Abramović © LIMA preserves, distributes and researches media art

isbn 978 963 9590 94 6