...több mint élmény maga zin
A Békési Tájház
Írta: Szegfű Katalin és Hajdu Lívia
– Hagyományőrzés patinás helyszínen
Ki állíthatná, hogy a 21. században nem lehetséges hagyományápoló, de mégis szórakoztató rendezvényt tartani egy nagy tradícióval rendelkező, skanzenszerű épületben? Akárki is tenné, nincsen igaza, és erre jó példa a Békési Tájház, ahol évek óta népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó rendezvényeket tart a Nefelejcs Egyesület. A Békési Tájház, mint programhelyszín felfedezése kevesebb mint egy évtizede kezdődött, köszönhetően mindenekelőtt a Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület létrejöttének. A civil szervezetet pedagógusok, kézművesek és további, a hagyományőrzés és a kultúra terjesztése iránt elkötelezett személyek alapították meg 2006-ban. Még ugyanebben az évben megrendezték az első Békési Tökmulatságot, melynek helyszíneként a Durkó utca 8. szám alatti tájházat választották.
A tökkirály megválasztása Még Munkácsy Mihály is felfigyelt Jantyik Mátyásra A Jantyik Mátyás Múzeum és Galéria impozáns épülete Békés város főterét ékesíti, számos kiállításnak és civil szervezetek eseményeinek ad otthont a báli hangulatú műemléki galéria. A múzeum névadója, Jantyik Mátyás 1864-ben született Békésen, régi, köztiszteletben álló polgárcsaládban. A hatodik gimnáziumi osztály befejezése után került Pestre, ahol Orlai Petrics Soma műtermében töltötte a nyarat. A mintarajziskolai évek alatt lépett először a nyilvánosság elé, amikor rajzát az Üstökös 25 éves jubileuma alkalmából, az 1882. évfolyam 1. számának címlapján közölte Szabó Endre. Az ún. évzáró vizsgálati tárlaton kiállított alkotásaira az itthon járó Munkácsy Mihály is felfigyelt, és meghívta Párizsba. Első, az impresszionizmus hatásait tükröző műveit a párizsi Szalonban állíthatta ki. 1888-tól Békésen dolgozott, innen küldött rajzokat a Vasárnapi Újságba a nagy békési árvízről, valamint egyéb aktualitásokról. 1895-ben békési birtokán épített magának műtermet, de 1900-ban ismét a fővárosba költözött. 1903-ban, 39 éves korában, vesebaja oltotta ki életét. Békésen, a nevét viselő múzeumban állandó kiállítás mutatja be Jantyik Mátyás tehetségét. Kiváló rajzkészsége elismert illusztrátorrá tette, történelmi témájú falképei a Parlament épületében is megtalálhatóak, illetve legfontosabb alkotásai, az Alföld ihlette táj- és életképei, valamint a helyi személyiségeket megörökítő portréi szívünkhöz különösen közel állnak. Békés egyik legnevesebb festőművésze halálának 110. évfordulójára 2013-ban, születésének 150. évfordulójára pedig 2014-ben emlékezik a város. A Jantyik Mátyás Múzeum a Galériában és a szintén a főtéren található Nagyházban ad otthont időszakos kiállításoknak, a Durkó utcai tájházban pedig autentikus környezetben mutatja be a népi hagyományokhoz köthető tárgyakat, eszközöket, illetve teret ad olyan rendezvényeknek, amelyek a népi kultúra értékeit kívánják megőrizni. Forrás: Békési Ház – Durkó u. 8. – Békési Téka 10. sz. (B. Szűcs Irén szerk.)
A Belencéres Néptáncegyüttes visszatérő vendég a Nefelejcs rendezvényein A kirobbanó sikerű rendezvény azóta is minden ősszel elmaradhatatlan része a békési kulturális életnek, stabil törzsközönsége alakult ki. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen ki ne szeretne játszadozni az ősz szimbólumának számító, mókás növénnyel?! Mindig óriási siker a tökszépségverseny, a tökkirályválasztás, a tökös sorverseny, a töklámpásfaragás és az azokkal történő felvonulás a városban. A gasztronómia is hangsúlyos része a Tökmulatságnak, hiszen a rendezvény egyik célja az, hogy a növény visszanyerhesse méltó helyét a magyar konyhákban. Ha ezt talán még nem is, de azt már feltétlenül sikerült elérni, hogy a rendezvény miatt az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt a Békésen és környékén dísztököt kedvtelésből termesztők száma. Szintén a tájház ad otthont a Nefelejcs Egyesület tavaszi nagyrendezvényének, a pünkösdöt megelőző hétvégére időzített Vigalomnak. A hagyományőrző egyesület ezek mellett időről időre további programokkal is jelentkezik, és bár csak néhány éve van jelen Békés kulturális életében, máris kiérdemelte a városi képviselő-testület által adományozott „Békés Városért” kitüntető elismerést. Ami pedig a tájházat illeti, az Kádár Ferenc tárogatón valóságos gyöngyszeme a város- játszik a tisztaszobában nak. A páratlan szépségű és nagy szakértelemmel kialakított gazdaházat Csapó Gergely, 36 holdon gazdálkodó, módos gazda építette 1866-ban. Műemléki helyreállítása után, 1979 óta tájházként funkcionál, mint a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum egyik kiállítóhelye. A porta, az épület és a lakásbelső a 19. század végi, módosabb, református békési paraszti lakosság életmódját ismerteti meg a látogatókkal. A tisztaszoba festett bútorai, a tulipános láda és a sublót, valamint a hímzett textíliák és az edények a magyar népművészet jeles termékei. Az udvaron korabeli kocsigyártó műhely is látható. A házbelső kiemelt figyelmet érdemlő eleme az eredeti szépségében megmaradt boglyakemence, amely egykor a családi, közösségi élet legfontosabb színtere volt. A Békési Tájház számos látogató befogadására alkalmas, nagyméretű, osztott udvara vonzza a hagyományápoló rendezvényeket. Fotó: Skultéti Imre, Gazsó János