továbbították-e valakinek. Így nagyon fontos, hogy csak olyan információkat osszunk meg magunkról, amelyeket életünk végéig vállalunk, illetve egy lehetséges nyilvánosságra kerülés esetén nem ér minket hátrány emiatt. 3.7 Direkt marketing, adat=termék Napjainkban a direkt marketing már a mindennapi életünk szerves részét képezi. A direkt marketing célja, hogy a különféle hirdetések és reklámcélú tevékenységek segítségével közvetlenül eljuthassanak a felhasználókhoz, kapcsolatba léphessenek velük, illetve ezek segítségével nyomon követhessék a reklámtevékenység által kiváltott reakciókat. Fontos, hogy az ilyen online direkt marketing esetében is odafigyeljünk milyen adatokat adunk meg magunkról, illetve, hogy az ilyen előzetes hozzájárulás bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonható. A reklámokkal kapcsolatban nem árt elővigyázatosnak lennünk, ugyanis a média és a marketing fejlődésével ma már személyre szabott reklámokkal találkozhatunk, amelynek következtében könnyen befolyásolhatóvá válhatunk. 3.8 Hamis nyereményjátékok, ingyenes ajánlatok A közösségi oldalakon megvalósuló megtévesztés egyik módszere a különböző nyereményjátékokat-, vagy ingyenes ajánlatokat hirdető álprofilok. Elméletileg mindenki tudja, hogy ingyen nem kaphatunk semmit, ennek ellenére, ha valamit úgy ajánlanak fel, hogy az ingyen van, az mégis mindig csalogató. A legtöbben annyira vágynak az ingyen kapott dologra, hogy még csak bele sem gondolnak, hogy valójában 14 15
miről szól az adott ajánlat.14 Sok esetben az ilyen oldalak nyereményjátékot hirdetnek számtalan ajándékért cserébe, amiért ők csak azt kérik tőlünk, hogy regisztráljunk. Egyszerűnek tűnik, ám ha jobban megnézzük, milyen adatokat kér tőlünk az adott oldal, rögtön rájövünk, hogy ez már nem a felhasználónak kedvező ajánlatokról szól, hanem az adatainkról. Sajnos az emberek többsége nem látja be, ha valamilyen ingyen szolgáltatást ingyen kapunk, ez esetben mindig mi vagyunk a termék. Nagyon fontos, hogy minden esetben győződjünk meg arról, hogy az adott nyereményjáték és a nyereményjátékot hirdető cég valóban létezik-e. Ebben segítségünkre lehet a játékszabályzat, amelynek tartalmaznia kell többek között a nyereményjátékot lebonyolító cég adatait, a nyereményjáték feltételeit, a játékban részt vevők körét, a játék menetét, időtartamát, a konkrét nyereményeket, a sorsolással és a nyeremények kézbesítésével kapcsolatos alapvető információkat, adatkezeléssel kapcsolatos szabályokat és még számos hasznos információt, amelyből könnyedén megállapítható, hogy valós vagy fiktív nyereményjátékról van-e szó. 3.9 Csalás, vagyoni haszonszerzés A csalást a jelenleg hatályos Btk. így határozza meg: 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A csalásnak számos típusa ismert, a közösségi médiában előforduló egyik leggyakoribb példa rá, a pénzügyi adatok megszerzése és jogosulatlan felhasználása. A pénzügyi adatok megszerzése megvalósulhat adathalászat segítségével. Az adathalászat, más néven phishing, melynek lényege abban rejlik, hogy az adathalászok a felhasználókat, valamilyen elektronikus csatornán keresztül, - például e-mailben, azonnali üzenetben, vagy éppen szalagcím hirdetésekben - egy látszólag teljesen eredeti, valójában pedig egy hamis weboldalra irányítják, ahol arra kérik, hogy adja meg bizalmas adatait. Az adathalászatnak számos válfaja van, aszerint, hogy milyen módon, milyen elektronikus csatornán keresztül invitálják a felhasználót a hamis weboldalra.15
Kevin D. Mitnick: legendás hacker. A megtévesztés művészete. Perfact-Pro, Budapest, 2003, pp. 93-105 Muha Lajos, Krasznay Csaba: Az elektronikus információs rendszerek biztonságának menedzselése. Nke Szolgáltató Kft., 2014, p. 51.
9