Százhalom - 2019. október

Százhalom Évszakok – Ősz

Szabó Gábor, az új óvárosi képviselő

A Közösségért-Díjas Sinka István

VII. ÉVF. 67. SZÁM

2019. OKTÓBER

Óvárosba beszökött az ősz...

Fotó: Pap Miklós

Ó V Á RO SI KÖ ZÖS S ÉGI, KÖZÉLET I FOLYÓIRAT

A TARTALOMBÓL: Évszakok – Ősz • Az új óvárosi képviselő – Interjú Szabó Gáborral • Sinka István közösségért díjas • Érd és Batta története III. • Historia Domus: 1946 • Az ortodox kereszténység története – II. évezred

Novemberi

PROGRAMAJÁNLÓ BARÁTSÁG KULTURÁLIS KÖZPONT

Proseccós Éjszakák - „BARÁTSÁG – TESTVÉRISÉG” Időpont: 2019. november 23. szombat, 19:00 Helyszín: BKK színházterem

Kiknek a műveit hallhatják ezen a különleges estén? Hát természetesen orosz és magyar zeneszerzők műveit. Lesz Borodin Igor herceg című operájából a Polovec táncok, Prokofjev Rómeó és Júliájából a Lovagok tánca, Sosztakovics Jazz-szvitjéből több tánc és induló, és persze Kodály Háry Jánosából a legnépszerűbb részletek, Bartók Este a székelyeknél című műve, a Galántai táncok Kodálytól, és egy igazi csemege, Pécsi József Magyar dalcsokor című darabja, mely sokaknak ismerős magyar nótákat fog egy keretbe.

Bízunk benne, hogy a mai estén legalább olyan jól fogják érezni magukat, mint ez előzőeken, és vidáman hagyják el a nézőteret a Hubay Jenő Ifjúsági Fúvószenekar és a Batta Balett Stúdió közös Proseccós Éjszakája után.

Az est moderátora: Lévai Ferenc

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

3

Évszakok

Ősz „Változnak az évszakok” írja a szerző az egyik népszerű slágerében. Mostanra „Változtak az évszakok” , így múlt időben lehetne idézni a fenti sorokat.

Teljesen összekeveredik, nemcsak hónapokra, de napokra is az időjárás. Na de ezen már nincs mit siránkozni, mert nem a mostani őszről szeretnék írni, hanem a nosztalgia jegyében a régi gyermekkori őszökről. Újságunk előző számában a nyarakról írtam, ami akkor végtelen hosszúnak tűnt.

Ma ahogy kinéztem az ablakon a hatalmas szomorúfűzfán láttam, hogy sárgulnak a levelek, az udvaron egyre több a lehullott levél. Az ősz az az évszak, amit az emberek, legalábbis a többség nem szeret.

A tél más, várjuk jó esetben a hóesést, az ünnepeket, tavasszal nyílik a rengeteg virág, a fák díszbe öltöznek. Na és a nyár! A szabadság, a nyaralás ideje.

Magam sem szerettem az őszt, nemcsak a borús hangulata, a novemberi ködök, a varjúk károgása a szántó földeken, a halottak napja nem kelt jó érzéseket.

Egyvalami azonban örömet okozott, amit talán sokan nem értenének meg.

Ilyenkor augusztus huszadika után már várni kezdtem az iskolát. Ebből kiderülhet, hogy szerettem iskolába járni és tanulni is.

Anyámmal elmentünk tanszereket venni, füzetet, ceruzát, tollat, tolltartót, kék papírt a bekötéshez, vignyettát, amire igyekeztem a legszebb betűkkel kiírni a nevemet, hányadikos leszek és a tantárgyat. Közel sem kellett annyi minden, mint manapság. Egy tantárgyhoz egy könyv meg egy füzet, év végére mégis megtanultunk írni, olvasni, számolni.

A könyvekért külön kellett elmenni, ha jól emlékszem a szerb iskolában osztották. Otthon aztán nekiálltam és gyönyörűen bekötöttem az új könyveket és füzeteket. Új táskát és köpenyt nem minden évben kaptam csak ha kinőttem, vagy a régi táskát már nagyon elhasználtam. Áradt belőle a bőrnek az a jellegzetes illata, amit aztán hamar el is veszített.

A katolikus templom melletti iskolába jártam, lévén ez az egy volt Battán. Még ma is a szemem előtt látom az iskolát.

Fent a hegy alatt a két hatalmas osztályt, ide jártam elsőben, másodikban. Harmadikban, negyedikben az utca felőli osztályba. Ötödikben, hatodikban a szerb iskolába, hetedikben az erőmű barakkba, nyolcadikba újra a fenti osztályba a tanári mellettibe. Ősszel és tavasszal még nem fáztunk, de télen nagyon. A tanári asztal mellett egy hatalmas szenes vaskályha ontotta a meleget, de a harmadik sortól egyre

4 hidegebb lett. A Koszta néni hajnalban megrakta a tüzet, a szünetekben körül álltuk, hogy kicsit felmelegedjünk. A két szörnyűséget soha nem felejtem el. Az olajjal felkent padlót és a kinti vécét. Az alsó és a felső osztályok között volt az igazgató lakása. Ott árválkodott néhány fa, de az udvar elég sivárnak tűnik az emlékeimben. Mindezek ellenére szerettem iskolába járni, mert mást nem ismertünk.

Hetedikben ugyan megtapasztaltuk, milyen is egy fűtött osztály terem. Csöveken jött a meleg a barakkban és ezt nagyon élveztük.

Az iskola azonban nem mentesített a munka alól. Akkor kezdődött a kukorica szedés. Nem ám egy kis területen, a mienk az erőműtől a tanyákig olyan hosszú volt, hogy ha reggel beálltunk a sorba, délután keveredtünk ki belőle.

Egy cső kukoricát többször kellett kézzel megfogni amikorra az állatok elé került.

Először letörtük a száráról, lehántottuk a héját, teljesen le tisztítva a két sor közé dobáltuk halomba. Jött a lovas kocsi és minden cső kukoricáért le kellett hajolni és feldobálni a kocsira. Otthon leborították jó esetben a kukorica góréhoz közel, rosszabb esetben az utcára. Ott megint darabonként a hatalmas kosárba dobáltuk és ketten vittük a góréba. Téli estéken az volt a „szórakozásunk”, hogy kukoricát morzsoltunk. Először kézzel, majd egy kis eszközzel, amelyeken fogak voltak. Az én ezermester apám szerkesztett egy morzsolót, a szélén egy tekerésre alkalmas eszközzel, amit hajtva csak a csupasz csuta maradt. Ez még mindig nem a vége, mert ezt a kukoricát meg kellett darálni, úgy ették az állatok.

A szőlő szüretelés már sokkal vidámabban zajlott, mert mi gyerekek felültünk a saroglyába úgy indultunk szüretelni. Közben persze teleettük magunkat a jó édes szőlővel, aminek néha nem kívánt következményei lettek. A mustból mi is ihattunk, amíg az teljesen friss volt. Egyszer a nagybátyám lova, a Laci elkezdett furcsán viselkedni, mire rájöttek, hogy jól benyakalt a mustból, aminek már volt kis ereje is.

A kertből mindent be kellett takarítani, ami termett. Az almát a pincébe hatalmas ládákba helyeztük, soronként lefedve újságpapírral. Történetesen nálunk a Népszabadsággal, mert az járt meg a

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER Nők Lapja. A pincében volt még a krumpli, a zöldségek, amihez a Gyormából (ma Gyorma utca) hoztuk minden évben a friss homokot. Elállt benne egész az újig. Érett a körte, amit befőttnek tett el anyám, de az istálló előtt volt egy körtefa, azon

a krizantinokat, amelyek pont a halottak napja körül virágoztak. Hidegebb napokon még be is fűtött, hogy ne fagyjanak el a bimbók. Halottak Napja előtt anyám és én kimentünk a temetőbe és mind a 22 sírt rendbe tettük. Ott voltak még a déd-

termett a téli körte. Becsomagolta újságpapírba és friss körtét ettünk karácsonykor. Az utcán a házunk előtt több diófa is ontotta a termését. Egy hosszú fa dióverővel addig vertük a fát, míg az összes dió lepotyogott. Összeszedtük szépen lehajolva, majd összesöpörtük a leveleket. Ezek után semmi szükségünk nem volt kondigépekre, mert ezek a munkák felértek több órányi edzéssel.

Akkor még nem is beszéltem a tüzelőről. Minden évben szeptember, októberben a fuvaros Manci néni és a férje a Bauer Pista bácsi hozta a több mázsa szenet és fát. Még ma is hallom a hatalmas muraközi lovak horkantásait. A lábuk alatt dübörgött a föld. Én persze menekültem befelé, mert nagyon féltem a lovaktól. Most sem tudom, hogy a Pista bácsi azon a kis udvaron, hogyan fordult meg a kocsival. A leborított szenet és fát kosarakba raktuk és vittük a kamrába meg az istállóba. Az én gyermekkoromban már nem volt lovunk, de az istálló megmaradt. Apám ott tartotta a millió szerszámát, amikkel folyton fúrt, faragott. Az ősz elején beköltöztünk a nyári konyhából a nagy házba. Megint mindet lesikáltunk és tisztán kerültek vissza a spájzba vagy a konyhába. Anyám az üresem maradt nyári konyhába ültette el

szülők is, nem mindenki, de így is rengeteg munka volt vele. Én nagyon húzódoztam, de anyám a nagy eszével kitalálta, hogy a kedvenc nagybátyám, Gschwindt Imre sírjánál a növények közé egy zacskó cukorkát dugott el, mondván az Imre bátyja küldi, mert szorgalmasan tisztítom a sírját. Persze idővel rájöttem, de azért mentem, hogy mire eljött a Halottak Napja, már csak a virágokat vittük ki, és este meggyújtottuk a mécseseket. Bármilyen szomorú volt a hely, de látvány csodás a rengeteg égő gyertyával meg mécsessel.

Az otthoni munka még nem volt elég de minden évben az iskolával mentünk hol paradicsomot, hol marharépát, hol kukoricát szedni. A Matta pusztán a marhaistálló felett volt egy hatalmas padlás. A szekéren a kukoricahalmokon állva egyenként dobáltuk be egy kinyitott ablakon a kukoricát. Emellett még tanultunk és az otthoni egyéb munkákban is kivettük a részünket. Még arra is jutott az időnkből, hogy minden áldott vasárnap délután ott üljünk a moziban.

Lassan de eljött a várva várt Mikulás, a karácsony, a szilveszter, a disznóölés, de erről majd a következő évszaknál írok.

Jankovits Márta

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

5

Interjú Szabó Gáborral

Új képviselő Óvárosban Szabó Gábor, Óváros újonnan megválasztott települési képviselője nem teljesen ismeretlenül került ebbe a számára egyenlőre szokatlan terepre. A munkát igazi „civilként” évek óta végzi, nem civilszervezet tagjaként, hanem baráti társaságban. Mint Szabó „Papírkutya” Gábor számtalan rendezvény résztvevőjeként, de főleg szervezőjeként alapozta meg ismertségét a helyiek körében. Kérdéseinkkel megkerestük, hogy alaposabban is megismerjük életét, terveit, gondolatait.

- Sorsfordítónak sikerült a „próbajáték”.

Mit gondol ma az indulásáról?

- Mondhatnám benne volt a levegőben.

Három-négy éve erősen benne voltam a falu közéleti, közösségi életében. Több különböző kis közösséggel rengeteg programon, eseményen vagyunk túl, akiknek a tagjai reménykedve várják, hogy általam talán több minden megvalósulhat városrészünkön. Így visszatekintve semmit nem csinálnék másképpen.

- Terveiről később beszélünk, de kíváncsi lennék a magánemberre, a férjre, a családapára.

- Budapesten születtem 1978. június 17én. Eredeti szülőhelyem Érd, de kétszer is átköltöztünk Battára, végleg 2006-ban. A Matta Lakóparkban élünk a családommal. Édesapám a Volán vállalatnál volt buszsofőr, édesanyám a Budapesti Édesipari Vállalatnál dolgozott. Több testvérem is van,

három fiú és egy lány. 2001-ben ismerkedtem meg feleségemmel, Faragó Katalinnal és 2013-ban házasodtunk össze. Két fiút és egy lányt nevelünk. Százhalombattán az 1. sz Általános Iskola elvégzése után a budapesti Dobos C. József Vendéglátóipari Szakközépiskolában szereztem szakács, cukrász, felszolgáló képesítést, de a szakmában mint felszolgáló dolgoztam, nagyon rövid ideig.

- Gyermekkorában mi volt a kedvenc időtöltése, mi akart lenni nagy korában? Milyen tantárgyakat szeretett? Ma közösségi emberként ismert, ilyen volt fiatalon is?

- A foci volt a fő időtöltésünk, de szívesen csavarogtunk a Sánc-hegyen Érden. Inkább a humán tantárgyakat szerettem, de a többivel is elbírtam. Mi szerettem volna lenni?

Mi más, mint apám buszsofőr. Erről nagyon hamar letettem így kerültem a vendéglátásba. Végül csak a volán mögött kötöttem ki, egy szállító vállalatnál dolgozom. Most, hogy kérdezi, így visszanézve az általánosban nem voltam közösségi ember, ez később a középiskolában változott meg.

- Mától még több barátja lesz de legalább annyi irigye. Bírni fogja?

- Hála Istennek barátokkal eddig is el voltam látva, az ezután „érkezőkkel” is megbirkózom valahogy. Mit lehet tőlem „irigyelni”? A sok munkát? A negatív tulajdonságú embereket igyekszem kizárni az életemből, nem tudok mit kezdeni velük. Nagyon számítok a családi háttérre, a barátaimra és főképpen azokra, akik a választáskor megbíztak bennem. Remélem nem fogok csalódást okozni senkinek.

- Nem kínált és nem ajánlott programot.

Azt mondta az emberek között kell élnie, ez a legfontosabb. Ma is így gondolja?

- Kézzel fogható újítással, fejlesztéssel kapcsolatos programom nem volt, hiszen azok a jelölttársaimnál olvashatóak, megtalálhatók voltak. Szakítottam az eddig megszokott hagyományokkal, ígéretek és programok nélkül is sikert értem el. Ez azonban mindannyiunk sikere, mert a falusiaknak kell a törődés, az apró figyelmességeket is meghálálják. Tudom, hogy mi az emberek véleménye, sokat beszélgettem velük az utcán, boltban, mindenhol, ahol lehetőség adódott.

Kíváncsi voltam, mit gondolnak. A többség azt, hogy „ez is ígér mindent, aztán el is feledkezik róla”. Persze ez túlzás, mert szerintem, aki indul egy ilyen megmérettetésen, komolyan is gondolja. Sokszor nem rajta múlik ha valami nem sikerül.

Azt szeretném, ha majd a munkám után mondjanak véleményt. Ezután is sok időt szeretnék a lakók között tölteni, hiszen a személyes jelenlét rettentően fontos a mai elhidegült világunkban.

- Van-e amit a választói útravalónak a lelkére kötöttek? Valami, ami a legfontosabb elintézni valók közé tartozik.

- Kimondott útravalót nem kaptam, tudták, hogy tisztában vagyok mik azok a dolgok, amelyek régóta megoldásra várnak.

Nagyon jól tudom, hogy vannak sürgős esetek, de nem szeretnék semmit elkapkodni, mert annak soha nincs jó vége. Minden eddigi intézkedést alaposan át kell néznem, beszélni azokkal az emberekkel, akik szakértői annak a dolognak.

Nem szeretném kampányszerűen belevetni magam csak, hogy minél előbb tudjam mutatni: lám milyen ügyes vagyok. Olyan embereknek a segítségére számítok, akikkel megtaláljuk közösen a legjobb megoldást. Sokan mondták, hogy ne változzak meg, maradjak ilyennek, amilyen most vagyok.

Pár feladatot felsorolnék, amelyek nem ismeretlenek az itt lakók számára: • A Szabadság út felújításra vár. Százhalombatta szerencsés, mert útjainak majd 100%-a betonozott, de ezeket idővel fel kell újítani. Először a fő útvonalakon, de a kisebb utcákhoz több évtizede nem nyúlt senki.

6

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

• A Panoráma utcában nagyon fontos lenne a szennyvíz elvezetése.

• A RÉV ABC tulajdonjoga több mint egy évtizede nincs tisztázva. Annak idején a tu-

beteg, veszélyes fákat kell kivágni és pótolni, valamint fűkaszálást végezni.

- Mi az, amit hiányolt eddig az Óvárosban és milyenné szeretné változtatni?

lajdonos Budavidék Áfész azzal a kikötéssel adta a városnak, hogy az épületet csak közösségi célra lehet felhasználni. Több próbálkozás is volt, de mint élelmiszerüzlet nem vált be. Lassan, de biztosan tönkre fog menni ha nem találunk egy olyan célt, ami a feltételnek megfelel, és még hasznot is hoz. Mindennek az akadálya, hogy az épület városi, az alatta lévő földterület állami tulajdonban van. Ezen bukik el minden próbálkozás.

• A Matta kertnél a parkoló és közösségi tér kialakítása nem egyszerű dolog.

Nagyon meg kell gondolni, mert rengeteg pénzbe kerül. Eldöntése több időt vesz majd igénybe.

• Sirály játszótér: új játékok beszerzése, a régiek felújítása, és a terület bővítése.

Bevallottanitt nagyon számítok az odajárók munkájára. A vízátemelő magasságában lehetne kialakítani kutyafuttatót, itt is számítanék a kutyásokra.

• Dunapart: ez a rész már évtizedek óta milliókba kerül a városnak, holott nem a saját területe, hanem a KÖVIZIG tulajdona, akik semmit nem hajlandók tenni, pénzhiányra hivatkozva a terület rendbetételére.

Ilyen a veszélyes fák kivágása, újak ültetése, és a fűkaszálás. Erre készítettem egy éve egy közvélemény kutatást, aminek az lett az eredménye, hogy csak a láthatóan

- Egy vendéglátóipari egység létrehozása tudom nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, de nagyon hiányzik egy

kulturált szórakozóhely, ahova a fiatalok és a családok is be tudnak ülni. A Zenálkó Közösségi Ház valamikor mozi is volt. Szerintem moziesteket lehetne szervezni, mert egy film igazán ott élvezhető. A Csónakos

lakóparkban korábban nyitottak szakboltokat, pékséget, cukrászdát, zöldségboltot, de valamilyen módon nem működött.

Szeretném, ha minden korosztály megtalálná a faluban az érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot.

- A legnagyobb kérdés: mi lesz a civil életével, a civil programokkal?

- Természetesen megmaradnak, sőt igyekszem a barátaimmal még több programot kitalálni és megvalósítani. Ilyen az Óvárosi Foci kupa, a Palacsinta parti, a Duna parti, a gyermeknap, jótékonysági sütemény vásár, Batyus bál.

A karácsonyfa állítást is színesebbé tettük. Ezek az események voltak a legsikeresebbek. A sor remélhetően 2020-ban bővülni fog. Az Óvárosi Papírkutyák baráti társaság egyesületi szintre hozásával még több segítséget kaphatok, de természetesen minden egyes program szervezésében és kivitelézésében kiveszem a részem.

- A képviselő testületben lesz-e Ön a mérleg nyelve, hiszen független civilként lett képviselő?

- Ez az a kérdés, ami az adott helyzetben fog eldőlni. A 10 ellenében nem lehetek a mérleg nyelve. Én elsősorban a falu javát képviselem, de természetesen kompromisszumkész vagyok, ha úgy tudom elérni a célom. Tisztában vagyok vele, hogy mint teljesen új ember, tapasztalatok nélkül,

nem könnyű öt év elé nézek. Szeretném ha az óvárosiak és én is úgy látnánk, ha elégedett nem is lehetek, mert a munkának soha nincs vége, de megtettem, amit lehetett.

JM

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

7

Sinka István – „Közösségért” díjas

„A segítés el kell nyerje méltó jutalmát” István tősgyökeres százhalombattai. Azok közé tartozik, akinek felmenői már a XIX. században is a településen éltek. Amikor feleségével megépítették Révész utcai házukat, tudtam ismerős költözik oda, akit gyermekkora óta volt szerencsém ismerni. De akkor még nem tudtam, hogy vele ezermester költözött a közelünkbe, akitől bátran lehet segítséget kérni sokféle kézműves dologban, amit csak a legügyesebb férfiak tudnak otthon elkészíteni, megjavítani. élt, amikor megszülettem, de a nagymamára igen. Édesapám – Sinka István – 1956 előtt hét esztendeig katona volt, katonatiszt.

Gyálon a vegyvédelmiseknél szolgált.

Amikor leszerelt, hazajött a téglagyárba dolgozni. A termelés valamelyik részében végzett utána munkát, a ki- és behordóknál vagy az agyagbányában.

Amikor a hőerőművet üzembe helyezték, mint sokan mások, ő is oda ment dolgozni.A karbantartóknál lett csoportvezető.

A szüleim mindketten Battán éltek, de

Bármikor segítséget kért tőle a férjem, mindig szívesen, legnagyobb örömmel, önzetlenül tette, amit ma nem lehet általánosnak mondani. Tette mindezt fizetség nélkül, baráti szeretettel. Amikor megtudtam, hogy ő az egyik óvárosi díjazott, végtelenül örültem, mert az önzetlenség olyan minta, amit a fiatalabbaknak szívesen állítok példaként: íme, így is lehet egy közösségben élni, létezni.

A családról, róla - az emberről -, életútjáról kérdeztem valamint a közösségnek végzett dolgairól.

- Apai nagyanyám Kácser lány volt, Kácser Anna. A nagyszerszámos halásznak, Kácser Mihálynak a testvére. Sinka nagyapámra nem emlékszem, már nem

édesanyám – Simon Julianna – a szüleivel Budafokra költözött, apa már oda járt hozzá udvarolni. Amikor összeházasodtak - ők ketten - Battán telepedtek le. Két testvérem van, én 1958-ban születtem. Gyuri szobafestő lett, Jutka a kereskedelemben dolgozik.

Battán jártam iskolába. Alsó tagozatban még a faluban, ötödiktől pedig a felépült 1. számú Damjanich úti Általános Iskolába. Alsó tagozatban Tóth Manya néni volt a tanítóm. Ötödiktől Balázs Gézáné lett az osztályfőnököm, ő ballagtatott el bennünket. A mi osztályunk volt az első, akik az új intézményben kezdték az ötödik osztályt.

1972-ben tanulmányi szerződést kötöttem az akkori DKV-val három évre – sok más diákkal egyetemben. Mezőgazdasági gépszerelést tanultam. Más szakmákra is lehetett jelentkezni akkor. Volt, aki autószerelőnek, villanyszerelőnek vagy kovácsnak tanult. Amikor elvégeztem a

8 szakmunkásképzőt a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál a karbantartókhoz kerültem.

Elküldtek hegesztő iskolába. Három minősítőt szereztem meg ott: autogénből, villanyból, argonból - nagynyomású hegesztő lettem. Kazáncsöveket hegesztettünk, üzemzavarokat hárítottunk el.

A privatizáció idején kiszerveztek bennünket, egy külföldi cég – az ABB – munkatársa lettem. Nyolc esztendeig voltam ott. Amikor megszűnt a százhalombattai kirendeltsége, Krisneiderék cégénél bevásárlókocsikat javítottam 12 évig. Három esztendeje a TEHAG területén karbantartó vagyok. Ha nem változik meg a nyugdíjkorhatár, három év múlva nyugdíjba mehetek.

1980-ban bevonultam katonának, 1986-ban nősültem meg. A feleségem, Peics Mariann falumbeli szerb lány volt.

Két gyermekünk van, Péter és Bianka. Péter főiskolát végzett, informatikát tanult.

Most a Vodafonnál dolgozik, gyakran utazik ezért a luxenburgi központjukba.

Bianka a pusztaszabolcsi szakközépiskolában érettségizett, bankban dolgozik.

Feleségemmel az ő apai nagyszüleinek a kertjében építettük fel a házunkat.

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER Mariann nagyapját Peics Zsiga bácsinak hívták. A nagymama még élt, amikor odakerültem. Megtartjuk mind a magyar, mind a szerb ünnepeket. Gyermekeink az általános iskolában tanulták is az anyanyelvüket, többször szerepeltek lórévi versenyeken mesemondással.

A másokon, másoknak való segítségnyújtás szokását, hagyományát apámtól örököltem. Otthon ez volt a minta. Még Andor atya idejében - apám, Cseresznye Józsi bácsival és másokkal egyetemben - társadalmi munkában segítettek felépíteni az óvárosi Katolikus Parókia új épületét. Főztek halászlét vagy más bográcsos ételt, s közben épült a parókia is. Ugyanúgy, ahogyan valamikor az Egylet épülete, közösségi összefogással.

Amikor gyerek voltam, tagja lettem az Önkéntes Tűzoltó Egyesület ifjúsági csoportjának. A szertár abban az épületben volt, ahol ma a Csupics Zsiga bácsi féle szikvízüzem működik. Levittük a szivat�tyút és a tömlőket a Dunára, és a mai Rév utcában gyakoroltunk. Gyakran mentünk versenyekre, Perbálra, Tökre, vagy éppen nálunk szervezték meg.

Amikor ipari tanuló lettem, benne vol-

tam a DKV focicsapatában. Tagja voltam az óvárosi focicsapatnak is, Kanyicska Sanyiékkal.

Szerettem az emberek között lenni. Ha szükség volt rá és megkértek, sok dologban segítettem az egyházaknak, a falunak, az embereknek.

1986-ban felújítottam a Szerb Temető keresztjét. Dalibor atyával, Csupics Gyurival felszereltünk egy harangot Dunaújváros óvárosában – régi nevén Dunapentelén.Szerb ünnepeken gyakran főzünk közösen Csupics Gyurival a közösségnek, akár 40-50 főnek. Búcsúkor, Óvárosi Napokon is.

A révészek sokszor kértek segítséget a hajók javításánál, karbantartásánál.

A katolikus templom fennállásának 100 éves évfordulóján lebontottuk a régi vaskerítést, rendbe tettük a templom előtti teret.

Ha Lantos Marika néni segítséget kér a templomban vagy templom körül, szívesen segítek.

Hétköznapi élet nincs. A másoknak számolatlanul tett segítés el kell nyerje méltó jutalmát.

Szegedinácz Anna

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

9

Érd és Batta története Jókai Mór nyomán III. (Folytatás az előző számból.) Áthaladva a mezővároson, szűk dombnyílásba érünk, hol jobbról-balról az érdi hegyek elesett hunok véréből talán, az érdi vörösbort őrzik a domb oldalába vájt pincékben. Visszatekintve a Duna felé, gyönyörű regényes kis kép tárul szemeink elé.

Előtérben a mezőváros csinos házikóival, háttérben a sziget sudaras koronájú fái s azon túl, széles ezüst szalagként az ős Duna hömpölygő hullámai, csillogva a vidám sugaraiban.

Tovább haladva Érd fölött a hegy gerincén, szőlők közt vezet az út: melynek men-

kodtak róla, hogy emlékök feledésbe ne menjen, hanem örök időkre megmaradjon.

S csakugyan, ki itt, e halmok között jár, lehetetlen, hogy meg ne elmékezzen a hősökről, kik itt alusszák ezer évnél immár tovább tartó álmukat, E helyen tevék a hunok Keve kapitányt örök nyugalomra s e helyet nevezték el százhalmi hun temetőnek. Hun temetőnek mondták s nemzeti necropol maradt az azután is.

Az érdi magaslaton s a még most is meglevő barbár sáncok mellett lehetett legvérengzőbb s legelkeseredettebb a harc, mert itt legsűrűbbek a halmok. E 126 halom egyikén Érdy János 1847-ben, másokon pe-

e halmokban, hogy azzal kocsikat, szénnel pedig kosarakat lehet megrakni: miből következtető, hogy 126 ily halom alatt mily számtalan elégett holttetem rejlik s így ez könnyen lehet az ott elesett s pogány szokásként (innen a közmondás is: se híre, se hamva) elégetett 125 ezer hunnak sírhelye.

Hogy e vérengző ütközetnek csakugyan itt kelle történni, bizonyítja az, hogy őseink, régi szokás szerint, halottaikat a harc színhelyén temették el, pedig sem Tétényben, mely a Potentia melletti ütközetnek tán kezdőpontja, sem Ercsiben mely oldaltámadási pontja lehetett. Nem találtatnak ily halmok.

Tárnokvölgye tudvalevőleg azon hely, hol Attila hun király sírját rejtik, e halmok is a Tárnokvölgyében emelkednek s igen hihető, hogy a hunok királyukat szintén e helyre temették el. Megerősíti ezt a százados hagyomány, mely a százhalom (Batta) mellett emelkedő hunhalmok kezdőpontját, a Duna fölött emelkedő hegymagaslaton is Attila várának nevezi s azon további igen fontos körülmény, hogy az Attila-heggyel valaha egybefüggő, most azonban a Duna vize által annyi századokon át elmosott földrészeken több Attila képmását s feliratát találtattak.

Érd és Batta (Befejező közlemény)

tén kisebb, nagyobb dombok emelkednek: legtöbbje szintén szőlőkkel van betelepítve, némelyike azonban pusztán áll, csak néhány kő hever tetején. S a magános utas, ki e halmok között elhalad, nem sejti, nem tudja, hogy szent földön jár: hogy honszerző elei áztaták drága vérökkel e földet, adák oda éltüket, hogy utódjaiknak hazát szerezzenek.

Pedig hány ezren hullottak itt el! De nem megsíratlanul, s testvéreik, kik sírjaikat megásták, kik őket eltemették, gondos-

dig 1872-ben Kereskényi Gyula érdi plébános, kitünő régész, ásatásokat eszközölvén, mind annyiában felül három jelkövet, ezek alatt egy-két lábbal egy nagyobbat, ennek mindkét oldalán égés-fekvéseket, hamut, szenet s pernye-rétegeket találtak: közbe agyagot, de egyuttal vas és rézdarabokat, s nevezetesen legalul eres rézből nyílhegyeket, csattokat, sarkantyúkat, gombokat, törött lózablákat, kantárékeket, szegeket, karikákat s fekete finom fénymázas edényeket: Hamu különben annyi találtatik

Érd magaslatáról húzódnak a hunhalmok Batta felé, mely azelőtt Százhalomnak neveztetett. A görögkeleti plébánia hivatalos könyveinek pecsétnyomataiból láthatni, hogy 1779 évig Százhalomnak hívatott: ”Sigillim loci Százhalom” 1790-ben ily feliratot viselt? „Sigillum loci Százhalom Batta”, s 1799-ben a Százhalom név egészen elhagyatván e föliratot nyerte: „Sigillum pagi Batta”.

E helyen feküdt a régi római város: Poten­tiana, ennek határában fekszik a még jelenleg is épségben fennálló ezredéves római, háromoszlopú híd s ide vezetett a még most is használt római országút.

Fent nevezett érdemes régészünk, Keres­

10 kényi Gula érdi plébános úr, „Érd és Batta” című történelmi vázlatában az itt csak röviden említett tényeket s adatokat úgy régi krónikásaink, mint pedig külföldi írók nyomán is a tudomány fegyverével igazolta be.

1872. évi október havában nem messze az ezredes római hídtól ásatásokat eszközöltetvén, tíz napi nehéz munka után csakugyan két római épületre akadt. Az épületeken római feliratú téglákat, többi között egy „Leg. II. ital” azaz „ legio secunda italica” feliratot találtak, milyen a tudós régész dr.

Rómer Flóris állítása szerint, eddigelé még Pannóniában fel nem fedeztetett.

Az épületben Antoninus Pius Valentinian, Marcus Aurélius, Cassius és Trajánus pénzei, üvegedények, csontfűző tűk, mik szarvas csont darabok s egy holttetem arccal kelet felé fordítva stb. találtattak. E két római épület mellett még több is kijelöltetvén, reméljük, hogy ez idén e helyeket meglátogató congressus alkalmából még több ily érdekes leletek is napvilágot látandanak.

A Duna melletti sáncok mellett, melyek 1809-ig még régi minőségükben álltak fenn, két ölnyi mélységben Maximián császár nevét viselő kőre akadtak egy nagyobb városnak ittfekvéséről tanuskodik a talált sírkövek sokasága, az e helyen talált római érmek, s földeken szántás alkalmával lelt számos épületfalak, urnák, kőragasz töredékek, Érdy János által e helyen talált római Antoninus Pius nevét viselő kő stb.

Batta (Százhalom) elnevezés némelyek szerint az itt történt hun csatáról veszi: mert Bata-Pata – csata „scythice Pata, quod interficere”, innen patalia annyi, mint a francia bataille s az olasz bataglia: mások szerint e szerb szóból Batal, mi annyit tesz, mint „ elhagyott, elpusztult” mert a feledésbe ment Százhalomról mondták: „za batalizole” s a Batal szóból az „l” elhagyása által lett Bata. Két t-vel azért íratik, hogy Báta községtől megkülönböztessék.

De nemcsak az őskori római és hun, hanem a közép- és újkori magyar történelemben is nyomára akadunk Battának és Érdnek.

A vegyesházból származó királyok korában, 1318-ban Róbert Károly király Érdet Tisza tárnokmesternek ajándékozá. Mátyás is az igazságos az Érdhez negyedórára fekvő kutyavárban – jelenlegi főerdészi lak – itt tartván vadászebeit, többször megfordult. Az épület mellett egy nagy tó volt kerítéssel körülvéve, mely kerítés romjai ma is láthatók. 1500-ban a Sárkány család birtokába került: ezek egyik sarjánál Sárkány Ambrusnál időzött II. Lajos magyar király a mohácsi vész előtt: ide követte Báthory István nádor, az esztergomi érsek, több főúr

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER és püspök. Néhány nap múlva Érdtől Ercsibe vette útját s a város fölött emelkedő két hegy közt elvonuló római úton lova, néhány lépésre a kastélytól, élettelenül összerogyott: rosszat jósoltak e körülményből a körülállók, s a rossz csakhamar bekövetkezett a szerencsétlen mohácsi vészben.

A mohácsi vész után török uralom alá jutott Érd s mivel a török katonaság egyik bégje itt ütött fel tanyáját, Hamzsabégnek, németesen Hamzelpeknek neveztetett, mely nevét mai napig is megtartá.

Hamzsabég és Szapáry esetét ismeri mindenki, de kevesen tudják, hogy színhelye ily közel szomszédságában fekszik. A tömlöc, most pince, melyben Szapáry Péter fogva tartatott, mai nap is megvan még, úgyszintén azon hely is, hol az elrablott nők fogva tartatának. Oly tágasak a kastély alatt messze elnyúló eme pincék, hogy az ember bennök könnyen eltévedhet.

ide letelepedett illyr*-ajku népesség magyarosodása érdekében oly buzgalmat fejtett ki s annyi áldozatokat hozott, a magyar nyelvben legjobb előmenetelt tanusító tanoncok között Érden 210, Ercsiben 300, Tárnokon 105, Diósdon 68 frtot osztottak ki érzületére nézve most is magyar illyr nép kevés idő lefolyta alatt nyelvére nézve is magyarrá váland. (* illyr = illír, Az ókorban és középkor elején a Balkán félsziget nyugati részén lakó népcsorortok, akik hazájukból elszármazva, így nevezték önmagukat.) Érdekes ünnep- és vásárnapokon az illyr asszonynépet, főleg a leányokat, kik befonatlan, leeresztett hajat viselnek, végén szalaggal összekötve, templomba menet látni: nyakukon keleti szokás szerint ezüst és aranypénzekkel, a férjezettek fejükön arany és ezüst tűkkel, selyem szoknyával, selyemszövetű vörös vagy kék harisnyával sárga vagy vörös lábbelijökben.

1684-ben ismét fényes győzelem színhelye volt Érd, Károly lotharingiai herceg, 1000 gyalog és 1500 lovassal megtámadta a seraskier vezérlete alatt a törököknek Érden tartózkodó 6 ezer lovas és 14 ezer gyalogból álló seregét. 1849-ben a Budapest felé vonuló magyar hadsereg utócsapata fentartá két órai heves harcban az utána nyomuló császári hadsereget. Néhány száz ember esett el mindkét részről, kik a Pelikán fogadó, most tisztilak szomszédságában fekvő protestans temetőben vannak eltemetve. Érd felejthetetlen emlékű ura, báró Sina Simon hazafias törekvése folytán, ki a 14. század vége felé – Bajazet szultán dulása alatt – Görög-, Bolgár- és Ráczországból

A templom előtt állván, egy esküvőnek voltam tanuja. Vígan pajzánkodva közeledett a nép nemzeti zenéje a tambura és duda kíséretében: feltűnt előttem, hogy a menyasszony, fiatal, csinos lány, mindenkivel csókolódik: tudakozásomra megtudtam azután, hogy illyr szokás szerint a menyasszony esküvő naptól 8 napig a menő s jövő vendégeket a béke csókjával illeti, s mindazokhoz, kik esküvőjén jelen vannak, keleti szokás szerint eljár, lábaikat s arcukat vagy homlokukat csókkal illeti. Vallási szokásaikat különben elannyira híven őrzik, hogy például karácsonykor Krisztus születése napjától új évig, földreszórt szalmán fekszik apraja, nagyja (ugy a sokáczok, mint a bunyeváczok és a görögkeletiek) az

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER istállóban született s jászolba helyezett kisded Jézuska tiszteletére.

Az őstörténelmi congressus alkalmából Érd és Batta környékén eszközlendő ásatásokról közelebb.

Az őstörténelmi congressus Ma, f. hó 4-én d.e. 10 órakor nagy ünnepélyességgel megnyittatott a m.n. muzeum nagytermében. Jóval a megnyitási idő előtt egész mozgalom keletkezett a muzeum környékén, a folyosókon pedig számos külföldi vendég volt látható, kik az egyes kiállításra szánt gyűjteményeket rendezgették. A muzeum főlépcső bejárata díszben állott, s a congressus tagjai egyszerű fekete öltönyben haladtak fel. A bejáratnál Pulszky Polyxena úrnő a tagsági jelvényt (nemzeti színű szalagból készített csokor) osztogatott. A nagyterem a szó szoros értelmében megtelt s feltűnt, hogy az egyházi férfiak mily számosan jelentek meg a congressusra. Ott voltak Haynald Lajos, Ipolyi Arnold, besztercebányai püspök, Sárkány Miklós bakonybéli apát, Göndöcs Benedek, Ebenchöh Ferenc kanonok, Fraknói Vilmos, Lipp Alajos premontrei tanár stb.

A királyi páholyban József főherceg és idősb Kóburg Ágost herceg foglaltak helyet. Tíz órakor belépett Pulszky Ferencz dísz magyar öltözetben s az elnöki székre lépett: jobbról mellette ült Trefort Ágoston egyszerű fekete öltönyben, balról pedig Rómer Flóris jános-i apát fekete talárban, s apáti jelvényeivel.

Trefort Ágoston a kormány nevében, a következő, francia nyelven elmondott beszéddel nyitotta meg az ülést. „Midőn ezelőtt két évvel a Stockholmban tartott őstörténelmi és embertani congressus ezen ülésszakára Magyarország fővárosát tűzte ki gyűlhelyül, a magyar kormány örömmel üdvözölte ezen eszmét, melynek megvalósulása most kedves alkalmul szolgál részére, hogy az őstörténelmi és embertani nemzetközi congressus tagjait ez ország fővárosában üdvözölhesse. Legyenek tehát önök üdvözölve a kormány nevében, mely szép sikert kíván az önök munkálkodásának!”

A miniszter szavait élénk tetszés-zajjal fogadták s aztán Polszky Ferencz elmondta a megnyitó beszédet. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország, tekintve a külföld által felmutatott vívmányokat a régészeti és őstörténelmi tudomány terén, a maga részéről szintén hozzá kívánt járulni azon

11 adatok felkutatásához, melyek az emberiség művelődés történetére nézve oly nagy hatással vannak.

Beszéde további folyamában kiemelte azon, a m.n. muzeumban összehalmozott tárgyakat, melyek legnagyobb része még ismeretlen a tudományos világ előtt, s megfejtésre vár. Kiemeli lengyel és stájer szomszédaink készségét és buzgalmát úgy a részvétet, mint a beküldött tárgyakat illetőleg, mellyel a kiállítás teljessétételét mozdították elő. Lesmesürier Indiából érdekes történelmi leletet küldött., Balaghatból, melynek bejelentésével a beszéd véget ért.

Utána Rómer Flóris szintén francia nyelven mondott beszédet. Vázolta a praehistoricus tudomány jelen állását hazánkban, melyet nagy tetszéssel fogadtak. Végül a választás a következő eredménnyel ejtetett meg: Megválaszttattak alelnökökké: Bertrand és Broca Francziaországból;Dupont Belgiumból, Conestable Olaszországból, Evans és Franks Angliából; Hildebrand Dániából, Ipolyi, Lepkovszky Magyarországból, Pigorini Olaszországból, Virchow Németországból, és Wurmbrand Ausztriából. Főtitkárrá: Rómer Flóris. Titkárokká: Belucci, Cazalis de Fondouce Chantre, Hampel;segéd titkárokká; de Baye és Isot.

Észrevételek az érd-battai cikkre Hogy az Érd és Batta melletti Százhalom nevű 126 régi sírhalomban, a romaiak és hunok közt Kr. u. 385 év táján történt csatában elesett 125.000 hunok lennének eltemetve, korábbi hegedűs mondák után, elsősorban Kézai Simon mester, ki „a magyarok viselt dolgairól” compilált két könyvét 1280-90 közt írta, hagyta emlékezetben.

Az állítást ismételte a hazai s külföldi krónikások serege; újabban megerősíték néhai jeles régészünk: Érdi Luczenbacher János, ki 1847-ben, és Kereskényi Gyula Érdi plébános, kik a sírhalmok közöl néhányat felásattak, s leleteik eredményét közzétették.

Kézai és követőinek ezen kiállítását három év előtt más lapokban megcáfoltam; most, midőn az őstörténelmi congressus tagjai e sírhalmokat testületileg szemle alá akarják venni; illőnek, sőt szükségesnek látjuk ismételve indokolni; miért tagadjuk mi Kézai amaz állítását.

Kézai, említett krónikájának különösen első könyvében, tömérdek historiai, chronologiai, ethno-geografiai képtelenséget összehord. Macrinus, Pamphilia, Phrigia (Kis-Ázsiában) Pannonia, Macedonia s

Dal­ma­tia kormányzója, Longobard nemzetiségű (holott ekkor még a balti tenger körül tanyáztak a longobardok) az aleman Detre olasz s german seregével egyesülten ütközött meg Patentia mellett a hunokkal. A rómaiak közül 210.000, a hunok közül 125.000 ember. Ez utóbbi számot a hagyomány alkalmasint azért tartja, mivel a százhalmi 125 vagy 126 halom mindegyikében 1000-1000 halottat vélt eltemettettnek. E halmok magassága egy öltől ötig, átmérője; tíz öltől harmincig változó. Tehát nem lehet mindegyikben egyformán ezer holttest eltemetve.

A lelt maradványokból az tűnik ki, hogy a halom fenekén lévő kőlapra fektetett fejedelni hulla mellett csak több-kevesb leölt nejei, szolgái, viselt fegyverei-tán lova, kutyája is hamuvá égettettek; az elhunyt hadnagy hamvainak végtisztességet adók pedig a cserépedényeket, melyekből bort ittak, s áldoztak a hamvakhoz szórták. Valószínű, hogy a rómaiak és a hunok közt e tájon döntő csata vívatott, mire a gall battra bataille-ből származhatott Bata helynév is, vonatkozni látszik, de a leletekből s a halmok nem egyenlő nagyságából az is valószínű, sőt világos, hogy e halmok nem egy csatában elesettek s egyszerre eltemetettek sírja, hanem az e vidéken lakott valamely barbár nép, talán a Pannoniában harmadfélszáz évig lakott avarok vagy várkunok fő s kisebb rangú csákányai, hadnagyai egyik temetője, nekropolisa volt, kiknek első védműve épen itt, Százhalom közelében létezik. Mert Fehérmegye alföldén nem csak itt Érd s Battán, de Czikolán, Pátkán és Alsó Szentivánon is vannak a százhalmiakkal egykorú, százat haladó hasonló halmok; hogy a szilasi tíz, csurgói hét, sukorói öt s a többi elszórt egyes, kettős, hármas halmot ne említsem.

Kézai szerint a hunok vezére; Béla, Keve, Kadocsa; Csele fiai, a Szemjén nemzetségből; Etele, Réva, Buda; Bendegúz fiai az Érd nemzetségből; főbíró Kadar, a Torda nemzetségből. Egykorú görög írók szerint a hunok első vezére; Balambér, s unokájának Mundzuknak fia volt Attila vagy Etele. Kézai vezér- s nemzetségnevei Fehérmegyében s a közel s távol vidéki helynevekben élnek.

Jelesen fehérmegyei helynevek; Keve-aszó – Keve-völgye – ma Kajászó-sz.Péter, Kézai szerint Keveháza, a tárnok völgyben elesett Kevéről; Csala (Csele) ma puszta, Fehérvár mellett; Érd, Torda. Távolabbi helynevek; Béla, Semjén, Réva, Buda, Kadar-kut, Atala (Etele). A negyedik század végén és az ötödiknek az első felében 60-70 évig itten – a közép Duna s Tisza mellékén sátorozott

12

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

hunok, a bekövetkezett egymát űző-hajtó népek vándorlásaiban is fönmaradhatott helyneveket magok után nem hagytak. Eme szóhagyományok s helynevek valószinüleg az első Árpádok alatt Fehérvár vidékére telepített hontorszéki hunbesenyőkre, Székesfehérvár lelkes katonáira, illetőleg csak hadnagyaikra vonatkoznak. Attila, a hunok hatalmas királya, egykorú irók szerint Kr. u.

353-ban halt meg. Kézai ellenben, ki ezután több századdal élt és írt, azt meséli, hogy a magyaroknak a hunok utáni bejövetele Attila után tíz évvel872-ben történt.

Mivel hogy Kézai nyomán újabban Érdi, Gyárfás, Kereskényi stb. az érdbattai Százhalmot, melyhez számra hasonlók vannak a vidéken, mint mondók Pátkán, Czikolán, és Alsószentivánon, a rómaiakkal vívott csatában elesett hunok sírhalmainak tartják; e tév állítást a föntebbiekkel igyeHőke Lajos keztünk megcáfolni.

Az őstörténeti congressus kirándulásai Érd és Batta Múlt pénteken nem nagy, de válogatott közönség gyűlt össze az Érdre induló külön gőzhajón; csekélynek mondjuk, összehasonlítva azt a múlt szerdán Hatvanra ment külön vonat közönségével. A kies érdi szigetnél tarack-lövések közepette Fehérmegye fényes küldöttsége, élén Szögyényi főispán úrral, fogadta a vendégeket, kiknek nevében Rómer Flóris mondott köszönetet a fényes fogadtatásért. E küldöttséggel indult a vendégsereg az érdi szőlő dombok között a 126. hun-halom felé, melynek hárma keresztül volt metszve. S csakugyan, nem is volt eredménytelen a kutatás. Az első halom talapzatában, délről éjszaknak nyúló, egymástól körülbelöl 2-3- lábnyira fekvő, már korhadt fagerenda közötti üres térben feküdt néhány cserépedény, körülötte pedig elégetett bronzdarabok, egy pár rézdarab, egy vasvéső, két különféle alakú dísz – tán fülfüggő – s egy bronz gyűrű. A másik halomban, mely szintén keresztül van metszve, pár cserépfazekat, egy vaskatlant, vaskést, gyűrűt stb. A dombokon, melynek a tudós Schaaffhausen tanár állítása szerint a Dániában találtakhoz

igen hasonlók, lobogó lengett a szélben.

Felmászva a dombok legmagasabbikára, szép látványt nyújtott a szőlők között jobbra-balra emelkedő halmok a nyüzsgő tarka nép, az alantról felhangzó, egy-egy kiáltás; a tudósok, jobbra-balra elszórtan, a mint kiki kedvenc foglalatossága után járt; ez bogarász, az fűvész, ama harmadik geolog, ama negyedik a tájat vázolja, ennek megint a nép viselete tetszik meg annyira, hogy a naplójában megörökíteni el nem mulasztja. Különösen a bogarász a tudósok typikus alakjai egyike; fehér lepke-fogóval, a mint lesi a bogarakat, a lepkéket s örvend, ha egyet hálójába keríteni sikerült. Ott a nők ízlelik meg a szőlő termését, itt pedig az egyenruhás megyei hajdúk kölcsönöznek egy kis harcias színezetet a különben oly békés képnek s mindezeket méltó keretbe foglalja az alant hullámzó vén Duna. Ugyanazon úton, melyen jövénk, visszatérünk ismét a kikötőhöz, hol az ottani illyr lakosságot, a sokácokat, összegyűlve láttuk. S élükön íme ki állt? A vándorjogász! Az illyrekről szólván, ethnografiai szempontból nem lesz érdektelen azok szokásairól, azok népéletéről egy némelyeket megemlíteni.

Tudjuk, hogy a legnagyobb ünnepe majd valamennyi népnek a szép karácsony, s hogy majd mindannyi, mint örömünnepet, főleg mint a gyermekek ünnepét üli meg.

A karácsonyfa szép szokása, mint az Németországban s legtöbb helyütt nálunk is dívik, itt ismeretlen. Azon öröm azonban, melyet a felnőttekben is kelt könnyen megmagyarázható akkor, ha tudjuk, hogy ezt szigorúan betartandó hat heti böjt előzi meg, mely számos nélkülözést ró a hívőkre. A böjt első hete az úgynevezett „bela” vagy „sirna nedela”, a fehér vagy sajt hét, mivel e héten még meg van engedve a sajt, vaj, tej, tojás, hal s a kaviár elköltése. Ezen „ bela nedela”-t megelőző estén nagy vendégség tartatik, az úgynevezett „ poklada”, melyen húst pecsenyét, kolbászt kőtenek el, erőt szerzendők a nagy böjtölésre, de a bor, pálinka, kártya, lány és tánc itt sem hiányzik, mely utóbbit a „tambura” „tamborica” kiséri s mely gitárhoz hasonló hangszert megérkeztünkkor mi is hallottunk. A második hét „veliki post” nagy böjt, melyen csak zöldség járja s melyen derekasan előkészülnek, az an�nyi sanyargatás után várva-várt „ badni dan” napjára, a karácsony estjét megelő-

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER ző napra, melyen van nagy dinom-dánom s mely napon egy házban sem hiányzik a disznótor.

De mihelyt jő a szent est s az első csillag feltűnik az égen, szent áhítattal szalmát hintenek el a szobában , a gyermekek arra fekszenek s a fehér terítővel befedett asztalra is szalmát vetnek, emlékül az istállónak, amelyben a kisded Jézuska született. Ezután következik az estebéd; gyér szegényes ételek; paszuly olajjal, mákos vagy diós csipetke; az asztal közepén pedig egy gömbölyű tészta, liszt, só, víz, és olajból kisütve, melyből különféle alakok, a kis Jézuskát, szent Józsefet, báránykákat stb. ábrázoló alakok készíttetnek; leggyakoribb a szent Nikolas, ki ott nagy tisztelet tárgya. Ez asztalt 8 napig érintetlenül hagyják s csakis újévkor költik el a rajta lévő étkeket; a tészta felét annyi részre osztják, a mennyi tagja van a családnak. A házi úr kezébe fogja az egyik darabot, ketté töri s a két darabot, miután megcsókolták egymást s egymásnak nyakába borultak, egymásnak nyújtják a szülők, mely példát azután a gyermekek is követik. E szent éjen át egy hosszú darab fa bamyak, ég a kályhában, nehogy az újonnan született Jézuska valahogy megfázzék. Az éjféli mise alatt a templomban diókkal dobáltak, a karzaton madarak füttyét utánozzák, különösen pedig a kakuk hangját hallják. A bethlehemes gyerekek szokását mindenki ismeri, de nem tán azt, hogy a karácsonyi ünnepek alatt a templomban is ily víg danát énekeltek: Majd hozok néked mézes kalácskát, Majd főzök néked édes kásácskát Kis Jézuskám!

Nevető jókedvben szálltunk ismét hajóra, azt hívén, hogy már mindnyájan ös�szegyűltek; pedig még korántsem voltak együtt a tudósok, kik erre-amarra tévedtek, kedvenc tudományuk utján járva. Végre együtt valának mind, kikéve azokat, kik az érdi lelhelyekről kocsin mentek a battai ősgátonyok árnyába.

Az idegen tudósokon kívül, kiket elősorolnunk nehéz feladat volna, csak a hölgyeket kívánom megemlíteni, kik közül bájra nézve kitűntek a két Evans-nővérek, az Overbeck kisasszony s Montelius, a svéd régészeti múzeum másodőrének neje a még mások, kiket mind a Pulszky kisas�szony éltető jó kedve tartott együtt.

A magyar régészeti tudomány majd nemteljes számú coriphaeusain kívül jelen volt Szende honv. miniszter és Zichy gróf.

13 De íme, az ég elrontani készült legszebb reményeinket, mert megnyílván csatornái, iszonyú szélvész és vihar, villám és mennydörgés előbb a középfedélzetre, majd a hajó termébe kergeté az egész népet.

Mintha a természet szemeink elől akarta volna elrejteni, Batta érdekes régiségeit, tombolni meg sem szűnt délutáni 3 óráig, s még addig is leszakítván az összekötő hidat, lehetlenné tevé az összeköttetést a partokon összesereglett néppel s a díszruhában megjelent sinai uradalom tisztjeivel, kik a vendégkoszorút a boldogult báró meghagyása s rendelete szerint fogadni s megvendégelni jöttek. Pedig kér volt , hogy a vendégek már csak a romokból, melyeket az eső meghagyott, győződhetnek meg a fogadtatás azon pompájáról s a fényről, mellyel itt fogadnók valának. A battai ősgátonyok mellett rendezett parlagi ebédre, gulyáshús, és halászlére kellett volna ide gyűlnünk, így az előkészített 30 mázsa gulyáshúst s halászlét, s a többi ételeket, melyek kívűl voltak programon s melyek közt az idegenekre nézve a nyárson sült hal volt nevezetes, katlanokban a hajóra vitték; ott költetett el az ebéd s csak a vihar megszűntével, a hajó-kapitánynak dicsérendő erénye folytán, mel�lyel összes legénységét a legnagyobb zivatarban a híd helyreállítására kirendelé, látogatott ki a vendégsereg a partokra, kivéve egyes igazi, a legnagyobb zápor s bokáig érő sár daczára is esernyővel felfegyverezett a Dunába esés veszélyét kockáztató tudósokat, kik a parton fekvő s a hajóról is látható római fürdő maradványait közelebbről is azonnal meg nem szemlélni kötelesség mulasztásnak tekintették volna.

De végre megszűnt dörögni az ég, a nap ismét bátorítólag mosolygott a széttépett fellegek közöl, rásugárzott a pusztulás helyére, melyet az idegen most megszemlélni jövének. A gallyakkal fedett hosszú tornácok egyikében fabódé állott, abban az egyes érdekes, részint battai római, részint a szemközt levő Tökölön lelt barbárkori régiségek, leletek, kitűnt egy , a Duna fenekéről kihalászott és a spártai rövid kardokra emlékeztető vaskard, melynek markolatán odatapadt csigák, kagylók, s kovadarabok díszlettek. Több érdekes alakú cserépedény s az arany, ezüst s rézpénzeknek is szép gyűjteménye.

A családi érmek, melyek vidékünkön vajmi ritkák, száma 34. A császársági pénzek Septimustól végig vannak képviselve, aranyérem 3, ezüst 111, bronz 357,; összesen 505 darab. Árpádkori érmek

97, vegyes korszakbeli királyoké 58, a habsburgi ház magyar pénzei teljes számmal. Összesen van érem 1033. darab.

A tárgyak jegyzéke szintén annyira érdekes, hogy azok főbbjeit megemlíteni kötelességemnek tartom. Bronztárgyak két római karperec díszes művészi munka, jól conserválva, kettő fülbevaló, hét fibula,* egyik ezüst, 2 hajtű gombbal ellátva, 2 sodrony melldísszel, 1 római kulcs, 1 csengettyű, 1 ezüst gyűrű, 1 serpentin kőbalta (Tököléről) 2 parittyakő, 3 orsó, 1 jókora nagyságú urna stb. a középkorból kevés, de érdekes tárgy. Nevezetesek Aldegardtól a fametszetek 1554-ből ; egy homokóra, elefántcsont-kép, Krisztus feltámadását ábrázolva. Érdekes fazék iparunkra nézve egy 1689-ből származó kék mázos s fehér virágokkal díszített cserépkorsó, egy éteszköz a török időkből s egy díszes födeles porcellán kancsó. (*Fibula= ékszerszerűen díszített csat, tű, kapocs.)

Ez érdekes s dicséretre ugyancsak nem szoruló gyűjtemény Kuliffay Adolf számtartó úr tulajdona, ki a magyar vendégszeretet annyira vivé, hogy több értékes tárgyat külföldieknek is ajándékozott, hadd ismerje meg a külföldi, hogy a komoly tudományokkal a magyar is foglalkozik.

Mellőzöm a mondott toasztok hos�szú sorát; azok részint benn a hajóban, részint künn a parlagi sátrak alatt mondatván el, valamennyinek fültanuja nem is lehettem. Csak azt tartom még kötelességemnek elmesélni, hogy a cigányok itt is a lelkesítöleg húzták, az idegenek a csárdást itt is járták az odavaló parasztnép pedig a francia négyes kecses mozdulataival is megismerkedhetett, szemtanujává lévén annak. – Kötelességem még elmondani, hogy a bucsuzás alkalmával Krieger úrnak, a Sina-jószág igazgatójának a távol levő elnök helyett a külföldiek megbízásából Rómer Flóris tudósunk mondott megható köszönetet a fogadtatásért, mely, ha az égnek ura másként nem határozza, az eddigiek közül legfényesebbnek mutatkozott volna, majd pedig köznéphez fordulván, annak is köszönetet mondott érte, hogy az ásatásoknál közbenjártak, a leleteket, ha ilyenekre akadnak, előljáróiknak kézbesítik s elmondván nekik, mily hasznos a régészet, serkenté őket, hogy e tudomány-ág mívelésére, a haza virágzására ezentúl is ily szorgalom s buzgalommal működjenek.

Wachtel Károly

14

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

Történetünk története Historia Domus – Perjés Béla plébános feljegyzései II. 1946

június 26.

május 28.

június 27-28.

Bérmálás margója: 6h-kor (Parvelus) 7hkor (pr…) fél 8 órakor (Mézes J) 8-órakor (Nemenyi) voltak szentmisén. 9 órakor volt a püspöki szentmise és a bérmálás. Szentmise a templomban volt. Szentmise után a P. Atya a plébánián reggelizett. Ezalatt az iskola előtti téren felállottak a bérmálkozók és hívek, elhangzott a szentbeszéd.

Ezután megkezdődött a bérmálás. 15 fő bérmálkozó volt. – Majd egyházközösségi beszámoló és a Püspök Atya beszéde.

– Fogadások: Egyházközség: Stich A. As�szonyok: Stich Antalné. Fiúk: Tóth F. Lányok: Százhalmi Józsi. – Szerb egyházközség: B. László. – Politikai község: Cs. N. (Kommunista párt később kimentette magát, mert nem kapta meg az értesítést idejében véletlen folytán.) Látogatások: Kocsány K – Stich A. – Százhalmi István – Kéri Jenő – Cs. N. – Tóth Gy. – B. László – Ujhelyi J. kántor. 1 órakor volt az ebéd: jelen voltak: Püspök Atya, Szabó Ferenc kamarás pleb, T. J. Érd ófalusi lelkész, Cs. F., Neményi Lajos, Stich A. – 3 órakor körmenetben indultunk fel a temetőbe. Csikos Ferenc modnott szentbeszédet. (Ének gyengén ment!) D.u. 5 órakor jöttek Püspök Atyáért az ercsiek: Dömötör esp. úr és a cserkészek. Püspök Atya megjegyzését lásd a 25. oldalon.

június 10.

Pünkösd hétfő. Reggel (nincs szám) órakor szentmise. Utána indiulás ercsibe a szokásos zarándoklatra. 135-140-en mentünk.

június 29.

Péter-Pár napjai. Elsőáldozás. 9 órakor.

Utána elsőáldozási szeretet reggeli. D.u. 3 órakor: Benedictio (…?). – Ministránsavatás. – kisgárdista avatás. (50 kisgárdista.)

– 4 órakor pedig Anyák napja. Az elemisták adtak kedves műsoros délutánt.

június 30.

Te Deum (hálaadó Istentisztelet – B.) és bizonyítványosztás.

Vizsgák.

Beiratkozás.

július 14.

Az ercsi Mária-kongregáció vendégszerepelt nálunk. Szentmisén és litánián énekeltek. D.u. 5 órakor pedig egy kis műsoros délutánt adtak. hangulatos, kedves nap volt.

július 13.

Az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz adtam be fellebbezésünket 8 kat. föld ügyében.

július 19.

V. Mátyás képviselőtestületi tagunkat temettem. Rip. Jó ember volt.

aug.15.

Mindegy 150-180-an Zarándokoltunk el az ercsii búcsúra. aug 14-én d.u. 4-órakor indultunk ki egyenesen az ercsii Kápolnához. Itt szentbeszéd volt. Hatalmas körmenetben (mintegy 6000 ember) vonultunk énekszóval és rózsafüzérrel a templomba.

Itt egy órás szentségimádás volt és gyóntatás 11-ig. A hívekkel egész éjszaka imádkozgattunk és énekeltek. 5 órától kezdve szentmisék. 10 órakor én a cukorgyárban miséztem. Benn a faluban 10 órakor volt az ünnepélyes nagymise. Utána 12 órakor a kalásznak szentségimádás. – 2 órakor szentséges körmenet.

augusztus 23.

Az üvegekért, melyeket az iskola részére igényeltünk és kiutaltak voltam bent Pesten.

Alig tudtam kocsit szerezni. Végigkönyörögtem az egész falut. Könnyen értelmetlenek az emberek. Végre Tóth Pista jött be velem.

Persze későn érkeztünk és a 35 m2 helyett csak 10 m2-t kaptunk. Úgyszintén ígéretet kaptunk 1000 (…)-ra. (7070.- (…)-t igényeltem.) – Szörnyű ez az anyagiakkal és anyagiakért folytatott élet-halál harc. – Kivetettük az egyházi adót is.

Hát persze lett nagy lázadás. Egész pa-

lotaforradalom. És éppen azok csinálták a legnagyobb forradalmat, akik megszavazták: a mt. képviselptestület. Hiába! Az anyagiakon keresztül ismerszik meg leginkább a hűséges barát. Kis egyházközösségünk anyagi helyzete kétségbeejtő. Jóformán nincs egy nyugodt pillanatom se. fenntartani pénz nélkül. Néha majd szétrobban a fejem. Honnan? Honnan vegyünk elő azt, ami mindennek a motorja: a pénzt?

augusztus 26.

Megkezdtük a tanítást. Egyenlőre két teremben tanítunk, de a nagyteremnek nincsenek ablakai. 4000 Ft.-os költségvetéssel kérvényt adtam be a V.K.M-hez. Reméljük a legjobbakat.

szeptember 4.

Benn jártam a V.K.M-ben. 2000 forintot ígértek meg. De addig is kell valamit csinálni. Elkezdünk (…) szindarabozni. A V.K.Mtől (…) sikerült üvegeket szereznek kb 15 m2 üveget. Ez már elegendő iskoláink beüvegezéséhez.

október 6.

Az egyházközségi leánycsoport és az iskolásgyermekek közreműködésével műsoros estet rendeztem. 384.- ft. tiszta bevétel volt. A munkákat az asztalosnak kiadtam.

Két g(…)-tok, ablak keretek, javítások, stb.

november 17.

A leánycsoport a „Bíró leányai” címmel ismét előadást rendezett. Tiszta bevétel 290.50 ft. Az ablakok elkészültek, úgy, hogy mostmár minden terem be van szimplán övegezve. A V.K.M-től 20 polcot igényeltem. december 1. Megnyitottuk az Általános iskolát is. Ezt az tette lehetővé, hogy két állami kisegítőt kaptunk H. Imre és felesége személyében, akik a felvidékről menekültek. A formalitások lebonyolítása után végre az új rend szerint megkezdhettük a tanítást. A szülők egyhangúan a német nyelv tanítását kívánták. Ugyancsak ma kezdtem meg ismét a Szent Család szállást kezes ájtatosságot is. Dec. 1 – Major István. dec.

2. Tóth Miály dec 3. Török Mátyás dec. 4.

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

15

Pallagi Kálmán dec 5. Kővári István dec.

6. Ludas János dec.7. Tóth Lajosné dec. 8.

Bauer István dec. 9. Stróbel Károly dec. 10.

Snikó (?) Ferencné dec. 11. Tunkel Jánosné dec. 12. Würth margit dec. 13. Jankovits.

J. dec. 14. Tóth Sándor dec. 15. WeimolaKácser(?) dec. 16. Vlkovszky Ferenc – Kovács Mihály (gyár) dec. 17. Kaklár R. – id.

Vlkovszki F. dec. 18. Dora – Battai dec 19.

Versits – Szaller dec. 20. ifj. Tóth Gy. – Jászberényi F. dec. 21. Ujszeghi J. dec. 22.

Vlkovszki József – Kemény – Százhalmi J. - dec. 23. Ifjúsági Egylet. Nagyon érdemes volt megcsinálni. Egyre kevesebb és kevesebb. Igaz, hogy nagyon fárasztó. A rettenetes latyakban, sárban. (?). m . D. g. Talán senki sem várta úgy a Karácsonyt, mint én Közben próbák … !

december 16.

december 5.

Szilveszteri számadás. Lásd a hirdetőkönyvet. Ez a része nem érdekes. De szükségesnek tartom, hogy rövid „történelmi áttekintést” nyújtsak a „Historia Domus” lapjain az elmúlt évről. Anyagi vonalon a rettenetes küszködés …! Valóban csak máról holnapra él kis egyházközségünk. Igaz, hogy mindenütt nehéz, de máshol talán nem ennyire megalapozatlan az egyházközség élete, mint itt. Az egyházi és iskolai adózás gyalázatosan folyik. Ercsiben 70-80%-a már befolyt. Nálunk 25%-se. Mit akarnak?

Evés, de főleg az ivás megy rettenetesen.

Erre van pénz. Szinte kiölnek mindent az ember lelkéből az állandó gondok…! Mit csináljak? – Lelki síkon: mintha egy kicsit felmelegednének az emberek. Mintha kezdenék egy kicsit értékelni a munkámat is. A fiúk és lányok mintha kezdenék megérteni a következetes, szigorú szeretetemet, amely többet ér, mint a laza gyeplőre bocsájtott pajtáskodás. De rettenetes messze állunk még a kezdetektől is. Hiszen nincs egy fiú, akire komolyan lehetne számítani: akinek meggyőződése van, elvei vannak és szavára lehet adni. Ez még az ellenségnél is ros�szabb. Közömbösség ellen nehezebb harcolni, mint igazi ellenféllel. – Gyónások is vannak, áldoznak is elég sokan (az idősebb férfi gárda teljesen hiányzik), de nem érzem a kegyelmi élet lüktetését… Ezek csak mind a felületes szemlélőt elégítik ki … Duci m altum! Evezz a mélyre!! A lényeget … a kegyelmi életet hiányolom. Egyébként farizeizmus az egész. Őszinte gyónások, javulások. (Bor! Sex time!) Ismét csak azt tudom írni, amit tavaly: moral insanity. Nincs bűntudatuk. Főleg az ifjúságnál: ölelés, csók, stb. ez náluk semmi. Ez csak bevezetés …! Így mondta az egyik. S mit mond az Úr Jézus: „aki csak megkíván is … paráználkodott”.

Az iskolás gyerekek részére rendeztünk este egy „grandiosus” Szt. Miklós estet. Kb 230 csomagot osztottunk szét. Szörnyűséges nagy öröm a gyermekek között. Látni azokat a csillogó, kipirult arcokat, félénk tekinteteket, melyeket ezek az apróságok Szent Miklós felé vetettek. A kedves, hangulatos műsor nagy sikert aratott. A bevétel a „Szív-gárdáé” volt. – Közben a kis betlehemesek is elindultak meghirdetni a kis Jézus Születését …. (adv. utolsó hetében.)

december 22.

Megrendeztük „Nagy Karácsony éjszakája” címmel karácsonyi műsoros esténket.

Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy már a szereplők összevesztek a jegyeken. Rengeteg néző. Amit a bevétel is jól mutat. Egyház javára 290.80 ft., a leányegyesület kb 120 ft-ot vett ki a bevételből + a kiadások. Majdnem 500 ft-os bevétel, ami mostanában igen nagy irtkaság. Ez mutatja, hogy az érdeklődés a komoly dolgok iránt is meg van. A „pásztorok fel” c. betlehemi játékot mutattuk be. A már hagyományossá váló „adventi koszorút”, egy két vers, szavakat, kis betlehemesek, dalárda és karácsonyfagyújtás. – sorsolás. Nagyon kedves és hangulatos volt, s ezenfelül talán valamit még vittek is magukkal haza.

december 24. Éjféli szentmise: az év legkedvesebb élménye. Szépen feldíszített oltár (ujhelyi – Tunkel lányok) teli templom. Itt ott fehér volt a föld …

Megalakult a Szülők Szövetsége. A tiltakozás tárgya: 1. Tankönyvmonopólium 2.

A politikának az iskolába való behurcolása ellen. 3. E(…?) feloszlatása. 4. Katolikus sajtót követelünk. Az egyházközösség dec.

1.én tartotta meg tiltakozó gyűlését.

december 17.

Az iskola dologi kiadásainak fedezésére is benyújtottam a Kérvényt. 1200 .- forintig ígéretet is kaptam. december 13-án megérkeztek a padok, de 6 közülük összetörve.

A feljelentést megtettem a soffőr ellen, aki (…) világos nappal a kocsiba. A fejleményeket türelemmel várjuk.

december 31.

Minden szavam, intésem légüres térben mozog, egyszerűen azért, mert nem is értik, hogy mi rossz a viselkedésükben. A sok törvénytelen gyermek, rendezetlen házasság mind-mind ide vezethetők vissza. Ugyanez vonatkozik a VIII. panacs terén is. Förtelmes, hogy milyen nyugodtan tételezik fel és mondják egymásról a legocsmányabb dolgokat. ha ezek után a referátumok után indulnék el, talán egy sem volna Battán, akivel kezetfoghatnék. De szájuk nem kíméli papjaikat sem. „Crux sacerdotis!”(?) a rágalom úgy látszik itt senkit sem kerül el. talán, ha angyal jönne le az égből, akkor még az sem volna elég jó. Szüleimmel élek, amilyen szolidan csak lehet, mégsem vagy talán éppen ezért nem nyughatnak. Szeretnének papokat is lerángatni maguk közé a mocsokba. Itt ez a legnagyobb kereszt: tűrni, hogy a legutolsó rongy nő; asszony vagy lány betörölhesse szennyes (…)át reverendánkba. Nem birják elviselni azt, hogy valaki becsületes és tiszta is lehet. Igaz sajnos, hogy némi tapasztalataik vannak. De talán évek mulva majd az is kinevelődik belőlük.

Mindenesetre néha úgy érzem, hogy már nem bírom a reverendáskodást és megszököm innen. – Hála Istennek végetért ez a keserves év is; minden nyomorúságával, sznvedésével együtt. De a következő még nehezebb lesz. Úgy látszik, hogy fokozódik az egyház ezzeli hadjárat. Mi lesz a vége? n Majd meglátjuk.

A megjelentetéshez köszönjük a százhalombattai Római Katolikus Plébánia együttműködését és segítségét.

(A szerk.)

SZÁZHALOM

Óvárosi Közösségi, Közéleti Folyóirat Meg­je­le­nik havonta Fe­le­lős ki­adó: a Hírhalom Egyesület elnöke Szerkeszti a szerkesztőbizottság.

Postacím: 2440 Száz­ha­lom­bat­ta, Avar köz 2.

E-mail: faluvedoegylet@gmail.com Te­le­fon: 06-23/356-343 ISSN szám: 2559-9860

Nyomdai munkák: Hírhalom Egyesület, Százhalombatta

Látogasson el elektronikus oldalunkra!

www.szazhalom.hu

16

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER

Az ortodox kereszténység

A második évezred.

Az egyházszakadás, okai, az anathéma feloldása II. rész Az egyházszakadás dogmatikai, liturgiai, diszciplináris okai: Az egymástól való eltávolodásban fontos szerep jutott a dogmatikai és a velük kapcsolatos liturgiai, egyházfegyelmi különbségeknek, melyek mind az egyetemes zsinatok korában keletkeztek.

A dogmatikai eltérések között kiemelkedően fontos szerepet töltött be a Szent Lélek eredetének kérdése, melyet a dogmatörténet a „Filioque” problémájának nevez. Lényege a következő: A nikea-konstantinápolyi hitvallás hirdeti: „Én (hiszek) a Szent Lélekben, Úrban és Éltetőben, aki az Atyától ered…” Eredete János Evangéliumában olvasható: „ Amikor eljön a Vigasztaló, akit Én küldök nektek az Atyától, az Igazság Lelke, aki az Atyától ered, Az tesz majd bizonyságot Énrólam.”

Nyugaton az egyház – kényszerítő körülmények közé kerülve – megváltoztatta a Szent Lélek eredetéről szóló zsinati tanítást. Oka az volt, hogy több nyugat-európai nép (osztogótok, longobárdok stb.) ariánus formáján keresztül találkozott a kereszténységgel. Az arianizmus – a Szent Háromságon belül – a Fiút az Atyánál kisebbrendűnek, az Atya teremtményének tartotta. Az 547., majd az 589. évi – nyugati – toledói helyi zsinat a Szent Lélek eredetéről szóló hittételt így módosította: „A Szent Lélek az Atyától és Fiútól ered.

A „Filioque” hittétele fokozatosan terjedt el Nyugat-Európában. A frank birodalomban a 809. évi aacheni zsinat tette kötelezővé. Rómában IV. Sergius pápa (1009) idején honosodott meg. II. Henrik nyugat-római császár nyomására VIII. Benedek pápa 1014-ben kénytelen volt a Római Egyház hitvallásába beiktatni a „Filioque” hittételét.

A másik komoly dogmatikai eltérés a keleti és nyugati kereszténység között az elhunytak lelkeinek azon állapotát illetően keletkezett, melyben a halál és az Utolsó Ítélet között vannak. A keleti egyházatyák – mivel a Szentírásban nem találtak erre vonatkozó egyértelmű utalásokat – nem

alakítottak ki egységes tanítást. Nyugaton Dialogus Gergely pápa (590-640) alkotta meg a Purgatórium – Tisztítótűz – tanát, melyet az egyházszakadás utáni nyugati zsinatok is megerősítettek.

E tanítás szerint az elhunytak lelkei a Purgatóriumban tisztulnak meg bocsánatos bűneiktől. Melyektől életükben nem szabadultak meg, mert nem gyónták meg őket, vagy nem állták ki az értük szabott – penitenciát – büntetést.

penitenciákat – epitimionokat – ezek azonban tisztán nevelő jellegűek. Orthodox tanítás szerint Krisztus áldozatának értéke olyan abszolút, olyan határtalanul nagy, hogy ingyen igazulunk meg általa.

A halottak lelki üdvéért is imádkozik az Orthodox Egyház, de az üdvözülés művét egyedül Istenre bízza.

Különbség a Szent Áldozásban: a keleti kereszténység a Szent Eucharisztiához kovásztalan kenyeret használ. Nyugaton

Mozaik a Hagia Szophiában: Konstantin császár és I. Justiniánus császár műveikkel tisztelegnek Mária előtt

Ebből eredt a nyugati bűnbocsánatról, búcsúról szóló nyugati dogmatikai tanítás.

A papok nem, a pápa korlátlan mennyiségben adhat bűnbocsánatot. A megyéspüspök – a maga egyházmegyéjében ötven napi, az érsek száz napi, a kardinális kétszáz napi búcsú adására jogosult.

Ez a dogmatikai tanítás a későbbi századokban rengeteg visszaélésre adott alkalmat – mint pl. bűnbocsánati cédulák árusítása. Melyet a tridenti zsinat (15451563) elitélt, majd V. Pius pápa (15661572) megtiltott.

A keleti egyház számára az intézményes Purgatórium gondolata mindvégig idegen maradt. Az orthodox gyóntató is kiszabhat

később a hívek egy szín alatti áldozását vezették be.

Nyugaton az istentiszteleteken kizárólagos lett a latin (melyet nem rég szüntettek meg), míg keleten minden nép a szertartásokat, istentiszteleteit a maga nyelvén végezte.

Nagyböjtben keleten énekelték az Alli­ luiát, nyugaton nem énekelhették.

A 692. évi trulloszi zsinat tiltja Krisztusnak bárányként való ábrázolását. Nyugaton ezt a tilalmat figyelmen kívül hagyták.

Az Orthodox Egyház tiltja a szombati böjtöt, a Római Egyháznál bevett szokás.

Az Orthodox Egyház nem engedi a negyedik házasságot, a nyugati igen. A keleti

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER papság – a főpapok kivételével – törvényes házasságban élhetnek. Nyugaton a cölibátus – papi nőtlenség – VII. Gergely pápa idején (1073-1085) vált általánossá. Keleten egy, nyugaton több szerzetesi rend alakult.

A nyugati theológia gyakorlatiasabb volt, jogi eszmék befolyásolták. A keletit filozófikus, liturgikus megközelítés jellemezte. A latinok Isten-fogalmában az egység kapott erős hangsúlyt, a görögökében pedig a Hármasság. A latinok megváltásról beszéltek, a görögök az átistenülésről – a theósziszról. A nyugatiak Krisztus megváltó szenvedésein elmélkedtek, a keletiek pedig Krisztus keresztáldozatát a diadalmas feltámadása felől érezték át. A győzelem hitével, tudatával.

Amikor a két szemlélet idegenné kezdett válni egymás számára, felmerült a veszély, Kelet és Nyugat, ha végsőkig kiélezi saját theológiai felfogását – teljesen figyelmen kívül hagyja a másik fél értékes szempontjait -, elkerülhetetlen a szembefordulás, válás.

17 a keleti patriarchák sohasem kaphattak.

A pápa rendeleteket bocsátott ki – nem csak egyházi alattvalói -, a világi uralkodók számára is.

A nyugati egyház centralizálódása mellett a keleti egyház megtartotta szinodiális – egymás mellett párhuzamosan létező, önállóságot élvező -, kollegiális szellemű szervezetét.

(A pápai – világi – állam a VIII. században alakult meg Közép-Itáliában, amely 1870-ig állt fenn, amikor Róma az egyesült Olaszország fővárosává lett. A pápai állam a Vatikán területén 1929-ben újjáalakult és ma is fennáll.

Az egyházszakadás egyházpolitikai, egyházszervezeti okai: Az első keresztény évszázadokban az apostolok hithirdetése nyomán helyi egyházak alakultak, melyeket a közös hit, az ös�szetartozás érzése, a kölcsönös segítőkészség kapcsolt össze. Belső igazgatásukban egymástól függetlenek voltak. A nagyobb, jelentősebb városok helyi egyházai általában nagyobbak, jelentősebbek lettek.

Elöljáróik, püspökeik bizonyos tiszteletbeli elsőséget élveztek. A nagyobb területek helyi egyházait érintő közös problémák megtárgyalására, helyi zsinatokat hívtak össze. Az Egyetemes Egyházat érintő nagy horderejű kérdések megvitatására pedig egyetemes zsinatok ültek össze.

Az egyházszervezetnek ez a formája keleten fennmaradt a mai napig.

Nyugaton az egyházszervezet kialakulása más irányt vett. A Római Birodalom összeomlása, az új európai helyzet kialakulása egyeduralmi rendszer létrejöttét segítette elő. Keleten a világi hatalom nem volt gyenge. A császár fenn tudta tartani a rendet, törvényességet. Ugyanakkor nyugaton az új germán királyságok egymással háborúztak. A politikai és szellemi élet egyetlen állandó, folytatólagos és biztos tényezője egyedül a pápaság volt.

A pápa egyeduralkodóvá, a keresztény Nyugat abszolút urává lett. Ilyen szerepet

Miklós pápa

A pápa egyházi és világi hatalma az ún. invesztitúraharc eredményeképpen a XI-XIII. századokban emelkedett a németrómai császári hatalom fölé).

A római pápák a IX. századtól úgy gondolták, hogy kánoni – törvényes – joghatóságuk, tényleges hatalmuk kiterjed keletre is. Miközben a keleti egyházak Rómának mindenkor csak tiszteletbeli elsőségét ismerték el. A pápát a pentarchia – egyházi szervezetek, hatalmak – első püspökének tekintették.

Róma minden döntés jogát magának követelte. A keletiek viszont kitartottak amellett, hogy hit kérdéseiben a döntés az Egyház valamennyi püspökéből álló zsinatot illeti meg.

Az egyházszakadás lefolyása: Miklós pápa (858-867) Ignátiosz és Fótiosz patriarchák körül kialakult belső viszályban döntőbíró kívánt lenni. Beavatkozása azonban nem járt eredménnyel. El-

lentéteket szült, a keresztényekké lett bulgárok fölötti joghatóság is.

Dél-Itáliában lakó görögöket arra kényszerítették, hogy alkalmazkodjanak a latin egyházi szokásokhoz. Válaszul a konstantinápolyi pátriarcha (Kéruláriosz Mihály – 1043-1059) megkövetelte a konstantinápolyi latinoktól, hogy a helyi görög szokásokhoz alkalmazkodjanak. Miután azt megtagadták, 1052-ben bezáratta templomaikat. IX. Leó pápának pedig tárgyalásokat javasolt a vitás kérdések elsimítására.

IX. Leó 1054-ben Humbertus bíboros vezetésével követeket küldött Konstantinápolyba. A pápai levél rendkívül bartáságtalan volt. A pápa felsőbbségének elismerését követelte a Nyugattal való politikai szövetség előfeltételeként.

Közben IX. Leó pápa meghalt. Így a pátriarcha visszautasított minden további tárgyalást a pápai követekkel. Humbertus elvesztette türelmét. 1054. július 16-án az Ajia Szofia oltárasztalára tette Kéruláriosz Mihály pátriarcha és hívei kiközösítéséről szóló bullát.

A pátriarcha – nyolc nappal később – egybehívta a konstantinápolyi helyi zsinatot, amely egyházi átokkal sújtotta a kiközösítési okmányt, annak megszerkesztőit és elfogadóit. A határozatot az összes keleti pátriarcha elfogadta. Így következett be a keleti és nyugati kereszténység közötti egyházszakadás, Róma és Konstantinápoly közötti kölcsönös anathémájával, egyházi átkával.

Újraegyesítési kísérletek: A keleti és nyugati egyház között a testvéri kapcsolatok nem szűntek meg teljesen 1054 után sem. A keresztények nagy része nem volt tudatában a közöttük támadt ellentéteknek.

Sajnálatos módon a keresztes hadjáratok voltak azok, melyek az egyházszakadást véglegessé tették.

Katonai szempontból a keresztes hadjáratok sikerekkel kezdődtek. 1098-ban felszabadították Antiochiát, 1099-ben Jeruzsálemet. Mind Antiochiában, mind Jeruzsálemben latin patriarchát ültettek a trónra.

1187-ben – miután Szaladin szultán visszafoglalta a Szentföldet – mindkét városban egy-egy görög és latin patriarcha működött.

A legnagyobb baj 1204-ben történt. A IV. keresztes hadjárat frank hadai elfoglal-

18 ták Konstantinápolyt. (Az igazi ok: Velence az eladósodott lovagokat megvásárolta és legnagyobb riválisa Konstantinápoly ellen vezette). A bizánciak sohasem tudták elfeledni fővárosuk feldúlását, kifosztását.

Szentségtörő módon az Ajia Szofia oltárának darabokra zúzását. Hogyan ültethetnek prostituáltakat a patriarcha trónjára?

Bizánc kincseiből a keresztény Nyugat meggazdagodott. Ereklyéit széthordták. A császár és patriarcha Nikeába kényszerült

SZÁZHALOM • 2019. OKTÓBER és az orthodox országokban a papság és a világiak egyaránt felháborodással utasították vissza.

A keleti és nyugati theológia és egyházi élet tovább távolodott egymástól.

A két theológia a XIV. században került összeütközésbe az iszyghaszta vita formájában. A vita arról szólt, megismerhető-e Isten? Palamasz Szent Gergely (12961359) Áthosz-hegyi szerzetesből lett Thesszalonika érseke. Tanítása szerint Isten

Mozaik a Hagia Szophiában: Krisztus, IX. Konstantin és Zoe császárnő

menekülni. Trónjára latin patriarcha került.

Az egyházi jellegű különbségeket ettől kezdve kölcsönös ellenszenv kísérte. A későbbi újraegyesülési kísérletek sorra meghiúsultak.

1261-ben Paleologosz Mihály bizánci császár (1259-1281) visszafoglalta birodalmi fővárosát. Bizánc utána még közel két évszázadik fennállt. A dinasztia kora nagy kulturális, művészeti és vallási megújulást hozott.

A nyugati veszéllyel szemben és a keletről jövő egyre hevesebb támadásokkal szemben a magára maradt ország nem kerülhette el végzetét.

A keresztény egység helyreállítására a XIII. és XV. században két fontos kísérlet történt.

Az elsőt Paleologosz császár kezdeményezte politikai okokból. Nyugati segítségre volt szüksége az iszlám vallású törökök ellen.

1274-ben Lyonban tartották meg az uniós zsinatot. Az orthodox küldöttek elfogadták a pápa követeléseit. Az egység azonban csak papíron jött létre. Bizáncban

lényege megismerhetetlen, ami megismerhető az az Ő energiái. Az átistenülő ember testileg, lelkileg egyaránt megváltozik és akkor képes meglátni a nem-teremtett isteni fényt. Vallotta egyrészt Istennek a teremtett világon túli megközelíthetetlen lényegét, másrészt pedig a világban való állandó jelenlétét.

Az iszychazmus körüli viták során 13411351 között négy helyi zsinat foglalkozott a kérdéssel.

Palamasz Szt. Gergelyt halála után az 1368. évi konstantinápolyi helyi zsinat szentnek nyilvánította.

A keleti egyház mind istentiszteletében, mind diszciplinájában misztikusabb, mint a nyugati egyház. Az Orthodox Egyház a politikailag kényszerű egyházi egységet ellenezte, vagyis a pápának politikai érdekből való teljes behódolását. Nem zárkózott el az egyenjogú tárgyalásoktól.

A törökök 1453. május 29-én elfoglalták Konstantinápolyt, melynek falain esett el az utolsó bizánci császár – XI. Konstantin. Magára hagyottan, a hajdani hatalmas Kelet-Római Birodalom fővárosáért és a

keresztény Európáért.

A Bizánci Birodalom, mely közel egy évezreddel élte túl a Nyugat-Rómait, ezzel megszűnt. Ez azonban nem jelentette a Konstantinápolyi Patriarchátus végét is.

Még kevésbé az Orthodoxiáét.

Az anathéma feloldása: Korunkban megindult ökomenikus párbeszédek eredményeképpen 1965. december 7-én VI. Pál pápa és I. Athi­na­gorasz konstantinápolyi patriarcha közös megállapodással feloldották a Róma és Konstantinápoly között 1054-ben kölcsönösen kimondott anathémát – egyházi átkot.

Az Ókeresztény Egyház a Krisztustól és Egyházától elpártolókat – az eretnekeket is – egyházi átokkal sújtotta. A Sátán martalékának, elkárhozottnak tekintette őket.

Velük az Egyház tagjai semmiféle érintkezésbe nem léphettek. Később veszített erejéből és csupán a földi Egyházból való végleges kiközösítést jelentette.

Korunkban az anathéma szinte teljesen súlytalan lett. Manapság – a párbeszédek korában – képviseltetik magukat egymás zsinatain, templomi szertartásain, konferenciáin. Szükség esetén egymás rendelkezésére bocsátanak templomokat – istentisztelet céljára.

Ma arra szűkült le, hogy az egymástól elszakadt egyházak főpapjai, papjai nem végezhetnek közös liturgiákat. Híveik nem részesülhetnek a másik egyház Eucharisztiájában (Szent Áldozás) és más szentségeiben.

Az anathéma feloldása nem szünteti meg a két egyház közötti régibb és újabb keletű különbségeket, magát az egyházszakadást, hanem jóvá akarja tenni az egykori alaptalan sértéseket, bizalmatlanságot, szeretetlenséget. Hozzá akar járulni egy kedvezőbb légkör megteremtéséhez a két egyház párbeszéde számára.

VI. Pál és I. Athinagorasz közös lépése csupán baráti, testvéri gesztus volt. A dialógus lesz az a folyamat, melynek tisztáznia kell a továbbra is fennálló egyházszakadás megszüntetésének érdemi részét.

Amelynek meg kell találnia a keresztény egység helyreállításához vezető, járható utat.

Forrás:

Az orthodox kereszténység – Bp. 1984.

Szerkesztette: D. Dr. Berki Feriz protoierej, esperes-adminisztrátor

Szegedinácz Anna

(Folytatjuk)

GALÉRIA

Fotรณ: Pap Miklรณs