Százhalom - 2019. április

Százhalom Volt egyszer egy Téglagyár

Megnyitott a Régészeti Park

Valahol Európában...

VII. ÉVF. 63. SZÁM

2019. ÁPRILIS

A magyarok nyilai...

Fotó: Németh Gabriella

Ó V Á RO SI KÖ ZÖS S ÉGI, KÖZÉLET I FOLYÓIRAT

A TARTALOMBÓL: Kalandkínáló – Megnyitott a Régészeti Park • A magyarok nyilai – Hagyományőrző íjászverseny • Valahol Európában: Interjú Bóna Zoltán országgyűlési képviselővel • Volt egyszer egy Téglagyár • Szent György napi hagyományok • Óvárosi mozaik • Húsvétolás Lóréven • Szép tárgyak dícsérete • Minden csillag Zágon felé mutat • Érdről és Battáról Jókai nyomán • Az ortodox kereszténység...

Májusi

PROGRAMAJÁNLÓ BARÁTSÁG KULTURÁLIS KÖZPONT

ROSSINI: A SEVILLAI BORBÉLY

A vígopera balett betétekkel gazdagodva kerül bemutatásra.

2019. május 10. péntek, 19:00 Helyszín: BKK színházterem

VÁROSI GYERMEKNAP

Főhősünk, a szerelmes Almaviva gróf számtalan akadályt kell legyőzzön, hogy kedvese közelébe férkőzhessen. Figaro a furfangos borbély segíti őt tanácsaival, keveri a szálakat úgy, hogy a szerelmesek minél előbb egymáséi lehessenek.

2019. május 26. vasárnap, 10:00 FEDEZD FEL A BKK-T! BKK – előtti terület 10.00-12.00 Állatsimogató (ormányos medve, mosómedve, ara papagáj) 13.30-14.30 Óriásbuborék fújás 15.00-17.00 Óriásbuborék fújás BKK- Előtér 10.00-17.00 Süsü és barátai kiállítás (2425-26.)

10.00 Várak és Paloták pályázati anyag díjátadása

Fedezd fel a BKK-t! helyiség kereső játék rajt-cél állomása BKK – Kamaraterem Baba – Gyermek programok: 10.00-17.00 VCSGK Bölcsőde szervezésében 14.00-14.45 Fazekas Zsanett gyerek jóga 10.00-12.00 és 14.00-17.00 Kéz­műves foglalkozások a Gom­bolyag és a Folthalom klub közreműködésével Mesebeli Fotó fal Nyílt nap a Baba-klubban Németh Barbara vezetésével (11. terem) BKK – Színházterem 10.00 és 15.00 Rigócsőr Királyfi musical dupla előadás - A belépőjegyek a BKK jegypénztárában igényelhetők, az előadások ingyenesek!

BKK – Galéria 14.00 Janikovszky Éva díj átadás BKK – Belső udvar Hamvas Béla Városi könyvtár programjai: 10.00-18.00 Apáról-fiúra gyereknap a Férfiak Éve 2019 rendezvénysorozat keretében társasjátékok 15.00 Gyereknapi Családi Mesedélután 10.00-17.00 Matrica Múzeum programjai Mesebeli Fotófal BKK – IKSZ 10.00-17.00 A nagy festés!

SZIKE műhelylátogatás BKK – mögötti terület Vidámpark ; Tűzoltóautó bemutató; Kirakodóvásár A programok díjmentesek!

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

3

Kalandkínáló

Régészeti Park újratervezve A téli pihenő után április 1-jétől újra megnyitotta kapuját a látogatók előtt a Régészeti Park. A hagyományokhoz híven április 26-án programdús szezonnyitó ünnepséget is tartottak, melyen Vezér Mihály polgármester és Klimsa Arthúr óvárosi képviselő is jelen volt.

A Régészeti Park idei mottója az újratervezés, amely már a bejáraton is megmutatkozik, hiszen a tavaly ősszel az önkormányzat jóvoltából felújított impozáns, a vaskort megidéző új kaput most használhatják elő-

ször a látogatók. Akik ezúttal zömmel a helyi nyugdíjas közösségek tagjai voltak.

A szezont Vezér Mihály polgármester az 1996. évi parknyitóra és az 1998. évi halomsír átadására való visszaemlékezéssel nyitotta meg. Mint mondta, ezekben az években rengeteg munkát fektettek a Park létrehozásába, a halomsír látogathatóvá tételébe. Még most is emlékszik arra, hogy a halomsírátadáson részt vevő akkori köztársasági elnököt mennyire lenyűgözte e páratlan történelmi hely.

Mint mondta nem csak a hely páratlan, hanem az a tudományos munka is, amely itt folyik. Mert az itt élő elődeink életmódjának kutatása a jövőnk záloga, hiszen a történelem az élet tanítómestere. Örömét fejezte ki, hogy a helyi nyugdíjasok ennyire aktívak és érdeklődők, de kéri, hogy ha csak lehet, az unokáikkal is látogassanak

el ide, mert fontos, hogy értékeinket ők is megismerjék.

Vicze Magdolna igazgatónő felhívta a figyelmet arra, hogy a Régészeti Parkban az idén több változtatást végeztek, de, hogy

miket, azt nem árulta el, mert azt szeretné, ha a látogatók maguk fedeznék fel azokat.

Egyúttal kérte, hogy osszák meg véleményüket az újításokról.

A megnyitót követően a résztvevők elfogyasztották az ebédként felszolgált őskori egytálételt, majd a kosztümös idegenvezetők kíséretében elindultak újrafelfedezni a parkot. A vezetést követően kézműves foglalkozás keretében az őskori technikákkal ismerkedhettek, majd Schell Kinga gyógynövényszakértő bemutatóval egybekötött előadásán vehettek részt, ahol a gyógynövényekről, a természetes gyógymódokról kaptak hasznos ismereteket.

A Régészeti Park megújult belsővel várja új és visszajáró látogatóit nyitvatartási idejében – szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között –, valamint a továbbra is megrendezésre kerülő Családi Napjain, melyre az idén először május 11-én kerül sor. -BK-

4

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

A magyarok nyilai...

Hagyományőrző íjászverseny A Régészeti Park adott otthont a Budapest és Pest Megye régió idei első Történelmi OB kvalifikáció íjászversenynek április 27-én. A történelmi íjászat a hagyományőrzés és a sport ötvözése, amely 2000 óta a Magyar Íjász Szövetség egyik szakága is. 2001 óta már országos bajnokságokat is szerveznek a kategóriában. Az utóbbi években népszerűsége egyre nagyobb, 2011-től már nemzetközi versenyeket is rendeznek. Az országos és a nemzeti bajnokságra csak a regionális kvalifikációs versenyeken jól teljesített versenyzők vehetnek részt.

A Régészeti Parkban rendezett íjászverseny eredményes résztvevői jogosultságot nyernek a Történelmi Íjászok Országos Bajnokságon és a Nemzeti Bajnokságon való részvételre, amelyet Kaposmérőn, a Kassai Parkban rendeznek szeptember 7-8 között.

A Történelmi OB kvalifikációs verseny Régészeti Parkban való megrendezése elsősorban a Battai Íjászok évek óta tartó munkásságának köszönhető. A regionális versenyek helyszínére pályázni kell a Magyar Íjász Szövetségnél. A Park, mint helyszín a tavaly megrendezett örömíjász versenyen merült fel először. Akkor néhány szövetségi tag hívta fel a szervezők – Battai Íjászok és az érdi Parkvárosi Vadászok Hagyományőrző Íjász Egyesület – figyelmét, hogy sikerrel pályázhatnak a regionális verseny megrendezésére. A Parkvárosi Vadászok HÍE a Battai Íjászok, a helyi önkormányzat és a Régészeti Park támogatásával megpályázta és meg is nyerte a lehetőséget.

A Régészeti Parkban nem számít újdonságnak az íjászat, hiszen a Battai Íjászok évek óta itt tartják edzéseiket, örömíjásza-

tukat, azonban ilyen nagy létszámban még nem láthattunk itt versenyzőket. A verseny szabályzata magában foglalja, hogy csak korhű ruhában, fa vesszővel, természetes anyagból készült íjjal versenyezhetnek, ami e szakrális térben megkapó látvány volt. Összesen hat korosztályi kategóriában 82 versenyző indult: mini 10-14 évesek, kadett 15-17 évesek, ifjúsági 18-20 évesek, felnőtt 21-50 évesek, senior 51-65 évesek és a senior+ 65 éven felüliek. A Battai Íjászokat Havasi Krisztián, Sárdi István és Loós Attila – örömíjászként – képviselte.

A versenyre a Régészeti Park egész területén összesen 24 célt alakítottak ki. Ezek mindegyikét meg kellett lőni és a találatokból összeadódott pontszámok alapján volt sikeres, vagy sikertelen a kvalifikáció.

A megjelent versenyzőket és az érdeklődőket Vajna Ibolya az érdi Parkvárosi Vadászok Hagyományőrző Íjász Egyesület elnöke köszöntötte, majd némi instrukció után

átadta szót Kocsis Pál versenybírónak, aki ismertette verseny menetét.

Vezér Mihály polgármester örömét fejezte ki, hogy a kvalifikációs versenyt Százhalombattán, a Régészeti Parkban rendezik

meg. Mint mondta nagyon jó érzéssel tölti el a sok korhű ruhába öltözött versenyző látványa.

A versenyzők elmondása szerint a pálya nem volt szigorú, azaz viszonylag könnyen meglőhető volt. Az indult versenyzők mintegy 70-80%-a megszerezte a kvalifikációt. A versenyeredmények megtekinthetők a Magyar Íjász Szövetség honlapján.

A Battai Íjászok képviseletében indult Sárdi István és Havasi Krisztián megszerezte a kvalifikációt, azaz értük a szeptemberi országos bajnokságon újra drukkolhatunk.

Addig is tovább edzenek, örömíjász­ kodnak a Régészeti Parkban minden vasárnap 14 és 17 óra között. Aki kedvet érez

e nagyszerű sporthoz, ami jóval több, mint sport, kipróbálhatja vasárnaponként a Régészeti Parkban, ahol felszereléssel és oktatással várják az érdeklődőket.

BK

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

5

Valahol Európában...

Kampányról, választásról, tervekről beszélgettünk Bóna Zoltán országgyűlési képviselővel - Képviselő úr! A legutolsó EP-választás óta mind Európa, mind Magyarország életében jelentős változások következtek be. Mit tart ebből említésre méltónak, és mi az, ami Magyarország számára a legfontosabb történés?

- 2014 óta gyökeresen átalakult Európa, benne Magyarország helyzete is. Az elmúlt években a helyi, európai és globális politikát és közérdeklődést egyre inkább a 2015-ben indult migránsválság határozza meg. Ez nem csupán biztonsági kérdés, hiszen kulturális, civilizációs, egészségügyi, népesedési és anyagi vonatkozásai is vannak. Látjuk, hogy az Európai Unió és a nyugat-európai országok kísérletei kudarcba fulladtak, mivel ezen törekvések a migráció megoldását nem annak megfékezésében és felszámolásában, hanem a migráció menedzselésében látták. Ezzel viszont főként annyit értek el, hogy Nagy-Britannia éppen távozni készül, egyre szaporodnak a keresztények elleni atrocitások a kontinensen, és egyes országok, mint pl. Németország vagy Franciaország lassan többet költ a migránsok szociális ellátására, mint gazdaságfejlesztésre vagy egészségügyre.

Ez nyilvánvalóan tarthatatlan, és – nem is olyan – lassan Európa végelgyengülé­sé­hez vezet.

Ezzel együtt ott vannak a kelet-közép-

európai nemzetek, amelyek kijelentették, hogy nem kérnek a migrációból, ők a saját problémáikat nem bevándorlókkal kívánják megoldani, hanem képesek egyéb gyógyírt találni országukon, vagy adott esetben Európán belül. Ezt bizonyítja mindaz, ami az elmúlt években Hazánkban történt: 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a gazdaság várakozásokon felül növekszik, és egyre magasabb a gyermekvállalási kedv is, amelyben óriási szerepe van a történelmi és időbeli viszonylatokban egyaránt kimagasló családpolitikai intézkedéseknek.

- Mennyiben új a mostani választás tartalmában, irányában? Hogyan határozza meg az eredmény Európa jövőjét?

- Az európai parlamenti választások korábban jellemzően szoros összefüggést mutattak azzal, hogy éppen milyenek a helyi belpolitikai viszonyok. Ezzel szemben most, 2019-ben van egy kontinentálisan egységes és meghatározó kérdés, ami nem más, mint a migráció. Ha jobban belegondolunk, ilyen horderejű, univerzális ügy az Unió történetében nemigen volt. A választás tétje

ezért a választás eredménye lényegében azt fogja eldönteni, hogy Európa milyen irányba halad: feladja-e önmagát, hátat fordít-e a több, mint ezer éve a kereszténység alapjaira épülő kultúrájának, vagy egyenes gerinccel szembe mer nézni a migráció problémájával és erős nemzetek együttműködésén alapuló, hatékony megoldást valósít meg.

Orbán Viktor 7 pontja egyértelműen az utóbbi irányba, nevezetesen a bevándorlás megállítására és – az nemzeti identitás és szuverenitás csorbítása helyett – a nemzetek prioritására épül. Ahogy a szlogenünk is mondja: nekünk Brüsszelben is Magyarország az első.

- Éles vita zajlik az Unió centruma és a visegrádi országok, főleg Magyarország között. Milyen változást hozhat ebben az EPválasztás?

- Egyelőre az látszik, hogy nagy a szakadék a brüsszeli irányt is meghatározó nyugat-európai és a kelet-közép-európai vezetők között. Azonban az egyes országok állampolgárai között már korántsem ekkora a különbség. A kormányon lévő nyu-

ezzel lényegében az, hogy bevándorlást pártoló vagy bevándorlásellenes vezetők kerülnek az európai intézmények élére. E két tábornak nincs metszéspontja, éppen

gat-európai politikusok elszakadtak a választóiktól, ezzel együtt pedig a valóságtól is. Az emberek ma már nem úgy gondolkodnak, mint ők.

6 Az EP-választás abban hozhat nagy változást, hogy végre minden országban meghallhatják az emberek hangját a migrációról, amelyet egyedülálló módon Magyarország már évekkel ezelőtt megtett.

Az EP-választásokat követően már egyik ország vezetőjének sem lesz módja arra, hogy a népakaratot a szőnyeg alá söpörje vagy azzal ellentétes irányú politikát képviseljen. Bízunk benne, hogy végre olyan politikusok kerülhetnek Európa élére, akik demokrataként valóban az európai emberek véleményét képviselik és ilyen-olyan érdekektől vezérelve nem rejtőznek a politikai korrektség, a parttalan liberalizmus és álszent ideológiák mögé.

- A felmérés alapján majdnem biztos a Fidesz 13 EP-képviselői helye. Mire elegendő ez, összeadódhat-e a visegrádi négyek politikai súlyával?

- A V4-ek egysége és ereje sok nyugateurópai számára érthetetlen – azt gondolták, hogy a mögöttünk lévő múlt miatt soha nem találunk majd közös célokat és érdekeket. Ezzel szemben Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország bebizonyította, hogy már nem a XX. századot éljük, hanem a XXI.-et: a nézet- és érdekkülönbségeket felülírta a bölcs felismerés, miszerint a térségünk közös érdeke azt diktálja, hogy a közös problémákra azonos válaszokat és megoldásokat találjunk. Éppen ezért továbbra is az együttműködés politikáját szeretnénk folytatni.

- Az EP-választás nagypolitikai súlya még-

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS iscsak helyben, a választók akaratából jön létre. Parlamenti képviselőként milyen feladatokat és milyen célokat tűz ki a választókerület elé?

- Mint minden választásnál, most is az a legfontosabb, hogy a lehető legtöbb állampolgárral találkozzunk, és minél több időt töltsünk azzal, hogy közösen átbeszéljük a szavazás tétjét, a felmerülő problémákat.

Ennek érdekében az elmúlt hetekben kint voltunk standokkal a településeken, ahol Orbán Viktor hét pontjáról és a mindan�nyiunk életét érintő európai, hazai és helyi kérdésekről is beszélgettünk.

Például – csak, hogy egy ilyen témát kiemeljek – kifejezetten fontos az is, hogy miként alakulnak az uniós források a következő uniós ciklusban. Nemcsak az ország, de Pest megye fejlesztésének szempontjából is nagyon lényeges kérdés ez, hiszen vannak olyan európai politikusok, akik – mintegy megtorlás és elrettentés gyanánt – kevesebb forrást akarnak juttatni azoknak a tagállamoknak, amelyek nem támogatják a migrációt. Ez megengedhetetlen, úgyhogy mi azért is harcolunk, hogy minden nekünk járó eurocentet fejlesztések formájában idehozzunk, és itt tartsunk Magyarországon.

E körben hangsúlyozzuk, hogy az EU-s támogatások a magyar piacok megnyitásának ellenszolgáltatása, éppen ezért elutasítunk minden olyan álláspontot, amely azt sugallja, hogy e forrásokért cserébe Hazánk hallgatással vagy engedelmesség-

gel tartozna Brüsszel vagy a nyugat európai államok felé.

- Milyen részvétel volt az előző EPválasztáson a 8. választókerületben, és mivel lenne most elégedett?

- A részvétel a 2014-es EP-választáson az országos átlaghoz hasonló volt itt a 8. választókerületben is. Egy szavazás mindig a demokrácia ünnepe – a magasabb részvétel pedig azt jelenti, hogy sok polgár szeretné kinyilvánítani a véleményét, amely aerős felhatalmazást ad a megválasztott vezetőknek. Éppen ezért azon fogunk dolgozni, hogy május 26-án a választókerület mind a 10 településén minél nagyobb arányban járuljanak az urnákhoz.

- Képviselő úr szerint miben és merre változik az életünk, akár helyben is, a választási eredményektől függően?

- Sokat beszélünk arról, hogy az egész kontinenst átszövő, európai hatása lesz a választás eredményének. Ez valójában azt jelenti, hogy minden egyes ember jövőjét befolyásolja a választás kimenetele, legyen az a német főváros vagy éppen egy Pest megyei kistelepülés lakosa. A migráció – mint a mostani szavazás központi témája és kérdése – mindannyiunk életét meghatározza. Azt szeretnénk, ha a százhalombattai, a dunavarsányi vagy éppen a szigetszentmártoni polgárok saját akaratuk, hagyományaik és lelkiismeretük szerint élhetnék életüket, anélkül, hogy nekik bárki Brüsszelből mondaná meg, hogy mi a -JeLhelyes. Mi ezért dolgozunk.

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

7

Volt egyszer egy Téglagyár

Az ember gyermekkorában annyi mindenhez kötődik, különösen ha jó emlékek fűzik hozzá, megmarad az egész életén át. Többször ért már az a vád, hogy a falut egyedi látásmóddal közelítem meg, hiszen minden ember csak a saját szemszögéből látja a dolgokat. Szerencsére én le is írhatom, és így az emlékeim sokakéval találkozik, akikkel egy faluban nőttünk fel.

Ilyen volt az otthon, az utca, az iskola, a templom, a mozi, a rokonok és az egész falu, mert mindenki ismerte egymást, vis�szamenően a nagyszülőkig. Ismertük a sokszor hallott történeteket, amit nem egyszer közreadtunk ezen újság hasábjain és egyéb kiadványainkon keresztül.

Nagyon sok emlékem fűződik a téglagyárhoz, hiszen a családom szinte minden tagjának volt valamilyen köze hozzá. A szememet becsukva most is látom a nagykaput, az irodával egybe épített lakóházat, az udvart, a hatalmas épületet, aminek ma már csak a romjai láthatóak. A kéményt, a csilléket, a kultúrházat, a lakatos műhelyt. A lépcsőn lemenve az artézi kutat a jéghideg vizével. Ma már nyoma sincs, mert valaki úgy gondolta, hogy több méter földet hordat rá.

A mi történetünk a nagyanyámmal kezdődik, aki nyolc gyerekével és eggyel várandósan érkezett 1911-ben Százhalombattára. Fél év múlva a nagyapám meghalt és a család több költözés után a Téglagyár feletti ún. „gangos” házba költözött. Akkor

még minden új volt, mert másfél évtizede, 1896-ban kezdte meg működését a falu ezen első ipari létesítménye. A vállalatot Freiberger Dávid alapította 1893-ban, majd az óbudai székhelyű BHON-DRASSE társaság üzemeltette Ez nagy változást hozott, mert az addig főleg mezőgazdaságból élők közül sokak

számára biztos munkahelyet teremtett a földművelés mellett. Az építtetők itt találtak, olyan agyagot, ami a tégla gyártásához kellett. Kezdetben csak nagy méretű tömör téglákat gyártottak. Több szakember is akkor költözött a faluba, mert a robbantáshoz, a tégla égetéséhez érteni kellett.

Később már a battaiak is kitanulták az égetés mesterségét, kellett róla papír, hogy elvégezték az iskolát. Emlékeim szerint égető volt Sinkó Ferenc és Nagy ­Károly. A Feri bácsit idővel kinevezték az érdi téglagyárba művezetőnek, ott is maradt a nyugdíjig.

Tizennyolc évesen „gellerkocsis” volt, de a munkája alapján feljebb és feljebb került a gyári hierarchián. A csillés a kihordó a rakodó munkájához inkább fizikai munka szükségeltetett, ezért a falusiak többsége ezt a munkát végezte.. Aki valamikor dolgozott téglagyárban tudja, hogy iszonyú nehéz munka. Nemcsak férfiak de lányok és asszonyok is rakták a vizes téglát. Anyám lánykorában ezt a munkát végezte. Sokszor hallottam mesélni, hogy nyolc órán keresztül rakták az iszonyú nehéz még vizes téglát, egyszerre hatot, ami igen tekintélyes súllyal bírt.

A gyár az 1900-as évek elején Balla (Freiberger) Henrik tulajdonában került és 1911-ben részvénytársasággá alakult Budavidéki Gőztégla és Tetőcserép Gyár néven. Pontosan ez volt a neve, mert apám iratai között találtam egy Bizonyítványt, amit a gyár tulajdonosa írt alá és pecsételte le, bizonyítva, hogy apám húsz évesen 1917. március 15. és 1919. június 1. között helyettes gyárvezető volt és és munkáját a

8 legnagyobb lelkiismeretességgel és szakértelemmel látta el.

Húsz évvel a nyitás után 1916-ban egy hatalmas felhőszakadás elöntötte a völgyet és a fatüzelésű kemence felrobbant.

Nem volt elég, hogy a falu férfiai a fronton harcoltak, de a gyár is leállt. A kemencék tönkrementek.

Az égetőkemencék használhatatlanok voltak, ráadásul a Tanácsköztársaság alatt (1919. március 21 – augusztus 01) többen úgy gondolták, hogy most már övék a gyár és vihetnek, amit látnak. Szerencse, hogy a jóérzésű emberek ezt megakadályozták.

1924-ben a cég újra indította a termelést, egy sokkal modernebb berendezéssel.

Akkor épült a 16 kamrás Hofman rendszerű körkemence, a fából épült térszárító és a 65 méteres kémény. Abban az időben az Óbudai Téglagyár mellett a százhalombattai volt az ország legmodernebb gyára. A kemencék felett fából készült térszárító volt található. Az égetés 950-1000 C-fokon történt. A 112 méter hosszú körkemencében a tűz 1-2 hét alatt ért körbe.

Egyszerre 2-3 kamrában égett a tűz, 5-6 kamrát hűtöttek. 5-6 kamrát berakva tartottak és 2-3 kamrában folyamatosan dolgoztak a kihordók-behordók.

Apám 1926-ban megházasodott és nem engedte tovább a fiatal feleségét vizes téglát rakni. Az édesapja megvette a fiataloknak a gyári kantint és anyám ott sütött süteményeket a gyáriaknak, rendezvényeket tartottak. Ez egészen az első baba születéséig tartott, mikor is a nővérem 1927-ben megszületett még az iroda melletti lakásban. A tulajdonosok nemcsak munkát adtak az embereknek, de gondoskodtak a szórakozásukról a gyári kultúrház megépítésével, ahol időnként az orvos vizsgálatokat végzett. A bejáratnál nyílt egy bolt, ahol főleg élelmiszert tartottak, hogy a munkások tudjanak reggelit venni, az asszonyok hazafelé vásárolni. Arra már nem emlékszem, hogy ez a bolt mikor nyílt, de Németh István írása szerint már a háború előtt.

Németh István A hatodik nemzedék című írásában így emlékszik nagyapja Würth Antal elmondásából a téglagyárban történtekről: „1928. tavaszán, mielőtt nagyapám a gyárból hazament volna, hívatja Stich úr, az igazgató. „Te Anti van egy jó hírem. A gangos házban megürült egy lakás, odaköltözhettek” Nagyapám megköszönte és rohant haza a jó hírrel. A téglagyáriak közt, de a de a faluban is fogalom volt a „gangos Ház”, oda bejutni pedig a valóságos

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS biztonság, és a kényelem volt. Jó beosztású szolgálati lakás mindennek helye van, saját szükségletre még baromfit, kecskét, disznót is lehetett tartani. Ugyan a vizet a közeli Duna part mellett lévő (ma már sajnálatos módon betemetett) artézi kútról kellett a hegyre felhordani. Úgy érezték, hogy a sajátjukéban laknak. Szegényeknek még ez az öröm sem tartott sokáig, a gyár 1929. őszére újra leállt. A világválság hatalmába kerítette egész Európát, köztük a battai téglagyárat is.

1937-ben újra levél érkezik Százhalombattáról, hogy a téglagyár indulása hama-

lany, az emberek egymással beszélgettek, közösségi életet éltek. A szolgálati lakások a munkahelyüktől 100 méterre álltak. El ne felejtsük rendszeres orvosi rendelés is volt a dolgozók számára. Mindez nagyon jó dolog volt abban a nehéz világban. „Ebben az évben (1941) nyáron egy óriási felhőszakadás zúdult a környékre.

(Ez már a második volt, az első 1916-ban, amikor felrobbantak a kazánok. J.M.) Hatalmas viharral az Érdről lezúduló vizek kezdték elönteni a téglagyár területét.

A legveszélyesebb állapot az égetőkemencéknél volt. Fel voltak fűtve , megrakva

rosan várható. Megint csak örülnek, hogy haza jöhetnek, de egy kicsit elkapkodták az indulást, mert megérkezve sajnos a gyár mégsem indult. A gangos házba viszont vissza költözhettek, fenntartották a részükre. Nagyszüleim elmondása alapján tudom, hogy a második sárkeresztúri éveknek a hozadéka kétszáz pengő megtakarítás volt a megélhetésen kívül. Amíg a gyár nem adott munkát, minden lehetséges feladatot igyekeztek megkaparintani.

1938-ban a téglagyár végre elkezdte a gyártást. A dolgozók bére egyre jobbá vált, a saját családi ellátást, élelmiszert fedezni tudták és úgy tűnt gyarapodni tudnak csak folyamatosan legyen munka. Jó volt itt élni, a gyerekek különösen szerették a „gangos házat”, télen óriási szánkózások voltak a hegyről a Dunáig. Nyáron ott volt a Duna strandnak és a téglagyár kezdett olyan lenni, mint falu a faluban. Volt helyben bolt, kantin, művelődési ház, víz, vil-

nyers téglával , ha a víz elkezd bezúdulni ezekbe a kemencékbe , menthetetlenül felrobbannak, tönkremennek. A gyár leáll és nem lesz munka, ezt a dolgozók is jól tudták. Az ítélet időben kimentek a munkások árkot ásni, hogy megakadályozzák a víz bejutását a téglaégető kemencékbe. Így is már folyt a víz a kihordó úton , már ment is volna az első kemencébe a víz, de odarohant az ifjabbik Würth Antal, a 13 éves iskolás és lefeküdt a kemence elé. Ezt látva mások is követték a példáját. A többiek most már életmentés miatt is, megszázszorozták erejüket és elterelték a vizet. A gyár meg volt mentve. Másnap a gyár budapesti vezetősége kijött és nemcsak megköszönte a hősies mentést, de pénzjutalmat is adtak a résztvevőknek. Különösen köszönték és 100 pengővel jutalmazták a nem is ott dolgozó ifj. Würth Antalt.”

JM (Folytatás a következő számban)

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

9

Szent György-napi hagyományok a faluban Süss föl nap, Szent György nap, Kert alatt a kislibáim megfagynak Terítsd le a köpönyeged Adjon Isten jó meleget!

Ez a gyermekdal is bizonyítja, hogy a tavasz várásának legfontosabb dátuma április 24. Szent György napja. Főleg vidéken a paraszti élethez kapcsolódik, mert egy ősi pásztor ünnep, mert a téli bezártság után ekkor hajtották ki az állatokat a legelőre. Szerződtették a pásztorokat, béreseket.

Felsorolni is nehéz, hogy mennyi hiedelem, népszokás kötődik ehhez a naphoz.

Maga a György név is földművelőt jelent, így szorosan kapcsolódik a paraszti munkához. Olvasva a különböző tájak szokásait szinte felsorolhatatlan mennyiségű rituálénak tettek eleget az állatok gazdái. Kezdve azzal, hogy milyen vesszővel hajtották ki az állatot, vagy mielőtt kiengedték az istállóból bodzafával, vagy zöld ággal megverték.

Hittek abban, hogyha végig betartanak minden ezzel kapcsolatos hiedelmet, megóvják őket a betegségtől, jól fognak tejelni és sok kisborjú fog világra jönni. Egy paraszti családnál létfontosságú volt az állatok egészsége, mer ezen múlt a család sorsa.

Ki volt Szent György? Kappadókiából származott és a római hadsereg magas rangú tisztje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt és naponta megevett egy embert. Megmentett egy királylányt a sárkánytól, de mivel kereszténnyé lett Diocletiánus császár idejében a hitéért lefejezték. Vártanú halált halt és így vált a lovagok, a lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és a cserkészek védőszentjévé.

Már e rómaiak is ezen a napon tartották a pásztor ünnepet, ami a mai napig is fent maradt, ott ahol még állatokkal foglalkoznak.

Ma Százhalombatta óvárosa viacolorral lerakott főutcáján nehéz elképzelni, hogy

reggel és este több mint száz, mázsás állat robogott végig. Az idősebbek erre még nagyon jól emlékeznek.

Az alacsony nádtetős parasztházak kapui reggel kinyiltak, mikor itt volt az idő, hogy Káró bácsi megfújja a rézből készült trombitáját. A téglagyártól indult és végig a falun egyre több és több tehén csatlakozott a csordához.

A mezőgazdasággal foglalkozók számára az időbeosztást az állatokkal való foglalkozás határozta meg. Hajnali 5 óra tájban volt az első fejés, ezzel egy időben etették meg az állatokat. A tej nagyon ké-

vel tisztítják, ha nagyon sáros vagy mással szennyezett, akkor vízzel lemossák, de ritkán. Az istállót naponta kell takarítani, ha télen bent vannak az állatok többször is.

Még a múlt században is úgy tartották, hogy a tüdőbetegeknek nagyon jót tesz a tehénistálló levegője. Gazdag páciensek gyógyulni mentek vidékre, mert némely gazdaságok Svájcból hoztak teheneket, kialakítottak egy un. svájcerájt, ahol az istálló felett rendeztek be alvóhelyet a tébécés betegeknek. Ez tüneti kezelés volt, hogy megkönnyítsék a légzést.

nyes élelmiszer, mindennek tisztának kell lennie. Még a tehén tőgyének is, Fejés előtt langyos vízzel megmossák, szárazra törlik, de még az első kifejt tejet nem szabad felhasználni emberi fogyasztásra, mert abban van a legtöbb baktérium. Ezt a kisgazdaságoknál, ha sajnálták kiönteni a macskákkal itatták meg. Ma a nagyüzemi géppel történő fejésnél is ugyanígy járnak el. Ott az elsőnek lefejt tejet meg kell semmisíteni.

Folyamatosan mérik az ún. csiraszámot, így nem fordulhat elő, hogy valaki megbetegszik a tejtől. A házi tejet minden eseteben fel kell forralni, mert így pusztul el a még ott lévő, de kis számú baktérium.

Nemcsak a tej körül kell tisztaságot tartani, de a tehenet is mint a lovakat kefé-

A tehenek darált kukoricát, zabot, árpát és polyvát és szeletelt (szecskázott) marharépát kaptak keverten. A vályúban mindig volt kukoricaszár, amelyről a levelét lelegelték. A csupasz kukoricaszárat fűtésre használták. A telet az állatok az istállóban vészelték át és azon a bizonyos napon, vagy akörül hajtották ki először a legelőre.

Akkor még négy évszak volt, igazodni lehetett a naptárhoz. Az idén márciusban olyan idő volt, hogy ki lehetett volna vinni az állatokat, legalábbis ha lennének Százhalombattán.

Az Erőművel szemben a régi Sári ház mögött volt egy gémeskút, amit a falusiak „csordakútnak” neveztek, ott megitatta az

10 állatokat, de volt még egy gémeskút, a Kiserdő mögötti Nagyréten. Ahol több volt a fű ott legeltetett egész nap. Napnyugtakor indult vissza, addigra kinyitották a kapukat és minden tehén tudta, hova kell haza mennie.

A legelők községi tulajdonban voltak, a gazdáknak valamennyi legelőpénzt kellett fizetni. Valószínű a község abból fizette a csordást és a kanászt. A gazdák megbecsülték, azokat, akikre rábíztál az egyik legfontosabb értéküket az állataikat. Karácsony, újév tájékán mentek ünnepet és újévet köszönteni tarisznyával, vagy amibe a gazdáktól kapott szalonnát, kolbászt és egyéb élelmiszert tették. Mindenki a saját tehetsége szerint ezzel köszönte meg, hogy egész évben vigyáztak az állataikra.

Ahol ennyi tehén volt ott bikának vagy bikáknak is kellett lennie. A falu bikáit külön istállóban tartották a Gyorma utca felső részén. A Káró bácsi is ott lakott az épületben a feleségével Tera nénivel. A bika vad jószág még az istállóban is láncon tartották. Előtte elmenve hallani lehetett a láncok csörgését. Jó időben egy kifutóra engedték ki a bikát, vagy amikor fedeztetni hozták a tehenet.

A tehénpásztornak sok mindenhez kellett érteni, nemcsak kihajtotta és vigyázott rájuk. A Káró bácsival történt a következő eset. Marinov Jován nagymamája a Szókó

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS néni, reggel engedte volna ki a tehenet, de valamiért elfordulhatott, mert az állat az udvaron kupacba rakott vöröshagymát kezdte legelni. Rákiálthatott a tehénre, az meg ijedtében egyben lenyelt egy hagymát. Akkor ezt még nem tudta és az meg csatlakozott a csordához. Akkor derült ki, hogy gond van, amikor a tehén már nem kapott levegőt és összeesett az utcán. Káró bácsi ismerve az állatokat látta, hogy valami megakadt a torkán és fuldoklik. A kezével benyúlt a szájába és kiszedte a hagymát, mindenki nagy örömére.

Nemcsak tehéncsorda volt a faluban, a Landi bácsi a disznókat hajtotta ki a legelőre. Ő volt a kanász, neki kürtje volt, nem trombitája.

Az 1960-as évektől egyre kevesebben tartottak állatot a faluban, részben mert a TSZ-be nemcsak a földet, de az állatokat, főleg a marhákat és a lovakat be kellett vinni.

Százhalombattán először 1956-ban a Rákóczi majd a Benta TSZ alakult meg. Ebben az időben a Matta pusztán volt a tehén istálló valószínű ott volt a TSZ tehenészete, sokan járta fel a hegyre tejért. Talán 1012 éves lehettem, amikor egy héten kétszer biciklivel mentem tejért, de akkor már a Matrica Múzeummal – akkor TSZ iroda - szemben volt egy tejcsarnok, ahol a tejet egy hűtőbordán keresztül engedték, így

tartósítva, amíg el nem viszik, vagy kisebb tételben megvásárolják, akik igazi tejet szerettek volna inni.

1973-tól a marhatelep kiköltözött a hatos út mellé, ahol már nagyüzemi módszerrel tartották az állatokat. Mára a faluban egyetlen helyen van tehén és ló is, amit nem lovaglásra használnak.

Jankovits Márta

Forrás: Németh István, Marinov Jován

Húsvétváró családi nap Vidám délelőttre hívtuk az óvárosi kisgyermekes családokat április 14én vasárnap délelőtt a Zenálkó Etel közösségi házban. Az idő is kedvezett a Szent László téren kezdődő programnak. Az ide érkező gyerekeket a szervezők és az önkéntes segítők pillanatok alatt nyuszikká varázsolták…

Hosszú fülű, nagy bajuszú nyulacskák rohangáltak a téren kezükben répa kosárkával, hogy összeszedegessék a fűben elrejtett csoki tojásokat. Egy hatalmas kosárból kerültek egy szépen zöldellő fácskára a hímestojások. A tojásfa ugyan Németországban kialakult szokás, mely szerint húsvétra a fák ágait tojásokkal díszítik fel... „Ahány ház, annyi szokás” mondják, és ez igaz a húsvét ünneplésére is.

Még hazánkon belül is eltérnek a szo-

kások, a hagyományok. A fák tojással való díszítése minden bizonnyal azzal hozható összefüggésbe, hogy a tojás a világ minden táján az elpusztíthatatlan

élet és az örök megújulás egyik ősi szimbóluma.

A tojásdíszítésnek nagy hagyománya van hazánkban, már a honfoglalás előt-

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

11 mégis öröm volt nézni a boldog arcokat, szorgos kis kezeket. A játék, a húsvéti kalács kostoló, a locsolóversek és a nyuszisimogató után lassan lassan véget ért ez a délelőtt.

Csupán remélni tudom, hogy a húsvéti hagyomány mindig megmarad nekünk.

Köszönet a segítőknek, a résztvevő családoknak és városunk polgármesterének, aki fővédnöke volt ennek a rendezvénynek.

Programok ti korból származó sírokban is találtak festett, karcolt tojást. Napjainkban a befestett tojások lehetnek egy- vagy többszínűek, illetve egy adott tájegységre jellemző motívumok is kerülhetnek a „hímes” tojásokra.

Igazi húsvét tehát nincs tojás nélkül! A

Szent László téri tojásfa hagyományteremtő céllal került feldíszítésre. A tojásdobáló játék után a közösségi házban folytatódott a program.

Ugyan a festéklében várakozó tojások egyszerűbb díszítést kaptak, mint az iparművészek által készített csodák,

Polgármesteri köszönőlevél Tisztelt aktivisták! A helyi szervezeteknek köszönhetően Százhalombatta több városrészén összefogott a lakosság, hogy együtt tisztítsuk meg környezetünket március 2224-én.

Köszönetemet fejezem ki a szervezésért a Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálatnak. Köszönöm mindazoknak, akik részt vettek az akcióban, a battai Hulladékkomandónak, a százhalombattai polgárőröknek, az Óvárosi Közösségnek, a Battai Íjászoknak, az ÉSZKE tagjainak, az Arany és Eötvös iskola, valamint a SZISZKI diákjainak, a MOL lelkes csapatának.

Példaértékű, amit városunkért tesznek, példát mutatnak a lakosságnak, ezzel is erősítve a közösségi szellemet. Elismerésre méltó azon törekvésük, hogy tisztább és rendezettebb városban éljünk. Fontosnak tartom, hogy minden városlakó felismerje, ha vigyázunk a tisztaságra nemcsak rendezettebb lesz városunk, de a köztisztaságra költött kiadások megspórolása révén nagyobb összeg jut más hasznos tevékenységre. Önkormányzatunk nevében köszönettel és tisztelettel: Vezér Mihály polgármester

• Az Óvárosi Házban április 30-án indul a baba-mama klub, keddenként 10-11.30 óráig.

• A következő családi nap május 5-én lesz „Virágos tavasz” címmel, ahol a sok játék mellett, a kézműves foglalkozáson virágfejdíszeket, madarakat, méhecskéket készítünk.

Nagy Rozália az Óvárosi Közöségi Ház programszervezője

Kérjük, ajánlja fel adója

1%-át

a Hírhalom Kulturális Közösségi Egyesületnek Főbb tevékenységi körök:

• Hagyományőrzés • Százhalom magazin, Kalendárium megjelentetése • Lakossági érdekvédelem • Környezetvédelem

Adószám: 18688966-1-13 KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI FELAJÁNLÁSOKAT!

Helyreigazítás A 2019. márciusi számunkban A középpontban a gyerekek c. írásban az előadó a babamasszázsról nem Csókásiné Herman Anna volt, hanem Hegyiné Soós Ilona. Az érintettektől elnézést kérünk.

12

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

Kedves meghívást kaptam Takács Pétertől e-mailben egy találkozóra, melyet óvárosi gyűjtőknek és érdeklődőknek terveztek. Kíváncsivá tett, vajon mi mindent tudnak felmutatni az óvárosi­ak? Azon is elmerengtem, mi az oka annak, hogy szép tárgyakat, vagy csak egyszerűen olyan tárgyakat gyűjtenek az emberek, amik a hétköznapi élet használati tárgyai – talán mások már régen kidobták volna. Gondoljuk végig, a Teremtő micsoda hatalmas világot teremtett szeretetében, melybe még ezek a számunkra értékes dolgok is belefértek, beleférnek. Ha erre lehetőséget adott az embernek, mekkora benne a szeretet irántunk és nekünk sem kell csöppet sem szégyellni azt a gyűjtőszenvedélyt, amely örömet okoz talán nem csak nekünk, de azoknak is, akik találkoznak vele.

Szép tárgyak dicsérete A házamban vendégeim gyakran megcsodálják azokat a hétköznapi faragott háztartási eszközöket, amiket a családból – a legutolsó pillanatban - mentettem meg az enyészet elől: lisztes kanalak, kisebb és nagyobb fából faragott tál, teknő, amelybe öreganyáink a tésztákat kelesztették. A teknőre rakott összecsukható fa-keret, amelyre a terítőt tették, azzal letakarták a kelendő kenyértésztát. Óriás sütőlapát. Ódon lakat a pincénk ajtajáról – és így tovább.

Tehát őszinte érdeklődéssel léptem be az óvárosi Zenálkó Etel Közösségi Ház ajtaján, vajon mit fogok látni ezen a bemutatkozáson. Igencsak rácsodálkoztam a gyűjtőszenvedély különböző megnyilatkozásaira, melyek az asztalokon, falakon jelentek meg. Volt ott minden, „mi szemnek” ingere. Hihetetlen méretű gyufásdoboztól kezdve szépséges szobrokig, festményekig, lakások díszéig.

A kiállítás okáról, céljáról Takács Pétert - a program egyik szervezőjét - kérdeztem meg.

Arról, volt-e előzménye a mai bemutatkozásnak?

Takács Péter: - Már a Barátság Művelődési Központban is rendeztünk a műgyűjtőknek évente egy alkalommal kiállítást, de kifejezetten festményekből.

Tudtam, nagyon sokan gyűjtenek másféle tárgyakat is – néprajzi anyagot, régiségeket, repró anyagokat. Pozsgai Imrével beszéltük meg, jó lenne egy találkozó, ismerkedés, kiállítás másokkal. Meghívjuk az óvárosiakat a Közösségi Házba. Itt beszélgetünk velük arról, hogyan tovább?

Kiderült rendkívül komoly anyag van mindenkinél. Most 7-en állítottunk ki: Tóth László tejesüvegeket gyűjt és olyan tárgyakat, melyek a tejfogyasztáshoz kapcsolódtak – reklám, felirat. Hersich Feri XIX.-XX. századi iparművészeti tárgyakat hozott. Danai Pista Márton Béla bácsi festményeket és az utolsó festményét hozta el. Pozsgaiék XIX. – XX. századi iparművészti alkotásokat. Ami számomra nagy meglepetés volt, Buzay Jóska erdélyi néprajzi gyűjteménye. Jó barátok vagyunk, de erről az oldaláról nem ismertem őt. Trombitás József fafaragásokat, festményeket hozott. Én szobrokat, néhány számomra különlegesen érdekes tárgyat hoztam el a gyűjteményemből. Ez az első ilyen bemutatkozás.

Gondolom, ahogy haladunk előre az időben - az óvárosi Közösségi Házat is egyre jobban megismerik az újonnan ide költözött lakók - megismételhetjük a programot később is.

Először látnunk kellett, hogy néz ki az a tér, ahová kiállítunk. Mit tudunk felrakni asztalokra, a falakra. Ez az első vállalkozás.

Az ötlet Dr. Pozsgai Imréé. Mondta, legyen gyűjtő klub, ahol összejövünk találkozni egymással. Rengeteg dolgot gondoltunk erről, vannak terveink, először egymás között kell tisztázni alapvető kérdéseket.

Járok időnként – vasárnaponként – a budaörsi Virágpiacra, ahol nagy régiség kirakodó vásárok vannak. Kecskemétre, Debrecenbe. Ott ez egy megszokott dolog. Mindig találkozom ezeken a helyeken battai gyűjtőkkel is. Rácsodálkozom, hogy ott vannak. Eljöttek, hátha találnak valamilyen szép dolgot, tárgyat. Miözben Battán is vannak.

Debrecenben kifejezetten régiségeket, Kecskeméten vegyesen állítanak ki tárgya-

kat. Budaörsön – a Virágpiacon – virágokat is lehet vásárolni – minden héten.

Debrecenben havonta egy alkalommal rendezik meg, Kecskeméten nem ismerem a gyakoriságát.

A mostani bemutatkozásunk után meg kell beszélnünk, el kell döntenünk, mit szeretnénk, mit akarunk? Az erre vonatkozó kormányrendelet úgy szól, hogy művészeti, iparművészeti tárgyakat minden megkötöttség nélkül – alkalmilag – eladhatunk másnak. De, ha rendszeresen, üzletszerűen kereskedünk vele, velük, akkor minden olyan törvény érvényes rá, ami a kereskedelemre vonatkozik.

Ha most valaki, valamit meg akar vásárolni és a kiállító el akarja adni, az árban pedig megegyeznek, az eladó minden kötelezettség nélkül eladhatja.

Viszont, ha ebből butikot, vagy kis üzletet szeretnénk létrehozni a Közösségi Házban, azonnal be kellene jelenteni az adóhatóságnál és meghatározni a kereskedelmi vállalkozás formáját. Mi ezt nem akarjuk, nem tervezzük. Maximum időnként, alkalmanként bemutatkozunk az érdeklődő közönségnek.

Aztán a tulajdonoson és az érdeklődőn múlik, hogy adás-vétel lesz-e belőle.

Nem ez volt az elsődleges, fő cél, hanem a gyűjtőszenvedély eredményét, értékeit bemutatni másoknak. Szegedinácz Anna

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

13

Minden csillag Zágon felé mutat Bekay Nagy Maya Olaszországban élő magyar festőművésznő alkotásaiból nyílt kiállítás a „Matrica” Múzeumban a múzeum és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Százhalombattai Csoportja szervezésében. A rendhagyó, rendkívül érdekes megnyitót dr. Szörényi László irodalomtörténész professzor tartotta, Vesztergám Miklós tárogatós muzsikája festette alá a mély szellemiséggel áthatott estet.

A közönség órákon keresztül élvezte a képek különös hangulatát, a művésznő, a professzor úr, a város vezetés és a jelenlévők társaságát és a finom itáliai borokat. A kiállítás megnyitója után sikerült pár kérdést feltenni a művésznőnek.

- Érdekes címet adtál a kiállításnak. Mit jelentenek a Zágon felé mutató csillagok?

- A Zágon felé mutató csillag Mikes Kelemen hazatérésének vágyát fejezi ki és ezáltan az én több mint 40 év utáni hazámba való visszatérési vágyát jelenti.

- Összefoglalnád röviden az eddigi pályafutásodat?

- A pályafutásom, mint mindenkié, aki egy idegen országba megy élni, kemény és rögös út volt, de fényes csillag követte.

Szépművészeti Akadémia elvégzése után számtalan kiállításon vettem részt, oltárképeket festettem. Azután akadémiákon tanítottam harminc évig, az utolsó tíz évet Velencében. Hogy a többi kurzustól megkülönböztessem magam, az utolsó húsz évben Erazmus kapcsolatokkal kezdtem el foglalkozni. Budapest, Szeged, Pécs, Kolozsvár, Osló, Vilniusz a főbb városok, ahonnan a diákok jöttek. Sok muraleszt is festettünk, ez hozzá kapcsolódik az építészeti diplo-

Minthogy a szülök Italiában tanultak s így már otthon megtanultuk az olasz nyelvet.

Meghatározó egyéniség volt édesanyánk Nagy Kovács Mária, akinek Európa egyik legszebb szobra áll a tatai tónál a Keresztelő Szent János. Tőle minden alaptudást megkaptam.

A művészeti technikumban építészet és lakberendezés szakon végeztem majd a

mámhoz és főként Makovecz Imre építészetéhez, nyolc kiállítást szerveztem számára az akadémiákkal az építészeti kamarákkal egyetemekkel középkori várakban reneszánsz épületekben. Életem legnagyobb sikere azonban az itáliai 14 oltárfestményemen kívül Az Európai Parlamentben létrejött kiállításom, amelyet a nagyszerű Szájer József szervezett

Brüsszelben számomra és Antonio Tajani az EU Parlament akkori alelnöke (ma elnöke) nyitott meg. Majd átkerültek a műveim a Balassi Intézetbe. Ami Magyarországot illeti az NSK Tóth Norbert szervezésében egy kiállítást Budapesten a Forrás Galériában, majd a szegedi Dóm Látogató központban Kiss Rigó László Püspök úr támogatásával.

Amig ide eljutottunk a százhalombattai Matrica Múzeum kiállításáig hosszú út vezetett. Amelyre azért is büszke vagyok mert édesapánk Dr. Nagy Zoltán az esztergomi múzeumok, köztük a Keresztény Múzeum, állami felügyelő igazgatója is volt.

- Milyen terveid vannak?

- A tervem az, hogy még itthon is taníthassak mert az oktatás az nagyon fontos tényező kereszténység elveszni tűnő világában.

- Olaszországban éltek a férjeddel a család többi tagja, fiad, testvéreid Magyarországon vannak tervezitek-e, hogy hazatelepültök?

- Férjemmel közép Itáliában élünk a régi Pápai Állam területén, ami se nem észak se nem Dél Itália a katolikus Egyház általi meghatározó területein, ugyan a fiunk, mint jogász Pesten dolgozik én szeretnék véglegesen haza jönni, de a férjem az ügyvéd és az ügyvédi irodát nehéz feladni, mindenesetre főként itthon szeretnék lenni.

A kiállítás zárására május 27-én 17 órakor kerül sor, amelynek fő programja egy interaktív beszélgetés veled és a közönséggel. Szeretettel várunk mindenkit!

Tóth Ernő

14

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

Kitekintő

Hagyományok és népszokások Lóréven A battai szerb lányok nem csak a helyi családokba házasodtak, előfordult, hogy a Buda környéki falvakban találtak maguknak párt. Ugyanígy voltak – a többségében szerbek lakta - Lórévről, Pomázról Battára férjhez jövők is. A helyiek szerint Csupics Jevrem bácsi felesége, Miléva Szimity, Csupics Zsiga bácsi felesége – Leposzava néni – Leposzava Dimitrijevics és Marinov Jován felesége, Jelena Szimity (Jelena Szimity Marinov) is Lórévről származtak. Aki pedig Lórévre ment férjhez - Csupics Demeter lánya - Csupics Angélia volt. A férfiak által uralt családokban az új asszony költözött a férjéhez. Aki pedig más faluba költözött, annak helyi hagyományait ismerte meg, vette át.

2012-ben készült el - könyv alakban - az a szokás és hagyománygyűjtemény, amely válogatás volt a ráckevei Ady Endre Gimnázium diákjainak Lórévről írt dolgozataiból. A kötet írásait az iskola Honismereti Szakkörének tagjai gyűjtötték, jegyezték le. A kötetben megtalálhatók Jelena Szimity munkái is.

A jeles ünnep – húsvét – kapcsán ebből a kötetből közölném azt az írást, melyetJelena készített. Az „Ünnepi szokások Lóréven” átöleli az egész naptári évet. Öreg adatközlői valamennyien idős emberek: A71 éves Szimics Lyubomirné (szerbesen Leposzava Dragojlovity Szimity – Jelena nagymamája –, akinek édesanyja, Jelena dédnagyanyja - férjhezmenetele után Anasztázia Kozárovity Dragojlovity lett, battai szerb lány volt). A 67 esztendős Radasin Mirkó és 62 éves felesége (Linka Malus Radasin, Jelena anyai nagyszülei) lórévi lakosok.

A diákok rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kerestek fel, hogy megörökítsék a szerbség életformáját, népi építészetét, gazdag szokásait, hagyományait, ünnepeit, viseleteit, ételeit, gyermekjátékait. Kétszáz dolgozatuk a Néprajzi Múzeumban, a ceglédi Kossuth Lajos Múzeum adattárában ma is hozzáférhető. Az „Ismerd meg szokásaid” c. kötet az 1969-1978 közötti gyűjtések eredménye.

Lórévi húsvéti szokások: „Húsvétra, akárcsak karácsonyra, böjtölni kell és a húsvétot megelőző hét vasárnapon meg lehet gyónni. Húsvéti böjt előtt minden háziasszony jól

kisúrolja az edényeket, nehogy egy kis zsír is maradjon az edény falán, mert a böjt annyira szigorú, hogy a 7 hetet végig kell tartani, és nem szabad az egész 7 hét alatt sehol sem énekelni vagy táncolni.

Jelena Szimity Marinov

Minden hétnek megvan a maga neve. Az első hét a farsang után kezdődik, s a neve a „csiszta” – hét. Ezen a héten nem szabad gyertyát gyújtani, mert azt mondják, hogy az utcán megy a fej nélküli Tódor és ahol világosságot lát, oda bemegy. Ennek a mondásnak hittek, és egész héten át este sötétben voltak, nem mertek világosságot

gyújtani. A gyerekek sötétedés után már nem mertek kimenni az utcára, mert attól féltek, hogy az utcán találkoznak a fej nélküli Tódorral. A szombatot ezért nevezik Tódor szombatnak. Délelőtt a templomban misét adnak Tódornak. Valaki mindig elvállalja, hogy visz a misére „kolyivót”, a halott Tódor emlékére. A „kolyivót” úgy készítik el, hogy a búzát felrakják a tűzre egy nagy lábosban főni. Amikor a búza megpuhult, a héja pedig megrepedt, leszűrik róla a vizet, majd leöblítik és megdarálják. Ezután cukrot tesznek bele, tányérra rakják, a tetejét dióval beszórják, és mazsolával, kockacukorral, mandulával díszítik.

A második hét a „pacsiszta” hét. Ezen a héten mindent szabad csinálni. Nincs semmiféle munka megtiltva. A harmadik hét a „krsztopoklonyena” héten szintén mindent lehet csinálni. A negyedik hét a „szredoposzna” hét. Az ötödik hét a „crna” hét, s ezen a héten nem szabad mosni. A hatodik hét a „cvetna” vagy virágos hét.

Ezen a héten mindenki megtrágyázza a kertet, és a virágoskertben elülteti a virágokat. Szombaton délután a gyerekek új ruhába öltözködnek, és úgy mennek a templomba. Ezt a szombatot nevezik Lázár-szombatnak.

Azért nevezik ezt a szombatot így, mert egyszer élt egy nagyon beteg Lázár nevű ember, aki nemsokára meghalt. A két nővére nagyon megsiratta, és éppen a sírjánál voltak, amikor Jézus megkérdezte őket, hogy miért sírnak? A két nővér elmondta, hogy az öccsük már három napja a sírban fekszik. Jézus akkor azt mondta, hogy ássák ki a földet, amit Lázárra temettek. Ezután megfogta Lázár kezét, s azt mondta neki, hogy keljen fel. Lázár ekkor fölkelt, és mindent elmesélt, amit látott.

A templomból a gyerekek az erdőbe mennek, ahol minden gyerek kap egy fűzfaágat. Azért visznek fűzfaágat, mert amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, a gyerekek fűzfaágakkal köszöntötték. Az erdőből mennek a falu körül a templomba. Amíg

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS mennek, az „Opcseje voszkreszenije” kezdetű templomi éneket éneklik.

Mikor a mentet a falu körül megy, nagyon sokan kiállnak a kapuba, hogy megnézzék, melyik gyerek van a legszebben felöltözve.

A templomhoz érve háromszor megkerülik, majd csak utána mennek be, ahol a fűzfaágakat mindenki lerakja egy kis asztalkára. Ezután a pap ezeket a lerakott fűzfaágakat megszenteli.

A mise után mindenki hazamegy.

Másnap reggel a gyerekek reggeli misére mennek. A mise végeztével mindenki megcsókolja a szentképet és keresztet vet a pap előtt. Kap tőle egy fűzfaágat, amit hazavisz, otthon a tükör fölé rakják, s ott marad a jövő évig, amíg oda nem teszik a másikat.

Hazafelé a gyerekek tréfálkoznak, s ütik egymást az ágakkal, és mondják: „Naraszti, kovrba, ugojszekoszvinya.” „Nőj meg, minta fűzfa, hízzál meg, mint a sertés.”

A hetedik hét a „velika” vagy nagy hét.

Szerdán délelőtt mise van. A misére már nem harangoznak, hanem fával ütnek egy deszkát, s ezzel jelzik a mise kezdetét. Az ilyesfajta misére való hívás vasárnapig tart, s ez azért van, mert Jézus meghalt, s nagy a gyász.

Csütörtökön este ismét mise van. A mise 7 órakor kezdődik és 9 óráig tart. Ezen a misén a pap felolvassa a 12 evangéliumot, mégpedig nem egyszerre, hanem mind a tizenkettőt külön-külön. a felolvasások között csöngetnek.

Minden házból valakinek el kell mennie erre a misére, mert ezen a napon kell megvenni egy nagy gyertyát, amit a mise végéig kézben tartva égetnek, s utána hazavisznek.

Ezt a gyertyát akkor szokták használni, amikor nagy villámlás van, olyankor meggyújtják. Ha a felhő nagyon csúnya, fekete, még a templomban is szoktak harangozni, mert azt mondják, hogy a harangozás elkergeti a csúnya felhőt a falu fölül.

Nagypénteken korán reggel a gazdaasszony kimegy a Dunára, és onnan egy vödörben vizet hoz. Visszafelé meg csalánt is szed, s azt is hazahozza. Annyi szál csalánt szed, ahány tagja van a családnak.

Mikor a csalánt hazahozta, beleteszi lavórba, és ráteszi azt a vizet, amit a Dunáról hozott. Ebben kell mindenkinek megmosakodnia. Legelőször a család legidősebb tagja mosakszik meg a lavórban, majd így sorban, legutoljára a család legfiatalabb tagja.

15 Amikor mindenki megmosakodott, mindenki kivesz belőle egy szál csalánt, a ruhájára tűzi, s azt estig kell a ruhán hordani.

Ha a fiatal lányoknak a csalánja hamar elhervad, azt mondják, hogy a leány is úgy hervad a fiú után. Ugyanez vonatkozik a fiúkra is.

Délelőtt és délután is mise van. Ezen a napon nem szabad főzni, és semmiféle főtt ételt enni. Főtt ételek közül csak sült krumplit szabad enni. Az öregasszonyok ezen a napon egyáltalán semmit sem szoktak elfo-

zsivotdarova.”

Mikor a falut körbejárják, ismét visszamennek a templomhoz, s bemennek. Előzőleg azonban három kört mennek a templom körül. A mise öt óráig tart, azután mindenki hazamegy.

Az asszonyok hozzáfognak az ebéd főzéséhez. Húsvétra a disznó hátulsó sonkáját főzik meg. Ezzel együtt főzik a többi fogást is, ami hasonló a nagyünnepek fogásaihoz.

Reggel a gyerekek elmennek egy kis kosárkával a faluban lévő rokonokhoz, és ott

gyasztani, amíg az égen meg nem jelennek a csillagok.

Nagyszombat hajnalán fél 2-kor van Jézus temetése. Mindenki feketébe öltözve megy a templomba, a temetésre. A templomban van egy úgynevezett „Jézus sírja” (Úrkoporsó), amit erre az alkalomra a templom közepére raknak, és ezt virágokkal díszítik. Gyertya, mécses, ami csak van a templomban, mind meggyújtják. Egész mise alatt mindenkinek a kezében ég a gyertya, amit nagycsütörtökön vett.

Délután az asszonyok főzik a tojásokat.

Minden házban kb. 30-50 tojást főznek, attól függően, hogy milyen gazdag a család. Ha valakinek nincs ennyi tojása, akkor kevesebbet főz. Mikor a tojást megfőzték, piros papírt tesznek a vízbe, majd ha a víz piros lett, beleteszik a tojásokat, s azokat bepirosítják.

Vasárnap, vagyis húsvét első napján is fél-2-kor van egy mise. Ez a mise Jézus feltámadásának a miséje. Erre az időre minden házban petróleumlámpát gyújtanak, a templomban pedig már harangoznak a feltámadás örömére. Harangozás után mindenki megy a falu körül gyertyákkal. Miközben mennek a falu körül, a következő éneket éneklik: „Hrisztoszvoszkreszeizmertvi, szmertvijuszmertpoprav.

I szuscsivogroblye,

mindenhol kapnak egy-egy piros tojást.

Mikor a gyerek bemegy valahová, köszön, majd mondja, hogy jött a tojásért.

Ekkor a háziasszony odaadja a tojást, a gyerek elköszön, és megy a következő rokonhoz, ahol ugyanezt a szöveget mondja.

Ha ennek a rokonnak is van gyereke, akkor ő is kölcsönösen megy ennek a gyereknek a szüleihez, és ott ő kap tojást.

Mikor már minden rokonnál volt, akkor hazamegy, és otthon odaadja a tojásokat az édesanyjának. Az odateszi a többi tojás közé. A gyerekek mikor útközben találkoznak, egymásnak dicsekednek, hogy ki men�nyi tojást kapott, és az dicsekedik a legjobban, aki a legtöbb tojást kapta.

Reggelire mindenki főtt tojást eszik sonkával és teát iszik hozzá. Délelőtt 9 órakor kezdődik a mise, ami 12 óráig tart. Mise után mindenki hazamegy, és otthon megebédelnek.

Délután a kocsmában mulatság van. A fiatalok énekelnek, muzsikálnak, táncolnak.

Az idősebbek otthon maradnak és beszélgetnek, vagy átmennek a szomszédba.

Semmit sem szabad dolgozni, csak főzni, mosogatni, de például nem szabad mosni, takarítani, varrni. Ez így van minden ünnepen, még vasárnap is.

Délután 4 órakor mise van. Mikor a fiatalok hazajönnek a bálból, mindenki megvacsorázik, majd vacsora után a fiatalok ismét

16 a kocsmába mennek. A bál reggelig tart.

Reggel 5 órakor misét tartanak. Délelőtt 9-kor ismét mise van, amire minden családból valakinek el kell mennie, mert ezen a napon van a halotti sírok szentelése. A mise

11 óráig tart, és utána a templomból megy a menet a temetőbe. Minden asszony, akinek van közeli rokona, aki meghalt, visz magával egy pohárban bort, és olajat, amit a pap rövid ima elmondása után a halott sírjára önt, és utána keresztet vet. Az a halott, aki még nem olyan régen halt meg, vagyis egy éven belül, annak a sírját nem szentelik meg. Amelyik sírt először megszentelik, ott a pap hosszabb imát mond. Ahol pedig új sírkövet vettek, ott szintén hosszabb imát mond a pap. Ezért a szentelésért fizetni kell.

Az olaj használatához egy történet kapcsolódik. Régebben még nem olajat, hanem „zejtint” használtak, vagyis nem a napraforgó termésének az olaját, hanem egy „maszlina”, olajfa nevezetű fának az olaját.

A történet: „Szveti Sziszoje egyszer elment a leánytestvéréhez vendégségbe lovon, és a rossz idő miatt nagyon kellett sietnie. A testvére, Meletia az erdőben lakott.

Ott élt, és nem ment sehová, a házában ételt és italt készített egy egész évre, hogy ne kelljen kimennie, mert az ördög már négy gyerekét elvitte, és az ötödiket nagyon féltette. Mikor a fivére oda érkezett, erősen oda kiáltott: - Testvérem, nyisd ki az ajtót, mert nagyon csúnya az idő!

Erre ő ezt válaszolta: - Nem merem kinyitni az ajtót, mert az ördög már négy gyermekemet elvitte, s nem akarom, hogy ezt az ötödiket is elvigye.

Szveti Sziszoje erre ezt válaszolta: - Engedj be, én meglátom, akárhol is van, csak engedj be.

Ezekre a szavakra az ördög, aki a közelben ólálkodott, és várta, hogy az asszony az ajtót kinyissa, átváltozott porrá, és odatapadt Szveti Sziszojelovának a szőréhez.

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS Mikor Meletija kinyitotta az ajtót, beengedte a fivérét és a lovát, az ördög is bement.

Vacsora után lefeküdtek. Éjfél körül Melitia fölébredt, és látta, hogy a gyermeke nincs az ágyban. Ekkor nagy sírásba kezdett, és mondta a fivérének: - Látod fivér, mondtam, hogy eljön és elviszi.

Szveti Sziszoje felkelt és elindult az úton. Útközben találkozott egy fűzfával, és megkérdezte tőle, hogy nem látott-e az úton egy ördögöt, a szájában egy gyerekkel.

Erre a fűzfa azt hazudta, hogy nem látott ő senkit. Szveti Sziszoje azonban tudta, hogy a fűzfa hazudik, és ezt mondta neki: - Ej te fűzfa, légy átkozott, hogy amíg a világon vagy a fád virágozzon, de termést soha ne hozzon.

Megint ment tovább és találkozott egy maszlina fával. Tőle is megkérdezte, hogy nem látott-e az úton egy ördögöt, a szájában egy gyerekkel. A maszlina így válaszolt: - Láttam, elment a tenger fenekére.

Szveti Sziszoje erre így válaszolt a fának: - Áldott légy, amíg a világon vagy és termésed szolgáljon Isten oltára előtt.

Tovább ment Sziszoje, a tenger felé, ott az égre felé emelte a kezét, és ezt mondta az Istennek: - Isten segíts nekem, hogy a gonoszt elfogjam.

Ezután egy botra akasztott horgot, és

- Hogy adjam őket vissza, ha már megettem mindegyiket?

- Akkor is azt akarom, hogy visszaadd őket. Addig el nem engedlek.

- Ha megmutatod nekem azt a tejet, amiből kiskorodban az anyád szoptatott, akkor én is visszaadom neked a gyerekeket.

Erre Szveti Sziszoje kelet felé fordult. Az ég felé emelte a tekintetét és imádkozni kezdett. Mikor az ördög felé fordult, és a tenyerén megmutatta a tejet, az ördög elszégyellte magát, visszaadta a gyerekeket.

Ekkor Szveti Sziszoje még mindig nem engedte el az ördögöt, hanem tovább verte.

Az ördög erre megkérdezte: - Miért ütsz még mindig, hiszen visszaadtam már a gyerekeket?

- Elengedlek, ha megígéred, hogy nem csak engem, hanem más embereket sem fogsz bántani soha többé.

Az ördög pedig mindezt megígérte. Akkor Szveti Sziszoje lenyomta őt a tenger fenekére és ott azt mondta neki, hogy többet ne is mutatkozzon az emberek között.”

Ezért használnak többször is olajat és bort. Miután minden sírt megszentelnek, indulnak vissza a templomba, ahol a misét befejezik, és mindenki hazamegy.

Ebéd után a fiatalok ismét elmennek a kocsmába mulatni. Délután 4 órakor a templomban ismét mise van. Este vacsora után

bedobta a tengerbe. Nemsokára kihúzta a botot, és látta, hogy a horog végén ott az ördög. Mikor kihúzta, elkezdte ütni. Az ördög egyszer csak megszólalt és megkérdezte: - Miért ütsz ennyire? Mi rosszat tettem neked?

Szveti Sziszoje így válaszolt: - Te elvitted a testvérem öt gyerekét. Azt akarom, hogy add vissza őket élve.

szintén bált rendeznek a kocsmában, de ez a bál már rövidebb, mint az első napi.

A harmadik nap délelőtt a mise Ráckevén van. Régebben a kántor befogta a lovakat a kocsi elé, és ő hajtott be Ráckevére. A kocsin ült a pap is. A többiek, akik ezenkívül még el akartak menni a misére, szintén lovas kocsin mentek.”

Szegedinácz Anna

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

17

Érd és Batta története Jókai Mór nyomán II. Minden, a történelem iránt érdeklődő ember - úgy gondolom - szeretné megtudni, hogy hol van eltemetve a „Nagykirály” Atilla. Ez lenne a magyar régészet legszenzációsabb lelete. Az érdiek ezt a területet már nagyon régen szakrális résznek tartják, nem hiába már a 19. században elkezdték a feltárását.

Többször is írtunk már az itt dolgozó régészekről, Érdy Jánosról, Kereskényi Gyuláról, aki könyvet is írt az ásatásokról. Komoly tudósok annyira komolyan vették, hogy lehet itt valami a föld alatt, hogy még szerveztek régész kongresszust is, amelyről Jókai írt és amelynek a folytatását most olvashatják…. Őseink a Volga s Don-öntözte tájon el nem férve többé, elindulának új lakhelyet, új hazát alapítani maguknak: nagy nemzeti gyűlést tartának, azon hét vezért, nevezetesen: Keve, Béla Kadocsa testvéreket, Zöményt,-Etele Réva, és Buda testvéreket az Érd térségre Kadárt a Torda nemzetségből megválasztván vezérletök alatt a besenyőket, ruténeket, fekete és fehér hunokat meghódíták s a Tisza partján letelepedének. Onnan nyugat felé, Pannóniának vevék útjokat.

Pannóniát az időben longobard, alemann és olasz népek lakták, kiknek kormányzója, Macrinus hallván a közeledők hírét s velök megmérkőzni nem érezvén elég erősnek magát, a rómaiakhoz fordult segítségért.

Ezek a német nemzetségből származó Detriket, kit a rómaiak önkényt emeltek a germán törzskormányzójává, küldték segítségére. Olasz, német s más nemzetségekből vegyült ezen sereg elérkezett Százhalomig s ott Makrinus seregéhez csatlakozott Potentiána város határában (A boroszlói könyvektárban a százhalmi csatára vonatkozó krónika szavai szerint: der erste Hauptman var Bela Cehelenson aus dem Geschlechte Sotanum und Etel und Keve und Kadischa derselben Brüder und Etel und Keve und Buda zu bedelschessone aus dem geschlechte zeth.-Herre Dittrich sammelte eyn gross berr deutschen von mancherlei lande lente, und gwomen su sahalm an der stadt potentiana genannt, da doz itz unt Teten ist genanntzwey meylen von Offen.)

Míg Macrinus és Detrik tanácskozának, vajon a Dunán átkelni akaró hunokat az innenső részén várják-e be, vagy megelőzve

őket átkelve támadják-e meg: a hunok éjjeli órán Sicambria alatt a Duna azon részén, hol Kelenföldje (most Szt. Gellérthegye ) van átkelve megtámadták Potentiána város térségében az ellenség seregét s azt kegyetlenül megverték.

Elesett e küzdelemben 125 ezer hun és 40 ezer az ellenség részéről. A megvert sereg egy része Pannónia városában, más része Tavarnucvelgbe (Tárnokvölgybe ) huzódott vissza. A hunok a harcmezőre visszatérvén, fölkeresték Keve tetemét őt szittyamódra eltemetvén, sírja fölé kőszobrot állítottak s azt Keveházának nevezték: 126 halom alatt fekszenek ott az elesett hun vitézek. Az elvonult ellenséget a hunok üldözőbe vevén, Szt. Pöltennél utólérték s itt velök ismét csatát vívtak: a harc iszonyú volt és reggeltől estig tartott, Réva, Béla, és Kadocsa negyvenezer emberrel itt vesztette el életét, a római sereg pedig egészen megsemmisült.

A győzelmes hunok elesett vezéreket az ütközet után Keveházára vitték eltemetni.(Und erschlugen Ditrik und Materni Heer in allen zelten was sie volk funden.- Do gwonnen die hungern und legete yren heuptman uff.)

Régi krónikásaink nyomán ez, rövid körvonalakban vázolva a Pannonhalmi hun ütközet története, melyeket Arany János oly magas szárnyalású költészettel énekelt meg a „Keveházában”. Nagyfontosságú s kiváló érdekű úgy a nemzetközi, mint a magyar ős-régész és történészre nézve. Fel is ismeré ezt a szeptember hó elején Budapesten tartandó ős-régészeti és történelmi congressust rendező bizottság, midőn kirándulásai egyik célpontjául az imént leírt csatának színhelyét: Érd és Batta környékét szemelte ki. Ér-

dekesek e helyek annyival is inkább, mert a történelmi nyomok felderítése aránylag kevés fáradsággal jár, majdnem önkényt kínálkozik, mi tekintettel arra, hogy a történelmi ősrégészet gyakorta a legnagyobb akadályokkal kénytelen küzdeni, míg egynéhány oly adatra bukkan, melyek irományait kétségtelen igazságokká teszik.

Nagyfontosságú a különféle korszakok, nemzetek temetkezésének, sírba fektetésének ismerete: az elhunyt mellé a sírba tett tárgyak, nevezetesen a fegyverek s ékszerek, azok anyaga ( kő, bronz, vas,) készítésök módja és stylje, a régi épületek s építkezésök módja, az okmányok, sőt még a régi helységek fekvéseinek ismerete is.

A Duna jobb partján, Téténytől egy óra járásnyira, kies vidéken fekszik Érd, a hazai őstörténész előtt már nevénél fogva is becses, az ottani leletek folytán pedig a nemzetközi történész és régész előtt is különös érdekkel s vonzerővel bíró helység.

Nevét az őseinkkel bejött Érdy családtól vette, sőt Attila, a világ ostora, Kézay szerint az Érd nemzetségből való s a község is e család tulajdona volt. (Attila de familia Erd.) Hun őseink a Dunán átkelvén e helyet diadalmas csatával örökíték meg. „Árpád pedig, névtelen jegyzőnk szerint Köndnek, Csörsz atyjának ada földet Attila városától Száhalomig és Diódig.” Így Érd is Könd birtokába került.

Téténytől le a Dunán jobbra, messze láthatáron domb által szegélyezett síkság, balra pedig Csepel szigete terül el. De már egy negyed óra múlva gyönyörű fűzek, tölgyek s nyárfák borította kies kis sziget tárul elénk. A szigetecske árnyas partján, a domb mentében tartunk a balra fekvő mezőváros felé, melyre már ez útról is szép áttekintést nyerünk. Középütt csinos, gót ízlésben épült temploma, balra eső domboldalon szép ízlésben, de célszerűen épített kastély tekint büszkén alá. Jobbra szerényen félre áll a múltnak most már elfeledett emléke, megfosztva melléképületeitől viharbarnulva, mint hajdani építői, egy csonka török torony.

(Folytatás a következő számban)

18

SZÁZHALOM • 2019. ÁPRILIS

Az ortodox kereszténység

Kezdet és az első hét egyetemes zsinatok kora – I. rész folyt.

A zsinat kiemelkedő theológusai: Nagy Szent Athanásziosz (Alexandria érseke), Szent Gergely, Nagy Szent Vazul és testvére Nysszai Szent Gergely.

Tőlük ered a Szent Háromság klasszikus megfogalmazása, mely finom egyensúlyt tart fenn Isten egysége és háromsága között. Ő három személy egy lényegben.

Róma és Alexandria féltette kivételes helyzetét az Egyetemes Egyházban, ezért Róma nem ismerte el Konstantinápoly második helyét a főpapok tiszteletbeli sorrendjében, egészen 1215. évi lateráni zsinatig, amikor a város a keresztesek kezén volt. A trónon latin patriarcha ült.

A 3. kánon sértette Alexandria előjogait, mivel addig az volt az első püspöki székhely keleten. Ennek az antagonizmusnak volt az oka, hogy az Egyetemes Egyház egyik legnagyobb alakja – Aranyszájú Szent János, Konstantinápoly érseke – száműzetésben fejezte be életét 407-ben.Másik ok, keményen harcolt a társadalmi igazságtalanságok ellen és szembekerült a császári udvarral.

A III. egyetemes zsinat 431-ben Efezus­ban ült össze. Szent Kyrillosz, Alexandria érseke elítélte Nesztóriosz konstantinápolyi érsek eretnek tanításait. A vita Krisztus személyéről szólt. Mindketten másképpen magyarázták Krisztus isteni természetét. Egyetértettek teljes isteni természetével, de másképpen gondolkodtak emberi természetéről. Nesztóriosz (nesztoriánizmus tana) a kettő jelenlétét hangsúlyozta – isteni és emberi –, Kyrillosz pedig a kettő egységét hangsúlyozta.

Nesztóriosz megtagadta továbbá a Szűzanyától az Istenszülő, Theotokos nevet, Máriát legfeljebb Krisztusszülőnek, Christotokosnak volt hajlandó nevezni. Nézete szerint emberi lény nem szülhette az Istent. Kyrillosz szerint pedig „a megtestesülő Isteni Igét szülte”. Nézete szerint, ha kettéválasztjuk Krisztus két természetét – istenit, emberit – leromboljuk a hidat Isten és ember között.

A másik eretnek irányzat a monofitizmus volt, amely csak Krisztusnak egyik – isteni természetét – fogadta el, amely jórészt félreértésekből keletkezett. Abban a korban még nem tisztázódott theológiailag a különbség a személy – prosopon – és természet – fysis – között.

A 449. efezusi zsinaton a monofiziták győzelmet arattak, melyben döntő szerepe volt

a fizikai erőszaknak Dioszkurosz alexandriai érsek vezetésével az orthodoxok fölött. Két év múlva, 451-ben Markianosz az új császár Chalkédónba hívta össze a IV. egyetemes zsinatot, amely elítélte a monofizitizmust. Megállapította, hogy Krisztus egyetlen személy, akiben két természet kapcsolódik össze.

Szent Leó római pápa dogmatikai tanítását fogadták el. Krisztus egy és ugyanazon Fiú, tökéletes az Istenségben és tökéletes az emberségben. Igaz Isten és igaz Ember. Akit két természetben összevegyítetlenül, változatlanul, szétválaszthatatlanul és oszthatatlanul ismerünk. A két természet közti különbséget nem homályosítja el ezek egysége. Mindkettő egy Személyben fonódik össze.

A IV. egyetemes zsinat megerősítette Konstantinápoly második helyét a püspökök tiszteletbeli sorrendjében, Róma után. Továbbá kiterjesztette joghatóságát Pontuszra, Kis-Ázsiára, Thrákiára, és a birodalmi határok mentén élő barbár népekre is.

Míg nyugaton csak Róma helyi egyháza mutathatta ki hitelt érdemlően apostoli eredetét, keleten úgyszólván valamennyi jelentősebb város egyházai elmondhatták magukról ugyanazt. Róma a maga kánoni elsőségét kizárólag a császárvárosi jellegének köszönhette.

A zsinat Jeruzsálemet kivonta a keszáriai metropolita joghatósága alól, a nagy püspökségek között az ötödik helyre sorolta. Így alakult ki a pentarchiának nevezett rendszer, mely a többi fölé emelte Rómát, Konstantinápolyt, Alexandriát, Antióchiát és Jeruzsálemet. Ebben a rendszerben Róma félúton egyesítette a neki alárendelt monarchikusan felépített nyugati egyházat, az egymásnak nagyjából mellérendelt keleti egyházakkal.

Elvi, szentségi szempontból minden püspök egyenlő, bármilyen eredetű és bármekkora legyen is az egyház, amelyet kormányoz. Ezt az egyenlőségeta püspökök közti egyházszervezeti, egyházigazgatási funkciókülönbségek nem szüntethetik meg. Minden egyes püspöknek joga és kötelessége részt venni, szólni és szavazni a megfelelő zsinati fórumon.

Az V. (553) és VI. (680-681) egyetemes zsinatot Konstantinápolyban tartották meg.

A VI. zsinatot megelőzte az az ötven év, amikor Bizáncnak váratlanul szembe kellett néznie az iszlám viharával. A mohamedán

terjeszkedés legszembetűnőbb sajátsága a gyorsasága és agresszivitása volt. Mohamed halálakor (632) alig terjedt a Hedzsaszon túlra. Tizenöt év múlva arab követői elfoglalták Szíriát, Egyiptomot. Ötven év múlva már Konstantinápolyt ostromolták. Miután nem sikerült elfoglalni végigsöpörtek Észak-Afrikán, elfoglalták Spanyolországot. 100 évvel Mohamed halála után (732-ben) Nyugat-Európa a Poitiersi csatában a fennmaradásáért harcolt. A kereszténység keleten és nyugaton csak nagy veszteségek árán vészelte át az arab hódításokat. Bizánc elvesztette dél-keleti tartományait és nem tudott megszabadulni az egymást követő mohamedán támadásoktól. Nyolcszáz évig még kitartott.

Végül el kellett esnie egy keresztény Nyugat részéről reá mért csapástól. * A VIII. és IX. században a Krisztus Személyével kapcsolatos dogmatikai viták új formát öltöttek. A harc Krisztus, Szűz Mária, a szentek képei, az ikonok körül élesedett ki. Az „ikonrombolók” bizalmatlanok voltak minden olyan alkotással szemben, amely Istent vagy szenteket ábrázolt, szimbolizált.

Követelték az ilyen képek elpusztítását. Az istentisztelők viszont védték ezeket. A több mint egy évszázadig folyó harc felvetette és felszínre hozta Krisztus emberi természetének, az anyagi világhoz való keresztény kapcsolatnak, valamint az üdvözülés igazi jelentőségének kérdését.

Az ikonrombolókat kívülről zsidó és mohamedán nézetek befolyásolták. Három évvel az első bizánci ikonrombolás előtt Jezid mohamedán kalifa elrendelte az országban található valamennyi ikon eltávolítását.

Folytatás a következő számban.

SZÁZHALOM

Óvárosi Közösségi, Közéleti Folyóirat Meg­je­le­nik havonta Fe­le­lős ki­adó: a Hírhalom Egyesület elnöke Szerkeszti a szerkesztőbizottság.

Postacím: 2440 Száz­ha­lom­bat­ta, Avar köz 2.

E-mail: faluvedoegylet@gmail.com Te­le­fon: 06-23/356-343 ISSN szám: 2559-9860 Nyomdai munkák: Hírhalom Egyesület, Százhalombatta

GALÉRIA