Bihari P., Gács I.: Az energiahordozó-forrásszerkezet alakításának lehetőségei 2. Az energiahordozók sok esetben nem helyettesíthetők egy másik energiahordozóval, ezért nincs értelme „általánosságban vett” ellátásbiztonságról beszélni, csak az egyes energiahordozók szolgáltatásának biztonsági szintjéről. 3. Az energiahordozókkal történő ellátás technológiai láncának egyes technikai alrendszerei igen eltérőek a megbízhatóság és az ellátási láncban elfoglalt helyük szempontjából. Ebből következően a teljes ellátási technológiai láncra értelmezett ellátásbiztonság az egyes sorba, illetve párhuzamosan kapcsolt elemek megbízhatóságából a valószínűségi elemzések módszereivel vezethető le. 4. Az eredő ellátásbiztonság alapvetően két dologtól függ: – az energiaellátási lánc egyes technológiai alrendszereinek zavarmentes működésétől (1), – magának az energiahordozónak a rendelkezésre állásától (2). 5. Értelemszerűen a két alapfeltétel egyidejű teljesülésekor valósul meg a zavarmentes energiahordozó-ellátás. 6. Az ellátási zavarok kiküszöbölésének, pontosabban fogalmazva bekövetkezési valószínűségük csökkentésének érdekében alapvetően eltérő jellegű intézkedésekre van szükség az első és a második esetben. 7. Az energiahordozók mindenkori rendelkezésre állásának biztonsága a beszerzési források diverzifikációjával növelhető. Lényegi jellemzője ennek a területnek, hogy az ellátásbiztonság „mértéke” nehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthető. 8. A technológiai alrendszerek működése zavarmentességének javítása esetében is a diverzifikáció (több egymástól független ellátási lánc kiépítése), illetve a műszaki megbízhatósági mutatók javítása eredményeképpen növelhető az ellátásbiztonság. Szemben az előzőekkel, ezen a területen mennyiségileg jellemezhető az ellátásbiztonság. 9. Az energiaellátás biztonsága mindig és mindenkor attól függ, milyen erőforrásokat fordít az adott társadalom a biztonság megteremtésére. Kiépíthetők igen magas fokú ellátásbiztonságot nyújtó ellátási technológiák, láncok, azonban ezek óriási anyagi ráfordításokat követelnek. 10. A társadalomnak és a mindenkori politikai vezetésnek kell eldöntenie azt, hogy milyen szinten valósítja meg az ellátásbiztonságot, megéri-e az ellátásbiztonság növelése azt az anyagi ráfordítást, amit egy magasabb szint biztosítása megkövetel. Ez egyfajta optimalizálás kérdése. Az alacsonyabb szintű ellátásbiztonság okozta gazdasági és valamilyen módon számszerűsített nem gazdasági károkat kell szembeállítani a biztonságnövelés költségeivel. 11. A fogyasztók nem azonos mértékben „érzékenyek” az ellátásbiztonságra. Az energiaellátásra folyamatosságára különösen érzékeny felhasználók esetében biztosítani kell több ellátási lánc kiépítettségét. 12. Igen nagy különbségek vannak az ellátásbiztonság „szintje” között az egyes energiahordozók vonatkozásában, például a villamos energia és a földgáz esetében. A villamos energia esetében nagymértékben diverzifikált forrásokról, többszörösen hurkolt ellátó-hálózatról van szó. A földgáz esetében ennek az ellenkezője igaz, mind a nagy távolságú szállítóvezetékek, mind a primerenergia-hordozó források esetében. 13. Vannak olyan felhasználói területek (például kórházak, vagy olyan fogyasztók, amelyek élet- és vagyonvédelmi szempontból különösen veszélyes technológiával rendelkeznek stb.), amely fogyasztók esetében az átlagosnál magasabb szinten kell biztosítani a mindenkori energiaellátást Ezen fogyasztók esetében mind az
ENERGIAGAZDÁLKODÁS
52. évf. 2011. különszám
energiaforrást, mind a technológiai ellátórendszert illetően egymástól független rendszereket építenek ki. 14. Nem szorul bizonyításra az a kijelentés sem, hogy jelentős különbségek vannak az egyes energiahordozók esetében azok más energiahordozókkal való kiválthatósága vonatkozásában is. 15. Az egyes energiahordozók ellátásbiztonságában abból fakadóan is jelentős eltérések mutatkoznak, hogy milyen mértékben készletezhetők az energiahordozók a felhasználás helyén. A készletezés mind a források, mind a szállító rendszerek bizonytalanságai ellen egy bizonyos idejű védelmet nyújt. A készletezhetőség erősen függ a tároló létesítésének és üzemeltetésének költségeitől, továbbá magának az energiahordozónak az árától.
Importfüggőség Az importfüggőség fogalma szintén olyan kérdéskör, amely pontosításra szorul. Igen különböző a kérdéskör fontosságának megítélésben, s nem kellően tisztázott magának a fogalomnak a tartalma ebben sem. 1. A fogalom mibenlétének tisztázásakor az általánosan elterjedt értelmezésből, a „szó szerinti értelmezésből” kell kiindulni. Importfüggőség alatt azt értik egy adott energiahordozó vonatkozásában, hogy egy adott ország (régió) esetében, hogy az összes felhasználáson belül milyen arányt képvisel az az energiahordozó mennyiség, amely a határokon kívülről származik. 2. Az importfüggőség jelentőségének megítélésében már igen nagyok a véleménykülönbségek. Egyes vélemények szerint egy olyan méretű és olyan mértékben nyitott gazdasággal rendelkező ország esetében, mint Magyarország nincs különösebb jelentősége e kérdésnek, hiszen az ország integrálódott egy nagy gazdasági közösségbe, s a liberalizált gazdasági viszonyok között e szempont elvesztette a jelentőségét. Mások ellenkező véleményen vannak. 3. A kérdéskör energiapolitikai szempontból való megítélésekor véleményünk szerint abból kell kiindulni, hogy az importfüggőség jelentősége változott az idők folyamán. A változás négy alapvető területen következett be. Egyrészt megváltozott a gazdasági rendszer (1), másrészt az ország integrálódott egy igen nagy gazdasági közösséghez (2), megszűnt az igen erős gazdasági, politikai, katonai, ideológiai szembenállás, amely a korábbi időszakra jellemző volt (3), végül az ország gazdaságosan kiaknázható természeti erőforrásai (energiahordozó forrásai) drasztikusan csökkentek az elmúlt időszakban (4). Mindezen alapvető változások más megvilágításba helyezték az egész kérdéskör megítélését. 4. Véleményünk szerint a jelenlegi, nemzetközi együttműködésbe integrálódott, liberalizált piaci viszonyok között működő nyitott gazdaság estében nem annak van igazán jelentősége, hogy az adott energiahordozó külföldről vagy nem külföldről származik (hiszen a „külföld” fogalma az unió integrációs céljaiból következően egyre inkább elmosódottabbá válik, gazdasági értelemben legalábbis), hanem annak, hogy az adott energiahordozó beszerezhető-e egymástól független forrásokból, azaz az energiahordozó források diverzifikáltak-e ebben a vonatkozásban vagy sem. Mivel az energiahordozók egyre nagyobb arányban külföldről biztosíthatók, a fogalom tartalma de facto változáson ment keresztül, s ma inkább a külföldi források diverzifikáltsága az a tartalom, ami igazán jelentőséggel bír. 5. Az importfüggőség akkor válik igen fontos kérdéssé, amikor az importált energiahordozó olyan országból vagy régióból származik, amely esetében a műszaki bizonytalanság mellett megjelenik a politikai vagy gazdasági instabilitás veszélyéből adódó többlet bi-
21