Issuu on Google+

Oktató: Marton Eszter

Az iskoláskor pedagógiája LSZV-2014 Óvoda-iskola átmenet

Hallgató: Szabóné Récsi Erika BA logopédia Szakirányú továbbképzés 1. félév EJ2SI5 erika.recsi@freemail.hu

Budapest 2013. január


„Nem vagyok semmilyen vallásnak a híve, van egyfajta hitvilágom, amelyet magamnak kreáltam ebből a sokféle hatásból, de alapvetően szkeptikus ember vagyok. Hozzáteszem, a szónak a jó értelmében, vagyis nem úgy, hogy semmiben sem hiszek, hanem úgy, hogy mindent lehetségesnek tartok. Szóval, megmaradtam szellemi kóbor kutyának." Popper Péter


1. Bevezetés az iskoláskor pedagógiájába Ötlettár Kérem, írja össze azokat a problémafelvetéseket, kérdéseket, melyek foglalkoztatják az iskoláskorral kapcsolatban (minimum 5 - maximum 15 kérdésfelvetés)! 1. Iskola és az agresszió kezelése; 2. Óvoda-iskola átmenet probléma köre; 3. Egész napos iskola ?? 4. A valódi integráció megvalósulása a hazai közoktatásban; 5. A gyógypedagógus szerepe a többségi intézményekben; 6. Mennyi időt töltenek mozgással a gyerekek az iskolában ?? 7. Milyen hatással van a gyermekekre az első három hónap az iskolában ??? Hogyan valósul meg a „beszoktatás”, szocializáció az első osztályban ? 8. A túlterheltség következményei iskoláskorban,

Az elkészített munkáját töltse VEZETEKNEV_2_otlettar.doc)

fel

az

eLearning

felületre!

(Fájl

neve:


Bibliográfia: Óvoda-iskola átmenet 1., Kende Anna: Az óvoda-iskola átmenet kérdései a túlkorosság társadalmi következményének tükrében; http://www.mtatk.hu/kiadvany/fiatal/14_kende_anna.pdf ; 2013.01.18. 2., Nagy József: Iskolaelőkészítés és beiskolázás. Akadémia Kiadó,˛Budapest, 1974. 33.o. 3., Óvoda-iskola átmenet- www.csibeszkemagazin.hu/index.php.news?_view=120; 2013.01.18. 4., Berényi Eszter–Berkovits Balázs–Erőss Gábor: Iskolaválasztás az óvodában: a korai szelekció gyakorlata. Educatio, 2005. 14. 4. 805–824. 5., Cs. Czachesz Erzsébet–Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor–Lannert Judit (szerk.): Jelentés a közoktatásról. OKI, Budapest, 2003. 6., Család változóban 2001. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest., 2002. 7., Császár Ildikó: Útmutató a Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatához. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1989. 8.,Lannert Judit–Marton György: Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás. In: Halász Gábor–Lannert Judit (szerk.): Jelentés a közoktatásról. OKI, Budapest, 2003. www.oki.hu. 2013.01.18. 9., Mihály Ildikó: Életkor és iskolakezdés – a viták tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 5. www.oki.hu. 2013. 01.18. 10., Szabó Mária: Az iskolai kezdőszakasz helyzetének feltárása. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 3. sz. 11.,Vágó Irén: Felfelé terjeszkedő óvodáztatás – stagnáló hozzáférés. Educatio, 2005. 14. 4. 742–760.


Tanulási stratégiák, tanulást segítő technikák Szakirodalmi feldolgozás Név (EHA kód): Szabóné Récsi Erika SZRLAEO.ELTE; Neptun kód : EJ2SI5 A feldolgozott szakirodalom ( pontos bibliográfiai adatokkal): Kende Anna: Az óvoda-iskola átmenet kérdései a túlkorosság társadalmi következményének tükrében; http://www.mtatk.hu/kiadvany/fiatal/14_kende_anna.pdf ; 2013.01.18. Választott technikám: Írás saját magunk számára (Bárdossy, 2002, 350 ) Ismertetés: A szerző az óvoda-iskola átmenet kérdését a társadalmi esélyegyenlőség problémáján keresztül közelíti meg. Egy empirikus kutatás eredményein keresztül mutatja be az iskolai esélyegyenlőséget az óvoda-iskola átmenet egy sajátos jelenségén, a késői iskolakezdés kapcsán. Eltolódó beiskolázás: A nyugat-európai országokhoz képest kitolódott , 2000-ben 7 éves és idősebb kor irányába. ( 31 % ) 3 %.a pedig 8 éves. Rugalmas iskolakezdés: ez egy lehetőség- a tanulmány szerint- amely orvosolni kívánja azt, hogy a gyermekek különböző időpontban válnak iskolaéretté. Tulajdonképpen ez egy válasz a merev, a gyerekek életkori és egyéni sajátosságához alkalmazkodni képtelen iskolarendszerre. Azonban így is a rugalmas beiskolázás mögött az iskola szempontjai érvényesülnek. Ez a felvetés számomra igen meglepő volt, s ez a fajta megközelítés számomra újdonság volt. Az iskola elvárásait kiszolgáló iskolaérettség a gyermeket csak egyéni szempontok szerint vizsgálja és nem számol a társadalmi következményekkel. Érdekes felvetése a tanulmánynak, mely szerint az óvoda még ma is inkább munkaerő-piaci mint esélynövelő célokat szolgál. Ezt a felvetést cáfolja meg az új köznevelési törvény, ami bevezette a kötelező óvodáztatást 2013. szeptemberétől. A szabad iskolaválasztás miatt az intézmények differenciálódtak s így egyfajta hierarchia jött létre közöttük. ( elit iskolák, integráló iskolák )


A felfelé terjeszkedő óvodáztatást eredményezte, s ez által így egyre lényegesebb helyet kap az óvoda, az oktatási rendszerben. Érdekesség számomra, hogy a szülő és az óvodapedagógus azt várja , hogy a gyermek az életkor előre haladtával, a gyermekek képességei is a gyenge értelmi szintje ellenére is jól fog teljesíteni az iskolában, ha még 1 évet az óvodában marad. A tanítók a következőképpen fogalmazták meg az iskolára való érettséget: - Az óvodák kerülik az iskolára való felkészítést a programjaikban; - feladattudat, monotónia tűrés; - részképesség-zavarok iskola előtti megkezdése; - lemaradt képességeket és hiányosságokat pótolják; - azokban az iskolákban , ahol sok a hátrányos helyzetű gyerek ott hátrányként élik meg, ha túlkoros egy gyerek, mivel kedvezőtlenül hatnak a fiatalabb gyermekekre; - míg az elit iskolákban ez előnyt jelent a túlkorosság, mivel a tanító látványosabb eredményt ér el ezekkel a gyermekekkel; Összegzés: Az elit iskolák elégedettek a rugalmas iskola kezdéssel; Átlagos iskolákban szintén; Míg a hátrányos helyzetű tanulóknál a túlkorosság nem oldotta meg a lemaradást; A késői iskolakezdés általában feszültséget okoz, s nem oldja meg a problémákat, s az oktatási szakadék létrejöttét erősíti fel.


Tanulási stratégiák, tanulást segítő technikák. Tanulási technikáim Technika megnevezése Szöveg hangos olvasása Néma olvasás Olvasott szöveg elmondása Az elolvasott vagy elmondott anyag néma ismétlése támpont nélkül Elmondás más személynek Magnófelvétel készítése az elolvasott szövegről és visszahallgatása A fenti technika ismétlése Beszélgetés Áttekintés Ismeretlen szavak, fogalmak meghatározása könyvben való visszalapozással Ismeretlen szavak, fogalmak meghatározása könyvben való szótár, lexikon segítségével Aláhúzás Parafrazeálás Kulcsfogalmak kiírása Jegyzetelés Tanári ábra, vázlat felhasználása Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése, ábrázolása Összefoglalás Kérdések feltevése Kérdések megválaszolása Ábra, vázlat készítése Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése Anyag elmondása jegyzet alapján „SQ4R” Murder program

Rendszeresen használom x

Hallottam már róla

Szívesen kipróbálnám

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Forrás: Szitó Imre (2003): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó p. 16-18.

Az elkészített munkáját töltse fel VEZETEKNEV_tanulasi_technikak.doc)

az

eLearning

felületre!

(Fájl

neve:


Tanulási stílus kérdőív Név :.Szabóné Récsi Erika .......Neptun kód: EJ2SI5..................... Osztály :..Ba Logopédia szakirányú továbbképzés 1.félév................ Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád és azt a számot írd be a kipontozott helyre ! Itt nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Csak a saját véleményed fontos. 1 = Egyáltalán nem jellemző rám. 2 = Nem jellemző rám. 3 = Nem tudom eldönteni, igen is, nem is. 4 = Jellemző rám. 5 = Nagyon jellemző rám. A 3-as választ csak ritkán használd! 1. Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem.

5 4 3 2 1

2. Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök.

5 4 3 2 1

3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, mint egyedül.

5 4 3 2 1

4. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn , amikor magyaráz.

5 4 3 2 1

5. Ha ábrát készítek jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom.

5 4 3 2 1

6. Jól tudok úgy tanulni, ha csak némán olvasva átveszem a leckét.

5 4 3 2 1

7. Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy mozgást igénylő játékkal.

5 4 3 2 1

8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem , felmondom magamnak a leckét.

5 4 3 2 1

9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom,

5 4 3 2 1


akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom. 10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amiken törnöm kell a fejemet.

5 4 3 2 1

11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem.

5 4 3 2 1

12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzel fogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak.

5 4 3 2 1


13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni.

5 4 3 2 1

14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kellene megtanulni az anyagot.

5 4 3 2 1

15. A szabályokat szóról szóra bevágom .

5 4 3 2 1

16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék.

5 4 3 2 1

17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.

5 4 3 2 1

18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam.

5 4 3 2 1

19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.

5 4 3 2 1

20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor könnyebben megtanulom.

5 4 3 2 1

21. Teljes csendben tudok csak tanulni.

5 4 3 2 1

22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit kell csinálnom , mintha szóban elmondják, mit kell tennem.

5 4 3 2 1

23. Ha valaki elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom.

5 4 3 2 1

24. Egyedül szeretek tanulni.

5 4 3 2 1

25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem.

5 4 3 2 1

26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió, TV vagy a magnó.

5 4 3 2 1

27. Akkor vagyok biztos egy felelésnél, ha szóról szóra megtanulom a leckét.

5 4 3 2 1

28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani,

5 4 3 2 1


hogyan jutottam el a megoldáshoz. 29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni , minthogy elmagyarázzam.

5 4 3 2 1

30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek.

5 4 3 2 1

31. Amikor egy számtanpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem.

5 4 3 2 1

32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni.

5 4 3 2 1

33. Több olyan dolgot tudok csinálni , amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni /kézügyességet igénylő feladatok/.

5 4 3 2 1

34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat.

5 4 3 2 1

A kérdőívet összeállította és vizsgálatokat végzett vele A tanulási stratégiák c. tanulmány szerzője. (Szitó Imre) Tanulási stílus kérdőív értékelése

Auditív: 2 ,6n ,8,14,23,32n (6) Vizuális: 4 ,5 ,19,22,29 (5)


Mozgásos: 7n ,9 ,12,16,33,34 (6) Társas: 3 ,18 ,20,24n (4) Csend: 11n ,21 ,25,26n (4) Impulzív: 1n ,13 ,17,28,31n (5) Mechanikus: 10 ,15 ,27,30 (4) Az n betűvel jelzett tételekhez tartozó értéket kivonjuk 6-ból. A tételekhez tartozó értékeket összeadjuk és átlagoljuk vagyis elosztjuk a tételek számával. A kapott értékek összehasonlíthatók és a fenti koordinátarendszerben ábrázolhatók. A kapott értékek: Auditív : 4;1;4;4;4;4; Vizuális:4;4;4;4;4, Mozgásos: 4;4,4;4;2;2; Társas:2;2;4,2; Csend: 4;4;4;2 Impulzív: 2;2;2;2;4; Mechanikus: 2;2;2;2;

= = = = = = =

3,5 4 4 2;5 3;5 2;4 2

A kapott értékek alapján a tanulási stílusom: a vizuális és mozgásos tanulási stílus dominál !


Tanulási stratégiák, tanulást segítő technikák. Tanulási technikáim ÖNREFLEXIÓ Név: Szabóné Récsi Erika

Nagyon örülök, hogy felvettem ezt a tantárgyat, mivel az alapdiplomám óvodapedadógus , ill. gyógypedagógus, s így hiányát éreztem meglévő ismereteimből az iskolai tanítási módszereket. Nagyon örültem az interaktív órának, bár továbbképzéseim során hasonló módszerekkel már volt alkalmam megismerkedni, illetve tudásomat gyarapítani. Nagyon hasznos volt abból a szempontból is , hogy rádöbbenjek, hogy felnőttként, több diploma megszerzése után is van mit változtatni a tanulást segítő technikáimon, illetve a meglévőket újragondolni és bővíteni a repertoáromat. Ez nem csak az általam tanított gyermekekre, hanem a saját tanulási technikákra is vonatkozik, amelynek hasznát tudom venni a tanulmányaim során. Általános iskolai éveim alatt , ( ami 30 évvel ezelőtt volt) az édesanyám és a tanítóm , tanáraim tanítottak meg, hogy milyen módszerrel tanuljak. Általános iskolai tanulási technikáim: - szöveg hangos felolvasása; - elmondása más személyeknek; ( felmondás) - olvasott szöveg elmondása; - kérdések megválaszolása; - összefoglalás; tanári ábra, vázlat felhasználása; - néma olvasás; - beszélgetés; - áttekintés; Gimnáziumi évek alatt az alábbiakkal bővült: - néma olvasás; kulcsfogalmak kiírása; - aláhúzás; ismeretlen szavak, fogalmak meghatározása lexikonnal; - jegyzetelés; beszélgetés, áttekintés; - kérdések feltevése; Főiskola évek alatt a következőkkel bővült: - magnó felvétel készítése, visszahallgatása; - anyag elmondása jegyzet alapján; - ábra, vázlat készítése; E tantárgy alkalmával ismertem meg részletesen a gondolattérkép módszerét, melyet nagyon hasznosnak tartok, ezt a módszert eddig nem ismertem, s nagyon jónak tartok !!!



....