ZSÁMBÉKI METSZETEK
VÁLOGATÁS A 2022. ÉV ŐSZI FÉLÉVÉBEN A
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR
ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK
TANSZÉKI TERVEZÉS 3. TÁRGYA, AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG SPECIALIZÁCIÓ KERETÉBEN FOLYÓ
MŰEMLÉKI KUTATÁSMÓDSZERTAN ÉS
ÉPÜLETKUTATÁSTÁRGY,VALAMINTSPECIALIZÁCIÓS TERVEZÉS TÁRGY ÉS A MŰEMLÉKVÉDELMI
SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS KERETÉBEN SZERVEZETT
MŰEMLÉKEK GONDOZÁSA, FENNTARTÁSA,
KEZELÉSE - ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MENEDZSMENT
TÁRGYAKSORÁNKÉSZÜLTHALLGATÓIMUNKÁKBÓL
Dr.GuzsikTamás (1947
Oktatók: B. Kóródy Anna, Daragó László, Halmos Balázs, Kovács Máté Gergő, Marótzy Katalin, Szabadics Anita, Vukoszávlyev Zorán, ZsemberyÁkos
Épített Örökség Specializáció hallgatói: Balázs,DaragóLászlóFerenc,DézsyCsilla,Füller Anna, Hajas Ábel, Hunyady Márton, Kálmán Mónika, Kardos Andrea, Pápai Virgínia Ágnes, Sas Bálint, Takács Martin, Vági Nóra, Veress Barnabás
Tanszéki Tervezés 3. tárgy hallgatói: Richárd, Ferenc András Máté, Koczkás János, MohayKlára,PénzesKlaudia,SzücsPatrícia
Műemlékvédelmi szakmérnök hallgatók:
Aszalós Péter Miklós, Baldauf Anna, Balogh Bence, Botz Alexandra, Bögös András, Dékány
István, Dénes Sándor, Dobó Anita, Fáy Piros, Gácsi József Ákos, Geiger Diana, Gera Andrea
Katalin, Gerő Péter, Györke Réka, Hegedűsné
Kovács Enikő, Karácsony Rita, Kovács
Laura, Kövesi Attila, Kucs Mária, Lágler Júlia
Regina, Lendvai Péter, Máté Ágnes, Molnárné
Kőfalvi Ágnes, Móricz János, Nagy Eszter, Németh Gergely, Nyakas Klára, Ohmacht Petra
Dóra, Orosz Tibor, Simon Anita, Simon Zsófia, Sónicz Péter, Süle Zoltán, Szakállas Gábor, Székely Márton Pál, Tóthné Ács Ildikó, Uzsoki
Virág Olimpia, Vecsernyés Sándor, Zelei Tímea Ágnes
Ezúton köszönjük Holnapy Dénes Márton
O.Praem., Marthi Zsuzsa és Nagy Gergely szakmaisegítségét.
AzoktatásiprogramésakiállításaKülgazdasági
és Külügyminisztérium és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány támogatásával, Zsámbék Város Önkormányzatával együttműködvevalósultmeg.
Budapest–Zsámbék, 2022–2023.
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék zsámbéki hallgatói munkáit bemutató kiadvány szimbolikus jelentőségű esemény a tanszék életében. A Zsámbék Város Önkormányzatával és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvánnyal közösen szervezett, a zsámbéki Török kút és a település központjában lévő további történeti épületek környezetének építészetiújragondolásátcélzóhallgatóimunkák közös bemutatása az első olyan esemény a tanszék oktatásának történetében, amikor a graduális hallgatók és posztgraduális szakmérnök hallgatók közös munkája valósulhatottmeg.
A terveken látható új gondolatok szándékunk szerint ezt a széles spektrumú megközelítést tükrözik: a műemléki kutatói, műemléki környezetben végzett tervezési, valamint a fenntartói problematikát érintik. Oktatásunk új rendszerében a tanszék önálló Építészeti Örökség Specializációt indított. E specializáció hallgatói számára ez a kutatás elsajátításához, a tervezésifeladatokmegoldásához,újjászervezett posztgraduális képzésünk hallgatói számára pedig a műemléki fenntarthatóság és használat kérdéseinek megválaszolásához segített. Megköszönve a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és Zsámbék Város támogatását reméljük, hogy projektünkkel hozzájárulunk e jelentősműemlék,aTörökkútéskörnyezetének méltóépítészetirendezéséhez.
Dr.habilKrählingJános tanszékvezetőegyetemitanár
BMEÉpítészettörténetiésMűemlékiTanszék ELŐSZÓ
ZSÁMBÉK TÖRTÉNETE
Zsámbék(németül: Schambeck) és környéke egészen a 4. század óta lakott volt különböző népek által, de tárgyi leletek 10-12 ezer évvel ezelőttről, mára pattintott kőkorból is kerültek elő. 350-től kelták, majd rómaiak, később pedig avarok lakták a Nyakas hegy lábát. Ők később a honfoglaló magyarokkal olvadtak össze.
Fénykorát ezután élte, hiszen a korabeli Magyarország világi és egyházi központjai között helyezkedett el. A Székesfehérvár és Esztergom közötti kereskedelmi útvonal biztosította a település fejlődését, 1050-ben kőtemplomot, 1100 körül pedig várat emeltek.
Előbbi helyére épült később 1220-ban az a késő román kori-gótikus templom, amelynek a romja ma is látható, és jelenlegi állapotában is a magyar építészettörténet kiemelkedő darabja. Ezt a templomot, és a hozzá tartozó premontrei monostort annak az Aynard lovagnak a leszármazottja építtette, aki 1180-ban kapta adományként a várat és a települést, és III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretével érkezett. A településközpontban udvarház, a jelenlegi Zichy kastély helyén pedig kővár épült a tatárjárás után. Ebből az időből származik az első írásos emlék a településről, Samboch néven említik egy 1258-as birtokmegerősítő oklevélben.
A 14. században a Maróthy család birtokába került Zsámbék. 1467-ben Hunyadi Mátyás mezővárosi rangra emelte, közvetlenül halála előtt pedig fiának, Corvin Jánosnak adományozta.
1541-ben Buda elestével párhuzamosan Zsámbékot is elfoglalták az oszmánok. Jól bevédhető pozíciójának köszönhetően kisebb szünetekkel, de 145 évig birtokolták. Ez idő alatt épülhetett a Török-kút. A település az idegen uralom alatt meggyengült és elnéptelenedett. Az oszmánok kiűzése után Zsámbék ismét a korona fennhatósága alá került, majd 1689-ben a Zichy család vásárolta meg. A harcok során súlyosan megrongálódó vár és templom helyén korai-barokk várkastélyt építettek, és sváb telepeseket telepítettek a faluba. A terület nem sokkal később ismét virágzásnak indult. A területre ekkor ért el a reformáció hatása, melynek következtében a lakosok nagy része új hitre tért át. Erre reagálva a Zichy család 1749-ben új barokk egyhajós katolikus templomot építtetett.
1737-39 között Zsámbékon pestis- és kolera járvány pusztított, majd 1763 július 28-án földrengés sújtotta a területet. A katasztrófában rengeteg épület megrongálódott, többek között a templom, amit ezek után már nem állítottak helyre. Köveit a helyiek elhordták, és újrahasznosítottak.
1766-ban a terület ismét a Királyi Kamara birtokába került, így a Zichy kastély sok évig használaton kívül állt. Az omladozó épületegyüttest végül a helyi lakosok vásárolták meg, majd az Irgalmas Nővérek rendjével felújították. A kastélyt azóta is oktatási célra használják.
1944-ben a második világháború alatt Zsámbék ismét hadszíntérré alakult. 1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba, a helyükre pedig alföldi telepesek érkeztek. Zsámbékot 2009 július 1-jén várossá nyilvánították.
ZSÁMBÉK KÖZPONTJÁNAK BEÉPÍTÉSI VÁLTOZÁSAI TÖRTÉNETI TÉRKÉPEK ALAPJÁN
Az időrendi sorrendbe állított térképrészletek Zsámbék központjának változását szemlélte- tik az évszázadok alatt. Észrevehető, hogy kezdetben a város alacsony beépítésű volt, hiszen a Zichy kastély előtt egy hangsúlyos tér állt, amely köré szerveződtek a házak. Másrészt megállapítható, hogy egy másik szervezőelem a várost átszelő patak, amely partját lakóházakkal építették be, és amelynek közelébe került a templom is. A továbbiakban fokozatosan építették be a Szent István teret, a városszövet bővült, azonban voltak házak, amelyeket vagy lebontottak, és a felszabaduló helyet üresen hagyták, vagy a helyükbe újakat építették. így a város különböző részein található sorolt házak szabályos rendszerét ellensúlyozni kezdte a központi tér utólagos beépítéséből eredő rendezetlenség.
TÖRÖK KÚT TÖRTÉNETI FOTÓK
Zsámbékot 1541-ben az oszmánok elfoglalták, egészen a 17. század végéig birtokolták, ekkor rongálódott meg a kolostor és a templom is. Feltételezések szerint ebből a korból származik az úgynevezett „török kút" is. A kút medencéből és egy kétszintes csorgókútból áll. Nagyméretű kváderkövekből épült. A medence 12,5x 10,25 m, a kerítő falai egy méter magasak. A község lakói az 1960-as évekig innen hordták az ivóvizet. A forrásvíz ma a kút alatt folyik a patakba. A kút eredete vitatott. Keletkezéséről két elmélet alakult ki. Az egyik szerint ez egy eredeti 16. századi török emlék. Erre utalhat a gyakorlatias kivitelezése és egyszerű formája. 1892-ben restaurálták a kutat, így nyerte el mai formáját. Több múlt századbeli forrás ezt az elméletet fogadja el. Frissebb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a kút nem egy eredeti oszmán kori emlék, hanem egy minden valószínűség szerint a hódoltság korában is létezett forráskút helyére, az újkorban felépített majd 1892-ben restaurált építmény. Ezt az álláspontot támasztja alá Kovács Gyöngyi és Gál Ervin 2004 augusztusában végzett régészeti kutatása. Véleményük szerint a kút jelenlegi formájában újkori műemlék, azonban nem zárható ki, hogy itt a hódoltság korában is létezett forrás. Erre viszont nem adható biztos válasz a belső kútház megbontása nélkül. E szerint az elmélet szerint a kút jelenlegi formáját 1892-ben nyerte el, és az ekkor restaurált eredeti kút sem épülhetett az 1700-as évek előtt. Ami a két elmélet alapján biztosan elmondható, hogy itt nagy valószínűséggel már a hódoltság korában is állt egy kút. A ma ismert török kút viszont 1892-ben keletkezett, egy korábbi építmény restaurálásával. Azt, hogy ez az építmény oszmán kori, vagy újkori építésű volt nem tudjuk pontosan meghatározni.
A kút felmérését az alakhű építészeti felmérés módszerével végeztük el. Ennek lényege, hogy a rajzok a helyszínen, egy objektumtól független geometriai rendszerben készülnek. A felmérés során a kút külső és belső falnézeteit, valamint három metszetét készítettük el. A felmérés alapját egy 3D térszkennerrel felvett pontfelhő adta. A rajzokat a programban részt vevő hallgatók készítették oktatói segítséggel, így az alakhű építészeti felmérés módszerével, és a térszkenner használatával is megismerkedhettek..
Belső falnézetek:
ZSÁMBÉK, TÖRÖK KÚT ALAKHŰ FELMÉRÉS
A 3D pontfelhő Leica BLK360 térszkennerrel készült. A helyszíni rajzok elkészítéséhez előrajzként a pontfelhőből generált ortogonális nézeteket használtuk fel. Az előrajzhoz a megfelelő kontrasztok miatt a pontfelhő intenzitásképe a legalkalmasabb. Az intenzitáskép léptékhálóval ellátott, halványított, monokróm változatát nyomtattuk a rajzlapokra, ezeken készültek el a helyszínen, 1:20 léptékben a szabadkézi rajzok. A végleges dokumentációhoz a rajzokról utólag színszűrővel távolítható el az előrajz.
ZSÁMBÉK KÖZPONTJA
BERTA BALÁZS, DARAGÓ LÁSZLÓ FERENC, DÉZSY CSILLA, FÜLLER ANNA, HAJAS ÁBEL, HUNYADY MÁRTON, KÁLMÁN MÓNIKA, KARDOS ANDREA, PÁPAI VIRGÍNIA ÁGNES, SAS BÁLINT, TAKÁCS MARTIN, VÁGI NÓRA, VERESS BARNABÁS
BEAVATKOZÁS, JAVASLATOK
ZSÁMBÉK KÖZPONTJA
DRUGA RICHÁRD, FERENC ANDRÁS, MÁTÉ KOCZKÁS JÁNOS, MOHAY KLÁRA, PÉNZES KLAUDIA, SZÜCS PATRÍCIA
