Szőke Noémi
Szerződéses jogfosztás33
A munkaolimpia kifejezés a londoni munkaerőpiac elvárásainak nagyságrendi mértékét igyekszik kifejezni, ahol élsportolókat megszégyenítő teljesítményt várnak el a dolgozóktól, mindezt rossz bánásmóddal és kiszámíthatatlan jövedelemmel párosítva. Egy olyan duális munkaerőpiacon – ahol a primer állások a hazai dolgozókkal, míg a szekunder állások a hazai marginális, és még preferáltabban a migráns dolgozókkal vannak betöltve, utóbbiak között a versenyhelyzetet mesterségesen megteremtve, a szekunder ágat tovább szegmentálva – olyan szerződéstípusokat hoztak létre, melyek meglétével a munkavállalók a jog égisze alatt tapasztalhatják meg a jogfosztottságot. A munkaközvetítő ügynökségeknél bevett gyakorlat, hogy szándékosan csalnak az óraszámokkal. Ezeket aligha lehet „tévedésnek” vagy hibás könyvelésnek nevezni, hiszen ahhoz túlságosan gyakori és rendszeres, minden dolgozónál jelentkező probléma. Mivel a szállodák nyilvántartása korrekt, érkezéskor és távozáskor is aláíratják a jelenléti ívet az ügynökséges dolgozókkal, majd ezt elfaxolják az ügynökségnek, a csalás egyértelműen a közvetítő kontójára írható. „Sok stressz ért minket az ügynökség miatt. Ez román ügynökség. Egyfolytában lenyúltak pénzzel. Tehát mindig-mindig. Úgyhogy egyfolytában menni kellett, követelni, fenyegető levelet kellett nekik írni, fizessék ki. Csalnak, csalnak egyfolytában. Jó, lehet, hogy röhejesen hangzik, hogy nem stimmel a fizetésem egy órával. De ha már egy évben minden hónapban nem stimmel egy órával, és ez csak én vagyok. És háromszáz alkalmazottjuk van. Akkor sok kicsi sokra megy. Engem rettenetesen bosszantott, hogy én teljesítménybérbe vagyok. Amennyi szobát takarítok, annyit fizetnek. Akkor, ha most elcsalnak egy órát, az azt jelenti, hogy két szobát tökéletesen ingyen takarítottam ki. És rendkívül bosszantott, hogyha nem fizettek ki. És emiatt, már egy idő után szerintem, ha megláttak az irodába, akkor már csak fogták a fejüket. 33
Részlet a Munkaolimpia. A londoni munkaerőpiac kizsákmányolási technikáinak antropológiája című
készülő doktori disszertációmból.
141
