a
s z c é n a
²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²²² ²²²²²²²²²²²²²²²
Szabó Dorottya Copfos fej, 2007 Fotó: Rosta József
— vagyis hogy a képek, hangok, szövegek és adatok különálló egységekként kezelhetőek és szinte tetszőlegesen kombinálhatóak — hatása, hogy a kultúra standardizálódik és diff erenciálódik, szétaprózódik, kollázs-szerűvé válik, egyben felgyorsul, vizualizálódik…”5 Ebben a mérhetetlen képáradatban a valóság értelmezése is megváltozik, mert „minden új médium megváltoztatja az érzékszervek működését”6. Ezen túl a 20. századi háború utáni politikára és a csődbe jutott utópiákra válaszul a szubjektív szemlélet és a befelé fordulás élménye teremt új valóságokat. Lev Manovich tétele az idejétmúlt és az új látásmódok kapcsolatára minden korban igaz. Persze hipergyorsan változik körülöttünk minden, a fun és élménykultúra alaphelyzetében a művészet is csapdába esik. Alapanyaga, látásmódja, képszerkesztési elve ugyan erősen médiaalapú, alaphelyzetének lényege azonban a befelé fordulás, az alkotói Én, a személyes mikrovilág — ahogy az Ernst Múzeum kiadványában olvashatjuk — a személyes univerzum. Az új festészeti folyamatok térnyerése, a korábbi, erősen média-orientált festészeti stílusok után frissességet, új szellemet hoz a képzőművészetbe. A szubjektív szemlélet térnyerése háttérbe szorította az objektív leképezés elvét. Így a kódexmásolók türelmét meghazudtoló fotórealista stílust most törvényszerűen egy új ábrázolásnak kell felváltania. Festészeti pozíciók — A három részre osztot t kiállítótér A pécsi és a budapesti iskola egykor volt tanítványainak vagy jelenlegi DLA-sainak 7 képi világa a szubjektum valóságát és az észlelt valóság reprezentációinak végtelen számú variációját sűríti magába. A kiállítótérben a kurátorok három csoportot vagy „részleget” alakítottak ki a 5 Doboviczky Attila: Új média — új látásmód http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index. php?ulink=684 6 Anne Marie Bonnet 7 Csató József, Chilf Mária, Csurka Eszter, Hatházi László András, Király Gábor, Korodi János, Moizer Zsuzsa, Katharina Roters, Sas Miklós, Szabó Dorottya, Szentgróti Dávid, Varga Emőke
Csurka Eszter Cím nélkül, 2006 Fotó: Rosta József
stílusok és témák egymáshoz való hasonlósága, valamint a kortárs képzőművészetben észlelt változásokhoz való viszonyuk alapján. Az egyik csoportba Moizer Zsuzsa, Csurka Eszter, Szabó Dorottya, Chilf Mária és Csató József tartoznak, a rajzos és érzékeny festői magatartás szerint. A társadalmi folyamatokba vetett hit elvesztése, a kiüresedés állapota, a késő-modern Én befelé fordulása és önvizsgálata képeiken a tárgy szemléletével azonosul. Képeik középpontjában az ember és annak belső tájai, képzetei állnak. Moizer Zsuzsa szenzibilis magamutogatásai önvizsgálatok. A „mi” helyett az „én” határait kontúrozó témaválasztás korai lazúros megoldásai helyett most bátrabb ecsetkezelésre, a már jól ismert témát magabiztosan kezelő festő mozdulataira vált. Korai közelképeinek életlenségét a most erősebben használt festékréteggel teszi kontrasztosabbá. Képeinek pasztelles árnyalatai, az extrém közeli képkivágás, a festőnőt állandóan kísérő, szőrös kis állatok jelenléte a szexuális csábítás és nőiség helyett kiszolgáltatottságot, magányt mutatnak. Chilf Mária meditatív, önelemző képeinek szürrealizmusa a tudatállapotok szivárványos világába kalauzol, míg Csurka Eszter sajátos képkivágatai az
17
balkon_2008_01_cmyk.indd Sec2:17
21/1/08 12:46:44