Nicolas Schöffer
Nicolas Schöffer különleges világa storyboard
1
2
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schรถffer
3
4
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A video az Emberi Erõforrások Minisztériumának megbízásából készült 2015-ben
Inzert: „A művész feladata korunkban nem művek létrehozása, hanem az alkotási folyamat megteremtése.” (“Le rôle de l’artiste n’est plus de créer une œuvre, mais de créer la création”) Nicolas Schöffer A 60-as évek korszellemének markáns jellemzője volt az emberi szellemi energiákba vetett optimista hit, a tudományos Stáblista és a művészeti csoportok korábban soha nem látott mértékű együttműködése. Rendezõ: Gerebics Sándor Gyártásvezetõ: Ördögh László Diabolus Egyik legkiemelkedőbb, a jövő tendenciáit jelentősen befolyásoló, alkotóművésze Forgatókönyv: volt Nicolas Schöffer, akit az egyetemes Ördögh László Diabolus művészettörténet ma a kibernetikus és Gehér Klára video művészet atyjaként tisztel. Mag. Art. Naomi Devil . Vágó: Zeneszerzõ: Sven Vikokel Operatõrõk: Farkas Attila, Tóth György Speciál effektek: Mag. Art. Naomi Devil Virtuális modellek: Naomi Devil Ördögh László Diabolus Narráció magyar: Narráció Olasz: Narráció Angol: Richard Rifkin Narráció olasz szöveg: Gehér Klára Narráció angol szöveg: Alsaesser Klaudia A rendering munkák a Vivetech Kft. támogatásával készültek.
5
6
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Kalocsa-BudapestPárizs
Schöffer Miklós 1912-ben Magyarországon, a Duna menti Kalocsa városban született. Felsőfokú tanulmányai megkezdéséig itt is nevelkedett. Az ifjú Schöffer először jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, majd beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi Istvánnál is tanult egy ideig. 1936-tól haláláig Párizsban élt. A Nemzeti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett. Nicolas Schöffer néven ismerte meg a világ. Munkássága rendkívül összetett. Foglalkozott festészettel, szobrászattal, építészettel, urbanisztikával, filmmel, televízióval, zenével és kibernetikus művészettel. Divergens gondolkodásra épülő szellemi műhelyében könnyedén mozgott a művészet, tudomány és technika területei között. Gazdag alkotói pályája során a Francia Akadémia Szépművészeti Tagozatának tagjává választották 1982-ben.
7
8
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Tanítvány és mester
Dargay riport részlet
9
10
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A kibernetika
A kibernetika a szabályozás, vezérlés, információfeldolgozás és továbbítás általános törvényeit kutató, interdiszciplináris tudományos ágazat. Kialakulásában döntő jelentőségű volt Norbert Wiener műve. Inzert: Norbert Wiener: Kibernetika, avagy szabályozás és hírközlés élõlényekben és gépekben (1948) Olyan dinamikus rendszereket vizsgál, amelyek egy visszacsatolási ciklusnak megfelelően a külvilággal való kölcsönhatásban működnek. A rendszer működése befolyásolja a környezetet, míg a környezetben bekövetkezett változások visszahatnak a rendszer működésére. Ez a visszacsatolás alapvető jelentőségű a kibernetikus szemléletben. Nicolas Schöffer művészetének korszakalkotó jelentőségű pillanata volt a kibernetika alapelveinek művészeti gyakorlatba való bevezetése, a környezetből érkező jelekre reagáló műalkotások létrehozása
11
12
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A vezérlés
A kibernetikus rendszer környezettel való. kölcsönhatásának két oldala a vezérlés, illetve a visszacsatolás. A rendszer effektorok, vagy más néven aktorok segítségével fejti ki hatásait. A visszacsatolás a környezeti hatások szenzorika segítségével való érzékelését feltételezi. A technika fejlődésével a vezérlési alapelvek a legkülönbözőbb formát öltötték. A mechanikus vezérlő és szabályozó elemeket az elektromechanikus, később már korszerűbb elektromos, majd elektronikus szabályozás és vezérlés váltotta fel. Ám az alapelvek eközben semmit sem változtak.
13
14
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A visszacsatolás
A visszacsatolás kompenzálja a külvilágnak a rendszerre gyakorolt zavaró hatásait, illetve elősegíti a rendszer alkalmazkodását a változó külső feltételekhez. Ennek előfeltétele, hogy a rendszer észlelje a külvilág hatásait, vagyis információt tudjon felvenni és feldolgozni. A visszacsatolás során a rendszer kimenő jeleit változatlan, vagy átalakított formában a rendszer bemenetére csatoljuk vissza.
15
16
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A szenzorika
Inzert: A technikai illetve biológiai rendszerek környezetében bekövetkezett változások észlelésére szolgálnak. A technikában alkalmazott szenzorok közös tulajdonsága, hogy a fizikai, kémiai, biológiai mérési értékeket elektromos jelekké alakítják. A szenzorok által létrehozott elektromos jeleket a rendszerek numerikus adattá alakítják át. Ebben a formában történik a további feldolgozásuk. A CYSP 1 kibernetikus szobor szenzorai mikrofonok és fotocellák voltak, melyek a környezetben történt állapotváltozásokat észlelték. Ezeket egy mai szemmel nézve egyszerű számítógép mozgási adatokká alakította, és elektromechanikus relék segítségével végrehajtotta.
17
18
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Az effektorok, aktorok
Az effektorok, vagy más néven aktorok azok az elemek, melyek a szenzorok adatainak feldolgozása után a kibernetikai rendszerben valamilyen változást hoznak létre. Nicolas Schöffer a korabeli technikának megfelelő aktorokat alkalmazott. Tárházában szerepeltek elektromotorok, hidraulikus, pneumatikus és elektromechanikus szerkezeti elemek, irányítottan tükröző felületek, lángszórók, vízsugár ágyúk, reflektorok és lézerfény. Azok a művészek, akik Schöffer nyomdokain haladva a kibernetikus alapelveket alkalmazták, továbblépni kevésbé az elmélet, inkább elsősorban a technika fejlődésének köszönhetően tudtak. A mai virtuális világok megjelenése a lehetőségek tárházát ugrásszerűen bővítette. Virtuális környezetben az aktorok létrehozásának és tulajdonságaik meghatározásának szinte semmilyen korlátja sincs. A digitális grafika és audiovizuális eszközök segítségégével keltett effektorok olyan széles skálája áll rendelkezésre, melyet Schöffer legmerészebb álmaiban sem remélhetett.
19
20
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Az interakció
Nicolas Schöffer kibernetikus műveiben a sokszintű interakció játszotta a lénye ges szerepet. Jövőbe látó képességeit jól tükrözi, hogy alkotásai működésének programozási módja közelebb áll a mai interaktív programozási módszerhez, mint a számítógép korai korszakában szokásos kötegelt programozáshoz. A kötegelt programozásnál a teljes működési program lefut. Utána az eredménynek megfelelően friss paraméterekkel újrafuttatható. Az interaktív programozási módszernél a program futása közben a környezettel való folyamatos párbeszéd alapján menetközben változik a lefuttatandó program. Schöffer szobrai a működésük közben folyamatosan figyelték a környezetet, és a környezetből érkező jelek alapján változtatták a további működésüket.
21
22
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Schöffer művészetének öt fókuszpontja A tizenkilencedik század végének és a huszadik század első felének tudományos eredményei gyökeresen megváltoztatták az emberek világképét. A változások drámai erővel hatottak a művészet fejlődésére is. A múlt század második felének, különösen a hatvanas éveknek, legfontosabb jellemzője a tudomány lehetőségeibe vetett töretlen hit volt. Mindezek a változások tükröződnek Schöffer életművében. Saját korából interpolálva alkotta meg jövőképét, számtalan esetben meghökkentő precizitással megjósolva az azóta valóban bekövetkezett társadalmi folyamatokat. Schöffer a természettudományok, a technika, a társadalom valamint a művészet területeit szintetizálta művészeti alkotásaiban. A legelementárisabb művészeti kifejezési eszközöket fogalmazta újra a kor szellemének megfelelően. Művészetében döntő szerepet játszottak a tér, az idő, a hang, a fény és a klimatikus jelenségek. Kifejezési eszköztárában az anyagtalan médiumok játszották a döntő szerepet. Célja volt a műalkotás dematerializálásának minél magasabb szintjét elérni, azaz a hangsúlyt a fény-, hang- és egyéb anyagtalan effektusok létrehozására fektetni, és annak anyagi megvalósítását a legkevesebb eszközzel elérni, és hangsúlytalanná tenni. Nicolas Schöffer: “Megfigyelhetünk
egy
olyan
folyama-
23
tot, amely során a mesterségesen épített környezetünk felépítésére egyre kevesebb anyagot használunk fel. Leegyszerűsítjük a formákat, csökkentjük a volument és a súlyt azoknál az anyagoknál, melyeket a városi környezet építésénél használunk. A jelenlegi anyaghasználat során a szerkezeteink egyre transzparensebbé válnak. Soha nem használtunk annyi üveget, mint manapság. Egyre inkább helyettesítjük a szilárd anyagokat virtuális anyagokkal, mint a fény.”
24
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A tér
A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteit leíró három vagy több dimenziós viszonyítási rendszer. Negyedik dimenziónak általában az időt tekintjük, mely a három térbeli koordinátával együtt alkotja azt a rendszert, melyben események helye és időpontja meghatározható. Schöffer feladta a szilárd, statikus testek modellezésének koncepcióját. A negyvenes évek végétől kezdve egymástól elhatárolt résztereket hozott létre, melyekben nem a megfogható struktúra volt a lényeg, hanem a mozgás által ritmizált köztes tér. A térdinamikus alkotások egyszerűen felépített résztereit igyekezett minél kevesebb anyagból megvalósítani, és a térhatást a mozgással érzékeltetni. A strukturált tér főszereplője nem a szilárd megfogható test, hanem egy test mozgása által létrehozott virtuálisnak ható tér.
25
26
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Az idö és ritmus Az idő fizikai alapegység, olyan mérték, melynek segítségével események a múltból a jelenen keresztül a jövőbe vezető skálán rendezhetőek, események időtartama, illetve események bekövetkezései között eltelt időintervallumok meghatározhatóak. Schöffer életművében a különbözõ események programozása a legfontosabb alkotói eszközzé alakult. Nem elégedett meg ciklikusan változó események sematizálásával. Műveinek jelentős részében az események sorrendjét, bekövetkezésük időpontját és az effektusok tartamát szigorúan meghatározta úgy, hogy soha nem ismétlődő élmény részese lehessen a szemlélő. Nicolas Schöffer: „Mindez egy frissítő szellemi masszázzsal egyenértékű.” Egyes alkotásaiban fontos szerepet kapott a külső történések érzékelése és azok esztétikusan ható eseményekké való átalakítása. Az idő a számítógépes programok létezése óta egyre nagyobb szerepet kap a művészeti alkotások esztétikai minőségének létrehozásában
27
28
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A fény
A fény elektromágneses hullámok szűk spektruma. Fény nélkül a külvilág vizuális érzékelése lehetetlen. Fény és árnyék kihangsúlyozzák a tárgyak térbeli karakterét. A felületekről visszaverődő fényeket szinek és textúrák formájában érzékeljük. 1957-től intenzíven foglakozott fénydinamikai effektusokkal. A teret a fényeffektusokkal teljesen átalakítja, ritmizálja. A kibernetikus tornyok által kibocsájtott fényjelek informálják a szemlélőt a napszakokról az időjárásról, a közlekedésről, a repülőterek forgalmáról, a börzei hírekről. Elképesztő, pulzáló egyetlen esztétikus jelenségbe sűrített információfolyam jött létre, kiemelve a nagyvárosi karakter összes vonatkozását. Ez az információsűrűség egyben a jövő szimbóluma. Schöffer víziója előre vetítette azt a fenomént, amelyben ma élünk, és amely információs társadalom néven vonul be a történelembe.
29
30
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A hang
Schöffer elméleti munkáiban nem zenének, hanem hangstruktúráknak nevezi alkotásainak hanghatásait. A hangot éppúgy, mint a fényt, döntően információforrásnak tekintette. A hangok birodalma azonban sokkal tágabb, mint a zeneinek tekintett hangzások szegmense. Schöffer ezen a területen is úttörő munkát végzett. Alkotói munkájába a mesterségesen keltett hangokon kívül bevonta a természetes zajokat, zörejeket. Ennek a korszaknak egy másik fontos eredménye az elektronikus hanggenerátorok által keltett hatások alkalmazása. A kinetikus és kibernetikus alkotások mozgó részeinek a zaja, keveredve a város zajával jelentette Schöffer műveinek természetes hangkulisszáját
31
32
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A klíma
Nicolas Schöffer a Kibernetikus város című könyvében külön foglalkozott a város klímájának mesterséges szervezésével. Víziója szerint egy kibernetikus városban a különböző városi zónák klímáját egy kibernetikus központból vezérelnék. A klimatikus vezérlés feladata a hőmérséklet, a szélmozgás, a csapadék és az illatok zónák szerinti szabályozása. Schöffer a klíma mesterséges befolyásolását kibernetikai eszközökkel képzelte el. Ez az elképzelés a napjainkban megvalósuló nagyléptékű építészeti projektek szerves része.
33
34
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A kreativ gondolkodás
Nicolas Schöffer számára a kreatív, innovatív gondolkodás jelentette az alkotási folyamat elsődleges és természetes közegét. Divergens gondolkodásra épülő szellemi műhelyében könnyedén mozgott a művészet, tudomány és technika területei között. Nicolas Schöffer: „A művész feladata korunkban nem művek létrehozása, hanem az alkotási folyamat megteremtése.” (“Le rôle de l’artiste n’est plus de créer une œuvre, mais de créer la création”) Ennek az elvnek megfelelően Schöffer kibernetikus alkotásai nem egyetlen teljesen determinált program lefutása alapján működnek, hanem több önálló és paraméterekkel leírt részrendszer működésének kombinációiból összeálló programstruktúra alapján lépnek az effektorok működésbe.
35
36
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
CYSP 1 1956
Az 1956-ban készült CYSP 1 című alkotás volt a világon az első kibernetikai alapelveken működő térplasztika. A kibernetikus vezérlést a Phillips mérnökei valósították meg. A CYSP1 környezetben keletkező fények intenzitását és színét, valamint a hangok intenzitását érzékelte fotocellák illetve mikrofonok segítségével. A fizikai szignálokat átalakította elektromos jelekké, melyeket a beépített mikroszámítógép programja szerint alakított át mozgási parancsokká. A CYSP 1 képes volt helyét változtatni, illetve a különböző mozgó elemeit kapcsolni. Az energiaellátásról a talpazat aljában elhelyezett tölthető akkumulátorok gondoskodtak. A CYSP1 technológiai megoldásai készülése idején annyira komplexnek számítottak, hogy a mű és a hozzá kapcsolódó tánc performance rendszeres nyilvános bemutatása nem volt lehetséges. Az első nyilvános bemutató előtt a CYSP1 kibernetikus szobor egy modern tánc workshop főszereplője volt. Maurice Béjart a kortárs balett nagy mágusa és balett táncosai, közöttük elsősorban Claude Bessy, a Párizsi Opera príma balerinája Schöffer műtermében táncoltak a mozdulataikra reagáló kibernetikus művel. Az első nyilvános bemutató a Sarah Bernhardt Színházban, az André Parinaud szervezésében megrendezett költészeti est keretében zajlott. A következő hónapban, Marseille-ben, az Első Avantgarde Fesztivál rendezvényeinek sorában, Maurice Béjart balettje táncolt a CYSP1 kibernetikus szoborral a Le Corbusier által épített Cité Radieuse tetején.
37
38
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
TLC 1970
Nicolas Schöffer fő műve az a kibernetikus fénytorony terv, melyet a párizsi Défense negyed számára készített. Ám a TLC (Tour Lumier Cybernetic) soha nem valósult meg, noha több francia cég 10 éven keresztül dolgozott a projekten. Jelentős nehézséget jelentett az előre látható, csillagászati méreteket öltő építési és üzemeltetési költség, bár ez egy panamai privát finanszírozó segítségével elsőre megoldhatónak látszott. A sikertelenség két oka az volt, hogy egyfelől a projekt fő támogatója, Georges Pompidou köztársasági elnök időközben meghalt, másfelől ezzel nagyjából egy időben bekövetkezett az első olajválság, mely a finanszírozót is mélyen érintette. A fénytorony tervezett grandiózus 307 méteres magassága meghaladta az Eiffel toronyét. Schöffer a teherhordó szerkezetet, arányait az aranymetszés többszöri alkalmazásával határozta meg. Asszimetrikusan elhelyezett, függőleges és vízszintes, rozsdamentes fóliával burkolt acélból készült elemekből állt volna. A villanymotorral hajtott 200 vízszintes és 144 függőleges tengelyre 14 homorú tükröt, 363 síktükröt, 2085 elektromos vakut, valamint 2250 fehér és színes fényszórót tervezett a művész. Szédületes számok ezek! Pláne, ha belegondolunk, hogy még a hetvenes évek elején járunk. Ráadásul, ezeknek a komponenseknek a működtetését és szabályozását központi számítógép végezte volna… A torony tetején elhelyezett, ég felé irányított 15 fényszóró fénysugara 2 km-el magasította a torony optikai méretét, a francia légvédelem legnagyobb örömére.
39
A tervek szerint a TLC a városban elhelyezett számtalan szenzor adatait gyűjtötte volna be, melyek feldolgozása és interpretálása befolyásolta volna a torony effektorainak működését. Schöffer távolabbi elképzelései szerint - szinte a mai internet képét előre vetítve - a világ különböző pontjain elhelyezett hasonló tornyok kibernetikus kapcsolatban álltak volna egymással. Az eredeti elképzelés szerint a torony optikai dimenziói az acélkonstrukció méretét sokszorosan meghaladták. Ezzel kívánta Schöffer reprezentálni az intellektuális értékek felsőbbrendûségét a materiális értékekkel szemben. A torony, mint építészeti kategória tradicionálisan a gazdasági hatalom jelképe. A TLC lett volna elsőként a szellemi hatalom fénylő szimbóluma.
40
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
SCAM 1 1973
A vizuális művészeti alkotások hagyományos kereteinek szétfeszítésére, azaz térbeli korlátainak megszüntetésére lehetséges út ezek mobilissá tétele. Schöffer ezt az utat is bejárta. A SCAM 1 című alkotás egy gépjármű alvázra szerelt kronodinamikus szobor, mely a járműhöz forgatható platformmal kapcsolódik. A függőleges tengely körül mozgatható szobrot Schöffer türelmetlenül már az autó megvalósítása előtt megalkotta, így alkotókedvét nem korlátozta egy kész járműhöz való alkalmazkodás. Célja egyértelműen egy olyan hordószerkezet beszerzése volt, amely diszkrét harmóniát alkothat e szoborral. A karosszériának stílusa visszafogott és a szoborhoz illeszkedő kellet, hogy legyen, hogy a forgalomban megjelenés természetes hatást keltsen. A Renault által készített tanulmányok megvalósítását Denis René párizsi galerista finanszírozta. Az automobil-szobor Párizs és Milánó utcáin jelent meg nagy feltűnést keltve, kalamajkát okozva a forgalomban. Schöffer megálmodott effektusai valósággal elbűvölték a szemlélőket
41
42
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Chronos 8 1982
Bár a Párizs számára tervezett hatalmas méretű fénytorony nem valósult meg, ám hasonló alapelvek alapján működő kisebb tornyok megépültek több európai és tengerentúli városban. A Chronos 8 1982-ben készült el. A kalocsai buszpályaudvar mellett állították fel, nem messze Schöffer szülőházától
43
44
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Hydro Thermo Chronos 1983-84 A 80-as évek közepén készült hydrothermo chronos tervekről elég kevés publikált információ áll rendelkezésre. Ezek az alkotások sajnos nem valósultak meg. A rendelkezésünkre álló rajzok alapján és a korábbi művek logikája mentén azonban működési sémájuk rekonstruálható. A Hydro Thermo Chronos sorozat effektusai a tűz, füst, gőz, víz, köd, lézer, reflektorfény és hangszóró. Ezek az emitterek paraméterekkel programozott külön családokat alkotnak. A művész által megadott programok és a környezetből érkező jelekre történő reagálás keverékéből áll össze a random vezérlés. A vizuális effekteket audio effektek kísérik. A szenzorika részben fényérzékelőkből áll, melyek a napsütés, árnyékhatás, nappal/ éjszaka érzékelésére szolgálnak, másrészt mikrofonokból, melyek a környezet zajait használjak fel az effektorok vezérlésére.
45
46
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
A kibernetikus müvészet fejlödése 1990 után A kibernetikus művészet fejlődése párhuzamos volt a vezérlésre, illetve a megjelenítésre alkalmas technikai megoldások fejlődésével. A fejlődés fő irányát a 90-es években az elektronikus eszközök teljesítményeinek drámai növekedése határozta meg. Az ezredforduló után a grafikus számítógépek teljesítményének rohamos fejlődésével, illetve a grafikus adatfeldolgozás sebességének növekedésével felmerült a valós idejű virtuális terek létrehozásának igénye, ezzel is igazolva Schöffer vízióit.
47
48
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Metaverse Art Social Network
Inzert: reális univerzumon túli univerzum, vagy párhuzamos univerzum Neal Stephenson 1992-ben írt Snow Crash című science fiction novellájában szerepel először a fogalom. Ekkor szinte senki sem gondolta, hogy egy évtizeden belül a képzelet szüleménye hétköznapi realitássá válik. A novellában emberek a valós világ metaforájaként létrehozott, háromdimenziós virtuális világban második életet élnek. Az interneten keresztül avatárjaik segítségével lépnek interakcióba. Az első metaverzumot a San Francisco-i Linden Lab fejlesztette ki 2003-ban Second Life néven. A párhuzamos univerzumot több ezer számítógépből álló szerverfarm működteti. Ehhez az interneten keresztül kliens program segítségével bárki kapcsolódhat. A kliens program a virtuális világot folyamatos 3D interaktív animáció formájában jeleníti meg a felhasználó számára. Ebben a virtuális világban a valós világhoz hasonló életet lehet élni. Bárki kiélheti kreatívitását: építheti környezetét, tervezhet, virtuális tárgyakat hozhat létre, alkothat.
49
50
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Collaborative Industrial Cloud
A virtuális világok megjelenése nemcsak a művészet, hanem a technika fejlődésére hatott. A technológiák hasznosítása elkezdődött. A legkorszerűbb kibernetikus művészeti kifejezési médiumok masszívan alkalmazzák a számítástechnika, a szenzorika és a display technika legrafináltabb eszközeit. Ilyen alkalmazási lehetőség például a motion capture ruhák adatainak átvitele 4D szcenáriókra. A létrejövő dinamikus látványt vetítőkkel a legkülönbözőbb nézetből és léptékben lehet egy térbe vetíteni.
51
52
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schöffer
Nicolas Schöffer Múzeum Kalocsa
Kalocsa városa Nicolas Schöffer egykori szülőháza helyén épült modern múzeummal várja az érdeklődőket. A Chronos 8 torony pedig büszkén hirdeti a kibernetikus művészet megteremtőjének korszakalkotó munkásságát.
53
54
Nicolas Schรถffer
Nicolas Schรถffer
55
56
Nicolas Schรถffer