szaktanulmány feladatok nagyságrendje álljon arányban a beavatkozó erők nagyságával. Ellenkező esetben vagy a feladatok nagyságát csökkentsük, vagy a beavatkozó erőket erősítsük meg. Adjon továbbá lehetőséget a helyi vezetőknek az ott lehetséges megoldásokra, a fő cél, vagy célok szem előtt tartásával. Az általános, és azon belül a szakintézkedések kiadásánál, röviden a feladatszabásnál, fő hangsúlyt az idő-, költség- és eredmény egyensúlyra, valamint a szükségletek osztályozására kell fektetni. Ebben az időszakban ez a legnehezebb feladat, hiszen a rendelkezésre álló erőforrások és a szükségletek között óriási ellentmondások léphetnek föl, különösen a kezdeti időszakban. A végén mindig meg kell szabni a vezetés rendjét, felelősét és módszerét. Ez azért fontos, mert lehet, hogy ezt követően nem, vagy csak nehezen tudunk kommunikálni a beavatkozó, mentőerők vezetőivel. Egyetlen mondatban rendezni lehet olyan fontos információkat, aminek birtokában a vezetés folyamatos marad rendkívüli viszonyok, és elégtelen kommunikációs rendszerek mellett is: – Honnan vezetem a további munkákat; – Ki a helyettesem; – Hány óránként kérek jelentéseket; – A következő eligazítás, megbeszélés helye, ideje. 8. Az együttműködés (EMÜ) megszervezése a RES bekövetkezése után Az együttműködés, – ahogyan ezt tárgyaltuk – mindig egyenrangú szervezetek között történik, ha ez nem áll fenn akkor feladatszabásról beszélünk. Természetes célja az együttműködésnek a közös feladat minél hatékonyabb végrehajtása, jelen esetben az érintett dolgozók, lakosság élet- és vagyonmentése, a túlélés feltételeinek biztosítása, a környezetünk védelme RES bekövetkezésekor. Alapvetően az érintett szervezet, a beavatkozó, hatósági szervezetek, a szolgáltatást végző vagyonvédelmi szervezet, és egyéb, pl. karitatív szervezetek között történik. Tapasztalatom szerint ez a gyakorlatban sajnos sok hibával valósul meg, általában a felkészületlenség miatt. Ezért két lényeges vonását, módszerét kiemelném, és részletezném az együttműködés megszervezésekor. Jellemző módszerei: a. Időrendi sorrendben. b. A helyzet elemeihez, a beavatkozófeladatokhoz igazítva. Az „a” esetet akkor választjuk, amikor a RES még nem következett be, de készülünk rá, mert prognosztizálható, pl. egy árvíz esetén, ha érintett üzemi területünk fekszik ott. Ekkor a várható feladatok időrendi sorrendjében, alaposabban tudjuk azt megszervezni. A végén mindenkinek pontosan tudni kell, hogy mikor, kivel, milyen módon és tar-
talommal fog együttműködni. Ez a jobbik eset. A „b” változatot a már bekövetkezett RES esetén alkalmazzuk. Ekkor nyilvánvalóan nincs idő ilyen alapos módon, akár több napra megszervezni az együttműködést, de annak hatékonyságáról akkor sem mondhatunk le. A törzs, – nagy szükségben a biztonsági, vagy más vezető, – ilyenkor a helyzet elemeinek sürgősségi sorrendjében szervezi az együttműködést. Például ha tűz, és robbanás történt, akkor ilyenkor először tűzoltók, a helyszínbiztosítók, és az utat, átjárót biztosító műszakiak között szervezünk együttműködést, majd ezt követhetik az egészségügyi, és más mentőerőkkel való együttműködés. 9. A mindenoldalú biztosítás (MIOB) megszervezése Igen lényeges eleme szintén a beavatkozó, mentőmentesítő munkák szervezésekor. Általában az érintett, veszélyeztetett dolgozók, lakosság mentése érdekében történik. Néhány kollégával egy ideje foglalkozunk a bevetésbiztonság újszerű fogalmával is, részleteit egy hamarosan megjelenő egyetemi tankönyvben lehet megismerni. A későbbiekben érintőlegesen foglalkozunk a fogalom lényegével. Emlékeztetőül röviden összefoglalva a MIOB legfontosabb részeit: – Adatgyűjtés, mozgásbiztosítás, rendvédelem, eü.-i ellátás, szükség esetén vegyi- és sugárvédelem, mentesítés, tűzvédelem, logisztikai védelem, válság-, és/vagy tömegkommunikáció, adminisztratív biztosítás, szükség szerint a kegyeleti feladatok segítése. Ezzel a MIOB feladatai hagyományos értelemben lezárulnak. Ezt követheti új elemként a beavatkozásbiztonság, ami nem más, mint a beavatkozó, mentő-mentesítőerők védelme. Ez azért fontos, mert ők bírnak azzal a képességgel, hogy szakszerűen mentsenek, és kivonás, pihentetés után ismét szükség van, szükség lehet rájuk. A beavatkozó biztonság komplex fogalma a készülő könyvből: „Olyan felkészítési és bevetés eljárási módszerek, protokollok, valamint védelemtechnikai eszközök, előírások összessége, amelyek a különböző alkalmazások során, illetve azt követően nagy biztonsággal képesek jelentkező kockázatoktól megvédeni a beavatkozó, biztosítószervezetek állományát.” A törzseknek a jövőben ennek megszervezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Végezetül a MIOB keretében, – ha nemzetközi erők is érkeznek segítségül, akkor annak feltételeit is meg kell itt szervezni. Pl. Beléptetés, szállítás, ellátás, védőoltások, tolmács, munkairányítás, pihentetés, stb. 10. Felkészítés, a készenlét elérése, a készenlét ellenőrzése RES esetén Egy ilyen helyzetben előfordulhat, önkéntes, vagy
SZAKÉRTŐ
polgári védelmi erők esetén gyakran áll elő olyan helyzet, hogy a mentőerőkbe beosztott, vagy oda önkéntesen jelentkező személyek nem azt a mentőmunkát végzik, amire békeidőszakban, normál körülmények között föl vannak készítve. Ez előfordulhat akár biztonsági őreinkkel is, tehát föl kell készíteni őket. Nem csupán a feladatokra, hanem például a szükséges védőeszközök helyes használatára is. Lásd: Beavatkozásbiztonság kérdése! Fontos, hogy a felkészítés célirányos, a készenlét időhöz kötött, az ellenőrzés mindig segítő jellegű legyen! Egy vezető számára ezek alapkérdések ebben a helyzetben! A készenlétünk jelentésével a szervezés időszaka, és annak vezetői feladatai lezárulnak! 11. A „RES” felszámolásának irányítása Általában a napi működés irányítása sem mindig egyszerű, konfliktusmentes feladat. A RES-el kapcsolatos feladatok irányítása főleg nem az, ami főként a pszichikai terhelést illeti. Tartalma általában, – mint minden irányításnak – ugyanaz: A meghatározott irányú tevékenység biztosítása, a feladatvégzés hatékonyságának kontrollja, a célok elérésének segítése, a folyamatos belső kommunikáció, az eltérések javítása, a motiválás, és folyamatos értékelés, vagy esetleges újbóli feladatszabás. Egy olyan helyzetben tehát, amikor a bevetésben résztvevők, mentésben közreműködők a saját egészségüket, életüket folyamatosan veszélyeztetik, – az embert próbáló feladat az irányítás. Módszerei, és a helyszín szerint az irányítás történhet: – személyesen, vagy megbízott útján – kirendelt csoport útján – a helyszínen, vagy távolról Megjegyzések: A beavatkozó, intézkedőszakasz során végzendő vezetői munka során a tervezőszervező-irányító szakasz, – a fentiekben vizsgált – munkafázisai koncentráltan, nagy sebességgel követik egymást, általában rendelkező munkamódszer felhasználásával! Ez egyben azt is jelenti, hogy az adott vezető a helyzettől függően súlyozhat is a különböző vezetési elemek között. Azonban ezek ismerete, professzionális alkalmazása elengedhetetlen a hatékony, eredményes vezetői munkához, ugyanis a RES-ek kezelésénél kevés, ha csak az elöljáró utasításainak szolgai végrehajtására törekszünk. A biztonsági vezető lehet a hatósági beavatkozás segítője, biztosítója, de adott helyzetben, – vezetői döntés függvényében, vagy saját elhatározásból – vezetheti is a „RES” felszámolását. A vezetés – ahogy az előbbiekben jeleztük – rendelkező munkamódszerrel a legoptimálisabb, ami igen nagy elméleti felkészültséget, gyakorlati tapasztalatokat, és nem utolsósorban jó helyismeretet követel a ➲
RES 35
DETEKTOR Plusz 2 01 9 /4.
32-36 MajorLaszlo_.indd 35
20/09/19 09:06