30
Csallóköz
Háttér
Legenda és valóság Kikről mintázhatta Jókai Mór Baradlay Richárd és Otto Palwicz alakját? Nyolc éve adta ki a Lilium Aurum Lap- és Könyvkiadó Dunaszerdahelyen Végh Ferenc jegyezte Párbaj a csatatéren könyvecskét, amelynek alcíme: Egy Jókai-hős nyomában. A szerző tavaly tavasszal, 79 éves korában hunyt el, a Győr melletti Kunszigeten. A kilencvenes években több, dél-szlovákiai, főleg csilizközi település helytörténetét is megírta. Leszármazottak Fiatal korától kezdve izgatta Sebő Alajos 1848–49-es honvéd alezredes életének története, nyilván azért is, mert anyai ágon mindketten Sebő leszármazottak vagyunk, amiről leginkább felmenőink sírfeliratai tanúskodnak a nyáradi temetőben. Meg egy kicsit talán az én keresztnevem is, amit állítólag közvetve az öreg honvédtől örököltem. Mi tagadás, szüleim nem az ő emlékét szándékoztak ily módon megőrizni, arra elegendőnek vélték a temető közepén álló obeliszket. Én a tragikus hirtelenséggel elhunyt anyai nagybátyám nevét kaptam meg, aki szintén Alajos volt, ráadásul Szini Sebő Alajos, tehát nemesi előnévvel, akárcsak a szóban forgó honvédtiszt. Édesanyám nem volt büszke az alezredesre, persze nem azért, mert negyvennyolcas honvéd volt, amit azért méltányolt, hanem azt rótta fel neki, hogy egykori barátját képes volt párbajban lekaszabolni. Az emberölést megbocsáthatatlan bűnnek tartotta, de azért – évtizedekkel megelőzve a divatba jött koszorúzási ceremóniákat – Mindenszentek előtt a maga kötötte szerény krizantém csokrot e szavakkal adta kezembe: „Vidd ki fiam Sebő Alajos sírjára, hisz neki senkije sincs.” Mármint leszármazottja – gondolta. Létező személyekről Aki olvasta A kőszívű ember fiai című Jókai-regényt, nem tekinti megalapozatlannak
a Szini Sebő Alajos személye köré felépült legendát. A regényt Várkonyi Zoltán 1965ben megfilmesítette. A kitűnő rendezés és a szereposztás nemcsak nagy sikert aratott, hanem felkeltette az érdeklődést is a regényalakok valóságos személye iránt. Jókairól köztudott, hogy könyveinek szereplőit létező emberek közül válogatta öszsze, legyenek azok történelmi alakok vagy éppen a saját kortársai. Az is a Sebő család szájhagyományai közé tartozott, hogy miután megjelent az író szóban forgó regénye, levélben kért
A párbaj Szini Sebő Alajos Nyáradon (később Csiliznyárad) született. Az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik hőse lett a Tápióbicske mellett, 1849. április 4-én vívott csatatéri lovas párbaj révén. Erről többek között az alábbi tényeket olvashatjuk: „Az egymással szembekerülő lovascsapatok parancsnokai, az osztrák Hermann Riedesel báró és a magyar 1. (Császár) honvéd huszárezred egyik osztályparancsnoka, Sebő Alajos őrnagy szabályos párbajt vívott. Az egymással mintegy
nak lasztóci magányában egy alkalommal a következőképpen mesélte el a párbaj lefolyását: „Riedesel bárót már régebbről ismertem. Óriás erejű ember volt, s híres kardvívó. Mikor Riedesel csapatja élén elővágtatott s kardjával felém intett, megvallom, végigborzongott a hátam. Meg voltam győződve, hogy agyonvág. De azért, nehogy huszárjaim szemében kisebbséget szenvedjek, elfogadtam a kihívást. Az első összecsapásnál mind a ketten sértetlenek maradtunk. De észrevettem, hogy lovam fürgébb és erősebb. A második összecsapásnál lovam szügyével rohantam reá. Több percig viaskodtunk, de ismét eredménytelenül. Harmadszor is összecsapva, mind a ketten egyszerre támadtunk. Ekkor kaptam, – ezzel feltűrte jobb kezén kabátja ujját, s a csukló alatti forradásra mutatott – ezt a rettenetes vágást. De még volt annyi erőm, hogy én is sújtsak. És Riedesel kettéhasított koponyával holtan bukott le nyergéből.” Azóta tartja magát a legenda, hogy Jókai Mór ezt a történetet Baradlay Richárd és Palvicz Ottó összecsapásaként írta meg regényes formában A kőszívű ember fiai című művében. Végh Ferenc ennek járt utána könyvében, amely a legenda meséje és a valóság keresése alcímet viseli. Munkácsi várfogság
A csiliznyáradi emlékmű
bocsánatot Sebő Alajostól, hogy megkérdezése nélkül Baradlay Richárdot faragott belőle. Hogy hová lett a levél? Nyilván elveszett, ha egyáltalán létezett. Mint ahogy a Páger Antal által megszemélyesített Pál úr sírja sem lelhető meg a szapi temetőben, habár Sebő tisztiszolgája szintén csilizközi huszár volt, név szerint Csicsay Jónás, aki viszont nem tartozott a rokonságunkhoz.
Fogas Ferenc felvétele
harminc-negyven lépésnyi közelségbe kerülő két csapat katonái felismerték egymást. Riedesel, a császári parancsnok, egy herkulesi termetű, tagbaszakadt erős alak, a hadsereg leghíresebb kardforgatója, rettegett párbajhős, párviadalra intett kardjával a magyar parancsnoknak. A négyöt percig tartó küzdelemben Sebő diadalmaskodott, megölve Riedeselt, miközben a karján ő maga is megsebesült. Sebő Alajos, Szemere Miklós-
Amikor ez a kis könyv megjelent, már évről-évre javában zajlottak a március 15-i megemlékezések. A híres párbajra emlékeztető szándékkal, 1997. július 12-én hivatalosan megköttetett Csiliznyárad és Tápióbicske községek közötti baráti kapcsolat. Szini Sebő Alajos sírja fölött rangos politikusok mondtak ünnepi beszédeket, egyre többen zarándokoltak el és vittek virágcsokrokat, koszorúkat a nyáradi temetőbe, mígnem Pataki Imre alezredes, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagy-
követségének katonai- és légügyi attaséja levelet küldött a nyáradi önkormányzatnak, amelyben leírja, va-
Baradlay Richárdot faragott belőle lójában ki volt Szini Sebő Alajos. Katonai pályáját közvitézként kezdte 1829-ben. Felsorolja, hogyan emelkedett a ranglétrán tizedestől századosig, mely tiszti rangfokozatot már a forradalom alatt, 1848. június 19-én érdemelte ki. Tehát szó sem volt arról, hogy testőrszázadával Bécsből szökött volna meg, és kalandos módon jutott volna el Damjanich táborába, ahogy a regényben olvashattuk.Viszont nyilván jól képzett katona és önfeláldozó hazafi volt, különben nem bízta volna rá az Országos Nemzetőri Haditanács a nemzetőrség szervezését Pest-Budán, nem választotta volna szárnysegédjének Mészáros Lázár hadügyminiszter, nem nevezték volna ki egyre magasabb beosztásokba csapattisztnek, nem tüntették volna ki katonai érdemjellel, s a világosi fegyverletétel után első fokon nem ítélték volna őt halálra Aradon, amit alig két hónapra rá tizenhat évi várfogságra változtattak. Végül alig négy évet kellett letöltenie Munkács kazamatáiban, mert 1853-ban amnesztiával szabadult. A személye köré font legendák megkínzatásában is elkísérték. Az hírlett róla, hogy maga Ferenc József császár vette észre a rabok között, és személyesen rendelte el a szabadon bocsátását, emlékezve arra, hogy gyerekkorában Sebő tanította őt lovagolni. Hadd higgyen csak róla az utókor azt, amit akar. Mert bizony, akkor leselkedik ránk igazán baj, amikor az emberek, pontosabban a nép a hőstettekbe és a héroszokba vetett hitét kezdi elveszíteni. Csicsay Alajos