6 minute read
A rajongás lélektanának nyomában
PÁLI PATRÍCIA
Dare to be the best! Építsd tudatosan önmagadat!Építsd tudatosan pályafutásodat!
– A rajongás lélektanának nyomában - Mert a kristálytükör néha vártalanul meghasad
Mintha lelkem templomában szóltak volna ezek a sorok… Mintha egy teljesen ismeretlen ember belelátott volna a lelkem legmélyébe és szavakba, hangokba öntötte volna mindazt, ami ott a mélyben, csendben és magányosan szunnyadt volna addig… Mintha egy örök dallamot adott volna, időtlenné és örökéletűvé téve valami esszenciálisan lényegeset.
Nekem íródtak ezek a sorok…
Talán ezzel az érzéssel indul el az a kötődés, ami egy addig vadidegen embert a kötődés, egy mély kötődés személyévé tesz.
Talán ezzel az érzéssel indul el az a kötődés, amivel engem hozzá köt.
Talán ezzel az érzéssel indul el az a kötődés, amivel egy ismeretlenhez köt lelkem legmélyebb valója, egy emberhez, aki látja, tudja és kimondja, ami ott a szívemben van.
A Linkin Park sorai néha igazi himnuszként élnek a fejemben és ma is ugyanolyan érzést váltanak ki, mint mikor először hallottam azokat… valami örök érvényű érzést ad, ami túl egy jól csengő egy nyári slágeren, amit a májusi nap virágoztat fel és szeptember első levélhullása visz el, valami időtlent, ami valami mélyen személyes kötődéssel csatlakozik az ember életéhez, legmélyebb énjéhez.
A Linkin Park egyszer járt Magyarországon. Hogy miért nem mentem el a koncertjükre? Nincs erre jó magyarázat… de szerintem egyszerűen csak azt hittem még annyi időm van, hogy majd még lássam őket élőben.
Szerintem egyszerűen csak nem is gondolkodtam, mert még bőven sok lehetőséget láttam arra, hogy majd később ott jelen legyek…
Aztán történt egyszer, hogy este 10 óra magasságában megnyitottam a DailyMail oldalát - mert hogy az nálam évek óta a napi rutin része. Napjában egyszer, de van, hogy többször is felmegyek és végignézem mi hír a nagyvilágban, kincsesbánya ez a társasági beszélgetések feldobására.
Szóval megnyitottam az oldalt és a nyitó cikk nem volt más, a breaking news nem volt más, mint hogy Chester öngyilkos lett…
Tudom, kétszer nekifutottam a cikk olvasásának, mire megértettem, hogy miről is ír - mert persze értettem a szavakat, de ott volt az önvédelmi kétely, hogy talán mégis rosszul állt össze a szavak értelme a fejemben…
De nem! Pont az volt leírva, amit először olvastam! És nincs már se idő, se lehetőség...
Chris Cornell - aki szintén öngyilkos lett – születésnapján, Chester barátja után ment
Jelenés.
A rajongás egy olyan mély elköteleződés, ahol mágnesként vonz magához egy a rajongás tárgyaként kiválasztott ikon, aki egyszerre legbizalmasabb kapcsolatunk., de közben egy a valóságban soha be nem teljesülő kötődésünk. Ahol egy alá - fölé rendelt viszonyrendszer áll fent, s rajongóként a felnézek Rád, iszom a szavaidat, köréd építem életemet-élménye lengi körbe ezt a misztikus kapcsolatot, ahol oltárod előtt áldozok és bármit megadok, csak hogy egy részt birtokolhassak belőled, hogy minél közelebb tudhassalak magamhoz.
Mert mágnesként vonzol magadhoz és ott egyensúlyozol a földi és valami elérhetetlenül félisteni állapot között
És ennek a rajongói létnek van 3 olyan alappillére, aminek mentén kialakul az a dinamika rajongó és rajongása tárgyát képező bálvány között, ami töretlenül fenntartja a rajongás állapotát és a köztük lévő kapcsolatot.
1) Kötődés
Szabad… Ki ne szeretné azt érezni, hogy valaki ismeri őt, ismeri szíve - lelke legrejtettebb vágyait?
Ki ne szeretné azt érezni, hogy valaki formát tud adni azoknak az érzéseknek, gondolatoknak, amik benne is ott vannak - talán soha ki nem mondva?
Ki ne szeretné azt érezni, hogy valaki képviseli mindazt, ami saját maga számára is a legfontosabb érték?
És egyszer csak hirtelen valaki megjelenik és élő, hús - vér valóságában megtestesíti mindazt, ami számomra, szívemnek is oly fontos.
Hogy hangot kapnak azok a gondolatok, amiket én is elmondanék.
Hogy testet öltenek azok az érzések, amiket én is éreznék.
Hogy mindennapi rutinként éli valaki azt az életet, amit én is megélnék.
A kötődést a rajongásom tárgyát képező ember indítja el.
Legalitást ad megjelenésével mindannak, ami addig ott csendben - bennem a rajongóban - bennem volt.
És milyen felszabadító az a pillanat, amikor valaki helyettem hangot ad és megtöri a csendet.
Nekem rajongónak “már csak kötődnöm kell” oda.
Az első szó, a csendet megtörő - és ezzel a megítéltetés súlyos terhét rólam levevő első lépést megtette.
Nekem már csak kötődnöm kell a felelősségvállalás, a megítéltetés súlya nélkül!
Szabad lesz érezni. Szabad lesz megélni. Szabad lesz elmondani. Szabad lesz magamat átadni. Mert a rajongásom tárgyát képező bálvány felállt a piedesztálra, kiállt a világ elé és hangot adott…hangot adott hangján keresztül nekem rajongónak.
Ha valaki megengedi, hát megélem… Ebből az origóból indul a rajongói lélek!
2) Valahova való tartozás érzése
Egy nagy rajongói családdal gazdagodik az életem.
A rajongás tárgyát képező bálvány körül egy rajongói csoport alakul ki, aminek origója maga a tehetség - a rajongás tárgyát képező bálvány - és körülötte darts tábla-szerű elrendeződésű koncentrikus körökben ott vannak a rajongók.
Vannak a nagyon belső körökbe tartozók - a kemény mag - és ahogy haladunk egyre kijjebb a koncentrikus körök mentén úgy látunk egy egyre lazuló kapcsolatot rajongó és rajongásának tárgya között, illetve kapcsolati szorosságot rajongó és rajongó között. Az origó körül lévő rajongók alkotják a nukleáris családot és ahogy haladunk egyre kijjebb a koncentrikus körökön úgy lesz egyre távolabbi rokoni viszony.
3) A be nem teljesülés
Az elérhetetlen mindig vonzó. Az elérhetetlen folyamatosan fenntartja a figyelmünket.
Az elérhetetlen aktív mozgásban tart, melynek fókusza a remény, hogy az elérhetetlen egyszer elérhetővé válik.
Oltárokat és szentélyeket emel a rajongó. Képzeletében újra és újra eljátszik a gondolattal, hogy milyen lenne, ha…
Ha rajongásának tárgyának közelébe kerülne…
Ha személyesen megismerhetné és őt – mint rajongó – is ismerné bálványa… Ha része lehetne mindennapjainak… Ha közelében lehetne és minőségi időt tölthetne el vele…
Van annyira valóságos, hogy kitartóan higgyen és fenntartsa az érdeklődést és a rajongást a rajongásunk tárgyának bálványa és pont annyira mágikusan misztikus, hogy mágnesként vonzza folyamatosan a földi halandó embert.
Pont annyira közeli, hogy lássa a rajongó, elérhetőnek érzékelje rajongása tárgyának bálványát és pont annyira távoli, hogy folyamatosan mozgásban tartsa, hogy konstans nagyságú távolságot fenntartva folyamatosan a nyomában maradjon rajongása tárgyának.
És a karizma, amivel a rajongó bálványa rendelkezik pont olyan erős és konzekvensen fenntartott, hogy mágnesként vonzza és maga mellett tartsa a sok rajongót.
