A megtakarítási lehetőségek tárháza és „filozófiája“

ÚJVÁRI GYÖRGY

Öngondoskodás

A megtakarítási lehetőségek tárháza és „filozófiája“

Sokféle képpen lehet tartalékot képezni és nagyon sok összetevője van abban az értelemben, hogy mit hozunk magunkkal. Talán furcsának tűnik, ugyanakkor nagyon is élethelyzet kérdése.

Először is a magyar biztosítási piac a ’90-es évek elejéig állami monopólium volt.

Az akkor aktív dolgozók - leginkább a Ratkó korszak szülöttei, azaz a ma nyugdíjasok - abban a hitben éltek, hogy majd az állam nyugdíj formájában egy nyugodt öregkort fog biztosítani. Ma már tudjuk, hogy nem ez történt…

Amit viszont kevesen gondolnak át, hogy a nyugati biztosítók nem azért nem jöttek hazánkba, mert nem akartak, hanem mert nem lehetett. Állami monopólium (Állami Biztosító) jogszabályban tiltotta a „konkurenciát“.

A változás a rendszerváltás után következett be, ekkor nyitották meg azt a lehetőséget, hogy bejöhessenek. Négy társaság kapott jogot hazai cégként bejegyezve, legálisan a magyar piacon dolgozni és terjeszkedni.

Volt ennek egy nagyon nagy csapdája vagy dilemmája, nevezetesen:

Egy olyan területet kezdtek el „bombázni“, aminek nem volt korábban kultúrája. A CSÉB 40 és 80 éppen nem az volt…

Nem volt alkalmas megtakarításra, életbiztosításra, megtakarítási terméknek pedig végképp nem!

Miért?

A válasz prózai. A Ratkó korszak gyermekei hozták azt a mintát, hogy majd az állam ad anynyi nyugdíjat, hogy tisztességesen eltart. Elhitték, gyermekeik ebben nőttek fel. Elhitték, mert ebben nőttek fel.

Mi a helyzet máshol? Amerikában egy lassan 250 éves töretlenül működő gazdaság keretében nem kérdés, hogy ez jó. Vagy úgy is mondhatnánk: szükséges rossz!

Ha a tőzsde keletkezésétől számított görbét megvizsgáljuk - van ilyen - akkor azt látni, hogy bármely 10 (tíz) éves periódust nézzük, a kezdeti és a végpont soha nem volt negatív!!!

Mi történt itthon?

A kezdetekben nagyon óvatosan nyúltak a kérdéshez. Nagyon biztonságos termékeket találtak ki, amiben az is szerepet játszott, hogy nem volt tapasztalat! Senki nem tudta mi lesz a várható hatása a piacra dobott termékeknek. Volt egy másik csapda, nevezetesen a magas - 20-30 százalék közötti - infláció.

Ebben az időszakban sok negatív - néha jogosan kialakult - vélemény borzolta a kedélyeket az ügyfelek körében. Nézzük őket…

Az egyik, hogy az inflációt egy buta marketing fogással megpróbálták vonzóvá tenni, ezt pl. egy úgynevezett nyerség táblával demonstrálták. Ez arról szól, hogy ha ennyi az infláció, akkor a végén mennyi pénz lesz a „megtakarítás“ vége. Arról már kevesebb szó esett, hogy ennek a másik oldalon egy díjemelkedés a vonzata, azaz az inflációval nő majd a díj.

Egy ilyen magas inflációs időszakban életveszélyes mutatvány volt. Nagyon sokan élték meg úgy, hogy átverték Őket, mert nem ezt „ígérték“ korábban… Ebből nagyon nehéz volt éles helyzetben kijönni, rendszerint felmondás volt a vége. Nagyon hamar vége is lett a nyereségtáblás időszaknak.

A másik ok, hogy bármilyen precíz, szakmailag korrekt tájékoztatást kapott a biztosított, elfelejtette egy év alatt…

(Csak kontrollként: ha valakinek van lakás vagy gépjármű casco biztosítása, ugyan mondja már fel a szerződési feltételeket papír nélkül. Ugyanez van e biztosításoknál is… mindegyikre igaz!!!)

Emiatt nagyon sokan úgy érezték, hogy átverték, becsapták Őket. Pedig nem. A marketingen csúszott el a lényeg és ez emberi hiba!

A biztosítási alapú takarékosságnak sok előnye van: - kényelmes, nincs vele macera - mindenki a profitban érdekelt (ügyfél, biztosító) - ma már tőzsdei befektetésekbe fektetnek, amely hosszú távon nem okoz veszteséget, a hőskorban csak állampapír lehetett - biztonság!

Mire kell figyelni és mit kell kérdezni egy hoszszútávú, biztosítási alapú megtakarításnál?

Nézzük: - mennyi a megtakarítási és a haláleseti (kockázati) összeg aránya? - mire helyezem a hangsúlyt (és ennek megfelelő a „termék“ választása) - mi van, ha megváltozott élethelyzetem miatt nem tudom fizetni a díjakat? - van-e átdolgozási lehetősége az élethelyzetem megváltozása miatt?

- Ugyanannak a célnak az eléréséhez egy vagy több hasonló termékkel tudom megvalósítani a céljaimat, figyelemmel az esetleges átmeneti vagy végleges élethelyzet változásomhoz?

- van un. átdolgozási lehetősége a terméknek (díj csökkentés, tartam módosítás, szüneteltetés stb.)

És a sort sorolhatnánk. Az biztos, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. A kérdések tárháza végtelen.

Legközelebb megnézzük mi a nehezebb út, mert ahhoz egy tudatos és elszánt döntés kell.

És azt betartani?! Na innen érdekes…