Veszélyben az éhező lamantinok Floridában

Kézből is etetik a Floridában kezdődött lamantin-mentőakcióban az éhező tengeri teheneket. A nagytestű tengeri emlősök példátlan számban hullottak el az elmúlt évben, mivel a szennyezett víz miatt kipusztult természetes táplálékuk.

Az állatmentők fejessalátával etetik a tengeri tehénnek is nevezett lamantinokat, amelyek télre a melegebb vizekbe vándorolnak, ahol tengeri fűvel táplálkoznak.

A szennyezett víz miatt azonban Florida Atlanti-óceán felé eső partvidékén nagyon elszaporodtak az algák, és emiatt kipusztult a tengeri fű, a lamantinok pedig élelem nélkül maradtak.

Helyi környezetvédelmi aktivisták - köztük az Indian River megye Tiszta Víz Koalíciójának elnöke - arról számoltak be, hogy nap, mint nap látják az éhező lamantinok szenvedését, ami szívszorító.

Ezért is döntöttek úgy a floridai és szövetségi állatvédelmi illetékesek, hogy más intézkedések mellett elkezdik a lamantinok kézből etetését is. A floridai törvényhozás 8 millió dollárra emelte a lamantinmentés éves támogatását. Az állam adatai szerint idén több mint ezer lamantin pusztult el.

A veszélyeztetett faj legutóbbi légi számlálásakor már csak mindössze 5700 példányt találtak az állam partvidékén. Az elmúlt öt évben átlagosan 500 lamantin pusztult el évente. Összehasonlításképpen 2001-ben mindössze 325 lamantin tetemét találták meg, és halálukat főként a hajók okozták.

Indonéziában is feléledtek a korallok

„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt.

A dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt.

A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a helyreállított korallzátonyon rögzített felvételeket az annak közelében található, rossz állapotú korallzátonyok hangjaival hasonlították össze.

A helyreállított korallzátonyok hangja „jobban hasonlít az egészséges, virágzó korallzátonyokéra” - magyarázta Tim Lamont, az Exeteri Egyetem vezető kutatója a BBC Radio 4 Inside Science című műsorában.

A tudós szerint a tanulmány azt igazolja, hogy a helyreállítás valóban működhet. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az újratelepítés csak része a megoldásnak, amelynek magában kell foglalnia az éghajlatváltozás és a korallzátonyokat világszerte fenyegető egyéb veszélyek elleni gyors fellépést is.

A kutatók által vizsgált korallzátony egyes részeit a törmelékből állítják helyre. A több évtizedes dinamitos halászat ugyanis darabokra tördelte azt. Lamont elmondta, hogy a törmeléket fémkeretekkel stabilizálták, és az élő korallokat ehhez a szerkezethez rögzítették.

A helyreállított korallzátonyon készült felvételen Lamont szerint „az alapot a csattogó garnélarák hangja adja, ami kicsit hasonlít a rádió statikus zajára, vagy a szalonnasütés sercegésére, és ezen a hangon keresztül időnként apró trillákat, ujjongást vagy brekegést hallunk.”

A tudós hozzátette, hogy továbbra is rejtély, hogy a hangok többsége mely halakhoz köthető, és megjegyezte, hogy a halak által produkált hangok sokfélesége akkora, mint a madárdaloké.