Csak sós vízre van szüksége az új fejlesztésű lámpának, és 45 napig is képes világítani

Csak sós vízre van szüksége

az új fejlesztésű lámpának, és 45 napig is képes világítani

Miguel Mojica egy kolumbiai művész, aki megalkotta a Waterlightot: ez a lámpa akár 45 napig is képes világítani mindössze fél liter sós víz segítségével. A dizájner egy fenntarthatósággal foglalkozó vállalattal, az E-dinával állt össze, és megépítette a környezetbarát lámpát, ami olyan területeken jelenthet segítséget, ahol alacsony az energiabiztonság, de közel van a tenger vagy valamilyen sósvízforrás.

„Világszerte nagyjából 840 millió embernek nincs hozzáférése elektromossághoz” – mondta Mojica. „A Waterlight projekt azért született meg, hogy fényt vigyen a kolumbiai Wayúu közösség életébe, de el tud jutni mindenhova, ahová kell. Így az emberek folytathatják éjszaka is a munkájukat, vagy a gyerekek akár tanulhatnak is.” A Waterlight a sós víz ionizációjából nyeri az energiát: a vízből kiváló elektrolitreakciót vált ki, és a benne található magnéziumból elektromos energia lesz. A lámpa ezzel a technológiával nemcsak világít, de azt is lehetővé teszi, hogy elektromos eszközöket töltsenek vele.

Azon túl, hogy az energiatermelés környezettudatos, a lámpa magában környezetbarát anyagokból készül, a tervező még erre is odafigyelt. A külső dizájnt pedig a Wayúu emberek tradicionális művészete ihlette, ami az állat- és növényvilágot, valamint a tengerhez való kötődést képviseli. Mojica szerint az alapvető probléma az, hogy az emberiség eddig a környezetre romboló hatással fejlődött, és itt az ideje, hogy azzal harmóniában tegye ugyanezt tovább. Ennek pedig a megfelelő tervezés lehet a kulcsa. „Nem tudunk egyik napról a másikra radikális változásokat összehozni, de a kisebb forradalmi ötletek, mint például a Waterlight is, elvihetnek minket a valódi haladásig.”

Rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki

Rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki veszprémi kutatók több mint 605 millió forint EU-támogatásból - tájékoztatott a fejlesztést végző Homér projekt vezető kutatója.

A medermonitor-rendszer a felszíni vizeknél használható - közölte Cserfalvi Tamás.

A nyáron befejezett fejlesztés révén az eddig nem vizsgálható, de súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók. A rendszer a mederfenékre telepített hordalékmintázó egységből, a parton lévő mintafogadó és vizsgá-

ló berendezésből és a működést felügyelő távoli központi vezérlőből áll - közölte.

Az újszerű felszívási módszert alkalmazó eszköz hiánypótló a hordalék mintavételezésben, hiszen általa a kisméretű, mozgó részecskék könynyebben kinyerhetővé válnak. Részben ennek is köszönhetően keresett a nemzetközi piacon az automata berendezés és a kézi, hordozható változat - tette hozzá.

A berendezés megvalósításában az Aqua-Terra Lab Kft. mellett részt vett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja, a veszprémi Pannon Egyetem Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriuma, a távfelügyeleti funkciókat kidolgozó AperTech Kft. és az analitikai méréstechnika kutatását a Wigner FK-val közösen végző VRIC Nonprofit Kft. is.

Ernest Shackleton és Robert Falcon Scott sarkkutatók hajónaplóira bukkantak Új-Zélandon

Ernest Shackleton és Robert Falcon Scott déli-sarki kutatókhoz köthető, felbecsülhetetlen értékű leletekre, köztük hajónaplókra bukkantak az új-zélandi meteorológiai szolgálat egy pinceraktárában.

A szolgálat személyzete talált rá néhány híres Antarktisz-expedíció hajónaplóinak sorozatára, miközben arra készültek, hogy átköltöztessék a wellingtoni épületet.

Az Aurora hajó 1916-17-es hajónaplójában feljegyezték azokat a körülményeket, amelyek Shackleton 1914-16-os Ross-szigetről induló, Antarktiszt átszelő expedíciója tagjainak megmentését jellemezték.

Rátaláltak a Scott kutatócsoportját szállító Terra Nova hajó 1910-es és 1911-es két hajónaplójára is, ez volt Scott második utazása a Déli-sark térségébe, amikor elsőként akarta elérni a Déli-sarkot. Roald Amundsen mögött másodikként érte el a Déli-sarkot, és a visszaúton életét vesztette a Ross-selfjégen.

Találtak még leltárjegyzékeket, valamint leveleket Douglas Mawson híres ausztrál geológustól, sarkkutatótól.

Amikor Kevin Aldernek, a meteorológiai szolgálat vezetőjének egy kollégája átadta a dokumentumokat és megkérdezte, hogy valami értékeset tartalmaznak-e, Alder elképedt a Terra Nova szavak láttán. „Senki sem tudta, hogy léteznek ezek. Régóta feledésbe merültek, valószínűleg 50 éve ugyanazon a polcon voltak” - mondta Alder.

A dokumentumok nemcsak az időjárási körülményeket és a hajó pozícióját jegyezték fel, de megfigyeléseket is a pingvinekről, orkákról, az Erebus vulkánról és a tengeri jég állapotáról.

A feljegyzések nagyon jó állapotba maradtak fenn, mivel egy hűvös, sötét szobában hevertek. „Szinte semmit nem koptak, Elképesztő, mivel rúgi tintával írták lúdtollal - tette hozzá Alder.