RÖVID HÍREK

Gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program zárult le Szegeden

Különböző gombafertőzések hátterét vizsgáló és új kezelési stratégiák alapjait megteremtő kutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

A program célja a különböző betegcsoportokat veszélyeztető, opportunista és újonnan felbukkanó élesztő- és fonalasgomba-fertőzések biológiai hátterének megismerése volt egymást kiegészítő mikrobiológiai, genomikai, immunológiai és élettani-mikrobiológiai eszközökkel.

Az opportunista mikroorganizmusok elsősorban csökkent immunitású szervezetekben képesek fertőzést kialakítani, valamint a halálozási arányt növelni. Különösen magas a rizikófaktor a súlyos betegségekkel küzdők, a szervátültetésen átesettek, az elhúzódó kórházi ápolásban vagy hosszan tartó antibiotikum-kezelésben részesülőknél. Az eukarióta mikrobák ellen hatékony, ugyanakkor célzottan, csak a mikrobát károsító szerek száma korlátozott, ami sürgetővé teszi a különböző betegcsoportokat veszélyeztető gombafertőzések mechanizmusának megértését és új kezelési stratégiák tervezését.

A szakemberek a gazda-patogén kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas modellrendszereket dolgoztak ki, feltárták a mikroorganizmusok és az emberi gazdaszervezet közti kölcsönhatás mechanizmusait, azonosították és értékelték a fertőzőképességet befolyásoló tényezőket, elemezték a gazdaszervezet immunreakciójának mechanizmusait, vizsgálták a gombaellenes szerekkel szembeni érzékenységet és a rezisztencia kialakulását, és terápiás stratégiákat dolgoztak ki és teszteltek a fertőzést okozó organizmusokkal szemben.

Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat

Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás erre a sarkvidéken élő fajra.

A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása. Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója elmondta: a nyári tengeri jég mennyisége évtizedenként 13 százalékkal csökken. Hozzátette: ennek következtében egyre több rozmár zsúfolódik össze a szárazföldön, ami megnöveli annak kockázatát, hogy a rozmárborjakat eltiporják, és a helyi táplálékforrások is kimerülnek.

A Természetvédelmi Világalap a sarki élet műholdas követésében járatos Brit Antarktiszkutató Intézettel (BAS) együtt indította el a Rozmárok az űrből elnevezésű projektet. A BAS régóta használ műholdas felvételeket a pingvinek, fókák, albatroszok és bálnák számlálására. A műholdas felvételek csak mostanában lettek elég nagy felbontásúak ahhoz, hogy a rozmárokat pontosan meg lehessen számolni. A rozmárok megszámlálását önkéntesek végzik. A legalább öt évig tartó felmérés az atlanti alfajokra, valamint a Laptyev-tenger térségében élő állatok egy némileg elszigetelt csoportjára összpontosít. A becslések szerint mintegy 30 ezerre tehető az atlanti rozmárok száma.

Jelenleg nincs tervben, hogy a projekt keretében megpróbálják megszámolni a rozmárok csendes-óceáni alfaját, amely mintegy 200 ezer egyedből állhat. Downie elmondta, hogy az atlanti rozmárok sokkal nagyobb területen szóródnak szét, ezért ebben a kutatásban rájuk összpontosítanak, más sarkvidéki kutatócsoportok viszont a csendes-óceáni alfajjal foglalkoznak majd.

Az arckrémek után a hajápolók zöld minősítését ellenőrzik

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából ellenőrzik, hogy a samponok, balzsamok, hajregeneráló készítmények és hajfestékek csomagolásán joggal szerepelnek-e a „natúr”, „bio” vagy „vegán” megjelölések. Tavasszal már bebizonyosodott, hogy az arckrémekre nem jellemző az ilyen minősítés. Hamarosan lezárul a zöld állítások szélesebb termékkörre kiterjedő vizsgálata.

Egyre több a környezet- és egészségtudatos vásárló, folyamatosan nő a kereslet a kizárólag természetes vagy újrahasznosított alapanyagokból készülő termékek iránt. A vállalkozások számára tehát kifizetődő lehet, ha bio-, natúr- vagy organikus árukat kínálnak. Ám ezt gyakran alaptalanul állítják: egy korábbi uniós felmérés szerint a zöld állítások 42 százaléka túlzó, hamis vagy megtévesztő.

Az ITM kezdeményezésére lezajlott május-júniusi ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások az arckrémek esetében tisztességesen járnak el. Az árucikkek természetes összetevőire, környezetkímélő előállítására hivatkozó tájékoztatások valósnak bizonyultak. Közel nyolcvanféle kozmetikumból mindössze egy gyártója nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy terméke tényleg zöld - emlékeztetett a minisztérium közleménye.

Októberben a hajápolók esnek át hasonló vizsgálaton. A fogyasztóvédelmi hatóság drogéria- vagy áruházláncokban, gyógynövény-szaküzletekben, bioboltokban és webshopokban ellenőrzi a bio, natúr vagy vegán jelölésű termékeket. Bekérik a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, áttekintik a tanúsítók honlapján közzétett információkat. A gyártókat indokolt esetben a megtévesztő megnevezés pontosítására kötelezhetik. Az ellenőrzés eredményét a tervek szerint még novemberben közzéteszi a tárca.

A női kozmetikumokat termékbiztonsági szempontból is rendszeresen vizsgálja az ITM akkreditált laboratóriuma. Egy májusban lezárult ellenőrzés a folyékony alapozók, színezett arckrémek és henna hajfestékek mikrobiológiai tisztaságát, tartósítószer- és nehézfémtartalmát mérte fel. Hat hennafesték forgalmazását megtiltották, mert jóval több mikroba, például penészgomba volt bennük annál, mint amennyi a használatot megelőző forró vizes elkeverés miatt elpusztul. Egy hajszínezőt veszélyes ólomtartalma miatt a vásárlóktól is visszahívtak.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az általánosabb ellenőrzéssorozatunkban ruházati és háztartási-vegyipari cikkek esetében is vizsgáljuk a környezetkímélő, fenntartható jellegükről szóló állítások valóságtartalmát. A kollégák szeptember végéig kutakodtak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után, elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban. A tapasztalatokat a közeljövőben összegezzük, várhatóan heteken belül nyilvánosságra hozzuk. A hamis zöld állítások felismerésének támogatását kiemelt területként emeltük be a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola pályázatunk idei felhívásába is” - idézte az ITM.