Interjú
Interjú
Mérlegen az új Mt. első hat hónapja Portréinterjú dr. Berke Gyulával
Az Országgyűlés tavaly döntött, elfogadta a régóta várt új munka törvénykönyvét (Mt.), amely július 1-jén lépett hatályba. Dr. Berke Gyula munkajogász, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja tagja volt a törvényt előkészítő szakmai bizottságnak. Vele beszélgettünk, egyebek mellett a janu ár elsejétől hatályos szabályokról is kérdeztük.
Dr. Berke Gyula A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Itt szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet 1988-ban. Azóta első munkahelye az alma mater, annak is Állam- és Jogtudományi Kara, amelyen 2006 óta egyetemi docenseként dolgozik, munkajogot, európai munkajogot és társadalombiztosítási jogot oktat. 2007 óta a Kar dékánja. Kutatási területei a munkajog (elsősorban: munkajogi jogutódlás, kollektív szerződés), valamint az európai munkajog (elsősorban: magyar jogharmonizáció kérdései). A RODIN Felnőttképzési Üzletágának hosszú évek óta rendszeres előadója. Mintegy száz publikáció (tankönyv, kézikönyv, monográfia, tanulmány stb.) szerzője, illetve társszerzője. 2012 óta az MTA-PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
?
Kérem, röviden mondja el, mikor és hogyan állt fel a szakértői csapat, mennyit dolgoztak, kinek a véleményét, tapasztalatait kérték ki és használ ták fel az előkészítő munka során? Milyen nehézsé gekkel kellett szembenézniük? Az új Mt. megalkotására irányuló elképzelés valójában mintegy fél évtizeddel ezelőtt keletkezett, még a korábbi kormány időszakában. Akkor dolgozott egy, összetételét tekintve nagyon hasonló bizottság az előkészítésen, azonban a kodifikációs elképzelés akkor lekerült a politikai napirendről. A hatályba lépett Mt. közvetlen előkészítő munkálatai mintegy egy évig tartottak, abban rajtam kívül külső szakértőként Kiss György, Lőrincz György, Pál Lajos és Pethő Róbert vettek részt, valamennyien a munkajog ismert és elismert művelői. Az előkészítő fázisban számos egyeztetés történt (érdekképviseletekkel, bírákkal, a jogtudományban működőkkel, szakpolitikusokkal stb.). Az előkészítő munkát Kardkovács Kolos helyettes államtitkár szervezte. Megítélésem szerint a munka nehézsé gét – a szakmai problémákon túl – az adta, hogy noha a kormányzat számos koncepcionális kérdésben előze tesen állást foglalt, mégis sok olyan terület maradt, amelyben hiányzott a markáns munkajog-politikai el képzelés.
32
?
Mi történt az eltelt hat hónapban? Vannak-e már látható, illetve mérhető eredmények?
Úgy vélem, hogy ennek (az eredménynek) a megítélése még korai. A kormány valóban előzetesen megfogalmazta a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését mint az egyik jogalkotási célt, és az Mt. ebben az irányban tett is lépéseket (például a munkaidő nyilvántartása körében). Az adminisztratív terhek szintjének befolyásolása azonban jórészt más (például adójogi, társadalombiztosítási jogi) jogszabályok révén lehetséges. Őszintén szólva, az utóbbi időben nem érzékelem a kezdeti kormányzati elképzelések sikerét. Ehhez biztosan az is hozzájárul, hogy a jogalkotási tevékenység szerintem enyhén szólva is hektikus.
?
Az elmúlt hetekben hallottam olyan vissz hangokat, melyek szerint az új Mt. a munkál tatók érdekeit helyezi előtérbe, őket „védi” inkább, mint a munkavállalókat. Az én környezetem ben több olyan kismama van, aki visszatérése után azonnal elveszítette az állását. Közülük akadt, aki az új törvényre „haragudott”, mások pedig a munkahely www.complex.hu