vesztették el szerepüket, míg a folyóink közlekedési adottságai még a lehetőségek szintjén sem fogalmazódtak meg döntéshozói szinteken. A kialakult helyzet eredményeként megállapítható, hogy Magyarország nemzetközileg a közlekedés lassulása miatt fokozatosan hátrányba került, így a környező országokon keresztül valósultak meg a nemzetközi forgalmat lebonyolító rendszerek. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a ma működő eszközök elavultak, lassúak és működésük jelentős körszennyezéssel jár, ami már a belső igények szerint sem elfogadható. Ezért kijelenthető, hogy az elmúlt 24 év során a nemzeti vagyonkörbe tartozó közlekedési rendszereket tönkretették, a maradékot pedig a gazdátlanság és rendezetlenség uralja. Ezért a Jobbik számára a közlekedéspolitika nem pusztán bevételt hozó gazdasági tevékenység, hanem egyszerre stratégiai, államigazgatási, környezetvédelmi és népjóléti kérdés is, amit ezért együtt kezelve kívánunk megjavítani. Ennek alapeleme a közösségi közlekedés, amelyet országosan szinten kell elkezdenünk. Ebben meghatározó teherelosztó szerepet szánunk a vasúti és vízi közlekedés fejlesztésének.
3.18.2 Aminek véget vetünk ø A közutak túlterheltségének. A Jobbik nem csupán szavakban, de konkrét politikai intézkedések meghozatalával
is tenni fog azért, hogy a sokszor elviselhetetlenné vált közúti forgalmat részben átterelje a vasúti és folyami közlekedésre. Ezzel megteremtve egy a gazdasági fejlődést serkentő, a társadalmi nyugalmat kevésbé irritáló és a környezet megóvásával kapcsolatos szempontokat figyelembe vevő harmonikus egyensúlyt a közlekedésben. ø A veszélyes közutaknak. A veszélyzónának minősített helyszíneket átalakítjuk, biztonságossá tesszük. A gyalogosok védelme érdekében az erre vonatkozó szabályokat szigorítjuk, több biztosított gyalogátkelőt létesítünk telepített kamerarendszerekkel. A településelkerülő útvonalak létesítését fokozzuk. Előtérbe helyezzük a 2x2 és a 3 forgalmi sávos úthálózat fejlesztését. A közutak teherforgalmát a szabályzók szigorításával csökkentjük, az okozott társadalmi költségeket a tranzitforgalom díjtételeibe építjük be. A működés-forgalmi adatokból, valamint a kiszolgáló háttérköltségek egyensúlyából származtatott használati díjrendszert dolgozunk ki és vezetünk be. Országos információs rendszert készítünk, megjelölve az utak állapotát, a felújítási munkákat, a bejelentéseket, a fejlesztési-karbantartási terveket, valamint a forgalmi és baleseti statisztikákat. ø A közveszélyes sofőrök ámokfutásának. A jogosítvány nélkül, az alkoholos állapotban vagy drog hatása alatt vezetőkkel szemben szigorúbban lépünk fel. A hivatásos jogosítvány megszerzéséhez az alapokon túl rendkívüli vezetéstechnikai ismereteket, továbbá az alkalmazás sajátossága szerinti (kiemelt városi forgalomra) eredményes vizsga meglétét írjuk elő. ø A vasúti közlekedést veszélyeztető bűncselekményeknek. Fokozottan veszélyes üzemi területté, ezért zárt területté nyilvánítjuk a vasút teljes területét a vagyon-, a baleset- és az életbiztonsági szempontok alapján. A közlekedést érintő bűncselekményeket, a fém- és kábellopásokat drasztikus keménységgel felszámoljuk. Szakemberekkel erősítjük a vasútbiztonsági szolgálatot, regionálisan külön vasúti nyomozó osztályt hozunk létre egyes rendőr-főkapitányságokon. Növeljük a vasút és a közút találkozási pontjainak balesetvédelmi biztonságát, és lehetőség szerint megszüntetjük e csomópontok szintbeli kereszteződését.
3.18.3 És amit megoldunk
√ A komplex fejlesztést. A vasúti pályák infrastruktúra-fejlesztését és építését komplex szemléletben, a tényleges forgalmi igényeknek megfelelően a közúti fejlesztésekkel összehangoltan végeztetjük el. Folytatjuk a gyorsvasút hálózat építését, amely rendszerszinten lesz alkalmas személy és áruszállításra is. Ez már önmagában is csökkenti a közutak terheltségét. √ A vasúti működés teljes közlekedési vérkeringésbe való bekapcsolását. Az állomások és csomópontok korszerűsítésénél megköveteljük az autóbuszos csatlakozások rendszeren belüli, valamint az egyéni közlekedés járműveinek korszerű, a környezetet nem terhelő parkolási lehetőségek kialakítását. √ A vasúti hálózat megőrzését és fejlesztését. Felgyorsítjuk az elmaradt térségfeltáró vasúti vonalak villamosítását, és bekapcsoljuk azokat az országos rendszerbe. A korszerű informatikai rendszerek alkalmazásával a menetrendeket és a járatsűrűséget a területi igényekhez alakítjuk. Az agglomerációs térségekben, az agrárország stratégia kialakítása tükrében megvizsgáljuk ráhordó kapcsolatot biztosító vasutak, iparvágányok építésének szükségességét, és alkalmassá tesszük korszerű hazai, energiatakarékos, környezetkímélő motorvonatok közlekedtetésére. Hagyományaiban megőrizzük a szabadidő eltöltését szolgáló (erdei) vasútközlekedést. √ A járműgyártás újraindítását. A hazai motorvonat, elővárosi vonat és általában az elektromos rendszerű járműgyártás lehetőségeit a képzés fejlesztésével együtt megvizsgáljuk, és ezeket újraindítjuk. √ A magyar vasúti árufuvarozás újraszervezését. A hatósági, a regisztrációs és a pályahasználati díjakat felülvizsgáljuk, arányosítjuk a költségekhez. A meglévő és a tervezett ipari parkok működését iparvágányok megépítésével segítjük. Újabb terminálok létesítésével és új viszonylatokban is visszaállítjuk a hazai érdekeltségű kombinált árufuvarozást a közút tehermentesítése céljából. A közutat terhelő teherfuvarozás csökkentése érdekében javítjuk a vasúti szállítás körülményeit a kombinált konténeres fuvarozásban, bővítjük a fogadóhelyek számát, javítjuk a megközelítés feltételeit, biztosítjuk a rendszer védelmét. Felmérjük, és szükség szerint kidolgozzuk a hazai konténergyártás lehetőségeit, ezzel is segítve a gazdaságos szállítási módot és a közutak tehermentesítését. √ A vasúti képzés rangjának visszaadását. Visszaállítjuk a vasúti szakmai képzést, utánpótlást, életpályamodellt, 73