Colosseum

Az amfiteátrumok jellegzetes, elliptikus alaprajzú építmények voltak, melyek elsősorban cirkuszi játékok számára biztosítottak megfelelő környezetet.Aküzdőteret több emelet magasságban ülősorok övezték, ahonnan a nézők biztonságosan tekinthették meg a küzdelmeket.

Hivatalos elnevezéseAmphitheatrum

Flavium volt, később egyes

történészek szerint a közelben álló

Colossus szoborról kapta ma is ismert

nevét.

AColosseum a világtörténelem

egyik leghíresebb és legnagyobb

amfiteátrumát Kr. u. 72-80

között építették fel.

Vespasianus császár idején kezdték meg építését.

Kr. u. 80-ban a császár utóda, Titus avatta fel.

Végső alakját Domitianus császár idején nyerte el.

Vespasianus és Titus a Flavius dinasztia császárai

voltak, ezért kapta a Colosseum először az

Amphiteatrum Flavium nevet.

Afelavatása igen látványos, száz napig tartó ünnepségsorozattal történt, amin 5000-nél is több állatot áldoztak fel.

Alegfelső (negyedik) emeleten a talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyekre kifeszített sátortető az amfiteátrum nagy részét lefedhette.

Lejárat

Atervezőknek hála a Colosseumot vész

esetén nagyon gyorsan ki lehetett üríteni.

Császári páholy

Alehető legjobb kilátást biztosította a császár és kísérete számára Küzdőtér 86 m hosszú és 54 m széles volt.

Információk

Az építés ideje: Kr. u. 72–80

Magassága: 188 m

Szélessége: 156 m

Befogadóképessége: 50-80 ezer fő között

Építtető: Vespasianus császár

Földalatti folyosórendszer

Aviadalokban részt vevő

vadállatokat a küzdőtér alatt kialakított kamrákból

juttatták fel a porondra rejtett ajtókon keresztül hatalmas emelőszerkezetek, csigák segítségével.

Sétáló folyosó

Érdekesség: Avízelvezető csatornák lezárásával még mesterséges

tavat is létrehozhattak az arénában, melyen tengeri csatákat rendeztek.

AColosseum ülésrendje jól tükrözte a római társadalom hierarchiáját és a nemek társadalomban betöltött szerepét. Aporondon zajló eseményeket az alsóbb sorokból lehetett legjobban látni. Ezek a római elit tagjainak, a szenátoroknak voltak fenntartva; a nők a férfiaktól elkülönülve a legfelsőbb sorokban ültek, amelyek egyben a szegény rétegeknek és a rabszolgáknak voltak fenntartva.

A

Colosseum küzdőterén az évtizedek során rengeteg gladiátor és vadállat vesztette életét, halálával szórakozást nyújtva a lelkes tömegnek.

Akeresztényüldözések

időszakában sok keresztény is hasonló sorsra jutott.

Kr. u. 217-ben a földszinti rész a főként fából készült szerkezetekkel együtt egy villámcsapás miatt keletkezett nagy tűzben leégett. Ebben az időben földrengés is gyengítette.

Az utolsó gladiátorjátékokra az 5. század első felében került sor, de a rómaiak által „venationak” nevezett látványosságokat, amelyek során vadállatokra

vadásztak, egészen a hatodik

század utolsó harmadáig rendeztek a Colosseumban.

AVI. században egy aprócska templomot alakítottak ki benne és az arénát, a császári kapu környékét temetőként használták.

A12. században az egykori amfiteátrum egy óriási „bérházzá” alakult.Alakótereket az aréna nézőtér alatti árkádos részeiből alakították ki; a 13. századtól pedig egy arisztokrata család erődjeként funkcionált. Majd a köveit építkezésekhez elhordták. A17. században az épület a botanikusok édenkertjévé vált.A romok között nem kevesebb, mint 337, különböző növényfajtát

jegyeztek fel.

„Amíg a Colosseum áll, Róma is állni fog. Ha a Colosseum elpusztul, elpusztul Róma is. Ha

Róma elpusztul, akkor az egész világ is.”

Felhasznált irodalom:

Beda Venerabilis angol teológus, történetíró, filozófus

https://mult-kor.hu/10-teny-acolosseumrol-20190227

https://romaikor.hu/roma_az_ orok_varos/roma_epuletei/col osseum_es_kornyezete/cikk/a _colosseum_tortenete

https://www.mozaweb.com/h

u/Microcurriculum/view?azo n=MS-6418-0009

https://www.mozaweb.hu/hu/ Extra-3D_modellColosseum_Roma_1_szazad109427

Mozaik digitális oktatás és

tanulás (mozaweb.com)