A háború után az egykori vendéglők megszűntek, a közösségi élet, a bálok helyszíne a művelődési ház lett. 1950. január 1-jén nyitotta meg kapuit a XX. ker. Tanács V.B. Dózsa György Művelődési Otthona a Marx Károly út 122-124. szám alatt, az egykori Zeitler vendéglő helyén.1 Ezekben az években az amatőr színtársulat előadásai szórakoztatták a közönséget. Zenés darabokat adtak elő (mint pl. a Gül baba), zenekarvezetőjük és zeneszerzőjük Farkas Antal volt, aki 10 évig harmonika zenekart is vezetett. 1954-ben alapította a Kék Duna Harmonika Együttest. Rendszeresen közreműködnek a Magyar Rádió zenei műsoraiban, az együttes tagjai közül több hivatásos művész került ki. 1959-től Czeitler Márton és zenekara vasárnaponként 16 órától Sramli- zenét játszott. Sikerük 25 éven át tartott bálokon és sördélutánokon. Az évek során a művelődési otthon épületének állapota egyre romlott, és 1962-ben életveszélyessé nyilvánították. Ekkor – jelentős társadalmi munkával – és a XX. ker. Tanács V.B. anyagi támogatásával, Moldvai Pál építészmérnök tervei alapján épült fel a régi helyén az új művelődési ház, amely 1964. február 1-jén kezdte meg tevékenységét Táncsics Mihály Művelődési Ház néven. Az egykori névadók vélhetően Táncsics Mihály 1868-as soroksári tartózkodására kívántak utalni ezzel az elnevezéssel.2 A 60-as, 70-es évek Az 1960-as években a korabeli propaganda így írt a „kultúrház” munkájáról:„ A Művelődési Ház sokoldalú tudatformáló, ízlésnevelő tevékenységet folytat. A lakosság széles tömegei találják meg itt művelődési és szórakozási lehetőségüket”. 1962-ben kezdte meg hosszú pályafutását a népszerű Rádióelektronikai szakkör Bodai Ferenc, a Pataky István Híradástechnikai Szakközépiskola tanárának vezetésével. Ugyancsak 1962-ben indult a művelődési ház Képzőművész Köre, melyet Bakallár József festőművész vezetett. A magas művészi szinten alkotó csoport számos fiatal tehetség nyilvános bemutatkozását, pályakezdését segítette elő. 1963-ban alakult meg a Harmónia Koncert fúvószenekar Farkas Antal karnagy vezetésével. A Magyar Rádió és a Hanglemezgyártó Vállalat több felvételt készített az együttessel. A 60-as évek második felében néhány írói-költői délutánt is rendeztek az 1964-ben „tetőtől talpig” megújult kultúrházban Az Irodalmi Színpad elsősorban politika évfordulók tiszteletére készített műsorokat. A legifjabb művé-
1 2
A Magyar Városok Monográfiájának XVIII. kötetében szerepel Zeitler József korcsmáros, aki 1900-ban Soroksáron született, és a vendéglőipart tanulta. 1927-ben lett önálló vendéglős négy helyiség, kert és táncteremből álló üzletével. E tartózkodásról annyi tudható, hogy a 69 éves, beteg, vak Táncsics az 1868. év nagy részét töltötte a községben, és Magyar nyelvtanítási kézi könyvecskéjét népszerűsítette..
192