Soroksár művelődéstörténete Soroksáron a XX. sz. elején elsősorban a vendéglők voltak a szórakozás és a művelődés helyszínei. A 43 vendéglő közül 9-nek volt táncterme, melyeket az első világháború előtt deszkapadlóval, a 20-as években táncparkettel láttak el. A soroksári fúvószenekarok igen híresek voltak, és régről eredő hagyományokat ápoltak. Részük volt abban, hogy Soroksáron szerették a táncmulatságokat, melyeket a főváros polgárai is szívesen látogattak. A „Zeitler” vendéglőben (ez a mai Táncsics Mihály Művelődési Ház) táncoltak a jeges parasztok, a tejes kofák (milimárik) és a kisgazdák serdülőkorú gyermekei. A Schuster vendéglőben a tehetősek gyűltek össze, míg a Redlinger vendéglőben a nagy-és kisgazdák eladó sorba került lányai ropták a táncot udvarlóikkal. A Holbig vendéglő az iparosok és a kereskedők tánchelyisége volt, a felső tízezer pedig a Stark vendéglőben találkozott. A munkások az Iparos otthonban tartották táncmulatságaikat. Ez a különböző társadalmi rétegek közötti elkülönülés biztosította, hogy csak egymás között házasodjanak az azonos vagyoni helyzetű emberek. A vendéglőkben polkát, keringőt, tangót, foxtrottot, mazurkát és csárdást táncoltak. A lányos anyák a terem szélén ülve figyelték, ki kéri föl a lányukat, de a fiús mamák is ellenőrizték a táncpartnereket. Ennek a virágzó közösségi életnek vetett véget a második világháborút követő malenkij robot (jóvátételi munka), ahonnan sokan nem tértek vissza, vagy örök sebeket hordozva jöttek meg, és a kitelepítés, amikor otthonaikból üldözték el és új hazába telepítették Soroksár lakosainak jelentős részét.
A közművelődési intézmények története A soroksári könyvtár (Grassalkovich út 122-124.) 1951-ben egy 40 négyzetméteres, zsúfolt, sötét helyiségben nyílt meg Soroksár első könyvtára, a Marx Károly út 122-124. szám alatt, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 35. sz. könyvtáraként, ahol a könyvek mellett diafilmeket is kölcsönöztek. Pásztor Irén vezette, aki műkedvelő szakköröket is alapított. Őt Mikó Zoltán követte, aki vetélkedőket, író-olvasó találkozókat, kirándulásokat szervezett, művelődési körét pedig még tíz évig vezette azután is, hogy elment a soroksári könyvtárból. Bárány Lajos folytatta a hagyományokat, ő 1961-1987-ig volt a soroksári könyvtár vezetője. Nyugdíjazása után Mayerné Baán Magdolna váltotta fel, aki 1987-1999-ig vezette a könyvtárat. Előtte is a könyvtárban dolgozott 1964-től, legszebb emlékei az egykori
189