készült el, ezután jutott vissza a csapatvezetőkhöz. A szakkörök, klubok tehát éves munkaterv alapján működtek, a kiscsoportok vezetői munkanaplót is vezettek. Az 1981/82-es tanévben minden általános iskolában kísérleti jelleggel bevezették az ötnapos tanítási hetet. Természetesen így hétvégén jobban ráértek a gyerekek. Megnövekedett szabadidejük hasznos eltöltésének biztosítása az úttörőház számára is komoly feladatot jelentett. A szabad szombatokon “Varázsszőnyeg” címmel játékés mesedélelőttöket szerveztek, mesefilmeket vetítettek, több kiscsoport (pl. a fotó szakkör és a sakk klub) ugyancsak szombaton tartotta foglalkozásait. A szabadidős tevékenységeket akkor ízlésesnek, figyelemfelkeltőnek vélt plakátokon és szórólapokon hirdették. Ez az aktív marketing- tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy mind a szakkörök és klubok, mind a szünidei programok rendszeresen látogatottak, nagyon népszerűek voltak, hosszabb távon is vonzóvá tették a XIII. kerületi úttörőházat. A szünidei programok között szerepelt kirándulás a hegyekbe, sakkverseny, táncház, játékos vetélkedők népmesével, zenével, valamint különféle összejövetelek: fórumok, filmvetítések, tavaszi fotóséta stb. A legnépszerűbb szünidei program (ami egyben a legnagyobb szervezői munkát is igényelte) a nyári táborozások sora volt. Angyalföldi Művészeti Szaktábor elnevezéssel szerveztek képzőművészetizenei tábort a Dagály utcai dolgozók. A XIII. kerületi tanács az angyalföldi úttörők nyári táborozását – a margitszigeti napközis tábor mellett – a kerület velencei úttörőtáborában is biztosította. Minden évben júniustól szeptemberig, kéthetes váltásban, kulturált környezetben tölthették el szabadidejüket az angyalföldi úttörők az ország egyik legnagyobb természetes tavának partján20. A 800-850 fős tábort 2 altáborra és 30 rajra osztották, korcsoportok szerint. A rajvezetők a kerület iskoláiból kerültek ki, 2 hetes turnusváltással. A korabeli híradások a szép környezetben épült tábor pezsgő életéről számolnak be. A rajvezetők zenés sportprogramokkal, színjátszó, kézműves foglalkozásokkal, bábozással, szórakoztató előadásokkal kötötték le a táborozók figyelmét. Az Angyalföldi Természetbarát és Testedző Egyesület (ATTE) rendszerint nagy segítséget nyújtott a tábornak a sportprogramok terén: cselgáncs bemutatót, erőpróba napot, karate oktatást, túravezetői tanfolyamot, túra térképismertetést és
20 A tábort még az 1970-es évek elején kezdték fejleszteni a kerületi tanács döntése értelmében. Ennek eredményekép-
pen modern táborozási lehetőséget adtak a fiataloknak. 1973 végére például 4 és fél millió forintos költséggel egy korszerű, 250 személyt befogadó, kétszintes ebédlőt építettek. 1974 elején, a kerületi üzemek hozzájárulásával, 10 darab 16 személyes faházzal bővült a tábor. Ezzel egy időben aszfaltozott utakat, labdapályát, parkot is létesítettek, és fásítottak a területen mintegy három millió forintos összegben. A fejlesztés után már az évtized közepén közel 1000 kerületi úttörő tölthette kellemes környezetben a nyári szünetét itt. A tábor bővítése 1975-ben is folytatódott: az új faházak építésével jelentősen növekedett a nyári táborozásban résztvevők száma.
125