•
munkavállalói érdekképviseletek intézményesített bevonása bizoA nyos CSR-policyk kialakításába: az új Munka Törvénykönyve szerint az üzemi tanácsok véleményezési jogkörébe esnek például a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetei, így többek között a képzéssel összefüggő tervek, rehabilitációs tervek, a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés, az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés, a családi élet és a munkatevékenység összehangolása.40 • N aming and shaming és pozitív elismerés: Egyfelől a fogyasztóvédelmi, munkaügyi, munkabiztonsági és esélyegyenlőségi téren jogsértést elkövető szervezetek nyilvános „feketelistázásának” lehetősége (közzétételi szabályok41); másfelől a társadalmi felelősség egyes aspektusait lefedő központi díjak / címkék megjelenése (pl. Családbarát Munkahely Díj). Utóbbiak jobb koordinálása alapvető elvárás lenne. • A közszféra munkajogában a hivatásetikai normák és az etikai eljárás új szellemű, részletes szabályozása jól mutatja a tágan értelmezett „társadalmi felelősség” közszférabeli intézményesülésének trendjét.42 • „Lépcsőzetes szankcionálás”, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV) helyzetére: a hatósági ellenőrzést végző szervek a KKV-k körében az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett – főszabály szerint – figyelmeztetést alkalmaznak.43 Ezek a pusztán szemelvényszerűen felvillantott – egyébként rengeteg továbbfejlesztési potenciállal bíró – újszerű szabályozástechnikai „trendek” is azt igazolják, hogy a társadalmi felelősségvállalás eszméje egy olyan önmagán jelentősen túlmutató átfogó jelenség, mely magában hordozhatja mély társadalmi változások előkészítését éppen úgy, mint a hagyományos állami szerepvállalás és a jogi szabályozási technikák – szinte észrevétlen – paradigmaváltását, innovációját. Konklúzió „helyett” – felelősségvállalási stratégia-alkotás közintézményeknek (is)
Közigénynek tekinthető, hogy a kormányzatok és a közintézmények is társadalmi szempontból felelősen tegyék dolgukat, hozzák meg intézkedéseiket. A járulékos társadalmi célkitűzéseket az egyéb szaktevékenységeken, szakpolitikákon át (vagy azok mellett) is megvalósítani kívánó állami szerveknek a saját céljaikat középpontba állító szervezeti stratégiát érdemes kidolgozniuk a felelősségvállalás újszerű modelljeinek bevezetésére. A szervezeti felelősségvállalási stratégia alapfeltétele a politikai/vezetői döntés, elköteleződés. A stratégiában többek között az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: lehetséges jogi és szabályozási keretek, mozgástér; intézményi keretek; irányítási struktúra; a szakmai felkészültség és erőforrások megléte; az érdekeltek bevonása stb. Választani kell a CSR-t előmozdító főbb lehetséges, adekvát közpolitikai eszközök közül: regulatív programok (jogi szabályozás), motivációs programok (pénzügyi ösztönzők), meggyőzésre irányuló programok
40 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 264. §. 41 Pl.: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 51. § 42 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről, 83. § 43 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, 12/A. §