Ú j
B u d a p e s t
G a l é r i a
Prófétaparádé
Új Budapest Galéria 2016. október 5. – 2017. január 8.
Prófétaparádé A Lódź Kaliska csoport művészeti projektje Marek Janiak Adam Rzepecki Andrzej Świetlik Andrzej Wielogórski
A csoport 1979-ben alakult, mint nevük is mutatja a neves lengyel iparvárosban. A neoavantgárd művésztársaság a fotómédia alkalmazásával és a hagyomány konceptuális felfogásával képi egységként kezeli a fényképezést, a kísérleti filmet és performansz műfaját. Művészeti programjuk a dadaista hagyományon alapul, és a szürrealista anarchizmus felé mutat. Az 1980-as évek szocialista Lengyelországának radikális kritikusai, ennek köszönhetik nemzetközi hírnevüket is.
2
„A Łódź Kaliska csoport munkáinak közös címe: Prófétaparádé. Mint a művészcsoport esetében általában, a projekt ironikus, gúnyos nyilatkozat a szüntelenül a romantikus hagyományra hivatkozó közösségi mítoszteremtéssel szemben, amellyel évtizedek óta etetik a lengyelek soron következő nemzedékeit. Kezdődik mindez a kötelező olvasmányokkal; ezek archaikus tartalmainak ütközése a mai világgal már önmagában is groteszk. A Łódź Kaliska távolságtartással és mintegy görbe tükörben mutatja be nemzeti megalománia szimbólumait, leleplezi a martirológia sztereotípiáival való széleskörű visszaélést. Egyik munkájában például álló helyzetben ábrázol egy női ulánusrohamot, vagy Juliusz Słowacki Balladyna című drámájának komor hősnőjét lelkesen szelfiző alakként mutatja meg. A Prófétaparádé projekthez tartozó sorozatok: Stefan és a majonéz; Mickiewicz; Balladyna selfie; Janina Kochanowska; Álló roham.”
ZOFIA ŁUCZKO a Łódź Kaliska csoport menedzsere a kiállítás kurátora
3
1 Janina Kochanowska
Janina Kochanowska
Marek Janiak, Adam Rzepecki, Andrzej Świetlik, Andrzej Wielogórski és közreműködő: Sławomir Bit E képsorozat inspirációja egy sajtóhír volt, amely a Jan Kochanowski sírjából származó koponya vizsgálatával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekről számolt be. Ezekből cáfolhatatlanul az következik, hogy a vizsgált koponya egy nőhöz tartozott, ami azt a természetes gyanút ébresztette, miszerint Jan Kochanowski nő volt. A Łódź Kaliska múzeumi szakértői utánajártak a témának és saját kutatásokat folytattak, amelyek során felbecsülhetetlen értékű, sósvizes technikával fixált reneszánsz parafotográfiai miniatúrákra bukkantak. A ciklust a napjainkban előhívott portrék és jelenetek alkotják egy nő életéből – aki feltehetően Jan Kochanowski: „A női heroizmus az eddig Jan Kochanowski (1530–1584) álnéven ismert kivételes művésznő alkotásaiban”.
5
A női heroizmus az eddig Jan Kochanowski (1530–1584) álnéven ismert kivételes művésznő alkotásaiban t u d o m á nyo s
vá z l a t
A feltételezés, miszerint Jan Kochanowski nő volt, tudósok körében már régóta keringett, nem volt titok. Ez azokon az antropológiai és genetikai vizsgálatokon alapult, amelyek szerint a költő sírjából származó koponya kétségkívül női koponya. Más bizonyítékok hiányában a fenti tények – biztos, ami biztos – az ún. „feltételezések és hipotézisek körében” maradtak, és nem váltak az „iskolában megkövetelt” kánon részévé. Ez határozottan a tudományos körök xenofóbiáját és a női nemmel szembeni előítéleteit bizonyítja. 2002-ben a Lódź Kaliska Múzeum munkatársai egy felbecsülhetetlen értékű sósvizes fotó (ez a heliográfiát és dagerrotípiát 300 évvel megelőzően kialakult parafotográfiai leképezési technika) és miniatúrakollekció birtokosai lettek, amelyeket Jan Kochanowski, vagy egy vele együtt dolgozó személy készített. A költő szerzőségéről egyes lemezeken az YK (tükörírásos) iniciálék tanúskodhatnak. A lemezek szerzői feljegyzések, az élet különleges pillanataiban készült saját portrék. Figyelembe véve, hogy abban az időben milyen fokú volt a gender problémájával szembeni tolerancia, ezek a feljegyzések nagyon bátrak, és minden bizonnyal nem a kortárs bemutatás szándékával készültek. Azt kell feltételeznünk, hogy az „utókornak”
6
szóló üzenetek, amelyek azokban az időkben találják meg társadalmi elfogadásukat, amelyekben biztos megértésre és helyes interpretációra számíthatnak. Nehéz megmondani, hogy a 2012-es év Lengyelországban az az idő-e, amelyre a költőnő gondolt. Igaz, a tolerancia szintje bármivel – akár a gender kérdésével – kapcsolatban ma itt, Lengyelországban nem sokban különbözik a XVI. századi helyzettől. Megvan tehát a kockázata annak, hogy a költőnő üzenetét nem fogják teljesen megérteni és elfogadni még itt és most sem. Ám a Lódź Kaliska Múzeum munkatársainak küldetéstudata és belső tisztessége, valamint lelkiismeretükkel egyező működési elve – ami általánosan jellemző a csoportra – azt követeli, hogy hozzáférhetővé tegyék a közönség számára ezt a felbecsülhetetlen értékű leletet. Kochanowka sósvizes fotó-feljegyzései a művésznő egyenesen futurisztikus intuícióját mutatják, amely mellett elhalványulnak Duchamp vagy Leonardo (egyébiránt a kortársa) eredményei. Felfoghatatlan, hogy 1550-ben, a környezettől ekkora távolságban, a gender kérdéséről folyt vita a művészetben! A tárgyalt feljegyzések egyébként a művésznő kivételes drámáját is mutatják. Ahhoz, hogy lehetőségeit és tehetségét teljes mértékben kibontakoztatva tudjon működni a társadalomban, egy férfi alakját kellett magára öltenie (ráadásul egy szakállas férfiét, ami azzal, hogy beleillett az akkori divatba, remek álcázó ötlet volt). Szerencsére Kochanowska saját korát megelőző géniusza az akkori helyzetet nem fogta fel természetesként és – mint azt a sósvizes fotók mutatják – tökéletesen tudatában volt
7
a kettős játéknak, valamint az annak eredményeképp létrejött teljesítmény rangjának. Hiszen azt kockáztatta, hogy mindazt az akkori időkben beláthatatlan következményekkel járó megítélésnek veti alá! Kochanowska 2002-ben megtalált több száz fotójából 2012-ben a Lódź Kaliska a tizenkét leginkább reprezentatívat mutatta be, ezek a költőnő életének különleges pillanataira vonatkoznak: Kochanowskit (Kochanowskát) ábrázoló ismert ikonok vagy a korra jellemző képek. A tönkrement eredeti feljegyzéseket tíz éven át tartó komplikált kémiaielektrosztatikus kidolgozásnak, majd pedig a tartalom rétegenkénti vizsgálatának vetették alá. Ezt követően a képeket számítógépes technikával „modernizálták”; Rosenberger „hipotetikus színek” és Zweitling „ponthibridizálás” rendszerét, valamint számos más, szintén újfajta, a Lódź Kaliska Múzeum munkatársai által, „Kochanowska igényeihez” kifejlesztett módszert alkalmazva. A képek mostani formája kompromisszum az ideális – akár az eredeti kép nyomokban fennmaradt töredékeiből létrehozott – képalkotás modern lehetőségei és az eredeti állapotból következő bizonyos fokú hibák, tökéletlenségek megőrzése között, azért, hogy a bemutatott feljegyzések ne szakadjanak el az eredetitől és a befogadót formájukkal emlékeztessék reneszánszkori keletkezésükre.
8
10
11
12
13
14
15
16
17
2 Stefan és a majonéz
Stefan és a majonéz
Marek Janiak, Adam Rzepecki, Andrzej Świetlik, Andrzej Wielogórski és közreműködő: Sławomir Bit A projekt koncepciója Kielce város két – egymástól távoli korszakokból és területekről származó – szimbólumának összekapcsolásán alapul: Stefan Żeromski és a kielcei majonéz. Ezek az egymással tréfásan ütköztetett és összekapcsolt motívumok vizuális szempontból a pop arthoz és Andy Warholhoz kapcsolódnak – a Campbell leveskonzervekhez és a popkultúra csillagainak sokszorosított portréihoz. A mű a Lódź Kaliska popkultúra – még mindig el nem érkezett – lengyelországi robbanása utáni vágyának kifejeződése. Noha több mint 50 év telt el azóta, hogy ezt az irányzatot meghirdették az amerikai művészek, Lengyelországban a mai napig változatlanul nem tud megszületni a modernitást igenlő, vagy más szóval: a mai napért rajongó művészet.
19
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
3 Mickiewicz – avagy „A múzeumba dermedt Polonia”
Mickiewicz – avagy „A múzeumba dermedt Polonia”
Marek Janiak, Adam Rzepecki, Andrzej Świetlik, Andrzej Wielogórski és közreműködő: Sławomir Bit Az installációt a Łódż Kaliska először a śmielowi Adam Mickiewicz Múzeumban – a poznani Nemzeti Múzeum részlegében – mutatta be. Ewa Kostołowska ezt írja a kiállítást bemutató szövegében: „Most Mickiewiczre került a sor (…), akit azzal vádol a ŁK, hogy a mai világ értelmezését a tizenkilencedik századi romantika eszményeivel korlátozza.” Az installáció részei: – Jan Styka Polonia című festményének modern reprodukciója – hatalmas, pixeles nagyítás, amely egy kisebb terembe helyezve lehetetlenné teszi a mű befogadását. – „A 44 órányi keresés eredménye” – egy, a śmielowi múzeum archívumában talált Mickiewicz-portré 44 variációjából készült kollázs. A misztikus 44-es számban szereplő arcképek silány reprodukciót alkotnak. – „Pop-büszt mindenkinek” – a nagy költő közel száz gipsz mellszobra, mely teljesen megtölt egy üvegtárlót. – Filmek, amelyek azokon a helyeken készültek, ahol Adam Mickiewicz született és az ifjúságát töltötte.
33
35
36
37
38
39
40
4 Balladyna selfie
Balladyna selfie
Marek Janiak, Andrzej Świetlik, Andrzej Wielogórski és közreműködők: Sławomir Bit, Aleksandra Kalmus, Zofia Łuczko Fotósorozat: egy gyilkos nő szelfijei. Az előtérben természetesen Balladyna – mögötte a drámai háttér. Marek Janiak mondja a műről: „A fotók a ma divatos, mobiltelefonnal készített önarcképek, a szelfik karikatúrái. A ciklus nyolc gyilkosságot illusztrál Juliusz Słowacki Balladyna című romantikus drámájából. A gyilkosságok száma a nihilizmushoz vagy dekadenciához való kötődésre utalna, amely jellemzőkre általában nem asszociálunk Słowackival kapcsolatban, ami azért jó, mert így a Łódż Kaliska egy újabb mítoszról lebbenti fel a fátylat.”
42
43
44
Az รถzvegy kunyhรณja
45
Az erdő mélyén
46
A gnieznói vár pincéje
47
48
49
50
51
52
Sötét terem a várban
53
Kirรกlyi terem Gnieznรณban
54
55
56
Terem a vรกrban
57
58
59
Egy elszรกradt รกg alatt a remetelak elล tt
60
Balladyna sรกtra elล tt
61
Balladyna sรกtra elล tt
62
5 ร llรณ roham
Álló roham
Marek Janiak, Andrzej Świetlik, Andrzej Wielogórski és közreműködők: Zofia Łuczko és Sławomir Bit Egyetlen fotó, mely a Łódż Kaliska happeningjét örökíti meg, amelyet a sokołowi Efemer Művészeti Fesztiválon mutattak be 2014-ben A lovasság nélkülözhetetlensége a mai Lengyelországban, avagy az álló roham címen. Az eseményt a lovasok múzsáival együtt hozták létre, tornatermi lovak és bakok felhasználásával, gazdag hangeffektusokkal (lövések döreje, patadobogás, ulánus dalok). A roham statikus figurája körül egy mobil mozi körözött: egy vetítővászon, rajta a vetítés valamint a film nézői. Így a nemzetiromantikus hagyományból eredő ulánus szálat a konceptuális művészetre jellemző vizuális hatással egészítették ki.
64
Álló roham, avagy a lovasság nélkülözhetetlensége a mai Lengyelországban A / A happening, amelyet a Łódź Kaliska a sokołowi Efemer Művészeti Fesztiválon mutatott be 2014-ben – és amelyet fotón és filmen is megörökítettek – leszámolt mindazzal, ami a lengyelség romantikus paradigmáját képezi és fenntartja. A lengyel romantika napjainkban is jelen lévő tapasztalata: a vágyak folyamatos szublimációja, az áldozatok igenlése, belenyugvás a beteljesületlenségbe – mindez egy szentimentális érzelmi közösség építését szolgálja. A nemzeti narrációkban a valóságot megemelő romantikus mítosz vonzásában, a heroikus attitűd mitizálásával, a vereségek morális győzelemmé alakításában a megalománia diskurzusába kapcsolódunk és megszilárdítjuk a martirológia sztereotípiáit. A romantikus mitológia, szimbolika és gesztusok mintegy „a nemzedékek mozdíthatatlan alapzatává” vált. A Łódź Kaliska a rá jellemző könnyedséggel építi le a világ romantikus vízióját. Makacsul hajtogatja: lovasság nélkül nem megy, mert szinte minden lengyel identitásnarráció erre hivatkozott, a lovasság a lengyelség megélésének egyik alapvető formája. A Łódź Kaliska az álló rohammal távolságtartást hirdet a harci szellemmel szemben, távolságtartást a harcos férfiak romantikus kultúrájával szemben azzal, hogy a romantikára jellemző „kosztümös férfiasságot” játékos attribútumokkal (gyerekkardok) női narrációra változtatja. Hiszen a kultúra karneváli formáiban, a megfordított világ poétikájában (a lovasság állva rohamoz) a profanizálás aktusa zajlik: mindannak jelentéktelenné tétele, ami a gondolatok és gesztusok repertoárjában szent és fontos.
65
Az álló roham körül holdkóros, szüntelen körforgásban egy mobil mozi működött – az általános igazságok hordozója, az alternatív valóság szentélye. P R O F. E WA N O W I N A S R O C Z Y Ń S K A Łódzi Egyetem
B / Itt fel kell hívni a figyelmet a Łódź Kaliska Álló roham című munkájának másik alkotóelemére, amely a megfigyelés, következésképpen a valóság megértésének problematikájában gyökerezik. A fizikai jelenségként felfogható valóság tudományosan parametrizálható és vektoros modellbe zárható (mindenirányú mutatókkal) – vagyis konceptuális modellbe, ha a művészeti vagy modernista kritika pozíciójából határozzuk meg, s ha mindezt kulturális-antropológiai értelmezésben tesszük. A fizika azt mondja, hogy a mozgás relatív fogalom, vagyis hogy valami mindig egy másik dologhoz képest mozog. Például két, egymás mellett haladó kerékpáros mozgásban van a házakhoz vagy az úthoz képest, de egymáshoz képest mozdulatlanságba merevednek. Tehát – az oldalt álló megfigyelő szempontjából – a lovasság rohamát is a mögötte lévő statikus háttérhez viszonyítva vagy az előtte levő előtérhez viszonyítva értékeljük. Ez azt jelenti, hogy a mozgás két esetben történik meg: I. A lovasság mozog, a háttér áll vagy II. a lovasság áll, a háttér mozog. A leírt helyzetben a második variációt választottuk.
66
Így hát: A lovasság áll – a nézőközönség részt vesz – vagyis mozog. Ráadásul a helyzet duplán – tudományos és művészeti szempontból – is különleges, mivel a lovasság körül mozgó közönség egyszer a hátteret alkotja, máskor pedig az előteret – természetesen az oldalról figyelő számára. A fentieket a fotó médiumának segítségével megörökítetten kétféleképpen írhatjuk le a mozgás hatását. I. A lovasság éles, a közönség elmozdult – a fényképezőgép mozdulatlan a lovassághoz képest vagy II. A lovasság elmozdult, a közönség éles – a fényképezőgép a közönség mozgását követi. Így ugyanannak a valóságnak két nagyon különböző képét kapjuk. Mindez a konceptuális (mediális) művészet különösen értékes megvalósulása, amely számára a valóság egyértelmű definiálásának kudarca adja a felfedezés legnagyobb örömét, valamint a szimbolikus-érzelmi (itt a romantikus) művészet megvalósulása, amely számára a világ elmosódott ábrázolása adja létének értelmét. C / Következtetés: Nehéz lenne nem kijelenteni, hogy a leírt műben a Łódź Kaliska művészei és kutatói emlékezetes módon kapcsolták össze a konceptuális és a romantikus – a két szélső póluson levő – művészeti filozófiákat (stratégiákat). Annak is hatalmas jelentősége van – mint a Łódź Kaliska minden többrétegű művében –, hogy a közönség a filmvetítést követve mozog. Itt nem csak annak a ritka esetnek
67
vagyunk tanúi, amikor egy mozgó mozitermet látunk, hanem a jelentésbeli tautológia gyakorlati materializálódásának is: vagyis a „mozgás a mozgásban” megvalósulásának (angolul a „mozi”: „movie”). A szimbolikusan körbejáró mozi a kultúra ciklikusságát mutatja az idő kontextusában. Ez a művészet erőtlenségét szimbolizálja az emberiség alapvető egzisztenciális problémáival szemben, valamint az alkotó és a befogadó közötti megértés teljes hiányát. Ám ez még nem minden! A konceptuális modell erősíti a szimbolikus aspektust! A megmozdított (dinamikus) közönség a hagyományosan tespedt és statikus lengyel nép megfordított képe. A mozdulatlan roham egy abszurd emlékműbe zárt halott eszme. A mű ezen kívül hangsúlyozza a háttér rangját a művészetben, a történelemben és a mindennapokban. Így hát létrehoztunk egy, a tudomány és a művészet számára fontos definíciót: „A háttér – a látás feltétele A háttér – a létezés feltétele.” Néhány kérdés azonban hagyományosan válasz nélkül marad: – Mi történt a fent említett kerékpárosokkal? – Ki az oldalt álló megfigyelő? – Mi a helyzet a kapcsolattal? MAREK JANIAK professzor Łódź, Műszaki Egyetem Łódź, Władysław Strzemiński (A látás elmélete című könyv szerzője) Képzőművészeti Akadémia
68
70
71
72
73
74
75
76
78
impresszum
Kiállítás
PRÓFÉTAPARÁDÉ A Łódź Kaliska csoport művészeti projektje
Marek JANIAK, Adam RZEPECKI, Andrzej ŚWIETLIK, Andrzej WIELOGÓRSKI Közreműködők: Sławomir BIT, Aleksandra KALMUS, Zofia ŁUCZKO Új Budapest Galéria, 2016. október 5. – 2017. január 8.
Megnyitó:
Katarzyna SITKO, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, VÁRNAGY Tibor Kurátor:
Zofia ŁUCZKO A kiállítás megvalósításában közreműködtek:
A Budapest Galéria részéről ANDRÁSI Gábor, CSÁBI Ádám, FÖLDESI Anikó, LACZKÓ Péter, MURÁNYI Sándor, SZABICS Ágnes, SZEGEDY-MASZÁK Zsuzsanna, TÖRÖK Tamás, VERES Anna, VÍGHNÉ GÁSPÁR Cecília, ZOMBORI Mónika Angol fordítás lengyelről:
Agnieszka LOWCZANIN Magyar fordítás lengyelről:
ÉLES Márta, KÖRNER Gábor
80
Grafika, arculat:
ELN Ferenc Nyomdai munkák:
Frontvonal Bt. Külön köszönet:
DR. FARBAKY Péter és a BTM Főigazgatói Titkárság, HATVANI Erika Ildikó, SZABÓNÉ FORGÁCS Erika és a BTM Gazdasági Igazgatóság, FACSKÓ Attila, GYULAI Gergely, HAMAR Pál és a Testnevelési Egyetem, JUHÁSZ G. Tamás, KODOLÁNYI Sebestyén, Tomasz PIARS, Katarzyna SITKO, SZÁZ Ernő, VÁRNAGY Tibor, VÍGH János Együttműködő partner:
Budapesti Lengyel Intézet
81
iBooks
PRÓFÉTAPARÁDÉ A Łódź Kaliska csoport művészeti projektje
Marek JANIAK, Adam RZEPECKI, Andrzej ŚWIETLIK, Andrzej WIELOGÓRSKI Közreműködők: Sławomir BIT, Aleksandra KALMUS, Zofia ŁUCZKO Új Budapest Galéria | 2016. október 5. – 2017. január 8
Szerkesztők:
ANDRÁSI Gábor, SZEGEDY-MASZÁK Zsuzsanna, TÖRÖK Tamás, ZOMBORI Mónika Angol fordítás lengyelről:
Agnieszka LOWCZANIN Magyar fordítás lengyelről:
ÉLES Márta, KÖRNER Gábor Grafika, iBooks szerkesztés:
ELN Ferenc Fotó:
JUHÁSZ G. Tamás Együttműködő partner:
Budapesti Lengyel Intézet
82
Felelős kiadó:
DR. FARBAKY PÉTER főigazgató, Budapesti Történeti Múzeum
83
Tรกm ogatรณ:
Nemzeti Kulturรกlis Alap
84
budapestgaleria.hu