Állatok a gyógyításban

Állatok a gyógyításban

Levinson módszere az 1980-as években kezdett el terjedni először az Amerikai Egyesült Államokban, később Európában, ezen belül Magyarországon is. Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebbé vált a különféle állatok bevonása a terápiás ellátásba. Napjainkban pedig már többféle típusa is ismert az állatokkal végzett terápiás jellegű foglalkozásoknak.

• Állatasszisztált aktivitás (Animal Assisted Activity – AAA)

Az AAA talán a leggyakrabban, s legáltalánosabban használt kifejezés. Olyan elfoglaltságot jelent, amelynek során „az egészséges és/vagy beteg ember számára az állat jelenléte segítőn hat valamely tevékenységében, illetve állapotában” (Molnár et al. 2015, 10).

Nincs konkrét terápiás cél, a program általában nincs előre meghatározva, hanem a résztvevők pillanatnyi igényeihez mérten alakítható, valamint egészséges és beteg emberek körében (egyénileg vagy csoportos formában) is alkalmazható. Az a lényeg, hogy az egyén vagy csoport jól érezze magát, esetleg tanuljon valamit az állatokról. Ezek a foglalkozások javítják a kedvet, fokozzák a fizikai és a szellemi aktivitást. Azt szeretnék elérni, hogy a résztvevők életminősége javuljon az állatokkal történő kapcsolaton keresztül, oldja magány érzetüket, új élményeket biztosítson, és elterelje a figyelmet az aktuális problémákról. A foglalkozás során kialakuló helyzetek számos szociális interakciót generálnak, melyek segítik a kommunikációt, csökkentve ezzel a résztvevők zárkózottságát, elszigetelődését, ugyanakkor viszont fejlesztik empátiás attitűdjüket. „Ebbe a tevékenységi körbe tartozik például, amikor terápiás kutyákat hívnak meg óvodába, iskolába, hogy a gyerekek megismerjék a kutyák kommunikációs jeleit, vagy többet tudjanak meg a felelős állattartásról” (Sződy, 2018, 23). A szervezők ilyenkor azt tartják szem előtt, hogy az együtt eltöltött idő minden esetben hasznos és kellemes legyen mindenki számára. Fontos, hogy a közös játékban mindenki örömét lelje, a gyerekeknek minél több sikerélményben legyen részük, és szerezzenek ismereteket a kutya jelzéseiről, viselkedéséről, életmódjáról, gondozásáról. Gyakran visznek kutyákat idősek otthonába is, de a macskák, vagy a

tengerimalacok szintén a szívesen alkalmazott állatok közé tartoznak. Az állatok selymes

szőrének simogatása, önzetlen szeretetük, a rendszeresen járó, kedvenc állatok ismételt megjelenése mind sokat jelentenek az idős embereknek. Ezen túlmenően az állatok kísérőivel, a felvezetőkkel beszélgetni is lehet, mely sokszor már önmagában is egy mentálhigiénés foglalkozásnak tekinthető. Az állatok jelenléte az intézményben dolgozókra is pozitív hatást gyakorol, hiszen egyrészt segíti a kapcsolatot a betegekkel vagy az idősekkel, másrészt esetükben az állatasszisztált aktivitás javítja a munkahelyi hangulatot, így csökkenti a kiégés, a munkában megfáradás élményét.

https://southhyland.com/social-work-month-the-fascinating-world-of-animal-therapy/

2. sz. kép Terápiás kutya látogatása a kórházban

• Állatasszisztált terápia (Animal Assisted Therapy – AAT)

Állatasszisztált terápia során már mindig előre kitűzött célok szerint szerveződnek a foglalkozások, mindig van kijelölt terápiás cél, ami lehet fizikai, érzelmi, szociális vagy kognitív funkciók javítása. Ennek megfelelően a célok meglehetősen szerteágazóak is lehetnek. Cél lehet például mozgássérült gyerekek mozgásfejlesztése, valamilyen tragikus veszteség feldolgozásának segítése vagy a kár logopédiai fejlesztés is megvalósítható olyan gyakorlatok segítségével, melyeket izgalmasabbá, érdekesebbé tesz a terápiás állat bevonása (Juharos, 2018). Például egy eldobott labdát visszahozó kutya a labda eldobására

motiválja a beteget, más trükkök, vagy a kutya irányítása pedig helyzetváltoztatásra, a nagyobb mozgások megvalósítására ösztönöznek. Az ilyen fejlesztési folyamatba speciálisan képzett, a gazdájával együtt vizsgát tett állatokat vannak be, akik a szakember (pl. pszichológus vagy gyógypedagógus) által meghatározott cél elérése érdekében dolgoznak együtt. Az AAT megvalósulhat csoportos vagy egyéni formában is, de minden

esetben team munkát igényelnek és a deklarált célok (a résztvevő állapotában egyértelműen bizonyítható vagy mérhető pozitív változások következzenek be) miatt a változás, illetve a fejlődés nyomon követése is fontos eleme a terápiának.

(Sződy, 2018, 21)

3. sz. kép Kutyás terápia

• Állatasszisztált oktatás (Animal Assisted Education – AAE)

Az állatasszisztált oktatás az oktatás olyan formája, amelyet terápiás állatok bevonásával tervez meg és folytat a pedagógus” (Sződy, 2018, 23). Leggyakoribb cél a motiválás illetve az osztályközösség fejlesztése és általában kutyákat alkalmaznak motivációs társként, mert az állatokat ilyenkor alapvetően nem simogatás céljából viszik be az intézménybe, hanem dolgoznia is kell és a kutyát a legkönnyebb megtanítani különböző feladatokra. Ilyen például, amikor valamit prezentálunk vele, vagy a tanórán dolgozó állatot a pedagógus a feladatok kiadásába vonja be: a kutya „kézbesíti” a megválaszolandó kérdéseket, a kitöltendő feladatlapot a tanulóknak. Mivel a kutyák jól értik felvezetőjük apró

jelzéseit, így megoldható, hogy a kutyus a felvezető titkos jelzésére vakkantson, például ha egy kérdésre helyes válasz hangzik el. Az ilyen megoldásokkal könnyen megkedveltethető egy adott témakör vagy akár tantárgy is és ez motiválhatja a diákokat a további tanulásra, információszerzésre is.

https://www.spokesman.com/stories/2017/dec/30/schools-utilize-therapy-dogs-to-enhance-learning-e/

4. sz. kép Terápiás kutya a tanteremben

A bemutatott foglakozás típusokban van egy közös pont: állatokat vonnak be a

terápiás vagy fejlesztő folyamatba oly módon, hogy ez az ember számára valamilyen szempontból hasznos. Ezért ezeket a programokat összefoglaló néven állatasszisztált beavatkozásnak (Animal Assisted Intervention – AAI) nevezzük (Molnár et al. 2015)