adta ki II. András király az Aranybullát Őszintén szólva - Önzetlenül szeretni ...7-8-9.

800 évvel ezelőtt adta ki II. András király az Aranybullát

Az „aranybulla” kifejezés arany királyi függőpecséttel ellátott oklevelet takar. A magyar jogfejlődés szempontjából rendkívül fontos dokumentum kiadása a II. András Árpád-házi király és a hatalmi-politikai elit közötti konfliktushoz kötődik.

Míg a 12. század közepén Freisingi Ottó, a 2. keresztes hadjárat során a Magyar Királyságon keresztül utazó német püspök még irigységgel írt a magyar király – német uralkodókhoz képest nagy – hatalmáról, a 13. század elejére változott a helyzet. II. András (uralkodott 1205-1235) – különféle okoknál fogva – hatalmas birtokokat, vagyis jövedelmet és hatalmat adományozott el híveinek, akik közül sokan a külhoni királynékkal érkező idegen lovagok voltak. A király a birtokok eladományozása és hódító hadjáratai miatt állandó pénzzavarba került, amit gyakori pénzrontásokkal, valamint zsidó és muszlim kereskedők által nyújtott hitellel igyekezett enyhíteni, aminek törlesztéséhez jól jövedelmező bevételi forrásokat adott használatra. Ezek a döntések a korabeli társadalom több felső rétegét sértették. Először csak az osztozkodásból kimaradt urak léptek. 1215-ben egy vadászat során meggyilkolták a király első feleségét, Gertrúdot. A problémák azonban hosszú távon nem oldódtak meg. A gyengülő királyi hatalom miatt lassan földesúri függésbe kerülő királyi szerviensek (csak az uralkodótól függő katonáskodó réteg) nagy tömegének támogatásával és felhasználásával a király ellenzékének sikerült kikényszeríteni az oklevél kiadását 1222. április 24-én. A 31 pontot tartalmazó jogi dokumentumban a király többek között ígéretet tett arra, hogy az ország főméltóságait csak magyaroknak adja, és nem adományoz el egész vármegyéket. Néhány kivétellel nem lehetett halmozni a tisztségeket. A szerviensek jogait védte az adómentesség (ez a privilégium egészen 1848-ig megmaradt!), az évenként megrendezett törvénynap, valamint az a pont, amely szerint a király nem kötelezhette őket arra, hogy külföldi hadjáratra saját költségen vonuljanak. Törvényben rögzítették a fiú utód nélkül elhalt birtokosok leánygyermekeinek öröklését (leánynegyed). A bulla leghíresebb bejegyzése az utolsó, amely megengedte az ország világi és egyházi főméltóságainak a fellépést az uralkodóval szemben, amennyiben az nem tartja be a törvényeket. Az aranybulla jelentősége abban áll, hogy szabályozta a vezető társadalmi csoportok jogait és kötelességeit, így a későbbi rendi társadalom alapjául szolgált. Idővel szokás lett az aranybulla rendelkezéseinek megújítása, később pedig a magyar királyok koronázási esküje is tartalmazta az aranybulla rendelkezéseinek betartását.

Seres László

Önzetlenül SZERETNI

A szülői szeretet Istentől kapott erő és hatalom arra, hogy az életünkbe érkező kis jövevényeknek mindent megadhassunk. Hiszen nekik Mi vagyunk az élet, a fény, amely a helyes irányba terelgeti Őket. Ez a fajta hihetetlen szeretet egy áldás! Hát osszuk meg másokkal is! Kiváló példa erre a Baptista Tevékeny Szeretet Misszióhoz tartozó, Boldog Gyermekkor Nevelőszülői Hálózat egyik nevelőszülője, aki férjével együtt két kicsi gyermeknek biztosít most szerető, nyugodt otthont. A szülői szeretet e nemes formájáról és a mindennapokról Abaházi-Virág Anikót kérdeztem.

Kérlek, pár mondatban mesélj magadról és a családodról!

Abaházi-Virág Anikó vagyok. Két saját gyermekem van: egy 28 éves lány, és egy 17 éves fiú. A lányom már férjhez ment, így a férjemmel neveljük a fiúnkat és a két kis nevelt gyermekünket: Ronit (7 éves) és Kristófot (3 éves). Hívő, keresztény család vagyunk. Rendszeresen járunk gyülekezetbe és a gyerekek is nagyon szeretnek járni. Férjem építőiparban dolgozik, én pedig műkörmösként tevékenykedem.

Mikor érezted úgy, hogy készen állsz arra, hogy az anyai szeretetedet megoszd más gyermekekkel is?

Jó pár nevelőszülő ismerősünk van. Nagyon foglalkoztatott minket is ez a dolog. De túlléptünk rajta, mert azt gondoltuk, hogy nem vagyunk rá készek. Majd egy napon a baptista gyülekezetben láttunk egy hirdetést, hogy nevelőszülőket keresnek. A férjemmel már sokat beszéltünk arról, hogy milyen jó lenne, ha ezek a gyerekek rajtunk keresztül megismernék Jézust és általuk esetleg a családjuk is. Sokat imádkoztunk, hogy a megfelelő döntést meghozzuk. A lányom pont ebben az időben költözött el tőlünk, így egy szoba megüresedett. A gyülekezetünkben egyre többen mondták milyen jó lenne, ha tudnánk vállalni ezt a nemes feladatot.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Boldog Gyermekkor Nevelőszülői Hálózattal?

A baptista gyülekezetben voltunk ima- alkalmon. Ott találkoztunk Bacsó Benjáminnal. A beszélgetés során felhozódott a nevelőszülőség és megemlítettük, hogy mi is gondolkodunk rajta. Elkérte a telefonszámunkat, majd egy pár nap múlva meglátogatott minket az otthonunkban. Sokat beszélgettünk, majd döntöttünk. Kitöltöttük a jelentkezési lapot és mondta, hogy majd a kolléganője felveszi velünk a kapcsolatot. Így ismertük meg Éles Mariannt. Ő általa kerültünk kapcsolatba Boldog Gyermekkor Nevelőszülői Hálózattal.

Végül elvállaltátok a nevelőszülőséget. Miért?

Több szempontot néztünk a férjemmel. Mivel a nagyfiam születési rendellenességgel született, nehezen tudtam dolgozni. Rendszeresen a kórházakat, orvosokat jártuk és sajnos járjuk is. Egyik szempont az, hogy munkahely, amely mellé biztos fizetés jár. Ugyanakkor Isten a szívünkre helyezte, hogy van lehetőségünk segíteni olyan gyermekeken, akik nélkülöznek, éheznek, fáznak és éhezik a szülői szeretetet.

A döntésetek hallatán furcsán néztek rátok a családtagjaitok?

Először meglepődtek. Talán még meg is ijedtek, hogy idegen gyerekeket fogunk befogadni. Nem tudták, hogy hogyan fogják elfogadni őket. Sok beszélgetés után végül Ők is támogatták a döntést.

Mi kellett ahhoz, hogy nevelőszülők lehessetek?

Először jelentkezni kellett nevelőszülőnek. Majd készítettek egy környezettanulmányt, hogy megfelelő-e a lakásunk a gyerekek fogadására. Szükség volt továbbá orvosi és pszichológiai vizsgálatokra. Majd egy tanfolyamot kellett elvégezni.

Pontosan mi a feladata egy nevelőszülőnek?

Feladatunk, hogy napi 24 órában teljeskörűen ellássuk a gyermekeket. Biztosítani kell nekik egy szerető otthont, ételt, italt, tisztálkodást, oktatást, ruházatot, orvosi ellátást.

Mióta vannak nálatok a gyerekek?

Roni 4 és fél éve van nálunk. Kristóf pedig 7 hónapja.

Első alkalommal biztos, hogy furcsa lehetett a találkozás. Mivel próbáltad oldani az ilyen napokat?

Játszóterezéssel, beszélgetésekkel, és kirándulásokkal!

Milyen lelki kötődés alakul ilyenkor ki a gyermek és a nevelőszülő között?

Nálunk nem létezik saját és nevelt gyermek. Nem teszünk különbséget a sajátunk és a nevelt gyermekeink között. A gyerekek engem tartanak anyukájuknak és a férjemet pedig apukájuknak. Nagyon kötődnek hozzánk és mi is hozzájuk. Nem is gondoltam volna az elején, hogy “idegen” gyereket így lehet szeretni.

Sok közös programotok van?

Mindent együtt csinálunk. Életkoruknak megfelelően járunk moziba, játszóterekre,