II. Elméleti megfontolások – Invazív – Az egyén kivonja magát a társadalmi kapcsolatrendszer hálózatából, olyan szabadidős tevékenységeket folytat, amelyet összekapcsol az öngyűlölettel és az önsajnálattal, hátat fordítva a valóságnak. – Mefitikus43 – Morálisan erősen megkérdőjelezhető tevékenységformák tartoznak ebbe a csoportba, ahol az öröm és az elégedettség elérése mások szenvedése, kára által következik be (részvétel például prostitúcióban, szélsőséges esetben terrorcselekményben). – Vadak – Az ebbe a csoportba tartozó tevékenységek is átlépik a társadalmilag elfogadható és érthető viselkedés határát, amelyet a benne résztvevők gyakran hasonló gondolkodású szabadidős partnerekkel közösen végeznek, mintegy karneváli szellemben (pl. futballhuliganizmus, zavargásokban való részvétel). A hálózati társadalom kialakulásával a hasonló gondolkodású szabadidős partnerek megtalálása és közösségbe szervezése szignifikánsan könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá vált. Valamennyi abnormális forma tartalmaz bizonyos fokú liminalitást, abban az értelemben, hogy túlmutatnak a társadalmilag akceptálható, „normálisnak” tekintett viselkedés határain. Ez a fajta liminalitás együtt jár bizonyos fokú magányossággal is, az egyén függetleníti magát azoktól a normáktól és értékektől, amelyek a társadalom működését és fennmaradását teszik lehetővé. Durkheim terminológiájával élve, ez egyfajta megtapasztalása az anómiának, a normanélküliség állapotának. Csíkszentmihályi és Stebbins nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megérthessük a szabadidő-élmény jelentőségét. Fontos figyelmet szentelni a személyes motivációk, meggyőződések és választások szerepének is, azonban a szabadidő természete és értelme nem látható át, ha figyelmen kívül hagyjuk a kulturális, ideológiai és strukturális meghatározottságok és korlátok szerepét.
2.4.
eIdő. Az információs társadalom ideje
A technológia fejlődése rendszertelen időközönként, ámde megbízható alapossággal forgatja fel a társadalom és a gazdaság addig kialakult, megmerevedett struktúráit, gyökeresen átformálva sajátosságait, és a korábbitól szignifikánsan eltérő társadalmi és gazdasági feltételrendszereket teremt. A második évezred vége felé az információs technológiák köré összpontosuló technikai forradalom egyre gyorsuló ütemben rendezte át a társadalom anyagi alapjait, gyökeres és mélyreható változást hozva a gazdaság, az állam és a társadalom közötti viszonyokba. Az új paradigma, az információs társadalom a fejlődés új módját teremtette meg, ahol „a termelékenység forrása a tudás létrehozásának technológiájában, az információfeldolgozásban és a szimbolikus kommunikációban lelhető fel”, és ahol az új információs technológiák „az instrumentalizmus szellemében kiépülő globális hálózatokba integrálják az egész világot” (Castells, 2005: 58). Az információs társadalom paradigma egy az egész világot átható gazdasági, társadalmi, kulturális átalakulás, mely új rendszert posztindusztriális társadalomként határozott meg Daniel Bell. 43
46
Mérgező, fullasztó, bűzös, az egészségre káros gáz jelölésére használt kifejezés.