Halottak napja Mexikóban

SZERZŐ | BALLAGÓ PETRA FOTÓK |ENVATO ELEMENTS, FLCKR, FREEPIC

AZ ŐSZ TALÁN EGYIK LEGJELENTŐSEBB ÉS EGYBEN LEGFONTOSABB ÜNNEPE A NOVEMBER ELEJÉN TARTOTT HALOTTAK NAPJA. MÍG AZ EURÓPAI KULTÚRKÖRBEN A SZOMORÚSÁGHOZ, AZ ELVESZÍTETT SZERETTEINK OKOZTA FÁJDALOMHOZ KÖTHETŐ, ADDIG A VILÁG MÁSIK VÉGÉN, MEXIKÓBAN AZ ÉLET FOLYTONOSSÁGÁNAK ÜNNEPLÉSÉRŐL SZÓL.

Ha az ember Mexikóra gondol, eszébe se jut a bánat és a szomorúság, csak a zene, az öröm, a napfény. Nem véletlenül. A mexikói kultúra életigenlő, olyannyira, hogy még az év legszomorúbb napját, a halottak napját is hatalmas vidámsággal ünneplik.

Az ünnep neve spanyolul Día de los Muertos, ami szó szerint annyit jelent: a halottak napja. Ez az egyik legfontosabb vallási ünnep az országban, minden év november első két napján tartják. November 1-jén az elhunyt gyermekekre emlékeznek, 2-án pedig a felnőttekre. Az ünnep maga inkább hasonlít esküvői lagzira, mintsem halottak napi megemlékezésre.

La Catrina, a halál mosolya

A Día de los Muertost sokféleképp ünneplik Mexikó-szerte, ám a látványos felvonulások mindenhol jellemzők ilyentájt. A zajos és cifra menetben a legfeltűnőbb az emberek kifestett arca, amely általában halálfejet ábrázol. A legismertebb maszk La Catrina, vagyis a halál mosolya.

A mexikói néphagyomány szerint La Catrina maga a halál, aki különböző alakokban mutatkozhat meg. Van, hogy vidám, csinos külsőbe öltözve szórakozni vágyik és flörtöl a halandókkal, máskor azonban csontváz formájában jelenik meg, készen arra, hogy magával vigye az embert a túlvilágra, amikor a legkevésbé számít rá.

A kultikus maszkot eredetileg José Guadalupe Posada karikatúraművész alkotta meg. A festmény a Calavera de la Catrina (Az elegáns hölgy koponyája) címet viselte, amelyet groteszk módon Mexikó felső társadalmi osztályának metaforikus ábrázolása céljából alkotott. A név etimológiai eredete a spanyol catrín, -na melléknév, amelynek jelentése bizalmas kontextusban annyit tesz: elegáns, jól öltözött.

A hiedelem szerint a halál, pontosabban megboldogultjaink emléke olyasfajta identitásérzetet ad az embereknek, amely segít megtalálni a gyökereiket a mexikói kultúrában.

La Catrinát, ezt a magasztos és örökkévaló társat paradox módon az élet örömeihez is asszociálják a halál fenyegető közelsége előtt. Catrina sajátos mosolyával arra biztatja az embereket, hogy ragadják meg az alkalmat, és a zenén, a táncon keresztül találják meg az élet értelmét. Kettőssége azt sugallja, hogy az élet itt van, most van, és örökké tart, ahogy a zene és egyéb művészetek is a mexikóiak számára.

Nem csoda hát, hogy La Catrina bensőséges kapcsolatban áll Mexikó történelmével és kultúrájával, ezáltal nélkülözhetetlen vendégnek számít olyan fontos alkalmakor, mint például halottak napja.

ÉRDEKESSÉG

A színes halottak napi maszkok nálunk, Magyarországon is egyre népszerűbbek a halloweeni partikon. Megfestése nem igényel különösebb kreativitást, csak győzzük kivárni, amíg megszárad La Catrina mosolya az arcunkon.

„Csak az hal meg, akit elfelejtenek, örökké él, akit szerettek.”

Az emlékezés oltára

A mexikói néphagyomány szerint a legfontosabb, hogy mindig emlékezzünk azokra is, akik már nincsenek az élők sorában. Úgy tartják, az hal meg igazán, akire senki nem emlékszik már. A családok ezért minden évben oltárokat (la ofrenda) készítenek az elhunyt rokonok emlékére. Az oltárokat többnyire mindenki a saját otthonában állítja fel, de gyakran megtalálni temetőkben vagy a közeli parkokban is. Minél színesebb az oltár, annál nagyobb tiszteletet mutatnak a halott iránt.

Az oltárra többféle tárgyat helyeznek. Először is az elhunytról készült fotót, amelyen minden esetben jól látszódik. Mellé kerülnek az ünnepi felajánlások, mint a tequila, a pan de muerto (halottak kenyere) és természetesen olyan ételek és személyes tárgyak, amelyeket az elhunyt életében szeretett. Ezenkívül olyan vallási szimbólumok is megtalálhatók némely oltáron, mint amilyen a guadalupei Szűzanya szobra.

Az emlékezés hagyománya sokáig megfoghatatlan jelenség volt az amerikai társadalom számára, amelynek döntő hányadát teszi ki a spanyol ajkú lakosság. Hála az olyan popkulturális termékeknek, mint

a regények és filmek, néhány éve közelebbi bepillantást nyerhettünk mi is e szokásokba. Ha valakinek kicsi vagy kamasz gyereke van, biztosan találkozott a Disney 2017-es, egész estés animációs filmjével, a Cocóval. A film egy gyermek szemén keresztül mutatja be, miért fontos, hogy megőrizzük halott szeretteink emlékét.

Jelképek, amelyeket sosem felejtünk

Az ünnepnek számos jelképe és kelléke van, amelyek mind arra hivatottak, hogy segítsenek emlékezni és ünnepelni az élet folytonosságát.

Az egyik talán leglátványosabb ezek közül a színes koponya, amelyet spanyolul las calaverasnak hívnak.

Ha megszáradt a festék, szintén az oltárra teszik.

Ahogy minden kultúrában, úgy a mexikóiaknak is nélkülözhetetlen az elmúláshoz köthető egyik legfontosabb szimbólum, a virág. Míg az európai emberek számára a krizantém az úgynevezett sírkővirág, addig Mexikóban a flor de muerto (a halál virága) nem más, mint a bársonyvirág, amelyet mi, magyarok hétköznapi nyelven csak büdöskének hívunk intenzív illata miatt.

Egyetlen ünnep sem lehet teljes a megfelelő ünnepi fogás nélkül.

Ezek a halálfejet ábrázoló tárgyak gyakran cukorból készülnek, a legkülönbözőbb színekre festik őket, hogy minél feltűnőbbek legyenek.

A DÍA DE LOS MUERTOS IKONIKUS ÉTELE A PAN DE MUERTO, VAGYIS A HALÁL KENYERE.

Ez egy édes pékáru, leginkább a briósra hasonlít. Leggyakrabban narancshéjjal vagy narancsvirágvízzel ízesítik, de előfordul az ánizs is különböző régiókban. A kenyeret csont-, illetve koponyamotívumokkal szokták díszíteni az ünnep alkalmával. Elmaradhatatlan kísérője a hűvös novemberi időben igencsak jóleső, fahéjas ízesítésű forró csokoládé.

Ha tehát kedvet kaptunk egy igazi mexikói hangulatú halloweeni bulihoz, nem kell mást tennünk, mint beszerezni néhány kelléket, és ráfesteni arcunkra La Catrina mosolyát!