Nézőpontok Megközelítések a Gödöllői Iparművészeti Műhely művészeti koncepciójában
1
18–20
2
Koncepció alkotó, felelős szerkesztő: Hidasi Zsófia textiltervező művész, a Gödöllői Iparművészeti Műhely művészeti vezetője Kiadványtervezés: Ipsics Barbara médiaművész Grafikai elemek: Remsey Dávid grafikusművész Szerkesztés és lektorálás: Szabó Emma Zsófia művészettörténész Lektorálás: Farkas Anita művészettörténész
Kiadó: Gödöllői Új Művészet Közalapítvány Felelős kiadó: Katona Szabó Erzsébet textilművész, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap Gödöllői Iparművészeti Műhely 2100 Gödöllő, Körösfői utca 15–17. A borítótervet a GUBAHÁMORI építésziroda rajza alapján Ipsics Barbara készítette.
www.gimhaz.hu | info@gimhaz.hu www.facebook.com/ GodolloiIparmuveszetiMuhely www.instagram.com/gim_house
3
Programok 2018–2020 Megközelítések a Gödöllői Iparművészeti Műhely művészeti koncepciójában
4
A Gödöllői Iparművészeti Műhely kertje Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
5
Ágoston Bence, Anti Szabó János, Arató Zoltán, Bajkó Dániel, Balázs Imre Barna, Bangó Alexandra, Barabás Márton, Béla Eszter, Bikácsi Daniela, Bódis Erzsébet, Bohus Zoltán, Börcsök Anna, F. Orosz Sára, Fabók-Dobribán Fatime, Farkas Pap Éva, Farkasvölgyi Éva, Fazekas Veronika, Fekete Fruzsi, Fekete György, Fóris Katalin, Góg Angéla, Guba Ilka, Guba Sándor, Hager Ritta, Hámori Péter, Hidasi Zsófia, Horányi Kinga, Incze Mózes, Ipsics Barbara, Kántor József, Katona Szabó Erzsébet, Kecskés Fanni, Kelecsényi Csilla, Kókay Krisztina, Konopás Judit Emese, Kun Éva, Lengyel Gergő, Lőrincz Áron, Lőrincz Réka, Lukácsi László, Neuzer Zsófia, Olajos György, Orosz István, Pápai Lívia, Pattantyús Orsolya, Posztobányi Péter, Remsey Dávid, Remsey Flóra, Simonffy Márta, Szesztay Csanád, Szőcs Miklós TUI, Szuppán Irén, T. Doromby Mária, Tápai Nóra, Temesi Apol, Tengely Nóra, Újszászi Tünde, Vági Flóra, Varga Melinda, Veszprémi Gabriella, Zakar József
7
Tartalom
6
Bevezetés A folytonosságról I Katona Szabó Erzsébet Párhuzamos gondolatok I Hidasi Zsófia Gondolatok a GIM-ről I Antalóczy Tímea
13
Művésztelep újragondolva Tematikus művészewti projektek
40
Art & craft & design Képző- és iparművészeti kiállítások és szakmai beszélgetések
76
Összművészeti élmények Különböző művészeti ágakban megvalósuló programok
82
Alkotótér Művészeti workshopok
98
Perspektívák Felújítási tervek
8
A folytonosságról
Titokzatos, belső erők késztetik alkotásra az embert a kezdetektől. Arra buzdítják, hogy a szükségletein túl a szépség és maradandóság érdekében erőfeszítéseket tegyen. Az alkotás öröme a művészé, ugyanakkor a létrejött művek és műtárgyak jelenléte a többi ember lelkéhez is utat talál. A huszadik század elején létrejött gödöllői művésztelep, majd követője, a Gödöllői Iparművészeti Műhely révén vizsgálhatjuk ennek az alkotóerőnek mibenlétét, ami Gödöllőn értékes és gazdag művészeti életet hozott létre és tart meg. Fennmaradását jelenleg a fiatal művészgeneráció biztosítja, akiknek eszmeisége, művészi hitvallása a jelenkorba mélyen beágyazódik. Ugyanakkor a GIM-ben látható alkotások üzenete, magas szakmai minősége hozzájárul az élményhez, amelyet a kiállításlátogató keres. Kívánom, hogy az elkövetkező években ez a kitartó munka az elődök művének méltó folytatása legyen, hogy a művészetnek ez a gödöllői kertje teremjen és viruljon!
Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas,
Bevezetés
érdemes textilművész, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke
› Katona Szabó Erzsébet: Magány, bőrinstalláció, 2016, Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
9
Bevezetés 10
11
Párhuzamos gondolatok
“Mint ahogy a perspektívai szempont összehozza a végtelenbe törekvő párhuzamosokat, úgy kell a művész szemének összegyűjteni az életben megnyilatkozó párhuzamos törekvéseket.” Idézet a Nagy Sándor-ház falán talált, a művésznek tulajdonított sorokból Folyamatosan keressük a kapcsolódásokat a szecessziós művészteleppel, igyekszünk újraértelmezni és mai kontextusba helyezni értékeit. A gödöllői művésztelep mindennapjaiban művészet és élet organikus összefonódása valósult meg. A „művészet lehet az élet része” gondolat napjainkban is aktuális. Hiszünk abban, hogy az elődök inspirációját figyelembe véve a művészethez való kapcsolódásunk – legyen szó akár alkotásról vagy befogadásról – személyiségünket és mindennapjainkat is gazdagítja. A művészet közösséget formál és kapcsolatot teremt, szavakkal nehezen megmagyarázható varázslatot rejt magában. Kapcsolatot teremt alkotó és befogadó között, tapintható és megfoghatatlan, látható és láthatatlan dimenziók között. Transzparens tereket hoz létre tér és idő, objektum és szubjektum viszonylatában. A kortárs művészet elgondolkodtat, folyamatosan kérdez és megkérdőjelez, különleges energiákat hoz felszínre. Alkotóházunk feladata kutatni, generálni és láthatóvá tenni ezeket a mélyről jövő energiákat. Ahogy az idő folyamatosan alakítja és mozgásban tartja a természetet, ugyanúgy a művészeti alkotófolyamat megkerülhetetlen része és alakító tényezője is. A természet alkotó ereje és az emberi kéz által létrehozott művészet analógiája kapcsolódik össze az alkotóházunk kertjében az idő és a környezet hatására formálódó természetművészeti alkotásokban. Művészeti koncepciónk olyan, mint egy folyamatosan növekvő fa, amelynek szerteágazó lombkoronája, minden egyes ága az organikusan összekapcsolódó egész része. Az idő előrehaladtával az ágakon új hajtások nőnek. Kiadványunkban az elmúlt három év tematikusan csoportosított programjain keresztül a jövőben kibontakoztatásra váró fő irányokat vizionáljuk. Hidasi Zsófia textiltervező művész, a Gödöllői Iparművészeti Műhely művészeti vezetője
‹ Hidasi Zsófia: Fény kert, installáció, alumínium, fa, 2018
12
Gondolatok a GIM-ről
„Nem a tárgy, az ember a cél.” Moholy-Nagy László
Bevezetés
A Gödöllői Iparművészeti Műhely munkáját akkor ismertem meg közelebbről, amikor Újszászi Tünde és Temesi Apol – volt MOME-s tanítványaim – munkáiból nyílt kiállítás a Műhelyben. Ennek kapcsán, egy a kortárs textilművészet aktuális trendjeiről szóló szakmai beszélgetés vezetésére invitált az intézmény művészeti vezetője, a szintén MOME-n végzett Hidasi Zsófi. Hamar kiderült számomra, hogy a Műhely egy erős alkotói és befogadói közösségként van jelen nem csak Gödöllőn, hanem a tágabb, magyar kortárs művészeti szcénában is. Kitűnő terepe lett a hagyományos és modern, az iparművészeti és képzőművészeti, a konceptuális és kísérleti, az új és régi technológiák együttes jelenlétének, forma- és anyagkísérleteinek. A Műhelyben a leginnovatívabb művészeti projektek megjelenése mellett jelen van a régmúlt korok mára kiveszőben lévő közösségi élményvilága is. Magában őrzi a hagyományos művelődési intézmények tradicionális hangulatát, ugyanakkor újító szellemisége a legfiatalabbtól a legidősebb generációig szinte bárkit képes bevonzani, együttműködésre bírni, legyen az alkotó vagy befogadó. Márpedig egy ilyen közösséget pártolni kell. Ezt a közös – alkotói, befogadói – élményt szolgálják a workshopok, a tárlatvezetések, a szakmai beszélgetések, az előadások, a kiállítás megnyitók, a múzeumpedagógiai programok, a performanszok vagy éppen az animációs estek. A sokféle szakmai tapasztalat (tervezőgrafika, animáció, textiltervezés, építészet, fotó stb.) együttes jelenléte különösen színes palettát kínál a közönségnek. Mindezek a műfajok egyszerre adnak teret az autonóm művészet megnyilvánulásának, befogadásának, a közösségi létnek és a személyes élményeknek is. A Műhely adta szakmai biztonság informális és formális alkotói csoportok kialakulásának is kedvez, gondoljunk csak – a számos innen induló, itt kiállító vagy tevékenykedő MOME-n végzett tervező kapcsán – a Bauhaus szellemi hagyományára épülő művészeti csoportok megjelenésére. Az alkotói szemléletmód, a kreativitás és az együttműködés hagyományának ápolása önmagában is jelentős vállalás. A tehetséggondozás révén a kontinuitás is megteremthető, hiszen védi, támogatja azokat a fiatalokat, akik felnőve, már alkotóként szerves részei, építői, továbbgondolói lehetnek további művészeti projekteknek. A Műhely egy olyan védőhálónak tűnik, amely nem csak megmutatja, hanem érdemben támogatja is a művészeti produkciók létrejöttét. Mindezt szolgálja a természeti környezet, a kert, amely szerves részévé, egyenesen ihletőjévé válik a megvalósuló projekteknek, őrizve ezzel az egykori szecessziós művésztelep hagyományait. Kívánom, hogy – hozzám hasonlóan – minél többen rácsodálkozzanak a Műhely sok színben pompázó világára.
Antalóczy Tímea, szociológus, egyetemi docens, MOME, Elméleti Intézet
13
Varga Melinda: Szonda, installáció, tükör, fa, 2018, Fotó: Szesztay Csanád
01
Bevezetés 14
15
Művésztelep újragondolva Tematikus művészeti projektek
A művésztelepi gondolat minél szélesebb spektrumon történő kibontakoztatása művészeti programunk egyik meghatározó törekvése. Tematikus művészeti projektjeinkre meghívott alkotóink időszakos jelleggel művésztelepként, közös alkotótérként használják a GIM alkotóházát és kertjét. Többek között olyan interdiszciplináris installációk, kültéri alkotások valósulnak meg ezen időszakok alatt, amelyek a különböző területeken alkotó művészek kooperációján alapulnak és a közös gondolkodást, a kapcsolatteremtést, egymást inspiráló művészek közösségének a kialakulását segítik. Tematikus művészeti projektjeink visszatérő témája természet és ember kapcsolatának megjelenítése különböző művészeti ágakban. Művésztelepi projektjeink meghatározó eleme maga a tér, a természeti környezet, amely inspirálja és manifesztálja a művészi gondolatokat. A helyspecifikus alkotások a GIM-ház kertje mellett elsősorban az egykori gödöllői művésztelep helyszínein jelennek meg, a helyekhez kapcsolódó emlékek újraértelmezése és kortárs kontextusba helyezése által a múlt és a jelen összekapcsolását valósítják meg. A GIM tehetséggondozó programjának köszönhetően folyamatosan formálódik a GIM szabadiskolájában felnövő fiatal művészek generációja, akik organikusan kapcsolódnak tevékenységeinkhez. Az évről évre gazdagodó inkubációs tevékenység a folytonosságot és egy új közösség megalakulását biztosítja. A pályakezdő művészeket kiállítási, bemutatkozási lehetőségekkel segítjük.
Művésztelep újragondolva
16
A kiállítást köszöntötte: Katona Szabó Erzsébet textilművész, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke és Dr. Pappné Pintér Csilla, Gödöllő város alpolgármestere A kiállítást megnyitotta: Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora A kiállítás kurátora: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap Fotó: Szesztay Csanád
17
TRANSZPARENS TEREK Képző- és iparművészek kooperáción alapuló projektjei 2018. június 30. – szeptember 30.
Résztvevő művészek: Arató Zoltán formatervező művész Balázs Imre Barna festőművész | Farkas Pap Éva szobrászművész Guba Ilka fotóművész | Guba Sándor építész Hidasi Zsófia textiltervező művész Ipsics Barbara médiaművész | Konopás Judit Emese hang- és térkutató Lengyel Gergő formatervező művész | Remsey Dávid graf ikusművész Szesztay Csanád fotóművész | Varga Melinda szobrászművész Helyszínek: GIM-ház kertje | Remsey-ház kertje | Kálvária belső tere
„Miként a miniatúra szemlélője a parányi kép világába merülve elveszíti a méretek és léptékek rendjét, a lélek belső világába forduló ábrándozó is a térvesztés klausztrofób tapasztalatával éppenséggel ellentétesen, a folyamatosan táguló tér képzetét éli meg.” Gaston Bachelard: A tér poétikája A kiállítás az átalakulás folyamatát, gondolatkörét járta körül. A világ átlényegülések sorozata, hiszen ami él, az változik. Erre a gondolatra épül Ovidius műve. Az átváltozás fogalma többféleképpen értelmezhető, többféle formában és dimenzióban jelenhet meg, testet ölthet a forma vagy az anyag átalakulásában. Más kontextusban összekötő kapocs lehet az érzékelhető és a képzeletünk világa között, térben elhelyezve utalhat kint és bent kapcsolatára, az idő aspektusában pedig múlt és jelen kapcsolatára. A kiállításra készült helyspecif ikus térinstallációk ezekre a gondolatokra reflektáltak a vizuális művészetek kifejezőeszközeivel. A helyszínek a Gödöllői Iparművészeti Műhelyhez és az egykor a Körösfői utcában működő szecessziós művésztelephez kapcsolódtak.
Művésztelep újragondolva 18
A vak szonettje
19
‹
Fotó: Szesztay Csanád ‹ Fotó: Kárász Karolina
Guba Ilka | Guba Sándor | Konopás Judit Emese
„Az Erzsébet-parkban áll az 1771-75 között épült Kálvária. Formáját tekintve egy mesterséges, épített domb. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a medencébe a Pazsaki forrásból érkezett cserépcsöveken keresztül a víz. Innen földalatti vezetéken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták. Erre a közönség számára eddig elzárt térre reflektál az efemer hangzó installáció.”
20
Egy kert metamorfózisai
Arató Zoltán | Lengyel Gergő | Remsey Dávid | Szesztay Csanád
„A Körösfői utcában található, nagy múltra visszatekintő, jelenleg üresen álló művésztelepi helyszín újrafelfedezésére invitáljuk az arra járó nézőt. Az utcától távol eső Remsey-ház és annak elvadult kertje bár mindig is nyitva állt az arra járók előtt, kellő titokzatossággal is bírt. Az erre az alkalomra összeálló alkotókként arra teszünk kísérletet, hogy a kerítésen elhelyezett „kukkerek” segítségével betekinthessünk a múlt vagy éppen a jövő valós vagy felülírt pillanataiba, ezek átmeneteibe, hogy reflexiókat és víziókat
Művésztelep újragondolva
generáljunk alkotóban és nézőben egyaránt.”
21
Fotók: Szesztay Csanád
22
Szintézis
Varga Melinda
„A föld különleges történeteket mesél azoknak, akik olvasni tudnak belőle. Egy fa nem pusztán véd, hanem gyakran lehetőségeket sajátít ki. Holtában viszont egész életközösség épül rá. Milyen az elmúlás esztétikája? Milyen viszonyban van
Művésztelep újragondolva
az igazsággal az, ami az én fejemben megfogalmazódott róla?”
Fotó: Kárász Karolina
23
Szonda
Varga Melinda
„Mit keresünk, ha tudományos kutatást végzünk? Az igazságot, vagy a saját véleményünk igazolását? Ugyanis gyakran jutunk különböző következtetésre. Vitáink gyakran nem a vitatott tárgyról szólnak, hanem tükröt tartanak elénk. ( A tükrök a Szintézis című munka direktöntvényeinek helyén vannak.)”
Fotó: Szesztay Csanád
24
Urbánus intarziák | Hiányjel
Farkas Pap Éva
„Egy fa utóélete, a gyökérzet maradványai, a hiány maga és amit mögé gondolunk. Értelmezhető-e egyfajta természetes intarziaként egy múltból itt maradt csonk, és ez vajon mit ad hozzá személyes vagy közösségi tereinkhez? Esetleg éppen örökre elvesz valamit? Van-e értelme a gyökérzetnek fa nélkül, és fontos-e ez egyáltalán? Mit kezdjünk ezzel?
Művésztelep újragondolva
Hol kezdődik a felelősségünk?”
› Fotó: Szesztay Csanád
25
26
27
Relikviák
Ipsics Barbara
„Egy kő felületét, a vizes parti homokot vagy a föld organizmusait szabad térségekként is értelmezhetjük. Az általuk konstruált új struktúrák misztikus tereket idéznek. Ezekbe a redukált, tiszta terekbe helyeztem el olyan családi ereklyéket, amelyek különös fontosságúak számomra. E külön életet élő, olykor kallódó érzetekből előhívott motívumok-mint lebegő relikviák-lenyomatai egy olyan korszaknak, amely fokozatosan kezd egy absztrakt dimenzióba átfordulni számomra. E folyamat első villanásait
‹ Fotó: Ipsics Barbara
Művésztelep újragondolva
ragadja meg a három világító „white cube”.”
Művésztelep újragondolva 28
Fény kert
29
Fotók: Szesztay Csanád
Hidasi Zsófia
„Milyen érzéseket hív elő bennünk egy-egy tér? Milyen személyes vagy archaikus emlékképek társulnak hozzá? Hogyan érzékeljük az egyes anyagminőségeket? Mi alakítja a percepciónkat? A hátsó kertben elhelyezett fémstruktúra a fényviszonyokra reflektáló, folyamatosan változó installáció. Egyfajta topográfiai játék, amely a víz felületének és a fodrozódásoknak a megjelenítési lehetőségeit kutatja, más anyagminőségbe helyezve és redukálva azt.”
30
A látszat valósága I-II.
Bajkó Dániel, Balázs Imre Barna „Mennyire változtat meg és indít el egy átalakulási folyamatot, ha két festőművész a képeit rétegekre bontja, és a befejező réteget kicseréli? A kiindulópont az absztrakt dinamizmus, valamint az anyagmozgások belső feszültségéből adódó viszonyok képi megjelenítése, két nézőpontból való megközelítése. Összeszedni és összeilleszteni a töredékeket, hogy a teljesség helyreálljon. Részesévé válni a folyamatnak, hogy bepillantást nyerjünk Aszterión házába vagy onnan ki…”
Fotók: Szesztay Csanád
Művésztelep újragondolva
31
Művésztelep újragondolva 32
33
Anamorfikus keret
Arató Zoltán | Lengyel Gergő | Remsey Dávid
„A Graft műhely két formatervezőből és egy grafikusból áll. Remsey Dávid családján keresztül erősen kötődik az utcához és a művésztelephez. Dávid sokat mesélt arról, hogy gyerekkorában micsoda élet volt a Remsey-házban. Rengeteg játékról, játékosságról és cizellált humorról beszélt. Ezt a játékosságot kitekerve bekereteztük a GIMház kertjének egy részletét. Ez azért jó, mert itt Gödöllőn szeretjük a kertet és a virágokat, virágoztatjuk a művészetet, és már több száz éve imádunk játszani.”
Fotó: Szesztay Csanád
34
STÚDIÓK Fiatal építészek és iparművészek kiállítása 2018. április 14. – június 24.
Kiállító művészek: Ágoston Bence formatervező hallgató | Bangó Alexandra graf ikusművész | Béla Eszter textiltervező művész | Guba Sándor építész | Hidasi Zsófia textiltervező művész | Kecskés Fanni textiltervező hallgató | Pattantyús Orsolya keramikusművész | Remsey Dávid graf ikusművész A kiállítás olyan fiatal művészek munkáit mutatta be, akik a Gödöllői Iparművészeti Műhelyben kezdték művészeti tanulmányaikat, majd később a Budapesti Műszaki Egyetemre vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre nyertek felvételt, jelenleg pedig gyakorló művészként az építészet vagy a design valamely területén alkotnak. A kiállítás a tervezésikivitelezési folyamat fázisainak bemutatására fókuszált. A kész művek mellett werkvideók, animációk, vázlattervek és makettek szemléltették
Művésztelep újragondolva
az alkotói folyamat egymásra épülő lépcsőfokait.
A kiállítást köszöntötte: L. Péterfi Csaba, a Polgármesteri Kabinet vezetője, kommunikációs igazgató A kiállítást megnyitotta: Szenes István Ybl Miklós-díjas belsőépítész, érdemes művész A kiállítás kurátora és a kiállítást rendezte: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogató: Gödöllő Város Önkormányzata
› Béla Eszter: A kis herceg, ruhakollekció, MOME, diplomamunka, 2017 Fotó: Szesztay Csanád
35
Művésztelep újragondolva 36
37 Fotó: Szesztay Csanád
Művésztelep újragondolva
38
Guba Sándor, GUBAHÁMORI: Beleznay-kastély (Bugyi) bővítése, színház- és rendezvényépület, látványterv, 2017
39
‹ Bangó Alexandra: The dream, animáció, Haute École des Arts de Rhin, 2015
‹
Hidasi Zsófia: LINES táskakollekció, bőr, egyéni technika, 2016 Fotó: Kárász Karolina
Kecskés Fanni: Ellentétek, struktúrák, anyagkísérletek, MOME, 2015 Fotó: Szesztay Csanád
»
Pattantyús Orsolya: Tavaszi szél, reggeliző készlet, 2018, Fotó: Pattantyús Orsolya
›
Művésztelep újragondolva
40
‹ Ágoston Bence: MOOD, szemüveg kollekció, MOME, 2015, Fotó: Szesztay Csanád
‹
Remsey Dávid: Illusztráció a Sündör és Niru című mesekönyvhöz, 2015
41
42
Art & craft & design Képző- és iparművészeti kiállítások és szakmai beszélgetések
Kiállításainkon neves kortárs alkotók művei mellett a pályakezdő alkotógeneráció tagjainak munkáit mutatjuk be, folyamatosan figyelve az őket érő inspirációkra és motivációikra. Fontosnak tartjuk reprezentálni az art, a craft és a design területeinek összefonódását. A gödöllői művésztelep tevékenységében meghatározó textilművészet hagyományát folytatva a kortárs textilművészet innovatív alkotóinak a megismertetése kiemelt jelentőségű kiállítási koncepciónkban. Időnként bemutatjuk a szecessziós gödöllői művésztelep nagy művészegyéniségeinek műhelymunkáit, vázlatait és alkotásait. A professzionális kortárs képző- és iparművészet megismertetése és élményszerű közvetítése egyik legfőbb törekvésünk. Hiszünk abban, hogy az egész több, mint a részek összessége, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az alkotások bemutatásának installálási módjára és kontextusára. A kortárs művészetben az alkotás folyamata egyre inkább fókuszba kerül, a végeredmény sok esetben a folyamat bemutatásán keresztül értelmezhető. Kiállításainkhoz kapcsolódó szakmai beszélgetéseinken, tárlatvezetéseinken a közönség megismerheti a művek mögött rejlő alkotói-tervezői folyamatokat, a művészek motivációit és gondolatait.
43
02
44
KERT A VÁROSBAN Kortárs képző- és iparművészeti kiállítás a Pesti Vigadóban 2018. április 11. – június 10.
Az élő növényi installáció közegében megrendezett tárlat résztvevői: Anti Szabó János képzőművész | Bajkó Dániel festőművész | Barabás Márton Munkácsy Mihály-díjas képzőművész | Bikácsi Daniela Munkácsy Mihálydíjas festőművész | Bódis Erzsébet textilművész | Bohus Zoltán Kossuthdíjas üvegművész Fabók-Dobribán Fatime festőművész | F. Orosz Sára keramikusművész | Farkasvölgyi Éva kárpitművész | Fekete György Kossuthdíjas belsőépítész | Hager Ritta Kossuth-díjas kárpitművész | Hidasi Zsófia textiltervező művész | Incze Mózes festőművész | Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész | Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textilművész | Kókay Krisztina Ferenczy Noémi-díjas textilművész, érdemes művész | Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész | Lukácsi László Munkácsy Mihály-díjas üvegművész | Olajos György Munkácsy Mihály-díjas festőművész | Orosz István Kossuth-díjas graf ikusművész | Posztobányi Péter festőművész | Remsey Dávid graf ikusművész | Remsey Flóra Ferenczy Noémidíjas kárpitművész | Simonffy Márta Ferenczy Noémi-díjas textilművész | Szőcs Miklós TUI Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész | Szuppán Irén Munkácsy Mihály-díjas kárpitművész, érdemes művész | T. Doromby Mária
Art & craft & design
Ferenczy Noémi-díjas textilművész | Varga Melinda szobrászművész A kiállítás a Gödöllői Iparművészeti Műhely húszéves jubileuma alkalmából került megrendezésre. A kiállítás célja volt, hogy ráirányítsa a f igyelmet a KERT-re, korunk egyik alapvető megőrzendő értékére, amely valamilyen szinten mindenki számára fontos és létrehozható. Igyekeztünk feltárni azokat a művészi attitűdöket, amelyek a GIM körében az elmúlt húsz évben körvonalazódtak, és amelyek folytatását ígérik az egykori művésztelep szellemiségének. Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész
45
T. Doromby Mária: Tánc-össztánc, drótszál, egyéni technika, 2018 Fotó: Papp Tibor
A kiállítás kurátora: Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész A kiállítást rendezte: D. Udvary Ildikó művészettörténész Köszöntőt mondott: Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke A kiállítást megnyitotta: Kodolányi Gyula költő, műfordító A megnyitón közreműködött: Langer Ágnes hegedűművész Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Gödöllő Város Önkormányzata
46
Art & craft & design
Orosz István: Kockalabirint, térplasztika, anamorfózis, 2018 Fotó: Orosz István
Bódis Erzsébet: Őszi kikerics, faliszőnyeg, gyapjú, 1967 Fotó: Molnár Géza
47
Bohus Zoltán: Dűnék, üvegszobor, 2014 Simonffy Márta: „Ígérem, festek, festek majd Neked”, triptichon, pigmentfesték, ceruzarajz Fotó: Papp Tibor
48
ÉPÍTÉSZEK, LÁTVÁNYTERVEK Építészeti vizualizációk több szemszögből, a STÚDIÓK kiállításhoz kapcsolódó szakmai est 2018. június 2. 19.00 Meghívott építészirodák: ARON LORINCZ Ateliers | GUBAHÁMORI | Paradigma Ariadné | Sporaarchitects
Mi a célja a látványtervnek? A látványterveknél alkalmazott grafikai nyelv mennyire tükrözi vissza az építészeti gondolkodást? Mit tartanak fontosnak az építészirodák egy-egy látvány elkészítésekor, és mi az igénye a megrendelőnek? Az este folyamán négy építésziroda építészeivel beszélgettünk a látványtervezés különböző szempontjairól, a vizualizációk szerepéről a tervezésben és a gyakorlatban.
Moderátor: Csúrné Sarbak Klára építész
Paradigma Ariadné: A varsói Warsawianka sportközpont rehabilitációja. Intelligens mimikri: stadion bejárat, látványterv, 2016
‹
Art & craft & design
Támogató: Gödöllő Város Önkormányzata
» GUBAHÁMORI (Guba Sándor, Hámori Péter), Bokányi Imre, Tarr Hajnalka: Gellérthegy - 21. századi tájleírás, látványterv, 2016
49
Art & craft & design 50
51
ARON LORINCZ Ateliers: Látványterv a Tel Aviv-i AN+ Tel tervező iroda számára, 2018
52
KONTRASZTOK/ PIXELEK Pápai Lívia, Ferenczy Noémi-díjas textilművész és Tápai Nóra textilművész kiállítása 2018. október 20. – 2019. február 16.
Milyen szerepet tölt be a digitális technika egy textilművész munkásságában? Képviselhet-e egy számítógéppel megalkotott textilterv hasonló művészi értéket, mint egy kézzel szőtt kárpit? Kiegészítheti-e egymást az analóg és a digitális technika? Mi a szerepe ezeknek a médiumoknak a kortárs textilművészetben? Ezekre a gondolatokra épült Pápai Lívia és Tápai Nóra textilművészek kiállítása és vetítéssel
Art & craft & design
egybekötött szakmai előadása.
A kiállítást köszöntötte: Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere A kiállítást megnyitotta: Husz Mária művészettörténész A kiállítás kurátora: Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész A kiállítást rendezte: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap
Tápai Nóra: Mivé leszünk (Szondi-teszt), számítógépes grafika, nyomat poliészterre, 2015
Pápai Lívia: Hommage à Petőfi, (az azonos című sorozat darabja), digitális nyomat, 2012
Tápai Nóra: Szekvenciák, számítógépes grafika, nyomat poliészterre, 2018
54
GEOMETRIA Kántor József képzőművész és Zakar József keramikusművész kiállítása 2019. március 9. – április 28. Kántor József képzőművész és Zakar József keramikusművész művei a geometrikus absztrakt formanyelvén szólalnak meg, a festészet és az autonóm plasztika műfajában. A kiállítás olyan válogatásokat, műpárokat mutatott be, amelyek vizuálisan és gondolatilag rokoníthatóak egymással. Egymásra rímelő konstrukcióik – Kántor József rétegekre épülő kompozíciói síkban, Zakar József autonóm plasztikái térben – tárták elénk a geometria harmóniáját.
A kiállítást köszöntötte: Pelyhe József, Gödöllő város alpolgármestere A kiállítást megnyitotta: Keppel Márton művészettörténész A kiállítás kurátora és a kiállítást rendezte: Hidasi Zsófia textiltervező művész
Art & craft & design
Támogató: Gödöllő Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap
55
Fotó: Szesztay Csanád
‹ Zakar József: Az utolsó malom, porcelán, fa, redukciós égetés, 2014 Fotó: Kárász Karolina
› Kántor József: Társas I–II., olaj, vászon, 2010 Zakar József: Válaszút előtt I-III., kőcserép, oxidációs égetés, 1260 °C, 2012 Fotó: Szesztay Csanád
56
KÉK, FEKETE, PIROS Bőrkollázsok és papírkollázsok Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész kiállítása 2019. május 11. – június 30.
Art & craft & design
Első alkalommal láthattuk önálló kiállítás keretében a Gödöllői Iparművészeti Műhelyben Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémidíjas textilművész munkáit. A Gödöllői Iparművészeti Műhelyt megalapító és a szakmai vezetését 1998–2018 között ellátó művész sokoldalú és szerteágazó életművének egy-egy meghatározó csoportját mutatta be a három színre épülő kiállítás. A kiállítás kiemelt f igyelmet fordított a művész gyökereire és vizuális nyelvét megalapozó élményeire. Erre reflektáló installációt mutatott be Bódis Erzsébet textilművész kalotaszegi gyűjteményéből, megidézve a Katona Szabó Erzsébetet pályáján elindító inspirációs forrásokat. A kiállítás másik két csoportja a művész bőr- és papírkollázsaiból mutatott be válogatást.
57 A kiállítást köszöntötte: Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere A kiállítást bevezette: Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész A kiállítást megnyitotta: Marcel Hendrickx műgyűjtő, Turnhout város nyugalmazott polgármestere Zene: Bass & Voice Duó I Szalay Henrietta szöveg, vers, ének koncepció és Szabó Mátyás basszus hangszerek, hangszerelés A kiállítás kurátora: Katona Szabó Erzsébet textilművész és Hidasi Zsófia textiltervező művész A kiállítást rendezte: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Gödöllő Város Önkormányzata Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
58
Katona Szabó Erzsébet: Eső és tenger, bőrkollázs, 2016 Fotó: Neumann Ildikó
Art & craft & design
Katona Szabó Erzsébet: Tenger III., papírkollázs, akvarell, 2019 Fotó: Neumann Ildikó
INSPIRÁCIÓ ÉS HAGYOMÁNY Kötetlen beszélgetés Katona Szabó Erzsébet textilművész KÉK, FEKETE, PIROS című kiállításához kapcsolódóan 2019. június 28. 17.00
Az installáció Bódis Erzsébet textilművész kalotaszegi gyűjteményét mutatta be, megidézve Katona Szabó Erzsébet textilművészetének gyökereit és a látásmódot, amely pályáján elindította.
A beszélgetés résztvevői: Dr. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese, Katona Edit néprajzkutató, a Népművészeti Múzeum munkatársa | Őriné Nagy Cecília művészettörténész, a Gödöllői Városi Múzeum munkatársa Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Gödöllő Város Önkormányzata Fotó: Szesztay Csanád
59
Art & craft & design
60
Újszászi Tünde: Triangle, installáció, festett újságpapír, kenderzsineg, saját szövött technika, 2015
61
KONTEXTUS Temesi Apol és Újszászi Tünde textilművészek kiállítása 2019. július 13. – szeptember 1.
A kiállítás két fiatal textiltervező művész munkáin keresztül a kortárs textiltervezés aktuális trendjeire, megközelítési módjaira, a különböző művészeti területek, képző- és iparművészet összefonódására, átjárhatóságára fókuszált. Újszászi Tünde művei modulárisan felépülő installációk, ismétlődésre épülő ritmikájukat a szövet térbeliségéből és mozgásából adódó dinamika töri meg. Temesi Apol az ipari hulladékok másodlagos életét kutatja, a szövés technikájával, méhsejtes rendszerek kialakításával és anyagfejlesztéssel hoz létre funkcionális vagy képzőművészeti jellegű háromdimenziós burkolatokat.
A kiállítást köszöntötte: Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze A kiállítást megnyitotta: Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész Közreműködő: Góg Angéla food designer A megnyitón résztvevők a kiállított művekre reflektáló food design installációt tekinthettek és kóstolhattak meg. Kurátor: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Gödöllő Város Önkormányzata
Art & craft & design 62
63
Góg Angéla: Egyedi food design installáció Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
Art & craft & design 64
65 ‹ Temesi Apol: Raw, újrahasznosított gyapjú hulladék, 2019 Fotó: Glázer Attila
› Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
‹ Góg Angéla: Egyedi food design installáció, 2019 Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
66
ÚJRAGONDOLT ANYAGOK A KORTÁRS TEXTILTERVEZÉSBEN KONTEXTUS című kiállításunkhoz kapcsolódó szakmai beszélgetés a kortárs textilművészet aktuális trendjeiről 2019. szeptember 6. 19.00
Temesi Apol és Újszászi Tünde textilművészek alkotásaiban újragondolt vagy újrafelhasznált anyagok jelennek meg új kontextusban. Újszászi Tünde különböző formájúra hajtogatott papírelemekből, fényvisszaverő csíkokból alkot képzőművészeti installációkat, míg Temesi Apol textilipari gyapjúhulladékok újragondolásával hoz létre alkalmazott felületeket. A szakmai beszélgetésen a két kiállító művész mellett Kovács Mónika textilművész vett még részt, akinek szövött struktúráiban sárgaréz, vörösréz és acélszálak képezik a vetülékfonalat. Anyagainak meghatározó alakítója a környezet, hiszen az időjárás változásainak
Art & craft & design
kitett fémek korróziója folyamatosan új rétegeket hoz létre a szöveteken.
A beszélgetésben résztvevő művészek: Kovács Mónika textilművész, Temesi Apol textilművész, Újszászi Tünde textilművész A beszélgetést vezette: Antalóczy Tímea szociológus, kutató Támogató: Gödöllő Város Önkormányzata
67
Kovács Mónika (Komonka Textile): Metal Textile, sárgaréz- és acélszál, szövés, 2018 Fotó: Visontai Márton
Kovács Mónika (Komonka): Metal Textile / rosegold, vörösréz és acélszál, szövés, 2018 Fotó: Kovács Mónika
68
A MŰVÉSZI IPAR
Art & craft & design
Nagy Sándorra (1869–1950) emlékezünk 2019. szeptember 14. – december 8.
69 Nagy Sándor a gödöllői művésztelep vezető mestere 1869-ben született. 1907-ben költözött Gödöllőre családjával, barátja, sógora és művésztársa Körösfői-Kriesch Aladár hívására. Itt telepedett le, élete végéig megőrizte és hirdette műveiben és írásaiban a „gödöllőiséget”. A születésének 150. évfordulójára rendezett kiállításon a Gödöllői Iparművészeti Műhely Alkotóházában elsősorban a művész iparművészeti alkotásaihoz készült terveket mutattuk be. Láthattuk a velencei Magyar Pavilon óriási homlokzati üvegfestményének színes kartonját, a marosvásárhelyi Kultúrpalota díszterméhez készült, balladákat ábrázoló kartonokat, kárpitokat, ornamentikaterveket. A kiállításon először került bemutatásra a Nagy Sándor mély érzékenységéről, emberszeretetéről tanúbizonyságot tevő, az első világháború emlékére készült mozaikterv. Őriné Nagy Cecília művészettörténész, a Gödöllői Városi Múzeum munkatársa
A kiállítást köszöntötte: Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere Bevezetőt mondott: Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész A kiállítást megnyitotta: Fábián Balázs, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatóhelyettese A kiállítás kurátora és a kiállítást rendezte: Őriné Nagy Cecília művészettörténész Támogató: Gödöllő Város Önkormányzata
Nagy Sándor: Kádár Kata I–III., a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegfestés kartonjai, 1912 Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
70
A KORTÁRS ÉKSZER Fiatal ékszerművészek csoportos kiállítása 2020. február 15. – augusztus 30. Kiállító művészek: Börcsök Anna Fazekas Veronika | Fekete Fruzsi | Horányi Kinga | Lőrincz Réka | Neuzer Zsófia | Tengely Nóra | Vági Flóra | Veszprémi Gabriella A kiállításmegnyitó vendégművésze: Góg Angéla food designer
A hagyományos, elsősorban díszítő funkciót betöltő, drága
Art & craft & design
alapanyagokból készült ékszerek mellett egyre inkább előtérbe kerülnek azok a forma- és anyaghasználatukban is újszerű ékszerek, amelyek a képzőművészet és iparművészet határait feszegetve új tartalommal töltik meg a kortárs ékszer fogalmát. Olyan kísérleti ékszerek, autonóm műalkotások ezek, amelyek újfajta technológiai megoldásokat és anyagfelhasználásokat mutatnak be, társadalmi jelenségekre reflektálnak vagy éppen egy gondolat, egy történet kifejezői. A kiállítás olyan f iatal, feltörekvő ékszerművészek munkáit mutatta be, akik a kortárs ékszerre a hagyományos funkcióján túl a konceptuális művészet egyik lehetséges médiumaként tekintenek.
71
A kiállítást köszöntötte: Bárdy Péter, Gödöllő város alpolgármestere A kiállítás megnyitotta: Horányi Attila művészettörténész A kiállítás kurátora és a kiállítást rendezte: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
72
Lőrincz Réka: Leave me alone, igazgyöngy, porcelán, 2017 Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
Börcsök Anna: Emlékszer bross, rozsdamentes acél, műanyag béka, 2013
Art & craft & design
Horányi Kinga: IKIIKI karkötő, alumíniumhab, akril, 2016 Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
73
A H6 contemporary jewellery group (Börcsök Anna, Fazekas Veronika, Fekete Fruzsi, Horányi Kinga, Neuzer Zsófia, Tengely Nóra) alkotásai Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
Art & craft & design
74
H6 contemporary jewellery group (Börcsök Anna, Fazekas Veronika, Fekete Fruzsi, Horányi Kinga, Neuzer Zsófia, Tengely Nóra): Ékszer-installáció, 2017 Fotó: Hegyháti Réka
75 › Fekete Fruzsi, Veszprémi Gabriella: Layers of Impressions ékszerkollekció, kezelt sárgaréz, bőr, 2019 Fotó: Veszprémi Gabriella
›
Vági Flóra: Ékszerek, fa, pigment, akrilfesték, ezüst, acél, 2014–2019 Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
Art & craft & design 76
77
EMLÉKNYOMOK Fóris Katalin textilművész kiállítása 2020. szeptember 12. – 2021. február 6.
Fóris Katalin textilművész szövött alkotásaival a kollektív emlékezet vizuális lenyomataira reflektál, emlékhordozó anyagok, filmnegatívok, celluloidrétegek felhasználásával hozza létre műveit. A celluloidfilmeken kívül pamut- és damilszálak alkotják a minőségében teljesen új szövetet, amely elsősorban plasztikussága, könnyű alakíthatósága, a térrel és a fénnyel való játéka tükrében izgalmas installációs lehetőségeket rejt magában. A kiállítás válogatást mutatott be a művész alkotásaiból, a legújabb munkákra fókuszálva.
A kiállítást bevezette: Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész A kiállítást köszöntötte: Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze A kiállítást megnyitotta: Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész A megnyitón Kertész Endre gordonkán játszott Kurátor: Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Nemzeti Kulturális Alap Fotó: Tímár Gergely
03
GIM / 2018-2020 78
79
Összművészeti élmények Különböző művészeti ágakban megvalósuló programok
Kiállítótermünkben és színekre komponált festői hangulatú kertünkben nyaranta tematikus összművészeti rendezvényekre kerül sor – szabadtéri animációs f ilmvetítések, divatbemutatók, költői és zenei estek, vizuális performanszok várják az érdeklődőket. Művészeti programunkat meghatározza az összművészeti törekvés, projektjeinkben különböző művészeti ágak összekapcsolását és élményszerű bemutatását valósítjuk meg. A különböző művészeti ágakban rejlő szellemi tartalom a kifejezőeszközök inspiráló sokszínűsége által összeadódik és megsokszorozódik. Az összművészeti gondolat a GIM különleges aurájú kertjében valósul meg, ahol az érzékelés különböző rétegein, ízeken, illatokon, hangokon és vizuális élményeken keresztül kerülünk közelebb a befogadói élményhez.
80
SLOW ANIMÁCIÓK Animációs est a Gödöllői Iparművészeti Műhely hátsó kertjében a slow gondolkodás jegyében 2019. augusztus 10. 20.00
81
Hova a nagy sietség? Lassíts! Előbb-utóbb valamennyiünk életében – legyen szó egy házi munkát végző férjről, egy unott képeslapárusról, egy magányosan élő szingli nőről vagy egy csapat mindenre elszánt versenykerékpárosról – elérkezik egy pont, amikor a napi mókuskereket felfüggesztjük. A válogatásba került animációs kisfilmek a hétköznapokban egy-egy pillanat erejéig megjelenő, kozmikus távlatokat felvillantó mágiát teszik meg tárgyukká, amely egy nem várt találkozás vagy egy kötelező iskolai múzeumlátogatás során, a természet diktálta jelenségekben, esetleg a végtelenben sokszorozódó
Orosz Anna Ida animációsf ilm-történész
Kurátor: Orosz Anna Ida animációsfilm-történész, a Primanima Fesztivál kurátora Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál Fotók: Fülöp Dániel Mátyás
Összművészeti élmények
molekulák táncában jelenik meg.
82
LEDPUPPETS Zenei utazás vízen és fényeken keresztül a GIM-ház kertjében 2020. július 11. 20.30
Bábművészek: Makra Viktória és Papp Zoltán Bábok: Remsey Dávid graf ikusművész Zene: Panda Fotó: Ledpuppets
A Ledpuppets formáció egy vízalatti világot keltett életre, a bábszínház, az élő zenés performansz és a látványszínház elemeit felhasználva. Zenei utazást tártak elénk vízen és fényeken keresztül a tengerfenékig. A performansz helyszínéül a GIM festői kertje szolgált.
Összművészeti élmények
Támogató: Gödöllő Város Önkormányzata
83
84
Alkotótér Művészeti workshopok
Az alkotás folyamata elmélyülést, lelassulást követel, ezeknek a folyamatoknak a bemutatására fókuszálunk művészeti workshopjainkon. Tanfolyamaink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink segítenek a kortárs képző- és iparművészet nyelvezetének, vizuális kifejezőeszközeinek megismerésében és a fokozatosan felértékelődő manuális technikák közvetítésében. A teret nyerő digitalizáció korában az elmélyült, kézzel való alkotás értékének megőrzése és ápolása kiemelt missziónk. Alkotóházunk művészkertje és miliője alkotásra alkalmas közeget biztosít mind a továbbtanulni vágyó, mind az érdeklődő, kreatív növendékeknek. Professzionális képző- és iparművészeti tanfolyamaink mellett f iatal művészeknek és építészeknek szóló tematikus művészeti workshopokat szervezünk, amelyek gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé a f iatal, pályakezdő művészek számára. A közös alkotás gondolatát szélesebb körben szeretnénk megismertetni. Közösségi megvalósításon alapuló művészeti projektjeinkkel a művészet iránt érdeklődő közönséget is meg szeretnénk szólítani és be szeretnénk kapcsolni az alkotás folyamatába, elsősorban olyan helyspecif ikusan megvalósuló, köztéri, szabadtéri projektekkel, amelyek a művészeti értéken túl a helyi környezetkultúrára hívják fel a f igyelmet.
85
04
86
MŰVÉSZETI OKTATÁS Professzionális képző- és iparművészeti tanfolyamok, 2018–2020
Az alkotóházban hagyományokra épülő művészeti oktatás valósul meg – rajz, festészet, kerámia és szövés –, amelyre jellemző a növendékekkel való egyéni foglalkozás és magas szintű mesterségbeli tudásra való nevelés professzionális művészeti környezetben. Kárpit- és szőnyegszövő műhelyünkben a hagyományos kárpitszövés technikáját lehet elsajátítani, kerámia műhelyünkben őskori technikákon keresztül lehet közelebb kerülni a kerámia művészetéhez. Kortárs szövőműhelyünkben a tradicionális szövési technikákat kortárs vizualitás mentén újraértelmezve tanítjuk. Az egykori művésztelep szövőiskolája inspirációként szolgál textiltervező és szövőműhelyünknek. A nyári időszakban tematikus, új workshopokat indítunk – absztrakt báb kurzus, szitanyomó kurzus –, amelyek a technikai tudás átadásán túl a vizuális szemléletmód formálására és a kreativitás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Tehetséggondozó foglalkozásaink a művésztanárokkal való intenzív munkán, kommunikáción alapulnak, amelynek elengedhetetlen része az egyéni foglalkozás.
Művészeti vezetők:
Alkotótér
Kárpit- és szőnyegszövő műhely, Bocz Bea kárpitművész Rajz-plasztika-kerámia műhely, F. Orosz Sára keramikusművész Kortárs szövő és textiltervező műhely, Hidasi Zsófia textilművész Rajzműhely, Hidasi Zsófia textilművész Szitanyomó kurzus, Kántor József képzőművész Absztrakt báb kurzus Varga Melinda szobrászművész
GUBAHÁMORI építésziroda: 87 A Gödöllői Iparművészeti Műhely felújítási és átalakítási tervei, látványterv, 2020
88 A kortárs szövő műhely növendékének alkotása Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
Alkotótér
A rajzműhely növendékének alkotása Ffotó: Hidasi Zsófia
89
A rajzműhely növendékének alkotása Fotó: Hidasi Zsófia
A rajz-plasztika-kerámia műhely növendékeinek alkotásai Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
›
A kárpit- és szönyegszövő műhely növendékének alkotása Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
»
Alkotótér
90
91 A textiltervező műhely növendékének alkotása Fotó: Éger György
92
Alkotótér
A kortárs szövőműhely növendékeinek alkotásai Fotók: Fülöp Dániel Mátyás
93
Alkotótér 94
95
FŰZprojekt Közösségi megvalósuláson alapuló művészeti projekt a Körösfői utcában 2019. március 22–24.
Közösségi művészeti projektünkkel az utcakép megőrzésének fontosságára hívtuk fel a figyelmet. Az egykori Erdő utca – ma Körösfői utca – adott helyet a szecessziós művésztelep műteremházainak. Ennek az utcának a gondozása, zöld területeinek megóvása kiemelten fontos számunkra. Az utcába újonnan épült betonparkoló zöldítése közösségi összefogás keretében valósult meg. Fűzépítészeti technikával árnyékot adó zöld szigeteket hoztunk létre, a parkoló falát pedig örökzöld növényekkel futtattuk be. A közösség ereje a projekt utóéletében is megmutatkozik, a fűzstruktúrák gondozása, folyamatos öntözése az utcai lakóinak, önkéntes magánszemélyeknek a közreműködésével valósul meg.
Koncepció: Guba Ilka fotóművész, Guba Sándor építész, Hidasi Zsófia textiltervező művész, Remsey Dávid grafikusművész, Révész Gabriella építész, Szűcs Gábor építész, Vati Vivien tájépítész Szakmai vezetők: Takács Edvárd tájépítész és Vati Vivien tájépítész Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Pálmaház Kertészet, magánszemélyek Fotó: Szesztay Csanád
96
Alkotótér
Fotó: Guba Ilka
Fotó: Guba Ilka
› Fotó: Fülöp Dániel Mátyás ›
Fotó: Guba Ilka
97
98
TÉGLAARCHITEKTÚRA ELMÉLETBEN & GYAKORLATBAN Építészeti szakmai workshop a gödöllői Főépítészi Iroda és a Gödöllői Iparművészeti Műhely szervezésében 2020. október 17. 9.00-18.00
Gödöllő hagyományos építészetében meghatározó szerepet játszott a homlokzati téglaarchitektúra. A településképi arculati kézikönyv ajánlásként fogalmazza meg ennek a hagyománynak a folytatását, és kortárs építészetben való alkalmazását, a tervezői rutin azonban a településképi illeszkedés elvárásának teljesítésére sokszor kimerül az olcsón kivitelezhető, szeletelt-ragasztott téglaburkolatban, „tégladekorokban”. Annak érdekében, hogy a valódi téglaarchitektúra hagyománya szerves része maradjon a helyi építéskultúrának, workshopot szerveztünk fiatal építészeknek, építészhallgatóknak, akik egy konkrét tervezési feladat kapcsán mélyülhettek el az egyedi téglaszerkezetek megtervezésének szépségében. A workshop apropója a GIM-ház melléképületének tervezett megújítása, amelynek keretében egyedi kötésű téglapillérek elevenítik fel a téglaarchitektúra helyi hagyományát.
Alkotótér
Koncepció: Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze és Hidasi Zsófia textiltervező művész Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, KŐ-HÁZ Kft., Gödöllői Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda, Gödöllő Város Önkormányzata Fotók: Fülöp Dániel Mátyás
99
Alkotótér 100
101
Előadások
1 | Tégláról téglára Előadó: Dévényi Tamás építész 2 | Téglaarchitektúra a helyi építési hagyományban, illusztris helyi kortárs épületeken. A gödöllői vasúti épületek bemutatása. A Településképi arculati kézikönyv ajánlásai Előadó: Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze 3 | Tégla: stílus, anyag és szerkezet Előadó: Kruppa Gábor építész 4 | A Gödöllői Iparművészeti Műhely fő- és melléképületének tervezett megújítása Előadó: Guba Sándor és Hámori Péter építészek GUBAHÁMORI építésziroda 5 | Épületlátogatás A Medgyaszay István által tervezett Nagy Sándor-műteremház megtekintése 6 | Tervezési gyakorlat Tervezett kerti melléképülethez egyedi formájú téglapillérek megtervezése 1:1-es modellezéssel, 2-3 fős csoportokban Gyakorlatvezető: Kruppa Gábor építész
102
Perspektívák Felújítási tervek
A GIM alkotóházának épülete az 1970-es években készült el, kihasználtsága és jelenlegi állapota indokolttá tesz egy nagyobb léptékű felújítást és átalakítást. A műhelyhez kapcsolódó képzőés iparművészek is támogatják az átalakítási és felújítási terveket, összefogásuk eredményeképpen támogatói kiállítás és vásár keretében lehet majd megvásárolni felajánlott műveiket. „A szecessziós művésztelep utcájában – az egykori alkotók Medgyaszay István által tervezett csodálatos téglaarchitektúrájú műteremházai és a korábbi szövőház szomszédságában – működve elkötelezett híve az építészet és a társművészetek szerves összekapcsolódásának. Alkotóházának tervezett átépítési és felújítási munkáit, szükségessé váló, tervezett új melléképületét is a hagyományokat tiszteletben tartó, minőségelvű kortárs építészeti szemlélettel igyekszik megvalósítani.” Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze
103
05
Perspektívák 104
105
FELÚJÍTÁSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TERVEK Koncepció és látványterv: Guba Sándor, Hámori Péter, Novák Sándor építészek, GUBAHÁMORI építésziroda Épületgépészeti terv: Prémium Épületgépész Kft. 2020
„A most működő funkciók szerint specifikusan terveztük át az épületet. Redukcióval, a meglévő elemek, nyersanyagok átrendezésével, és csak minimális mértékű új szerkezet kiépítésével kellett létrehoznunk azt az építészeti, belsőépítészeti minőséget, amelyet elvárunk egy kiállítótértől, oktatási intézménytől. A tér méretének maximalizálása céljából a teljes fali és álmennyezeti burkolatot elbontjuk, látható lesz az eredeti bivalynevelde acélszerkezete. A felszabadított belső csarnoktérben dobozokká rendeződnek össze a funkciók. A korábbi cellás elrendezés helyett a terek kevésbé szeparáltak, közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, összenyitási lehetőségekkel is rendelkeznek. Az épület belső megjelenését alapvetően a »bontási esztétika« határozza meg, amely a funkcióhoz illő műhelyhangulatot erősíti. A belső falak különböző struktúrájú és textúrájú, fehér felületekként jelennek meg. Az épület utcai homlokzatával kapcsolatban a legfőbb célunk az volt, hogy minél inkább láthatóvá tegyük az épületet, a benne folyó munkát. Ugyanúgy, ahogy intézményi szinten is évek óta ez a törekvés jellemző a GIM-ház részéről. Ezért olyan városépítészeti gesztussal éltünk, amivel az előkertet az épület előtti közterülethez kapcsoljuk, hogy a mostani rejtőzködő arculat helyett az utcai homlokzat látható és kommunikáló felület lehessen. A mi feladatunk építészként, hogy hátteret, keretet adjunk az intézményben folyó munkához, a végeredmény nem rólunk kell szóljon, hanem azokról a művészeti alkotásokról, amelyek ezekben a terekben születnek.” GUBAHÁMORI (Guba Sándor, Hámori Péter és Novák Sándor építészek)
Perspektívák 106
107
108