8 kultúra
Zirczy Ilona
Széchenyi István
W
Hölgy gyöngysorral
Enyelgés
Arany János
Liszt Ferenc
Eötvös József
Kossuth Lajos
Galambposta
9 kultúra
Barabás Miklós
arcképfestő (1810 – 1898)
Wesselényi Miklós
Radák Kata bárónő
A háromszéki Márkosfalván született 1810-ben, szegény család
sokadik gyermekeként. Hat éves gyermekként került a nagyenyedi Bethlen-kollégiumba, s 13 éves korában már teljesen önerejére volt hagyatva. Sok nélkülözése közepett a rajzolgatásban keresett vigasztalást. Rajzai csakhamar jövedelmet is szereztek neki; vagyonosabb iskolatársai egy-egy váltó forinttal fizették az általa készített arcképeket. Később rajzot-festészetet tanult Bécsben, Kolozsvárt és Bukarestben. 1834-35-i itáliai tanulmányútja igen termékeny hatással volt művészetére.
Hazatérve Pesten Vörösmarty Mihályt, Széchenyi István grófot és
Wesselényi Miklóst festette le. Szentpétervárra édesgették, de Barabás elhatározta, hogy hazájában marad, s 1840-ben véglegesen Pesten telepedett le. A következő évben nőül vette Bois de Chesne Zsuzsanna konstanzi hölgyet, akivel Erdélyben kötött ismeretséget (lásd: Enyelgés c. önarcképét). Innentől fogva anyagi gondoktól már teljesen mentesült, és kizárólag a festészetnek szentelhette életét. Nem voltak életének külső eseményekben bővelkedő, izgalmas fordulatai, műtermében visszavonultan és elmélyülten alkotott.
Jelentős része volt abban, hogy Pest művészi központtá vált. Ő
volt első festőnk, aki művészetéből meg tudott élni, amit főként az tett lehetővé, hogy az arckép minden műfaját és technikáját kiválóan művelte. Aprólékosan megmunkált olajfestményeit, rajzait, akverelljeit gondos elmélyülés, finom színezés jellemzi, melyek közt legkedveltebb a Nemzeti Múzeumban látható Galambposta volt. Magyarországnak alig van nevezetesebb embere e század öt első tizedéből, akit Barabás le ne festett volna (Kossuth, Batthyány, Petőfi, Arany, Eötvös József, Liszt Ferenc). Bámulatos volt vizuális memóriája. Mondják, egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul.
a
Önéletrajza kiváló pályarajz és kordokumentum. Hosszú művészi
Vörösmarty Mihály
pályája során a művészet elméleti kérdéseivel is behatóan foglalkozott, s ebbéli tevékenységének elismeréséül választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia. 1877-ben ünnepelték meg ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898-ban a halál ki nem vette kezéből az ecsetet. Sárközi Sándor piarista (forrás: Wikipédia)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
L 10 11
12
13
14
15 16
17
18 19
20
21
22
23
24
27
28
31 C
32
É
25
26
29 33
35
30 34
36
38 39
37
40
42
41 43 44
46 A
É
47 48 A
45