Januári Hírhozó 2022 by Peter Bakos

Hírhozó

2022. Január

Tartalom 03

SZERKESZTŐI LEVÉL

JANUÁR AZ ÚJALMÁBAN

VILÁGVALLÁSOK

TANMESE A FOLYÓRÓL

JANUÁRI ISKOLAGYŰLÉS

JANUÁRI NÉPSZOKÁSOK

Hírhozó Magazin ~ Független iskolai lap ~ Megjelenik havonta. XIV. évfolyam

Kiadja: az Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Cím: 1112 Budapest, Muskétás utca 1. Tel./fax.: 06 1 309 73 53 E-mail: info@ujalma.hu

Szerkesztői levél Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni. Még csak az kellene, hogy Damoklész kardjaként lógjon fölöttem a hirtelen tett ígéret. Nem. Helyette inkább elegendő hitet kérek ahhoz, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban minden nap meglássam a jót, az értékeset. És hogy eléggé nyitott legyek ahhoz, hogy én magam is adni tudjak minden egyes nap. Ezért most egy régi áldást hoztam nektek. Úgy tartják, hogy az áldás az egyik legmagasabb rezgéssel rendelkező ima, amely mozgósítja az isteni szeretet végtelen erejét. S ha tiszta szívvel küldjük és kérjük magunkra is, akkor minden és mindenki, akire áldásunk kértük, áldottá válik. “Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed. Legyen áldott Benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, és melegítse fel szívedet hogy, lehess meleget adó forrás, a szeretetedre szomjasoknak. És legyen áldott támasz karod, a segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad, minden hozzád fordulónak. Legyen áldást hozó kezed azoknak, kik érte nyúlnak. Legyen áldott immár, minden hibád, bűnöd, vétked. Hiszen aki megbocsátja, végtelenül szeret téged. Őrizzen hát ez az áldás fájdalomban, szenvedésben, örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben. Őrizze meg tisztaságod, őrizze meg kedvességed, őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek.”

Farkas-Juhász Enikő Szerkesztő

Forrás: Palugyai Éva képei

Iskolai élet / Január az Újalmában

Ez is történt januárban Iskolánkban általában nagy a nyüzsgés. Mindig történik valami izgalmas, s ha valami oknál fogva mégsem, akkor teszünk róla, hogy ne unatkozzunk. Figyelünk a hagyományainkra, diákjaink belső életére, nemzeti ünnepeinkre, nyomon követjük a versenyeken való részvételt... Szeretnénk továbbra is értékeket közvetíteni diákjainknak azáltal, ahogyan élünk, működünk a mindennapokban.

Tojás-próba Januárban a hetedik osztállyal a nyomásról tanultunk. Kipróbáltuk, hogy a tojások elbírnak-e egy gyereket. Bence volt a bátor, aki tojáshéjon járt. A kísérlet sikeres volt.

A 8.-osok privilégiuma

Újbudai Focikupa

Világvallások

Újalmás szívvel, lélekkel, pulcsival. A nyolcadik egyik legjobb kiváltsága ez. Túl a felvételi izgalmakkal teli időszakán, együtt várjuk majd a friss híreket!

Vezse Simon (3.b) a Kelen SC-vel 2. helyezést ért el az Újbudai Focikupán. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk!

Idén is folytatódott a Világvallások előadás-sorozatunk. A buddhizmussal ismerkedtek meg a felső tagozatosok. Köszönjük a nagyszerű előadást Tarr Bence László (Ánanda)!

Felnőtt foci Felnőtt focistáink is bejelentkeztek, hogy megmutassák, ők bizony lelkesen és megingathatatlanul rúgják a bőrt még télen is! Hajrá, fiúk!

Zöld hősök A Zöld hősök szakkör, a nevéből következően környezetvédelmi témákkal foglalkozik. Januárban egy alkalommal madáretetőket készítettünk, azt követően egy madáretetésre buzdító plakátot, hogy a többiek is kedvet kapjanak hozzá. Megérkezett az igazi, havas, jeges, vacogó fogú tél! A madárkák bizony egész nap dideregnek. Ezen nem tudunk segíteni, de a teli gyomorról gondoskodhatunk! Madáretetésre fel! A Zöld hősök arra bíztatnak mindenkit - ha teheti- ne feledkezzen el a telelő madarainkról. Hidd el, meghálálják! Hogy mivel? Csodás madárfüttyel, a kártevők elpusztításával, szúnyogirtással - amint kitavaszodik. Juhász Gabriella

Iskolai élet / Világvallások

Előadássorozat Felsős diákjaink számára előadássorozatot szerveztünk, hogy betekintést kapjanak az öt világvallásba. A témákat a humán munkaközösség lehetőség szerint a tanórákba is integrálta. Hinduizmus “A hinduizmus az egyik legrégebbi ma ismert, szervezett vallás. Szent iratainak keletkezése Kr. e. 1400-1500ra nyúlik vissza. Több millió istenével egyben ez az egyik legsokszínűbb és legösszetettebb vallás is. A hinduizmust számos különböző szekta követi, és az alapvető hitelvek is ettől függően változnak. Noha a harmadik legnagyobb világvallás, elsősorban Indiában és Nepálban gyakorolják. A hinduizmus által legfontosabbnak tartott írás a Védák, s ezt követik az upanisádok, a Mahábhárata és a Rámájana eposz. Ezek az írások himnuszokat, imákat, filozófiákat, rituálékat, verseket és történeteket tartalmaznak, és a hinduk ezekre alapozzák hitüket. További szent iratok a bráhmanák, a sutrák és az aranyakák. Habár a hinduizmus politeista vallás, és feltehetően mintegy 330 millió istent ismer, van egy „főistene” is: Brahma. A hindu hit szerint Brahma a világmindenség összes létező elemében jelen van. Egyszerre személytelen és megismerhetetlen, és három különböző formában létező, melyek a következők:

Brahma – a teremtő; Visnu – a megtartó; Siva – a romboló. Brahma e három „arca” a három isteni létforma számos további megtestesülése révén is megismerhető. A hindu teológiát nehéz lenne összefoglalni, mert a különböző hindu iskolák csaknem minden teológiai rendszerből tartalmaznak elemeket. A hinduizmus lehet: • monista – csak egy dolog létezik (Sankara iskolája) • panteista – csak egy isteni dolog létezik, így Isten azonos a világgal (brahmanizmus) • panenteista – a világ Isten része (Ramajuna iskolája) • teista – csak egy Isten van, aki különbözik a teremtett világtól (bhakti hinduizmus). A Védák nem csupán teológiai könyvek. Gazdag és színes „teomitológiát” tartalmaznak, vagyis olyan vallásos mitológiát, amely szándékosan ötvözi a mítoszt, a teológiát és a történelmet annak érdekében, hogy történeti elbeszélés formájában vessen meg vallásos gyökereket. Ez a „teomitológia” olyan mélyen gyökerezik India történelmében és kultúrájában, hogy aki a

Forrás: https://www.gotquestions.org/Magyar/hinduizmus.html 1

Védákat elveti, az mintha In diával fordulna szembe. Éppen ezért a hinduizmus minden hitrendszert elvet, amely nem teszi magáévá az indiai kultúrát valamely mértékben. A hinduk azt vallják, hogy az emberek isteni természettel bírnak. Mivel Brahma mindenben jelen van, a hinduizmus szerint mindenki isten. Az atman, vagyis az én egy Brahmannal. Minden Brahmanon kívül létező dolog illúzió csupán. A hindu hívő célja, hogy szelleme eggyé váljon Brahmannal, azaz többé ne az „egyéni én” formájában létezzen, amely csak illúzió. Ezt az állapotot nevezik „moksának”, azaz szabadságnak. A hindu hívek úgy gondolják, hogy a moksa elérésig újra meg újra reinkarnálódnak annak érdekében, hogy mind inkább eljussanak az igaz-

Fenyvesi Fruzsina írása A januárunk is a vallás jegyében telt, diákjaink megismerkedtek a hinduizmus, a buddhizmus és az iszlám belső világával. Miután visszatértünk az iskolába Baktai Ádám előadása biztosított számunkra egy kis kitérőt a hinduizmus rejtelmeinek felvázolásával. Érdekes volt hallgatni mennyiben más és mégis hasonló mindaz, amiben hiszünk, ami szerint rendezzük mindennapjainkat, függetlenül attól, hogy melyik vallás követőinek valljuk magunkat.

Kevesebb, mint egy héttel később pedig ismét kalandra indultunk, az iszlámról Naser Zeineb tartott a felsősöknek előadást, aki testközelből is ismeri az iszlám kultúrát. Rengeteg érdekességet osztott meg a diákjainkkal a muszlimok mindennapjairól, kiemelve a hazai viszonylatokat is. Az előadások sorozatát pedig Tarr Bence zárta, aki megismertette a diákokkal a buddhizmus világát és annak fő tanait. Aktuális, sokszor a filmekig is visszanyúló példái közelebb hozták a gyerekek-

hez a buddhizmus lényegét. A sorozat színes és változatos világa új lehetőségeket mutatott meg, bizonyította, hogy nem a különbségeket kell keresni, nem a rosszat kell nézni, hanem feltételezni a jót, megtalálni a közös pontokat, hogy együttes erővel haladhassunk ugyanazon cél felé.

ság felismerésére (vagyis annak tudatára, hogy egyedül Brahman létezik, semmi más). Az egyes emberek reinkarnációját karmájuk határozza meg, mely nem más, mint a természet egyensúlyteremtő ereje által irányított ok-okozat törvénye. A múltbeli cselekedetek hatással vannak arra, hogy mi történik a jövőben, az illető előző és a következő életeit is beleértve.” 1

“A hit kérdéseiben nem lehet valakit meggyőzni. A hit olyan konstrukció, aminek nincs szüksége bizonyítékra.” Csányi Vilmos 7

Iszlám “Az iszlám vallást a Kr. u. VII. században alapította egy Mohamed nevű férfi, aki azt állította, hogy meglátogatta őt Gábriel angyal. Az angyali látogatások során, amelyek mintegy 23 éven át, egészen Mohamed haláláig folytatódtak, Isten (arab nyelven és a muzulmán szóhasználat szerint „Allah”) szavait jelentette ki Mohamednek. E kinyilatkoztatások az iszlám vallás szent könyvében, a Koránban lettek feljegyezve. Az iszlám azt tanítja, hogy a Korán a végső tekintély és Allah utolsó kinyilatkoztatása.

2. Ima: mindennap ötször kell imádkozni. 3. Adakozás: az ember minden javát Allahtól kapja, ezért adnia kell abból a rászorulóknak. 4. Böjt: az alkalmi böjt mellett minden muszlimnak böjtölnie kell a Ramadán ünnep idején is (az iszlám naptár szerinti kilencedik hónapban). 5. Haddzs: minden hívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába (az iszlám naptár szerinti tizenkettedik hónapban).

A muszlimok szó szerint veszik és szigorúan betartják ezt az öt pillért, és a paradicsomAz iszlám vallás követői, a ba hitük szerint az ezeknek muszlimok abban hisznek, való engedelmesség révén hogy a Korán Allah tökéletes juthatnak be. és öröktől fogva létező szava. Sokuk csak a Korán arab Az iszlám a kereszténységhez nyelvű változatát fogadják képest számos hasonlóságot el, és a fordításokat nem tart- és jelentős különbségeket ják hitelesnek. A Korán mel- is mutat. Az iszlám vallás a let, amely az iszlám legfon- kereszténységhez hasontosabb szent irata, a Szunnát lóan monoteista, de fontos tekintik a második legfonto- eltérés, hogy elveti a szentsabb vallási útmutatónak. A háromság tanát. A Biblia Szunnában Mohamed kor- egyes részeit, így a Törvényt társai jegyezték fel, hogy és az Evangéliumokat elisMohamed mi mindent tett, meri, de a Biblia nagy részét mondott és fogadott el. Az nem fogadja el és nem tekiniszlám legfontosabb hitelvei, ti Istentől ihletettnek. hogy Allah az egyedüli igaz Az iszlám azt mondja, hogy Isten, és Mohamed volt a paradicsomba a jó cseAllah prófétája. A musz- lekedetek és a Koránnak limok az iszlámot az egyet- való engedelmesség révén len igaz vallásnak tartják, és lehet bejutni, míg a Bibazt mondják, hogy az összes lia arra világít rá, hogy az többi vallás belőle ered. ember képtelen megfelelni a szent Isten elvárásaiÖt pillérre alapozzák hitüket: nak, és a bűnösök egyedül 1. Hitvallás: „Nincs más igaz Isten kegyelméből és szeisten, Istenen (Allahon) kívül, retetéből, Krisztusba vetett és Mohamed Isten Követe hitük által nyerhetnek üd(Prófétája).” vösséget (Ef 2:8-9).

Nyilvánvaló tehát, hogy vagy az iszlám tanítása igaz, vagy a kereszténységé. Vagy Jézus volt a legnagyobb próféta, vagy pedig Mohamed. Vagy a Biblia Isten Szava, vagy a Korán. Az üdvösséget vagy Jézus Krisztus Megváltóként való elfogadása vagy az öt pillér megtartása révén lehet elnyerni. Vagyis nem lehet igaz mindkét vallás. Ennek a ténynek, azaz a két vallás meghatározó különbségeinek, örökkévaló következményei vannak.“ 2

2 Forrás: https://www.gotquestions.org/Magyar/Iszlam.html

Buddhizmus “A buddhizmus – a követők száma, a földrajzi elterjedés és a szocio-kulturális hatás tekintetében – a legnagyobb világvallások egyike. Noha alapvetően „keleti” vallásnak számít, a nyugati világban is növekvő népszerűségre és befolyásra tesz szert. A maga nemében egyedi világvallás, ugyanakkor számos közös vonást mutat a hinduizmussal, tudniillik mindkét tanrendszerben szerepet kap a Karma (ok-okozati etika), a Maja (a világ látszólagos volta) és a Samsara (a reinkarnáció körforgása). A buddhisták hite szerint az ember végső célja, hogy eljusson az úgynevezett „megvilágosodásra”.

vezetővé lett a társai között. Erőfeszítései végül egyet-len, végső eseményben csúcsosodtak ki. Megevett egy tál rizst, majd leült egy fügefa (vagy Bodhi fa) alá, hogy ott meditáljon egészen addig, amíg el nem éri a „megvilágosodást” vagy meg nem hal. A kísértések és vajúdások ellenére másnap reggelre eljutott a megvilágosodásra. Ettől fogva a „megvilágosodott” -ként vagy a „Buddha” -ként kezdték emlegetni, ő pedig tanítani kezdte az általa felismert igazságokra szerzetestársait, akik között már korábban is komoly tekintélyre tett szert. Öt társa lett az első tanítványa.

A buddhizmus alapítója, Siddhartha Guatama indiai királyi család sarja volt, és Kr. e. 600 körül született. A legenda szerint fényűzően élt, és alig-alig érintkezett a külvilággal. A szülei meg akarták óvni őt a vallás befolyásától, és mindenféle szenvedéstől és fájdalomtól. Egyszer azonban három egymást követő látomásban látott egy öregembert, egy beteget, majd egy csontvázat. A negyedik látomásban azután egy békés, aszkézisben (vagyis mindennemű fényűzés és kényelem nélkül) élő szerzetes jelent meg előtte. A szerzetes békéjét látva elhatározta, hogy ő is aszkézisre adja a fejét. Hátat fordított a gazdagságnak, hogy önfegyelem révén keresse a megvilágosodást. Önsanyargatásba és intenzív meditációba kezdett, és

Hogy mire jött rá Guatama? Arra, hogy a megvilágosodás „középúton” van, azaz nem a fényűző életmódban, de nem is az önsanyargatásban keresendő. Ezenkívül felfedezte a „négy nemes igazságot”: • élni annyi, mint szenvedni (Dukha) • a szenvedés a vágyban gyökerezik (Tanha vagy „kötődés”) • a szenvedést a kötődések megszakításával lehet kiküszöbölni • ezt a célt a nemes nyolcas ösvényt követve lehet elérni. A „nyolcas ösvény”: - a helyes látásmódból, - szándékból, - beszédből, - cselekedetből, - életmódból (szerzetesi életmódból), - törekvésből (az energiák he-

lyes összpontosításából), - figyelemből (meditációból), - és koncentrációból (fókuszálásból) áll. Buddha tanításait az ún. Tripitakában (jelentése: „három kosár”) gyűjtötték össze. E sajátos tanok hátterében a hinduizmusban ismert tanok húzódnak, azaz a reinkarnáció, a karma, a Maja, valamint a valóság panteista szemlélete. A buddhizmus ezenkívül a különböző istenségek és megdicsőült személyek vonatkozásában is részletes teológiával szolgál, ám – a hinduizmushoz hasonlóan – nehéz megmondani, hogy milyen is e vallási rendszer Istenről alkotott elképzelése. A buddhizmus egyes irányzatait joggal lehetne ateistának nevezni, míg mások inkább panteisták, megint mások pedig – mint például a Tiszta Föld buddhizmus – teisták. A klasszikus buddhizmus mindenestre hallgat a legfelsőbb lény létezéséről, és ezért ateistának tekinthető.

Napjainkban a buddhizmus meglehetősen sokszínű képet mutat. Alapvetően két fő kategóriáját különböztethetjük meg: a Theravadát (kis edény) és a Mahajanát (nagy edény). A Theravada a buddhizmus szerzetesi formája, mely szerint a végső megvilágosodás és a Nirvána a szerzetesek privilégiuma, a Mahajana buddhizmus azonban a szerzetesek mellett a laikusokra is kiterjeszti a megvilágosodást, mint életcélt. E fő kategóriákon belül számtalan ág ismert. A Buddha sohasem istennek vagy bármiféle isteni lénynek, hanem inkább „útmutatónak” tartotta magát. Egyes követői csak a halála után magasztalták fel isteni rangra, bár nem minden követője gondolkozott így róla.

A buddhizmus alapvetően tudatlanságnak tartja a bűnt, és miközben a bűnt „morális hibának” nevezi, a „jót” és a „rosszat” nem erkölcsi kontextusban értelmezi. A karma a természet egyensúlyteremtő mechanizmusa, amelyet nem holmi magasabb rendű lény irányít. A természet nem nevezhető erkölcsösnek vagy erkölcstelennek, ezért a karma sem egy erkölcsi törvény, és végső soron a bűn sem erkölcstelenség. Elmondhatjuk tehát, hogy a buddhisták szerint nem erkölcsi probléma, ha hibát követünk el, mert az alapvetően egy személytelen hiba, nem pedig személyek közötti vétek. E gondolkodásmód következménye rendkívül káros. A budd-

histák szerint a bűn inkább ballépés, mintsem a szent Isten természete ellen elkövetett bűn. Ez a bűnértelmezés nem felel meg azzal a belső erkölcsi lelkiismerettel, amely vádolja az embert bűne miatt a szent Isten előtt (Róm 1-2).

A Buddha állítólag nem felelt, amikor arról kérdezték, hogy hogyan kezdődött a világ, vagy ki/mi teremtette a világmindenséget, mert a buddhizmusban nincs kezdet és vég, hanem a születés és a halál végtelen körforgása van helyette.

Mivel a bűnt személytelen és kijavítható hibának tartja, a buddhizmus nem ért egyet az ember bűnösségének tanával, amely a kereszténység egyik alapvető tantétele. A buddhizmusban nincs szükség Megváltóra, aki megmenti az embereket a bűn miatti kárhozattól. A buddhisták csak az erkölcsös életben és a megdicsőült személyekhez meditáció útján történő könyörgésben reménykedhetnek, ha el akarják érni a megvilágosodást, majd végül a Nirvánát. Ráadásul a buddhizmusban szinte garantált, hogy az embernek számos reinkarnáción kell keresztülmennie ahhoz, hogy kifizethesse az idők során felgyülemlett óriási karmikus adósságát. A buddhizmus igazi követői számára a vallás tulajdonképpen egy morális és etikai filozófiát jelent, melyet önmegtagadó életvitelbe ágyaznak. A valóság a buddhizmusban nem személyes, következésképpen a szeretethez sincs köze. Nem csupán Istent tartja illúziónak, hanem azzal, hogy a bűnt nem erkölcsi hibává minősíti, és majaként („illúzióként”) elvet minden anyagi létezőt, az ember még saját „lényét” is elveszíti. Maga a személyiség is puszta illúzióvá, látszattá válik.

A buddhizmus azt tanítja, hogy a Nirvána a legmagasabb létállapot, a tiszta létezés állapota, amelyet kiki egyéni eszközökkel érhet el. A Buddha azt tanította, hogy az embereknek nincs saját lelkük, mert az én avagy az egó puszta illúzió.“ 3

3 Forrás: https://www.gotquestions.org/Magyar/Buddhiszmus.html

Tanmnese a folyóról

- azaz ne kapaszkodj görcaösen! /A tanmese eredeti formájában Richard Bach Illusions c. művében jelent meg./

“Egy kristálytiszta vizű, nagy folyó mélyén különös lények éltek. A folyó csendesen hömpölygött felettük a maga természetességével – nem törődve azzal, hogy éppen fiatal vagy öreg, gazdag vagy szegény, jó vagy gonosz lény felett halad el. A lények a folyó medrében lévő gallyakba és kövekbe kapaszkodva éltek. Görcsösen kapaszkodtak, hogy ellenálljanak a folyó áramlásának – ebből állt az életük, ezt tanulták születésük pillanatától fogva. Egy napon azonban az egyik lény így szólt: - Elegem van már ebből a folyamatos kapaszkodásból. Bár nem látom a szemeimmel, de bízom a folyóban, hogy tudja, merre tart. Nem kapaszkodom tovább görcsösen, hadd vigyen az áramlat arra, amerre akar. Belehalok az unalomba, ha csak kapaszkodom. A többiek csak nevettek rajta, és ezt mondták neki: - Te megbolondultál! Ha elengeded az ágadat, az áramlat, amit annyira imádsz, hozzávág a kövekhez és szétzúzza a testedet! Biztos lehetsz benne, hogy hamarabb belehalsz abba, mint az unalomba! De ez az egy lázadó lény nem törődött a többiek véleményével: elengedte az ágát és átadta magát a folyó áramlásának. Hozzá is csapódott a sziklákhoz keményen, ám miután nem volt hajlandó újra belekapaszkodni az ágakba, a folyó szépen egyre feljebb emelte a mélyből. Immár szabad volt, és sziklához sem csapódott többé. A folyómederben élő lények pedig elkezdtek ámuldozva beszélni róla: - Nézzétek, csoda történt! Egy olyan lény, mint mi, de ő repülni tud! Eljött a Megváltó, hogy megmentsen mindannyiunkat! A folyó áramlásával sodródó lény ekkor így szólt hozzájuk: - Kicsivel sem vagyok több nálatok. Ha én Megváltó vagyok, akkor Ti is azok vagytok. A folyó mindannyiunkat felemel, ha elég bátrak vagyunk, hogy elengedjük a görcsösen szorított ágainkat. Mert ez az életünk igazi értelme: az utazás, a kaland! A többiek azonban még nagyobb áhítattal kiáltozták: - Eljött a Megváltó! És mire újra felnéztek, társuk már a folyó áramlásával haladva eltűnt a szemük elől. Ők pedig magukra maradtak, és továbbra is görcsösen kapaszkodva az ágaikba elkezdtek legendákat gyártani a Megváltóról.” 4 4 Forrás: https://www.gotquestions.org/Magyar/Buddhiszmus.html

Iskolai élet / Januári iskolagyűlés

Vidámság Kedélyesség, derültség, öröm, jókedv, derű, móka, életöröm, vigalom, öröm, jókedv, boldogság, örvendezés, gondtalanság, felhőtlenség, elégedettség... ez mind a vidámság szinonimája. Hihetetlen mennyi szóval tudjuk kifejezni ezt a fellhőtlen állapotot! De bárhogyan is írjuk körül, a megjelenési formája ugyanaz: mosoly, nevetés, hahotázás. Mindegy, milyen nyelvet beszélünk, a vidámság minden nyelven ugyanazt az állapotot jelenti. Egyszerűen öltöztet. Ha vidám vagy, vegyél fel sárgát! “A sárga szín felüdíti a lelket, de valami miatt nagyon sokan idegenkednek tőle. Pedig a rengeteg árnyalat közül mindenkinek van legalább egy, ami jól áll a színeihez és megmelengeti a lelket. A goethei színpszichológia szerint: Szimbolikus jelentése: életerő, egészséges életmód, értelem, elért tudás, boldogság. A személyiség kibontakozása, akarat, önállóság, hatalom. Ez a szín áll legközelebb a napfényhez, nap jellegű természete révén meleget, lelkesedést, életet adó erőt sugároz. Az apa szimbóluma, a tanítók színe. Érzelmi jelentése: vidámság, nevetés, megelégedettség, kíváncsiság, nyitottság az újra, a változásra. Művelt, értelmes, bölcs, nyílt, derűs, öntudatos, optimista emberek kedvelik ezt a színt, a pesszimista, életunt, búskomor, lehangolt emberek pedig elutasítják. A sok sárga az erősen fejlett intellektusra és becsvágyra utal. A személy kissé öntelt és feltartóztathatatlanul nyomul a jövőbe, miközben az újat, és a fejlődőt kutatja. Színterápiás hatása: Összefüggésben van az intelligenciával, a józanlátással és az éberséggel. Fizikai hatásai: élénkít, eltávolítja a depressziót, javítja a memóriát, elősegíti a felfogást és a megértést. Ezen kívül étvágygerjesztő hatása is van. A sárga szín jelentése: A sportban: Az olimpiai zászlón a sárga karika jelképezi Ázsiát. A fociban a sárga lap az első figyelmeztetés jele. Az amerikai futballban a bíró által bedobott sárga zászló büntetőt jelez. Autóversenyeknél a sárga zászló veszélyre hívja fel a figyelmet. A Tour de France kerékpárversenyen az adott napon az élről induló versenyző sárga trikót visel. A küzdősportokban a sárga öv egy alsóbb tanulói fokozatot jelöl.” 4

5 Forrás: https://elevenruhatar.cafeblog.hu/2018/08/23/sarga-a-vidamsag-szine-2-szinpszichologia-4/

Narrátor: Egyszer egy szép januári napon Peti felkelt reggel. Havazott. Kinézett az ablakon és látta, hogy sok kis gyerek kint játszik a hóban. Hiányzott neki a régi barátja Sanyi, aki pár hónapja elköltözött külföldre, mert a szülei ott kaptak munkát.

Peti: Anya! Képzeld, Sanyi a cit korábban indultam. De hétvégén ellátogat hozzánk! hát tudod, a munka, az munka! Hoztam neked mindenAnya: Ez szuper hír, máris féle finomságot, csekkeket, elkezdem főzni a vasárnapi leveleket, és… No és mást ebédet! nem. Legyen szép a napod!

Narrátor: Amikor hazaért fáradtan bement a szobájába. Ekkor eszébe jutott a levél, amit reggel kapott. Gyorsan kinyitotta és elállt a szava.

Peti: Anya nem tudok, mert... Sanyi: Most figyelj! VICC!

Peti: Ezt a levelet Sanyitól kaptam!

Narrátor: Sokáig szánkóztak, készítettek hóangyalkát és hóembert, aztán másnap elmentek Sanyi nagymamájához is. Ott is sokat játszottak, mókáztak és nevetgéltek. Narrátor: Peti nagy örömmel Lassan véget ért a hétvége. fogadta el a finomságot és Az utolsó pár órát is együtt neki is látott a reggelinek. töltötték. Hét órakor kellett Anyukája gyorsan visszafe- Sanyiéknak indulni. küdt aludni. Hét órakor ismételten csöngettek. Peti Sanyi: Hát akkor szia Peti! viziloholva rohant az ajtóhoz, de csak a postás állt ott. Peti: Szia Sanyi! Remélem, majd még találkozunk! Postás: Petikém! Milyen nagy vagy már! Ezer éve nem lát- Narrátor: Ez volt Peti legjobb talak! Tudom, picit korán és legvidámabb hétvégéje! vagyok, az történt ugyanis, hogy elnéztem az órát és pi-

Peti: Anya, még csak kedd Narrátor: Peti szomorúan van! kullogott vissza a szobájába. Visszafeküdt az ágyAnya: Gyere Peti reggelizni! Anya: Ja, igaz! Na, menj ba és már kezdte feladni – kiáltotta az anyukája. vissza és írd meg a leckédet! a reményt, hogy találkozik Sanyi barátjával, amikor Narrátor: Peti kiment a kony- Narrátor: Peti izgatottan írt ismét megszólalt a csengő és hába és leült. Az anyukája leckét, pedig nem szeretett végre régi barátja, Sanyi állt átnyújtott neki egy levelet leckét írni. Teltek a napok és az ajtóban. Nagyon örültek, amire nem volt ráírva hogy végre szombat reggel lett! hogy végre találkozhattak. ki a feladó. Peti félrerakta, mert sietnie kellett az iskolá- Peti: Anya! Ma jön Sanyi! Sanyi: Szia Peti! Örülök, hogy ba. látlak! Mondhatok egy vicAnya: Fiam... még csak fél cet? Peti: Szia Anya, indulok suli- hat van! Még aludjunk egyba! két órát legalább... Peti: Persze, mond csak!

Narrátor: A levélben ez állt: Sanyi: Kedves Peti! Olyan régen találkoztunk, hogy már nem is emlékszem rá. Képzeld, a hétvégén elutazunk a nagymamámhoz, aki közel lakik hozzátok, így újra találkozhatunk! Már nagyon várom! Szeretettel, Sanyi. Narrátor: Először Peti csak nézett ki a fejéből, mert nem tudta elhinni, hogy Sanyi elutazik hozzájuk. Kiszaladt a konyhába hogy elújságolja a hírt az anyukájának.

Narrátor: És ekkor csöngettek... Peti gyorsan ajtót nyitott és ott állt… a szomszéd! Szomszéd: Szia Petikém! Csak azért keltettelek fel benneteket, mert sütöttem finom túrós batyut és nem akarom, hogy kihüljön. Tessék, fogyaszszátok egészséggel!

Peti: Ez jó volt! Kimegyünk szánkózni? Sanyi: Persze!

Hazai / Januári népszokások

Fergeteg hava Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak, márciustól decemberig Romulus király adott nevet elsőként. Az első római naptár valószínűleg a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt, azaz a bak és a vízöntő havát az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene, neki tulajdonítják azt, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak már január 1-jén kezdték az évet.

Január 1. - Újév

“Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesarféle naptárreform után, i.e. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban a január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform 1582 óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket.

Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét. Halat sem ajánlatos enni, mert elúszik a szerencsénk. Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja.

Időjárásjósló nap is ez: Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros De sok tiltás is tartozik e a hajnal, akkor szeles lesz az naphoz: esztendő. Tilos a mosás, a teregetés, Ha újesztendő napján szép a varrás, és nem ajánlatos napfényes idő van, az jó eszkivinni a szemetet sem, mert tendőt jelent. a szerencsét is kiönthetjük a házból.

Házasságjósló hiedelem erre a napra: Amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez.

Január 6. - Vízkereszt, avagy a háromkirályok mapja A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. A 4. századig Jézus születésnapját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szentelt

vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is: szerintük minden betegségre jó volt. Használták a mezőgazdaság és az állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés.

Január 25. - Pál napja

Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások.

Január 17. - Antal napja Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbáltak gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.

Január 18. - Piroska napja

Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Január 21. - Ágnes napja

Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

Január 22. - Vince napja

E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését.

E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol. A néphit szerint e nap az időjárás-, termés- és haláljóslás napja. Időjárással kapcsolatos néphit: Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg. Terméssel kapcsolatos néphit: Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna. Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit: Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.” 6 6 Forrás: https://www.hoxa.hu/januari-nepszokasok-cikk

E hónap megjelenésben közreműködtek: Bakos Péter, Fenyvesi Fruzsina, Juhász Gabriella, Palugyai Éva, Trinterné Adamcsik Ildikó Szerkesztő: Farkas-Juhász Enikő