SZENTES
TÖBB ÉVTIZEDNYI HŰSÉG
A CLAASHOZ ÉS AZ ÁRPÁDHOZ Csongrád megye egyik meghatározó mezőgazdasági vállalkozása az 1800 hektáron gazdálkodó Árpád-Agrár Zrt. A hozzá tartozó cégcsoporttal Szentesen és Szegváron összesen közel 40 hektárnyi üvegházi felületen termesztenek zöldségeket és állítanak elő palántákat. A tevékenységi körükbe az állattenyésztés, a takarmánygyártás és a hagyományos szántóföldi növények termesztése is beletartozik.
A kertészeti igazgatóság nagy mennyiségű tölteni való, fehér, és hegyes erős paprikával, valamint paradicsommal látja el a külföldi és a hazai vevőket, akik között több nagy áruházlánc is található. A palántanevelés mintegy öt hektárnyi területen Szegváron, egy hektáron pedig a Szentes észak-keleti részén található Szentlászlói telepen történik. A cégcsoport innen látja el a saját igényét, valamint árusít a környező településekre, a hazai partnereinek és a határon túlra is. A meleg levegő jó részét 20 termálkút biztosítja, az üvegházakat, az állattartó telepeket, a szociális helyiségeket, a két szárító közül az egyiket ugyancsak termálvíz segítségével fűtik, ahol 60-70 fokos meleg levegővel, károsanyag kibocsátása nélkül, kíméletesen szárítják a gabonát.
12
mindig van utócímerezés is – meséli Kovács György, az Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési és állattenyésztési vezérigazgató-helyettese.
A Szentes környéki talajok között szinte minden típus előfordul. Van szikes, réti és agyagos is. A Tisza áradásakor a környező területeken a belvíz is megjelenik. Ha ez nem lenne elég, előfordul, hogy egy éven belül nyáron az aszály, télen pedig a belvíz okoz problémát.
A telepeken megfelelő tárolókapacitás van, így akár az egész évi termést is el tudják tárolni. Az igazgatóság feladataihoz tartozik a szarvasmarhatelep üzemeltetése is, az állatok részére szénát, tömegtakarmányt, és abrakot állítanak elő. Az évi 6 millió liter tejet leadó állományt 650 holstein-fríz tehén alkotja, a telepen pedig a szaporulattal együtt összesen 1300 állat ellátásáról gondoskodnak. A klímaváltozás hatásait, az egyre melegebb nyarakat érzékelve kezdtek takarmányozni az őszi vetésű kalászosokkal, mert az eddig használt silókukoricát öntözés nélkül egyre nehezebb jó minőségben előállítani. A szarvasmarhának pedig nyáron könnyen emészthető rostra van szüksége, hogy jobban el tudja viselni a meleget, mert 40 fokos hőségben a tejtermelés is nagyot esik, ha nem tökéletes a takarmány.
A növénytermesztési igazgatóság hagyományos kultúrákkal foglalkozik: főként búza, kukorica, napraforgó és szója kerül a talajba, ezeken kívül mintegy 2-300 hektárnyi csemegekukorica, illetve 100 hektáron konzervipari zöldborsó is van. Az 50-60 hektárnyi hibrid kukorica betakarításakor és címerezésekor nem egyszerű minden nap gondoskodni a megfelelő mennyiségű - mintegy 100 fő - munkaerőről. Ez nehéz feladat, mivel a gépesítés 100 százalékban nem megoldható, így
Kovács György a cégnél eltöltött 42 éve alatt az első harmincban nem foglalkozott állattenyésztéssel, de a baromfiágazat megszűnése után, a tulajdonosok megkérték őt, hogy ehhez is adja a tudását. A gazdaságos tejtermeléshez és az állatok egészségének megőrzéséhez, így a hosszú életükhöz is nélkülözhetetlen a jó minőségű, megfelelően emészthető, rostban gazdag tömegtakarmány etetése. Itt kapcsolódik össze a növénytermesztés és az állattenyésztés – meséli.
