városokba járnak dolgozni. A kisrégió alapvető statisztikai jellemzőit a 3. melléklet mutatja be. A kistérségi együttműködés létrejöttéhez hosszú út vezetett. 1992-ben indult el a tervezési folyamat egy minden területet lefedő "kívánságlista" összeállításával, amely az együttműködési koncepció alapja lett. Bár a Phare támogatását nem sikerült megkapnia a társulásnak, 1994. tavaszán települési fórumokon, a vállalkozók és a lakosság bevonásával, mind az öt helységben megkezdődött az ideális településképre, kínálatra, vendégkörre vonatkozó elvárások összegyűjtése. A nyár elején megalakult településszövetség programja ezeknek az elvárásoknak az összegzésére épült. A kistérségi együttműködés célja a régió fenntartható fejlesztése. Az 1995-ben elkészült kistérségi koncepció alapján az együttműködés fontos elemei közé tartozik a térség önkormányzatai közötti összefogás, a közös turizmuspolitika, irányelvek és fejlesztési célkitűzések megfogalmazása, illetve egy olyan alulról szerveződő struktúra megteremtése, amely keretet biztosíthat a konkrét cselekvési programok megvalósításához. A kistérség lakosaival és vállalkozóival való folyamatos kommunikáció igénye hangsúlyozottan megjelenik a kialakított koncepcióban. Mivel a turizmus a térség adottságaiból adódóan a lehetséges kitörési pontok közé tartozik, ezért a turizmus fejlesztése kiemelt fontosságúnak tekinthető a kistérségi együttműködésben (Quo Vadis Consulting Kft 1998). A turizmus fejlődésének története a kistérség egyes településein jelentős különbségeket mutat, összességében azonban a különböző adottságokkal és vonzerőkkel rendelkező települések nagyon jól kiegészítik egymást és együtt jóval versenyképesebbek lehetnek, mint külön-külön. A Balatoni Üdülőkörzet Regionális Rendezési Terve (ÉVM 1985) a következő szerepeket szánta az egyes településeknek: • Keszthely - nemzetközi üdülő-kiránduló szervező központ,2 • Hévíz - nemzetközi gyógyüdülő központ,3 • Gyenesdiás - üdülő-kiránduló település,4 • Vonyarcvashegy - üdülő-kiránduló központ,5 • Cserszegtomaj - kiránduló település.6 A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciójában az alábbi javaslatok szerepelnek a part menti települések jellegzetes arculatának a kialakítására (Lengyel 1995): 2
Üdülést-idegenforgalmat több üdülőtelepülésre kiterjedően irányító település, amely gazdag közlekedési kapcsolatokkal, magas szintű ellátással és idegenforgalmi hivatalokkal rendelkezik. 3 Az adottságok fő eleme a gyógyvíz, valamint a klimatikus feltételek - a megfelelő létesítmények kialakításán túl szükséges, hogy az üdülést alárendeljék a gyógyítás érdekeinek. 4 (üdülésre-pihenésre szolgáló, illetve meghatározott kirándulási adottságokkal rendelkező település, összefüggő nagyobb üdülőterületekkel. A településen a turisták alapfokú ellátottsága biztosított, a szolgáltatások a helyi igényeket elégítik ki. Az idegenforgalmi tájékoztatás magas színvonalú, a helyre jellemző speciális vendéglátó létesítménnyel rendelkezik. 5 Több irányú, többféle közlekedési kapcsolattal rendelkező, a szomszédos településekkel együttműködő település. Idegenforgalmi irodával, színvonalas idegenforgalmi szolgáltatásokkal rendelkezik. Az üdülési-idegenforgalmi létesítmények széles választékot nyújtanak, a kereskedelmi férőhelyek aránya mintegy 50%." A település meghatározott kirándulási adottságokkal rendelkezik. 6 Meghatározott kirándulási adottságokkal rendelkező település, közlekedési kapcsolata egy- vagy kétirányú, de intenzív. Az idegenforgalmi tájékoztatás magas színvonalú, a helyre jellemző speciális vendéglátó létesítménnyel rendelkezik. 100